Tolna Megyei Népújság, 1980. április (30. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-06 / 81. szám
nfiPÜJSÄG 3 I 1980. április 6. Felszabadulásunk harmincötödik évfordulóját ünnepeltük Ifjúsági nap Szekszárdon Művészet és ifjúság Pénteken délelőtt a szekszárdi úttörőházban, délután a fennállásának tízéves jubileumát ünneplő Babits Mihály Megyei Művelődési Központban rendeztek „Művészet és ifjúság” címmel bemutatót a megyei ifjúsági nap keretében. Az úttörőházban fellépett együttesek közt nagy sikert aratott a szekszárdi Babits Mihály Általános Iskola kórusa Aradi Zsuzsanna tanárnő vezényletével. A felszabadulás eseményei rejtvényekben gördült végig a téren a tábori tüzérdíszezred. A rakétadíszezred élén a sorozatvetők haladtak. Gumikerekes szállító-indító berendezéseken gördültek a térre a harcászati rakéták, amelyeket csapataink legnagyobb hatótávolságú, legnagyobb tűzerejű eszközei, a hadműveleti-harcászati rakéták követtek. Közben a levegőben az elfogó vadászgépek kápráztatták el a nézőket. Első alkalommal jelentek meg a változtatható szárnyállású, a hangsebesség több mint kétszeresével repülő MÍG 23-as típusú vadászrepülők. A légFiatalok felvonulása a fővárosban Nyomban azután, hogy befejeződött a fegyveres erők díszszemléje, a Gorkij fasor bejáratától ezer úttörő szaladt a felvonulási térre, jelezve, hogy a katonai parádé szigorú fegyelmét ünnepi vidámság, Budapest ifjúságának felszabadulásunk évfordulóját köszöntő, nagyszabású demonstrációja váltja fel. Néhány percre elcsendesült a tér. Pásztor György, a KISZ Budapesti Bizottságának titkára lépett a mikrofonhoz, s a főváros, valamint az ország ifjúkommunistái, fiataljai nevében köszöntötte a párt és a kormány vezetőit, a vendégeket, a főváros ünneplő lakóit. Ezután Méhes Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára mondott beszédet. térben elsuhantak a MÍG 21- es deltaszárnyú szuperszonikus védővadász repülők is. A földön sem volt egy pillanatnyi szünet sem, a Dózsa György út kövezetén a csapat légvédelmi rakétatüzér, majd honi légvédelmi rakétatüzér díszezred gördült végig. A Pajzs ’79 gyakorlaton már megismert T—55-ös, valamint az ennél is korszerűbb T—72-es típusú harckocsik zárták a harcjárműveken felvonulók sorát. A díszszemle végeztével Kádár János üdvözölte a díszegységek parancsnokait, gratulált a nagyszerűen sikerült katonai parádéhoz. Számadás és újabb feladatok Szakszervezeti választásokra készülünk (Folytatás az 1. oldalról.) Felcsendültek a himnusz hangjai, és eközben a Városligetben elhelyezett lövegek díszössztüze — 16 díszlövése — köszöntötte hazánk fel- szabadulásának ünnepnaját. Kisvártatva — az Ajtósi Dürer sor irányából — megkezdődött a Magyar Néphadsereg fegyveres erőinél szolgáló legjobb harcosok és parancsnokaik jubileumi ünnepi seregszemléje, a díszegységek — történelmi katonai indulókkal kísért — felvonulása. A különböző díszalakulatok élén mindenütt a csapat- zászlót vitték, a katonai becsület, a hazához való hűség, a magasfokú katonai kötelességteljesítés, a dolgozó néppel való eltéphetetlen kapcsolat szép szimbólumát, j A gyalogosok után — miközben a liget fölötti légtérben megjelentek a helikopterek és a repülőgépek — a felvonulók menetében harc- járművek dübörögtek. A díszelgő repülőkötelékek élén MI 24 típusú harci helikopterek repültek, amelyek első ízben vettek részt katonai díszszemlén. A MI 24-esek után a levegőben