Tolna Megyei Népújság, 1980. április (30. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-23 / 94. szám

1980. április 23. ^ÉPÜJSÁG 5 Hem zsngorodik a zsugorzsák - mert nincs keretében helyeztük üzembe 1977- ben zsugorsapkagyártó célgépünket. Elkezdtük a termékkel a piackutatást, melyet elősegített, hogy a zsugorsapka az 1978. évi BNV-n nagydíjat nyert. 1978- ban az igények még nem biztosították a kapaci­tás teljes kihasználását, ezért a berendezésen akkor polieti­lén agrofóliát is gyártottunk. Tekintettel arra, hogy a ztsügorsapka. a korszerű, ra­kodólapos egységcsomagolás egyik eszköze, a megrendelt mennyiség egyre növekedett, és 1979-ben már kénytelenek voltunk kapacitás hiányában több vevőt elutasítani. Az igények alakulására vállalatunk rugalmasan rea­gált, intézkedtünk egy ko­rábban más terméket gyártó extruderünk átalakítására; sőt, újabb gép beállítását is kitűztük, az NSZK-gyártmá­nyú új zsugortömlő-extruder várhatóan ez év III. negyed­évében beüzemelésre kerül és ezzel az elmúlt évi, kereken kétezer tonnás kapacitásun­kat 3600 tonnára fogjuk 1980. évben emelni. Látható, hogy a Tiszai Ve­gyi Kombinát az igények kedvező alakulásával szink­ronban, rugalmasan reagált és folyamatosan bővíti terme­lését. Ennek ellenére — az új gép beállításáig — 1980. I. negyedévében, de még a II. negyedév során sincs mó­dunkban áz összes megren­delést elfogadni. Az elosztást oly módon végeztük, hogy megrendelőink felé csökken­tett mennyiséget igazoltunk, természetesen a népgazdasá­gi érdek mindenkori figye­lembevételével. Kiemelt fi­gyelmet fordítottunk a csök­kentés ellenére azokra a vál­lalatokra, amelyek a zsugor- sapkát tőkés exporthoz, vagy a belföldi ellátás szempont­jából fontos területekre használják. tételezni, hogy a visszaiga­zolt volumen igényeiket ki­elégíti. Mivel a bonyhádi gyár problémájáról csak a tévén keresztül értesültünk, indo­koltnak tartjuk március 11-i levelünket, melyben a II. ne­gyedéves igény pontosítását kértük. * Az „acélos tollal” megfo­galmazott glossza megírása­kor nem ártott volna figye­lembe venni a tv-riportban ténylegesen elhangzottakat: .JBonyhád még csak levele­zett a Tiszai Vegyi Kombi­náttal. Végül is hogybn le­hetne tőlük zsugorsapkához, vagyis fóliazsákokhoz jutni? — Javaslom a közvetlen kap­csolatfelvételt ! Keressenek meg minket!” Nem hangzott el tehát, hogy küldünk anyagot, amennyiben hozzánk fordul­nak. A kapcsolat csak a valós igények tisztázását szolgál­hatja, hiszen, ha a bonyhá­di gyár szó nélkül hagyta az I. negyedéves rendelésének 6 ezer darabos csökkenését, úgy feltételezhető, hogy a II. negyedévre sincs 9 ezer darabra szükségük. Nem hangzott el továbbá a tele­vízióban az sem, hogy van kapacitás, ezért cikkük ezen kitétele sem kellő odafigye­lésen alapul. Amennyiben a bonyhádi gyár tényleg olyan kellő gon­dossággal akarta volna a zsu- korsapkát, úgy meglepő, hogy kielégítetlen igényeiket miért nem próbálta importból fe­dezni. Egyébként március 28-án telexben közöltük velük, Hogy a II. negyedéves 9 ezer darabos rendelésüket vissza fogjuk igazolni. Tiszai Vegyi Kombinát, Le- ninváros. Brieger Lajos igazgató, Vámos Imre főosztályvezető. A hiú ábránd, meg a nai­vitás a hiszékenyek bünteté­se. Bevallom, volt részem benne bőven. Egy-egy eset kapcsán aztán kénytelen a „páciens” megállni, gondol­kodni, aztán megint megáll­ni. A legtuóbb ismét áldozattá