Tolna Megyei Népújság, 1980. április (30. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-12 / 85. szám
a Képújság 1980. április 12. Lápafő az okmányokban a XII. században szerepel először, mégpedig egy birtokperrel kapcsolatban: a Derek és a Bodó család pereskedett a falu tulajdonjogáért. Egy 1384-es oklevél szerint temploma van, ami arra utal, hogy akkoriban számottevő hely lehetett. A Lápafő történeti adatai című, közkézen forgó református egyházi kiadványban olvasható, hogy Galgóczi Gábor lelkész 1822-ben feljegyzi: „Egy közszájon forgó hír azt beszéli, hogy e tájon volt a mostaninál régebbi' helyiség, amely szintén Lápafő nevet viselt (Lápa nevű érről, amely a réten folydogált), de a török világban elpusztult”. Legnagyobb lélekszáma ötszáz fő volt, a legutóbbi népszámlálás adatai szerint 288 lakosa van. A közös tanácsban négyen képviselik a falu, népét. Amiről a számok beszélnek A gazdálkodó Tóth-Mérey Lajos udvarában ott áll a jó öreg traktor. Gazdája tizenöt évig dolgozott vele a tsz-ben, aztán tízezer forintért megvásárolta a szövetkezettől. — ötvennyolc éves vagyok, tizenhét évet dolgoztam, traktorosként a szövetkezetben. Sok baj volt a jogosítványommal, az orvos hol elvette, hol visszaadta. Lebetegedtem, aztán kiléptem a tsz-ből. Van ezerkétszáz négyszögöl szőlőm, most azt művelem. Emellett a feleségemnek segítek a boltban, meg aztán én vagyok a faluban a mozis, járok vetíteni Várongra is — mondta Tóth-Mérey Lajos. Benn ültünk a fűtött tanyában, a gazda az asztal lapjára könyökölve mesélt. — Ezt a szőlőt még valamikor 1900-ban ültették az őseim, azóta terem. A másikban már vannak új fajták, itt csak otelló, meg kadarka van. A szőlő nagy részéből bort készítek, de adok is el belőle. A lápafői szőlők nem messze a faluvégtől, a KAHYB-sertéstelep mellett vannak. Sorjáznak a pincék. S ha a faluban nem is épült új ház, új tanya, kerekes kúttal — épült, Tóth- Mérey Lajos tanyájának szomszédságában. Majdnem minden falusi magazinunkban szerepelnek bizonyos számok, például a rádió, televízió és az újságok előfizetőiről. Érdekesek ezek az adatok önmagukban is, és elmondanak egyet, s mást magáról a községről is. Lápafőn van hatvankét té- levízióelőfizető, ami azt jelenti, hogy majdnem minden család otthonában ott a nagyvilág, a politikától a művészfilmekig, mindenről vizuálisan is értesülhetnek — csak rajtuk múlik, hogy mit néznek meg. Érdekes, hogy a nyugdíjasok száma A várongi Petőfi Termelő- szövetkezet KAHYB-sertés- telepén közel 1700 sertés van. A szövetkezet 1968-ban alapító tagja volt a KAHYB- nek, s azóta igen szép eredményeket mutathatott fel. A telepen főképpen tenyészkan süldők nevelésével és értékesítésével foglalkoznak. A tavalyi évben 300 tenyészkan süldőt értékesítettek, amelyeket .az ország minden tájékán megtalálhatunk. Alapos vizsgálatokon esnek keresztül, míg továbbte- nyésztésre vagy értékesítésre nem kerülnek. Ezek közé a vizsgálatok közé tartozik a szalonnavastagság vizsgálata is, amit minden hónapban elvégeznek a szakemberek egy amerikai gyártmányú, ultrahangos készülékkel. A ugyanannyi, ami megint csak azt jelenti, hogy közel minden családban van nyugdíjas.. Ennél is fontosabb adatnak látszik, hogy 119 hetilap jár a faluba. A legnépszerűbb közülük a Szabad Föld és az RTV-újság, aztán következik a Nők Lapja. A napilapok száma viszont kevésnek tűnik, összesen csak 45 jár a faluba. A Népújság vezet 20 előfizetővel, ezt követi a 17 Népszabadság, ami mindjárt arra is rávilágít, hogy az egyéb napilapokból készülék tapogatójával a tenyészállatok