Tolna Megyei Népújság, 1980. április (30. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-26 / 97. szám

2 ívfPÜJSÁG 1980. április 26. Veszélyes katonai provokáció Sikertelen amerikai kísérlet a teheráni túszok kiszabadítására Jelölőgyűlések a megyében Carter amerikai elnök pén­teken, helyi idő szerint reg­gel, komor hangú tv-beszéd- ben foglalkozott a sikertelen iráni katonai akcióval. A tú­szok kiszabadítására már rö­viddel foglyul ejtésük (1979 novembere) után megkezdőd­tek az előkészületek, de „kü­lönböző okokból” eddig vár­tak a terv megvalósításával — mondotta. Carter szerint tudták ugyan, hogy a feladat „nehéz és veszélyes lesz”, de az ismételt próbák után ki­tűnő esély volt a sikerre. „Az akció megindult, de a heli­kopterek műszaki hibája miatt kellett leállítani a pró­bálkozást” — mondotta az el­nök, megerősítve a korábbi be­jelentést: két amerikai gép — már visszavonulás köz­ben — a földön összeütkö­zött, 8 halálos és több sebe­sült áldozat van. A pontos részletekről majd „megfelelő időben” tájékoztatást adnak — közölte. Carter szerint az iráni ha­tóságok „nem tudták, vagy nem is akarták” megoldani' a túszkérdést, ezért kötelessé­gének érezte, hogy e lépéshez folyamodjék. Az elnök ismé­telten azt hangsúlyozta, hogy az akció „nem irányul Irán ellen”, harcra nem került sor, és továbbra is előnyben részesíti a válság tárgyalá­sos megoldását. A fogalmazásból nem de­rült ki, hogy Carter a kudarc után is fenyegeti-e újabb ka­tonai lépésekkel Iránt, vagy sem. Az elnök vállalta a sze­mélyes felelősséget az egység elindításáért és visszahívá­sáért, végül felhívta a szö­vetségeseket: támogatásuk a túszok szabadulása érdeké­ben „fontosabb, mint vala­ha”. Az iráni fegyveres erők pénteken kiadott közleménye így hangzik: „A kémközpont megtámadására és a túszok kiszabadítására készülő CIA- ügynököket és tengerész- gyalogosokat szállító két ame­rikai repülőgép Tabas köze­lében összeütközött, fölrob­bant és lángba borulva le­zuhant.” A közlemény szerint az iráni légierő előzőleg ül­dözőbe vette a gépeket. Mind­ez ellentmond az amerikai bejelentésnek, amely szerint A tőkés világ, mindenek­előtt az Egyesült Államok gazdasági gondjainak kiéle­ződését a világtőzsdéken — különösen a nyersanyag- piacokon — valóságos hisz­téria kísérte. A vad áringa­dozások leglátványosabb sza­kasza 1979 ősze és 1980 ta­vasza közé esett. E korszak jellegzetessége volt egyebek között a nemesfémek (arany, ezüst, platina) fantasztikus áremelkedése. A szakértők mindig han­goztatták, hogy a fejlemé­nyek mögött nagyszabású spekulációs manőverek is meghúzódnak. Az egyik ilyen spekulációs léggömb most kipukkadt: az ezüsté, amely­nek „pályafutása” ebben az időszakban szédületesebb volt, mint az aranyé, vagy a platináé. 1979 októberében a londoni tőzsdén még 7 fon­tért lehetett egy uncia ezüs­töt vásárolni, az esztendő utolsó napján már 22 font volt az árfolyam. Ingadozá­sokkal ugyan, de a magas ár­szint megmaradt február vé­géig. A szakértők értetlenül szemlélték az eseményeket. Az arany a spekuláció és kincsképzés hagyományos eszköze, emellett a dollártól való menekülés és az olaj- exportőrök mammutvásárlá- sainak is célpontja — „kar­rierjét” még meg lehetett magyarázni. Az ezüstnek az aranynál is meredekebb ár­emelkedését viszont nem. Március eleje óta világossá vált: Carter amerikai elnök­nek előbb-utóbb tennie kell valamit a 20 százalék körüli a kommandóakcióra készülő két gép a földön ütközött