a közepes Mi 8-as helikopterek repültek. A díszszemle eseményei párhuzamosan folytak a földön és a levegőben. A gép-, illetve harcjárművön felvonulók élén a fejvédős, terep- színruhás ejtőernyősök haladtak, nyitott GAZ-kocsi- kon, majd lánctalpas lövész harcjárműveken és páncélozott szállító harcjárműveken vonult fel a gépesített lövész díszezred. Hagyományos és modern önjáró lövegekkel Ezúttal harmadízben rendezték meg a Forradalmi Ifjúsági Napok keretében — a Szekszárdi Nyomda KISZ- szervezetének kezdeményezésére — a városi KISZ-bi- zottság és a nyomdai KISZ- esek — a felszabadulási rejtvényversenyt. Hónapokkal ezelőtt küldték szét a megye minden részébe az igen ötletesen összeállított rejtvényfüzetet, amelyet — megfejtve — hatvanhárom csapat küldött be. A nyolcfordulós vetélkedő után — hetvenegy ponttal — a tamási ORION 1-es csapata lett a győztes, az egyaránt hatvannyolc pontot szerzett bonyhádi zománcgyár Ságvári és a Csavaripari Vállalat dombóvári gyáregységének „Mikron” ifjúsági brigádja — mindkettő aranykoszorús szocialista brigád — holtversenyében a villámkérdésekre adott válaszok alapján a dombóvári csapat lett a második, a bonyhái a harmadik. Értékes díjakkal jutalmazták az első három helyezettet, de a többi öt is megkapta a jutalmat, mivel a megyei első tíz közé kerülni is nagy teljesítmény volt. JANTNER JÁNOS Mozgalmi, honismereti vetélkedők Már hagyomány, hogy a Forradalmi Ifjúsági Napok rendezvénysorozatában helyet kapnak a mozgalmi, honismereti versenyek. A szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Wosinsky-termében és az _ egészségügyi szakközépiskola klubtermében a dolgozó fiatalok és a tanuló ifjúság mérte össze tudását. Pályamunkák a Skála kirakatában A Forradalmi Ifjúsági Napok rendezvényei keretében állították ki a szekszárdi Skála Áruház kirakatában az Alkotó ifjúság mozgalom megyéből beküldött legjobb pályamunkáinak egy részét. Részlet az ünnepi kirakatból. Fotó: J. J. A Szakszerveztek Országos Tanácsa 1979. decemberi határozata alapján 1980. április 1-e és december 20-a között — alapszevezeti szinttől a SZOT-ig bezárólag — újjá kell választani a szak- szervezti szerveket. Ugyanis, az 1975-ben öt évre megválasztott vezetőszervek és vezetők megbízása 1980-ban lejár. A választás mindig számadás arról, hogy a szak- szervezti mozgalom mennyiben teljesítette társadalmi szerepét, miként szolgálta a tagság érdekeit, törekvéseit, igényeit: mennyire segítette elő szocialista céljaink való- raváltását. A vláasztás beszámolás és eszmecsere a tagsággal jelenlegi gondjainkról, jövőbeni elképzeléseinkről, a politika szakszervezeti eszközökkel való megvalósításáról. A beszélgetések során az MSZMP XII. kongresszusának mondanivalóját a szak- szervezeti munkával összefüggésben nyílt, őszinte politizálással segítjük megértetni és a szakszervezeti munka jövőbeni .irányait a tagsággal "együtt kidolgozni. A szakszervezti választás mindenkori célja, hogy a tagság akaratának érvényesítésével megújítsa a személyi és testületi erőket, hogy az elkövetkező öt évben a követelményeknek jobban megtudjon felelni. Nagyobb hatást tudjunk gyakorolni a társadalmi, a vállalati, a közösségi folyamatokra, a dolgozók élet- és munkakörülményeinek változtatására. Ez nem kevesebbet jelent, mint tudatos káderpolitikai munkával előkészíteni a választást és hogy e tudatos kádermunka találkozzék a demokratizmussal, a tagság akaratának