megnedvesített testrészénél megállapítható az állat szalonnavastagsága. A KAHYB-sertésállományra csak 1—2 példányra fizetnek elő... pedig lenne miből. A postai takarékbetét- állomány a két faluban, Vá- rongon és Lápafőn összesen — együtt kezelik, szétválogatni csak egyenként lehetne — '4 639 300 forint. Ennek körülbelül a fele, tehát több mint kétmillió forint a várongiak megtakarított pénze, azaz annak is csak egy része. Hogy mennyi, azt nem tudjuk, mert aki tagja a takarékszövetkezetnek — és sokan tagjai —, az tarthatja pénzét ott is, az OTP- ről nem is szólva. jellemző adatokat megvizsgálják, összehasonlítják, s kiszűrik azokat a sertéseket, amelyek a tenyésztésre nem alkalmasak. KRHYB-telep Ultrahangos szalonnavizsgáló készülék Ivóvíz lajtkocsiban Az egyetlen iparos Minden nap délutánján végig- tülköl a lápafői utcákon egy teherautó, hátán hatalmas lanttal, amelyben ivóvizet hoz a község lakódnak. Lápafőn rossz a víz, az emberek szerint édes, ihatatlan. A tamási Víz- és Csatornamű Vállalat lajtkocsijának sofőrjét egyszer már meg is akarták büntetni, mert ugye a KRESZ szerint a dudálás — az tilos. De végül is ebben az esetben kivételt kellett tenni, mert hogy hozhatná a faluban lakóik tudtára a teherautó pilótája, hogy megérkezett a friss víz. Úgyhogy ma csak egyetlen autó járhatja Lápafő utcáit hangos tülköléssel, a lajtkocsi. A község egyetlen iparosa Németh Csabáné, női szabó, hét évvel ezelőtt fejezte be Siófokon az iskolát. Oklevelével hazajött Lápafőre, kiváltotta az ipart, s azóta dolgozik. — Nemcsak Lápafőről, Szakcsról, Várongról is járnak hozzám. Százharminc állandó kuncsaftom van, igy nem csoda, hogy gyakran kell visszautasítanom kéréseket. Ha jól emlékszem ez- ideig öt esküvői ruhát varrtam meg — mondja a fiatalasszony. Németh Csabánénak, nemcsak női szabónak kell lennie, hanem gondos háziasz- szonynak is. Négy és fél éves kisfiával kettesben vannak otthon és rá hárul beteges édesanyjának ápolása is. Gazdasági udvarok A község portáira jellemző a lakóházakhoz épített gazdasági udvarok nagysága. Minden udvar végében ott a hatalmas istálló. Sertés, szarvasmarha, baromfi van bőven, sőt egynéhány helyen nyúl, galamb és pulyka is. Virágok Kicsi a falu, de összetartó és szorgalmas a népe. Legutóbb szeméttelepet létesítettek, elunván, hogy a hulladéknak nincs megfelelő helye. A kiszemelt területet orgonabokrokkal ültették körül. Ugyanígy bekerítették a temetőt is, nyolcszáz darab orgonatővel. A kertekben és a határban ugyanis rengeteg orgona nő, ebből gyűjtötték össze a több mint 1 méter magas gyökeres töveket. Talán nincs is ház a faluban, amelynek a kertjében, ne virítana a jácint és a kankalin, de szépen fejlődnek a korai tulipánok is. Az egy lakosra átszámított társadalmi munka értéke évek óta meghaladja az ötszáz forintot. Társadalmi ünnepségek Már évek óta nem született senki a faluban, ami természetesen csak látszat és az a magyarázata, hogy a dombóvári kórházban szülnek az asszonyok. Évente két- három névadó, illetve esküvő van a kultúrházban, ezeket a családi ünnepségeket is szívesebben rendezik a háza- sulók a városban, ahol a vendéglő is akad a lakodalom megtartására, illetve otthon a háznál tartanak lakodalmat. A falu történetében egyetlen társadalmi temetés szerepel és az valóban esemény volt, két okból is. Először is, mert Sütő Sándor nyugalmazott igazgató tanítótól vett búcsút a falu népe és azért is, mert a dombóvári iroda szervezésében katonai zenekar közreműködésével, olyan szépre sikerült a szertartás, hogy még a hívők is méltónak találták az