össze. Az incidens helyszíne­ként megjelölt Tabas városa Teherántól mintegy három­száz kilométerrel délkeletre fekszik. Az AP amerikai hírügy­nökség térképe Iránról és az Egyesült Államok kom- mandőakciójának feltétele­zett helyéről, a csillaggal jelzett Tabas környékéről. Ismertté váltak az irá­ni területen megkísérelt és meghiúsult amerikai deszant- akció egyes részletei. Mint a TASZSZ New Yorkból je­lentette, Charles Percy sze­nátor a külügyminisztérium értesülései alapján közölte, hogy a Fehér Ház támasz­pontot próbált létesíteni egy Teherán ellen tervezett ké­sőbbi rajtáütés céljaira. A támaszpont létesítését szol­gáló akcióban C—130-as szállítógépek és katonai he­likopterek vettek részt. A NATO szóvivője pénte­ken Brüsszelben azt közölte, hogy az Egyesült Államok nem konzultált szövetsége­seivel az akcióról, az ameri­kai NATO-nagykövetség csu­pán pénteken egy rutinjelle­gű találkozón tájékoztatta ar­ról kollégáit Brüsszelben. A szóvivő szerint több nagykö­vet „megértésről és rokon- szenvéről” biztosította az Egyesült Államokat a kom­mandóakcióval kapcsolatban. A teheráni túszok kiszaba­dításával megbízott amerikai infláció megfékezésére, ha hi­vatalában akar maradni. El­határozták, hogy emelik a bankkölcsönök kamatait, a hitel drágulása ugyanis csökkenti a keresletet és a beruházási kedvet, fékezve ezzel az infláció ütemét. A magas kamat ugyanakkor Amerikába vonzza a tőkét, szilárdítva ezzel a dollár ár­folyamát. Az arany és az ezüst áremelkedése meg is állt, sőt, az árfolyam esni kezdett. E folyamatnak adott újabb lökést március máso­dik felében Carter politikai célzatú „inflációellenes ter­ve”. Meghirdetésével az ezüstpiac összeomlott: az ár­folyam hetek alatt a felére zuhant. Az Egyesült Államok harmadik legnagyobb tőzsde- ügynöksége, hogy elkerülje az összeomlást, bejelentette: likvidálja — tehát alacso­nyabb áron piacra dobja — érvényes ezüstkötéseit. így derült ki az is, hogy az ezüst­spekuláció mögött a milliár­dos Hunt-família állt. A család vagyonának meg­alapozója Amerika leggazda­gabb — és legreakciósabb — monopoltőkései közé tarto­zott. Pénzelte az ország fa­siszta félkatonai szervezeteit és a kubai emigráns csopor­tokat. Egyike volt azoknak, akik John Kennedy elnök végzetes dallasi útja előtt a várost elöntő gyűlöletkam­pányt szervezték. 1974-ben meghalt a Hunt-érdekeltség császára, ekkor fia, Nelson Bunker Hunt vette kezébe az ügyek intézését. Mint kide­katonai erő Egyiptomból szállt fel — közölte pénteken az izraeli rádió. A repülőgépek egy kairói légikikötőből szálltak fel és megszakították útjukat a Perzsa-öböl menti Bahreinban — hangoztatta a rádió. Az izraeli rádió olyan le­hallgatóforrásra hivatkozott, amely a közel-keleti repülő­terek földi irányítóközpont­jainak adásait kíséri figye­lemmel. Oleg Poljakovszkij, a TASZSZ tudósítója szerint Carter elnök a nemzetközi jog normáit lábbal tiporva, olyan katonai kalandot haj­tott végre, amely ártatlan emberek ezreinek halálát okozhatta volna és háborús tűzfészek keletkezéséhez ve­zethetett volna a Perzsa-öböl térségében. — Az újabb veszélyes ka­landra az elnök azért szánta rá magát, hogy „erős, hatá­rozott lépésekre kész vezető­ként” tüntesse fel magát, menteni próbálva ezzel ha­nyatló népszerűségét és bár­mi áron újabb négy évre megőrizhesse helyét a Fehér Házban. Tisztán önző, szűk- látókörű politikai indítékok­tól vezettetve Carter olyan műveletre vetemedett, amely tömeges vérontáshoz