megnyilvánulásával. BIZALMI TESTÜLETEK A választások első és legfontosabb lépcsőfoka a szak- szervezeti bizalmiak megválasztása.' Miért kap ilyen nagy hangsúlyt a bizalmiválasztás? Azért, mert a szakszervezetek XXIII. kongresszusa határozatainak szellemében az elmúlt évek során a figyelem középpontjába került a bizalmiak helyének, szerepének növelése a szakszervezeti munka egészében. A bizalmiak kötelességei, jogai egyaránt növekedtek a szak- szervezetek egész tevékenységében: a nevelőmunkában, a dolgozók érdekeinek védelmében, a dolgozók üzemi demokratikus jogainak képviseletében. Ezért fontos, hogy a választások során olyan dolgozók kerteljenek e tisztségbe, akik hatékonyan tudják érvényesíteni a szak- szervezeti tagságtól kapott megbízatásukat, képesek a megnövekedett feladatok ellátására. Aláhúzza a bizalmi választások jelentőségét az is, hogy változik az alapszervezetek szervezeti rendszere és a vállalati, intézményi, hivatali szervezetekben létrejönnek a bizalmi testületek. Az alapszervezetek új szervezd rendszerével azt akarjuk elérni, hogy az előbbinél jobban szolgálja a szakszervezeti munka hatásának növekedését, a kettős funkció kiteljesedését, a szakszervezeti demokrácia gyakorlatát. A szervezet ugyanakkor legyen egyszerűbb, rugalmasabb, jobban alkalmazkodjék a gazdasági szervezetek vezetési szintjeihez. Az alapszervezetek többségében — ahol a tagság létszáma és elhelyezkedése az egyszeri összehívást nem teszi lehetővé — a bizalmiak testületé lesz az alapszervezet legfelsőbb irányító szerve. Egyszersmind az üzemi, a munkahelyi demokrácia fontos fóruma. Ennek a szervezetnek az lesz az előnye, hogy azok hozzák a döntéseket, akik saját személyükben, a szakszervezti csoportban annak megvalósítói lesznek. A bizalmiak ebben a szervezetben nemcsak más szerepet töltenek be, hanem megnő ismeretük, tájékozottságuk. de a végrehajtásban való felelősségük is. Ennek folytán növekedni fog a tagság körében nevelő, szer1 vező, cselekvést formáló hatásuk. Ugyanis ismerni fogják a döntések indokait, összefüggéseit, nehézségeit és feltételeit. Tehát a nevelő munka, a meggyőzés, a tudatformálás feltételeit az új szervezd rendszer jobban biztosítja. A TAGGYŰLÉSEK KÉT FORMÁJA A régiektől eltérően a taggyűlésnek két formája lesz. Az egyik: ahol a tagság egyszerre, egy időben hívható össze, vagyis az összevont taggyűlés. Ez esetben nem működik bizalmi testület, így az összevont taggyűlés gyakorolja mindazokat a jogokat, amelyeket a többi esetben a bizalmi testület hatáskörébe utal a határozat. A taggyűlés másik típusa: a bizalmi tartja a taggyűlést a szakszervezeti csoportban. A demokratizmus lehetővé teszi a tagság akaratának érvényesítését a választás minden' szintjén. A bizalmit közvetlenül és nyílt szavazással választja a szakszervezeti csoport. A megválasztott bizalmiak alkotják a bizalmi testületet. Ebben az esetben a bizalmi testület választja meg titkosan a szakszervezti bizottságot, amely egyben a testület végrehajtó szerve is. Ahol egyszerre összehívható a tagság, ott az összevont taggyűlés választja — szintén titkos szavazással — a szakszervezti bizottságot. A beszámolás a választás szerves része. Az adja tartalmát, elősegíti a munka értékelését és a jövő feladatainak a meghatározását is. A beszámolás nem tartozik a köny- nyű feladatok közé. Jó összeállítása nagyon is összetett, nehéz vezetői feladat. A beszámolás ugyanis nemcsak