elhunyt tanító emlékéhez, aki negyven évet töltött a falu népének oktatásával, nevelésével, tanította már a mai nagyszülőket is. A magazint irta Ihárosi Ibolya és Sárközi János, a fotókat Bakó Jenő készítette, akik köszönetét mondanak segítségükért Bállá Mihály nyugdíjasnak, Stickl Lajos tanácselnök-helyettesnek, Hidegh Kálmán parkőrnek, Tóth-Mérey Lajosnak és feleségének. Munkatársaink legközelebb, április 14-én Dúzsra látogatnak. Boltos, tanácstag, népfronttitkár II ii II.. A bolt havi forgalma 180—190 ezer forint Minden kicsiny faluban van egy-két ember vagy család, akik pótolni igyekeznek minden hiányt. Minden lehetséges funkciót kénytelenek viselni és becsülettel ellátni, hiszen nincs más helyettük és a közért munkálkodni lételemük. Tóth-Mérey Lajosné a nőmozgalomban kezdte, volt járási tanácstag, most községi, és igen hiányolja a valamikori pezsgést, közéleti munkát. Nő létére ő akkor kapcsolódott a közös dolgok intézésébe, amikor ez még rikaság gszámba ment. A könyvtáros is ő volt 11 évig, de ezt már idővel sem bírta, amint találtak helyette mást, ettől megvált. A bolt a lakosság találkozóhelye. Az ellátás megfelelő, a hiánycikkek, országos hiánycikkek. A bolt havi forgalma 180 —190 ezer forint, még So- mogyszilből is járnak ide vásárolni. Itt született és semmi, de semmi pénzért el nem menne. Egy fiúk van. Kiváló dolgozó a Volánnál és már több mint ötszázezer kilométert vezetett baleset nélkül. Röviden Bevándorlók Ebből a községi krónikából sem hagyhatók ki a bevándorlók, annak ellenére, hogy itt csak egy-két család él, de a közös termelőszövetkezetből jól ismerik őket a falubeliek. Annyi bizonyos, hogy a betelepült személyek falubeli megítélése igen változatos, mint ahogy a termelőszövetkezet elnökének a hirdetésére is különféle emberek érkeztek Várongra és Lápafőre. A két véglet a következő. Egy férfi munkatársait saját ilyetén „közmondásával” szórakoztatja. „Magyarországon száznál több munkahely van, száz évig úgysem élünk, egy évet viszont akárhol ki lehet húzni”, mármint becsületes munka nélkül, tengve- lengve, a munkaidőben. Az ellenkezője, a dicséret viszont így hangzott egy falubéli szájából. „X-ék igen rendes, becsületes család, szépen nevelik négy gyermeküket és már a szőlővásárlást is fontolgatják.” Értsd ezen, hogy Lápafőn is az a valaki, akinek szőleje van, de benne vari az a jogos meglátás is, hogy aki szőlőt vesz az hosszú távon akarja azt művelni, tehát meggyökeresedett a faluban. — Tizenhárom autó van Lápafőn és 12 motorkerékpár. * — A lakatlan házak száma hét, a meglévőket viszont szinte kivétel nélkül kicsinosították tulajdonosaik. A szolgálati lakások száma négy, ebből kettő üresen áll. * — A pártszervezetnek húsz tagja van. A kis alapszervezet gondja nemcsak a termelőszövetkezet, hanem a két község is. A KlSZ-szer- vezet is várongi székhellyel működik, rendezvényeiknek osak kis része van Lápafőn. ♦ Főként a mezőgazdasági kistermeléssel foglalkozó előadásokat látogatják a művelődési házban a községbeliek, de a könyvtárnak hetven olvasója van, ami ilyen kis faluban szép szám. Több mint kétezer könyv közül válogathatnak. * — Hat idős ember kap teljes összegű szociális segélyt, háromnak a járadékát egészíti ki a tanács. Évente 8—9 személy, illetve család kér és kap rendkívüli szociális támogatást. *-- Már vagy tíz éye kocsma sincs a. faluban, pontosabban, zárva tart, ezért a szomjazók a bolt előtt kénytelenek inni, de leginkább a szombat-vasárnap délutáni beszélgetéseket hiányolják a falubeliek. Most ugyanis nincs hol összejönni egy kis tereferére.