váltam. Március 8-án a televízió­híradóban bemutatták, hogy Bonyhádon, a Zománcgyár­ban évek óta áll egy csoma­goló automata. A gyárigazga­tó elmondta, hogy ez azért van így, mert nem kapnak a csomagoláshoz alap­anyagot, zsugorzsákot. A kö­vetkező képben már a Tiszai Vegyi Kombinát főosz­tályvezetője beszélt és büsz­kén jelentette ki: „Ha a bony­hádiak hozzájuk fordulnak, akkor lett volna zsugorfólia.” Így természetesen a néző jog­gal elítélte a bonyhádiakat. Az újságíró, mivel soros a „Tv-jegyzet” írásában, „meg­lengeti” ceruzáját, aztán mé­lyen szántó gondolatokkal el­ítéli a megyebeli üzemet. De legjobb lesz, ha elme­gyünk Bonyhádra, a helyszí­nen megvizsgálni a dolgokat. Lambert József igazgató hű­vös nyugalommal fogad — sok bizodalma már nincs az újságírókban. A tárgyalóasz­talon kiteríti a dossziét: itt van 42 levél, telex, feljegy­zés. Elöljáróban: A csomagoló­gépet másfél millióért vásá­rolták 1978 végén, a próba­üzem 1979 áprilisában befe­jeződött. A gép kitűnőre vizs­gázott Akkor még a Gyü­mölcs- és Göngyölegellátó Vállalattal álltak kapcsolat­ban, tőlük kaptak ötszáz zsu­gorzsákot a kísérletekhez. Részlet egy 1979. március 27-én kelt levélből: „Egy ton­na zsugorfóliáért jöhetnek és a küldött zsugorsapka meg­felel-e, ha igen, azt is elvi­hetik.” Sajnos elapadt a Gyümölcs, és Göngyölegellátó-féle for­rás, árra hivatkoztak: nem kapnak alapanyagot a Tiszai Vegyi Kombináttól. Ezután jelentkezett a bony­hádi gyár a TVK-nál, márci­us 30-án. A rendelésre nem jött válasz. Többszöri telex­váltás után, április. 19-én köz­li a TVK, hogy a rendelést nem veszik fel. Maradt még egy lehető­ség. Kéréssel fordultak dr. Sass Tiborhoz, a VASÉRT Vállalat egyik vezetőjéhez: szíveskedjék személyes kap­csolatait felhasználni az ügy érdekében... Telex dr. Sasstól: „Felvettem a kapcsolatot a TVK-val. Az a személy, aki­től várható, hogy soron kí­vül biztosítja a fóliasapká­kat, ezen és a jövő héten sza. badságon van. Tehát 18-a után tudok személyes kapcso­latot teremteni. (1979. június 7.)” Közben 18-a után olyan le­velet kapnak, hogy a szemé­lyes kapcsolat mit sem ér... Kiss László kereskedelmi osz­tályvezetőtől rendeljék meg a fóliát. Eddig ezen az osztá­lyon Feketénével álltak kap­csolatban. .. Az újabb rendelést július 18-án személyesen vitték el. E hónap 30-án kapnak leve­let az osztályvezetőtől: nincs módjukban vállalni a bony­hádiak rendelését, kapacitás­hiány miatt, de a jövő évi program elkészítésénél visz- szatérnek a bonyhádi igény­re. r Nehéz és kényelmetlen a kézi csomagolás Üjabb csatornán próbálkoz­tak. A Zománcipari Művek központjában kérnek segít­séget és a budapesti Főnix szövetkezethez küldik őket, mivel ott beszerezhető az anyag. Itt 50 darabra felve­szik a rendelést. Közben az 1980-as igényt elküldik a TVK-nak. Telt múlt az idő — mint a mesében —, újabb sürgeté­sek, hogy legalább az 1980- as évben használhassák a gé­pet, A válasz: decemberben visszatérnek a rendelésre. Decemberiben naponként sürgetik a választ. És ismét kérik a vállalat központjának a támogatását. Eredményt értek el... Visz. szaigazolnak 3000 darabot az első negyedévre, ebből feb­ruár — most már 1980. feb­ruár — 12-ig 2500 darabot szállítanak. A ZIM-központ- tól is biztató hírek érkeznek, ami örömet okoz: a második negyedévben rendes szállítás lesz a TVK részéről. A legutolsó levél a televí­zióriport után érkezett. A