összegez, nemcsak bemutat, hanem értékel, minősít is. Ezenkívül, hogy jó legyen a beszámoló, az is szükséges, hogy lehetőleg minden réteg igényét kielégítse. Szakszervezeti szerveink a maguk helyén — mind a bizalmiak, mind a vezető testületek — nagyon sokat dolgoztak. Sok nehéz feladatot oldottak meg, számos elismerésre méltó eredményt könyvelhetnek el. Hogy mindezt hogyan mutassák be, avagy abból mit és minek alapján ragadjanak ki, az sem könnyű dolog. A jó beszámoló összeállításához alapos számvetést kell készíteni az alapszervezet tagoltsága, illetve a munka megosztása szerint. Vagyis, hogyan dolgoztak az alapszervezet egyes szervezetei, mint pl. a szakszervezeti csoportok, bizalmiak, munkabizottságok és a vezető testületek, másrészt, a szervezd munkához tartozó egyes szakterületeken mit B könyvelhetnek el eredménynek és hol van elmaradás. Kell mindez azért, hogy a szükséges értékelést pontosabban tudják elvégezni. GONDOLATÉBRESZTŐ BESZÁMOLÓKAT Joggal felvetődik azonban a kérdés: minek alapján lehet megállapítani azt, vajon amit tettek sok, vagy kevés, a munka elégséges volt-e, avagy csak fő vonásaiban látta el az adott szervezet a feladatát. Viszonyítani természetesen sok mindenhez lehet. A legcélszerűbb talán abból kiindulni, hogy az adott szerveit eleget tett-e — ha igen, mennyiben és hogyan — annak a funkciónak, ami alapvető feladatát jelenti, vagyis a beszámolási időszakban azt tette-e, amit neki az adott szinten és közösségben tenni kellett. Azt úgy tette-e, úgy végezte-e, ahogyan a mai igények és az adott körülmények között azt a legjobban végezni lehetett. Ehhez a kiindulási alapot a kettős funkció teljesítésének a mérlegelése adja. A kontrollt viszont a szakszervezeti tagság! A gyakorlat azt igazolja, hogy azon beszámolók felett van vita, amelyek a tagsághoz szólnak, gondolatéb- resztőek, kritikusak, és önkritikusak is. Tehát a beszámolók bátran fogalmazzák meg a gondokat és a különböző elképzeléseket, gátló tényezőket egyaránt. A felelősségen nyugvó nyílt és őszinte szó mindig megértésre talál, még ha az első hallásra nem is tűnik népszerűnek. A beszámoló a felvetett kérdések többségében foglaljon állást, avagy ajánljon alternatívákat. Más kérdésekben pedig maradjon a javaslat szintjén és kérje a tagság állásfoglalását. A beszámoló akkor éri el célját, ha világosan és pontosan fogalmaz, ha lelkesít és egyben mozgósít. De ne akarjon mindent megmagyarázni és a hibákat, bajokat se hallgassa el. Késztessen vitára és állásfoglalásra. A választások előkészítése, lebonyolítása, az új testületek megalakulása, a munka kezdete. Ez további folyamatos, tudatos és sok-sok aprólékos munkát kíván. De feltétlenül megalapozza a szakszervezeti munka további fejlődésének feltételeit és megújítja a tagság bizalmát. HORVÁTH GÉZA az SZMT titkára Fogadás az Országházban Hazánk felszabadulásának 35. évfordulója alkalmából pénteken este az Országházban fogadást adott a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa. A fogadáson részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Ott volt a Központi Bizottság, az Elnöki Tanács és a Minisztertanács számos tagja, a politikai, a gazdasági és a kulturális élet sok más vezető személyisége, a termelőmunka számos kiváló képviselője, továbbá a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja is... A szívélyes, baráti hangulatú fogadáson Losonczi Pál köszöntötte a megjelenteket.