és azok­nak a túszoknak a pusztulá­sához vezetett volna, akik­nek kiszabadítására az elnök állítólag törekszik — hang­súlyozta a TASZSZ tudósító­ja. Ghotbzadeh iráni külügy­miniszter háborús cselekedet­nek minősítette az amerikai akciót és közölte: mintegy 300, iráni egyenruhát viáelő amerikai maradt iráni terü­leten, akiket — elfogatásuk után — hadifogolyként fog­nak kezelni. Az iráni hadsereg fölszólí­totta Tabas környékének lakosságát, hogy segítsen az amerikai kommandó ottrekedt tagjainak fölkutatásában. Reza Bahonar, az iszlám for­radalmi tanács tagja szerint öt „Chinook” típusú ameri­kai óriáshelikoptert és két C—130 Hercules szállító- repülőgépet találtak a hely­színen az iráni hadsereg egy­ségei. rült: ő irányította a nagy ezüstsppkulációt. Az olajügyekben járatos Hunt-utód már az első nagy olajválság idején,. 1974-ben el­kezdett ezüstöt halmpzni, amikor az unciánkénti ár még alig volt több egy font­nál. Kapcsolatai segítségével 1978-tól bevonta ez üzletbe Szaúd-Arábia uralkodóit is, élükön Fejszál herceggel. El­képesztő méretű vásárlásokat bonyolítottak le: két év múl­tán a világ összes magán­kézben lévő ezüstjének két­harmadát birtokolták. Ez a nagyszabású spekulációs vásárlás vezetett az ezüst fantasztikus áremelkedéséhez, — ami persze megfelelt Hun- ték és a szaúdiak érdekeinek. A Fehér Ház inflációelle­nes programja — persze nem szándékosan — elsőként az ezüstspekuláció léggömbjét szúrta fel. A Hunt-érdekelt- ségek kezében lévő ezüst ér­téke hetek alatt négymilliárd dollárról két és fél milliárd- ra csökkent. Nem csoda hát, hogy Nelson Bunker Hunt a húsvéti ünnepeket Szaúd- Arábiában töltötte — az ezüstpiac megmentésének le­hetőségeiről tanácskozva az uralkodó család tagjaival. Hogy mire jutottak, nem tudni. Az azonban tény: az ezüst­piacon lezajlott események olyan látványosan leplezték le az olajüzlet, a tőzsdei spe­kuláció és az amerikai poli­tika rejtett összefonódásit, amilyenre évtizedek óta nem volt példa. <-i-e.) Ülést tartott a MTESZ országos elnöksége Az ülésen részt vett és fel­szólalt Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára. Az elnökség személyi kérdésekben dön­tött. Ajtai Miklóst, érdemei­nek elismerése mellett fel­mentette a MTESZ elnöki funkciójából, és megválasz­totta társelnökké. Fock Je­nőt, nyugalmazott miniszter- elnököt, a MTESZ Országos Elnökségének tagját megvá­lasztotta a MTESZ elnökévé. Túri Istvánnét, érdemeinek elismerése mellett, felmen­tette főtitkárhelyettesi be­osztásából. Az országos el- nöíkség a tagjai sorába kooptálta, s egyúttal meg­választotta főtitkárhelyet­tesnek Jék-i Lászlót, a fizi­kai tudományok kandidátu­sát. Ezután az elnökség a MT^SZ előtt álló időszerű feladatokról tárgyalt. Meg­hallgatta Fock Jenő tájékoz­tatóját a párt XII. kongresz- szúsáról, a műszaki értelmi­ség megnövekedett szerepé­ről. Tudomásul vette Tóth János főtitkár beszámolóját az elmúlt időszakban vég­zett munkáról, az elnökségi határozatok végrehajtásá­ról. Elfogadta az idei költ­ségvetést, a hazai és a nem­zetközi nagy rendezvények tervét. Az Elnöki Tanács Túri Istvánnét nyugállományba vonulása alkalmából a Mun­ka Érdemrend arany foko­zatával tüntette ki, amelyet Borbély Gábor, az Elnöki Tanács tagja adott át. Megkezdődött a MUOSZ közgyűlése A Magyar, Néphadsereg művelődési házában pénte­ken megkezdődött a Magyar Újságírók Országos Szövetsé­gének 1980. évi közgyűlése. A kétnapos tanácskozáson ha­tnánk 4600 újságíróját, 