nyilatkozó, Vámos Imre fő­osztályvezető írta alá. Emlé­keztetőül: a televízióban ga- vallérosan bejelentette, ha hozzájuk fordulnak, akkor küldenek anyagot. S mit írt a levélben? „Önök 1979. szeptember 10. én kelt levelükben 1980. II. negyedévére 9 ezer darab zsugorsapkára adtak megren­delést Tekintettel arra, hogy zsugorsapkagyártó kapacitá­sunk maximálisan leterhelt, kérjük, szíveskedjenek közöl­ni, hogy a II. negyedév fo­lyamán tényleges felhaszná­lásukhoz szükség van-e a ko­rábban jelzett 9 ezer darabos mennyiségre.” Ennyit röviden a levelek­ről. Egy-két kérdés: Hogyan lehet válaszolni egy olyan vállalatnak, amely nem for­dult a főosztályvezetőhöz? Van fólia, csak kérni kell? Hogyan kell kérni? Ha van fólia, akkor miért kell meg­ismételni a rendelést? A te­levízióban miért van kapaci­tás, és levélben miért „leter­heltek”? * A bonyhádi levelekből ennyit tudott összegezni az újságíró. Ezek után a vita elkerülése miatt elküldte a cikket a TVK igazgatójához, az a következő választ küld­te: Vállalatunk kiemelt figyel­met fordít a csomagolást és az áruszállítást megkönnyítő műanyag késztermékek gyár­tásának fejlesztésére. Ennek A fentiekben vázolt körül­ményeket szükségesnek tart­juk rögzíteni ugyanúgy, ahogy arról a tv munkatársát is tá­jékoztattuk. Rendkívül sajnálatos, hogy a Tv-híradóban megjelent riportot nem kellő figyelem­mel követték és vállalatunk képviselőjének szájába olyan kijelentéseket adnak, ame­lyek nem hangzottak el. Az ügy előtörténetét nem kívánjuk már hosszabban kommentálni, csak annyit je­gyeznénk meg, hogy a cso­magolóanyag piackutatása el­képzelhető még a gépbeszer­zéssel párhuzamosan is, nem pedig annak üzembe helyezé­se után. Ténykérdés viszont, hogy a bonyhádi gyár 1979. decem­ber' 12-i keltezéssel megkap­ta az 1980. I. negyedévre vo­natkozó visszaigazolást (a rendelt 9 ezer darabbal szem­ben 3 ezer darabos volumen­re) és erre egyáltalán nem reagált. Ugyancsak nem ér­kezett megkeresés központ­juk, felügyeleti , hatóságuk vagy vevőik részéről sem. Ezek után joggal lehetett fel. Eddig a válasz. Kommentár ehhez nem szükséges. A kö­vetkezőkben a bonyhádi gyár igazgatójának válaszát közöl­jük: „A TVK magyarázkodásá­hoz nincs hozzáfűznivalóm, hiszen a valós tényekről meggyőződhetett az itteni do­kumentumok alapján. Ami a lényeges, az az, hogy a TVK visszaigazolta a II. negyedévre a 9000 darab zsu­gorzsákot, ennek ismeretében április 14-től, azaz hétfőtől beindítottuk a rendelkezé­sünkre álló 2500 darab zsu­gorzsákból a csomagolást és kiszállítást. Reméljük, hogy a TVK április végére ígért első szállítmánya időben fog érkezni, s nem fogja zavarni a csomagolás folyamatát.” Lambert József gyárigazgató * Melyik vállalat a hibás? Nehéz eldönteni, nekünk nem is feladatunk. A tanulságokat rábízzuk az olvasóra, és azoknak a vállalatoknak a vezetőire, akik hasonló „ci­pőben” járnak. HAZAFI JÓZSEF Fotó: GOTTVALD KÁROLY Ülést tartott a TESZÖV A Tolna megyei mezőgaz­dasági szövetkezetek szövet­sége tegnap Szekszárdon, a Babits Mihály művelődési központban ülést tartott, La­kos József elnökletével. Részt vett a tanácskozáson dr. Gyugyi János, a megyei párt- bizottság titkára, dr. Czim- balmos Béla, a TOT főtitká­ra, Császár József, a megyei tanács elnökének általános helyettese, a szövetkezetek­kel kapcsolatban lévő válla­latok, intézmények, társszö­vetségek képviselői. Hatvan­hat