316 küldött képviseli. Részt vesz­nek a tanácskozáson a ma­gyar sajtó és a hírközlési szervek főszérkesztői, a Ró­zsa Ferenc-díjas újságírók. A tanácskozás elnökségében foglalt helyet többek között Győri Imre, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának osztály- vezetője, Bajnok Zsolt állam­titkár, a Minisztertanács Tá­jékoztatási Hivatalának el­nöke és Jiri Kubka, a Nem­zetközi Újságíró Szervezet fő­titkára. Pálfy József, a MUOSZ el­nöke nyitotta meg a közgyű­lést. Mint mondotta, a ta­nácskozás röviddel pártunk kongresszusát követően von­hatja meg a magyar újság­írás fejlődésének mérlegét, az újságíró szövetség munkájá­nak eredményeit. Ezután Király András fő­titkár fűzött szóbél; kiegészí­tést az utóbbi Qt esztendő munkájáról szóló írásos be­számolóhoz. Múlt évi eredményeik el­ismeréseként újabb vállala­toknak adták át ünnepélye­sen a „Kiváló Vállalat” cí­met. A gyöngyösi Mátra Műve­lődési Központban Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizotságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára adta át a kitüntető oklevelet a Gagarin Hőerőmű és a Mát­raaljai Szénbányák Vállalat kollektívájának. A Budapesti Közlekedési Vállalat immár negyedszer nyerte el a „Kiváló Válla­lat” kitüntetést. A vállalat kultúrtermében tartott mun­kásgyűlésen részt vett Mé­hes Lajos, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára. (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A Dombóvári MÁV Építé­si Főnökség az 1979. évi tel­(Folytatás az 1. oldalról.) hangsúlyozta az ilyen sikert hozó munka fontosságát, amely az emberek boldogu­lását jelenti. A gyűlés résztvevői egy­hangúlag választották a 2- es számú választókörzet je­löltjévé Kapinya Miklósnét. Paks Csaknem megtelt pénteken este Pakson a munkásműve­lődési központ impozáns szín­háztermének nézőtere azok­kal a paksi és Paks környé­ki választópolgárokkal, akik részt kívántak abból a fele­lősségteljes eszmecseréből, ami e héten hétfőn a PAV- nil kezdődött. Ott jelölték a 9. számú választási körzet országgyűlési képviselőjelölt­jének K. Papp Józsefet, az MSZMP Tolna rhegyei Bi­zottságának első titkárát. Másnap az atomerőmű épít­kezésén dolgozó katonafiata­lok csatlakozógyűlésének résztvevői is egy emberként foglaltak állást és fogadták el a körzet országgyűlési kép­viselőjelöltjének K. Papp Józsefet. A péntek esti igen élénk, ugyanakkor ünnepélyes hangulatú esz­mecsere ugyancsak egy­hangú szavazással ért vé­get: a 9. számú választási körzet képviselőjelöltje K. Papp József. A csatlakozógyűlés a Himnusz elhangzását köve­tően kezdődött és a válasz­tási körzet jelöltjén kívül el­nökségében helyet foglalt a város, a járás politikai, tár­sadalmi, gazdasági életének vezetőin kívül István József, BUDAPEST Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke pénteken fo­gadta Jacques Lecompt rend­kívüli és meghatalmazott nagykövetet, a Francia Köz­társaság új magyarországi nagykövetét, aki átadta meg­bízólevelét. A megbízólevél átadásánál jelen volt Nagy János külügyminiszter­helyettes. * Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke ugyancsak pénteken fogadta U Tin Oo rendkívüli és meghatalma­zott nagykövetet, a Burmái Unió Szocialista Köztársaság új magyarországi nagyköve­tét, aki átadta megbízóleve­lét. Az eseményen jelen volt Házi Vencel külügyminiszter­helyettes. jesítményei alapján a MÁV vezérigazgatója és a vasutas szakszervezet elnökesége ál­tal adományozott „Kiváló Főnökség” kitüntetésben ré­szesült. Az oklevél ünnepélyes át­adására pénteken délután került sor a vasutas sport­egyesület székházának eme­leti dísztermében. Geresd: István igazgató az ünnepsé­gen beszámolt az építési fő­nökség elmúlt évi munkájá­ról. Elmondta, hogy a fel­adatokat a dolgozók szerve­zett munkával, tárgyi és személyi baleset nélkül ol­dották meg. A kollektíva az év folyamán több mint 300 millió forint értékű beruhá­zást valósított meg. Beru­házási feladataiknál arra törekedtek, hogy az építési időt csökkentsék és mindig szem előtt tartották a ta­karékossági szempontokat. a Tolna megyei Tanács elnök- helyettese is. A Hazafias Népfront meg­bízásából Rigóczky István, az MSZMP városi bizottságának első titkára látta el a csatla­kozógyűlést levezető elnök szerepét. Rövid bevezetőjé­ben szólt az év, hazánk éle­tében különös fontossággal bíró eseményeiről, a párt- kongresszusról, a felszabadu­lás 35. évfordulójáról, majd pedig a tanácstagi és képvi­selőválasztások jelentőségé­ről. Ezután emelkedett szólásra a csatlakozógyűlés előadója, dr. Dallos Tibor, a városi ta­nács elnöke, aki beszédében áttekintette hazánk, megyénk fejlődését, melyre jó társa­dalmi körérzettel, nyugodt légkörben pillanthatunk visz- sza, bármi alkalomból is tör­ténik az áttekintés. A tanácskozáson részt ve­vők közül a csatlakozógyűlés vitájában heten kértek szót, s juttatták kifejezésre az ál­taluk képviselt munkáskol­lektívák, lakóhelyi közössé­gek egyetértését a 9. válasz­tási körzet képviselőjelöltjé­nek személyét illetően. A de­rű színei sem hiányoztak ezekből a felszólalásokból, hiszen a szót kérők a XII. pártkongresszus határozatá­nak és a Hazafias Népfront választási programiának is­meretében nemcsak eredmé­nyeinkről adtak számot, ha­nem arról is, hogy készek vállalni a-népünkre váró $el- adatokból a rájuk eső részt. A Dunamenti Egyesült Mgtsz tagjainak nevében szót kérő, köszönetét mondott Dániel Mária képviselőnek eddig végzett munkájáért. K. Papp József megköszön­te a választók bizalmát. PÁRIZS Csütörtökön, röviddel éj­fél előtt, hetvenhat éves ko­rában, hosszú betegség után, elhunyt Alejo Carpentier vi­lághírű kubai író. A Havan­nában született írót a kubai kormány 1 »66-ban a párizsi kubai nagykövetség kulturá­lis tanácsadójává nevezte ki. Életének utolsó 14 évét a francia fővárosban töltötte. BERLIN Az NDK vegyipari minisz­tériuma és az árhivatal 1980. január 1-ig visszamenő ha­tállyal, a költségek növeke­dése miatt felemelte a kőolaj és kőolajtermékek termelői árait. Az NDK hivatalos lap­jában közzétett rendelkezés egyaránt vonatkozik folyé­kony fűtőanyagokra, az olaj­ipari félkész termékekre, egy sor műanyag cikkre és fotó­filmanyagokra. Munkájukat az 59 átadott építmény dicséri, amelyek lényegesen hozzájárultak a körzetükhöz tartozó vasút­vonalak korszerűsítéséhez. Az 1980. évi terveiket, tennivalóikat termelési ta­nácskozáson már megtár­gyalták a szocialista brigá­dok tagjaival. Geresdi Ist­ván köszönetét mondott min­den dolgozónak a segítőkész, lelkiismeretes munkáért, amely lehetővé tette, hogy két egymás utáni évben is el­érhették ezt a kiemelkedő sikert. Befejezésül 30-an vették át a „Kiváló dolgozó” ki­tüntetést, nyolcán a „Szakma ifjú mestere” kitüntetésben részesültek és mintegy 93 ezer forint összegben pénz­jutalommal ismerték el a dolgozók jó munkáját. MAGYARSZÉKI ENDRE Az ezüst léggömb Kiváló vállalatok kitüntetési ünnepségei PANORÁMA

Next

/
Oldalképek
Tartalom