mezőgazdasági szövetke­zetei 115 küldött képviselt. Horváth József, a szövet­ség titkára kiegészítette azt a beszámoló^, melyet min­den küldött előre megkapott. Szóbeli kiegészítőjében a titkár részletesen elemezte egyes, az írásos jelentésben, nem teljességgel közölt té­nyeket : a halgazdálkodás problémáit, a kisgazdaságok rossz gépellátását, a tojáster­melés körüli árvitákat, a fa­gazdálkodás eredményeit. Szólt a feladatokról is. A titkári referátum után Illés János, az ellenőrző bi­zottság elnöke, Eigemann Józsefné, a nőbizottság el­nöke, Jávori Nándpr, az ellenőrzési iroda vezetője számolt be a bizottságok, il­letve az iroda múlt évi mun­kájáról. A vita során számos szö­vetkezeti vezető részletesen elemezte a múlt évi gazdál­kodást, szóltak a nehézsé­gekről, illetve ezek meg­szüntetésére tett intézkedé­seikről. Dr. Gyugyi János a megyei vezetés' nevében, dr. Czimbalmos Béla a TOT-el- nökség nevében gratulált a Tolna megyei szövetkezeti mozgalom sikereihez, és megjelölték a legfontosabb tennivalókat. A TESZÖV -küldöttköz­gyűlés végül elfogadta a szövetség múlt évi költség- vetési teljesítését, valamint Idei tervét. Az egynyári virágok nagy része nem igényel különö­sebb előnevelést, közvetle­nül is elvethetők az ágyak­a. Erre április-májusban érül sor, amikor .már na­gyobb fagyokra nem szá­míthatunk. A talajt már előzőleg ké­szítsük. elő. A tetejét vetés előtt porhanyítsuk meg. A magokat sorokba vagy ki­sebb csomókba vetjük. A vetés ne legyen túl sűrű, hiszen ezek a növények már itt fognak felnőni. A túl sű­rű vetésen a későbbiekben ritkítással, a ritka vetésen pedig közbe-palántázással segíthetünk. A magokat sekélyen ta­karjuk. A vastag takaró­anyag alól a kis növények nem tudnak kicsírázni. A sekély takaróanyagnál arra kell ügyelni, hogy ki ne szá­radjon, mert ez különösen a csírázó magvakra végzetes lehet: ha a kis csíra elpusz­tul a szárazság következté­ben, akkor a növény többet nem fog kihajtani. Vetés után nagyon fino­man permetező rózsájú kan­nával öntözzük be az ágya­kat. Az öntözés ezentúl — az esős napokat kivéve — mindennapi munkánk lesz. A talaj sohasem száradhat ki. Ismerkedjünk meg né- hánnyal, a helybevethető egynyárink közül. Vágott virágnak is hálás a körömvirág (Calendula). Na­pos helyre ültessük. A talaj­jal szemben igénytelen. Ha vágjuk a virágját, akkor újabbakat fejleszt, s ez el­tart a fagyokig. A virágok a sárga színárnyalataiban pompáznak. A kalárcsi (Clarkia) tápanyagban gaz­dagabb talajt igényel. Meg­hálálja az öntözést. Júliustól szeptemberig virágzik, a fe­hér, narancs, rózsaszín kü­lönböző árnyalataiban. Régi parasztkerti növény a kohia (Kochia). A megszá­radt kórójából télen seprűt kötnek. Különböző alakú fajtái közül különösen szé­pek a gömbváltozatok. Kis Egynyári virágok helybe vetése A márványos fehértől a lazacrózsaszínig és a feke­téig, káprázatos szinpom- pában virít a tavasz ked­velt virága, a tulipán. sövényeket ültethetünk be­lőle a kertben, amely ősz­szel szép vörösre színeződik. A magvetés után 9—10 hétre virágzik a borzaskata (Nigella). Virágai általában kék színűek. Termése fel­fújt, nagy hólyag, amelyet felhasználhatunk a száraz­kötészetben. Meghálálja az öntözést. A száraz kertré­szek tipikus képviselője a porcsinrózsa vagy kukac­virág (Porulaca). Ahol jól érzi magát, ott a magját el­szórva, minden évben újra kel. A virágai a sötét árnya­latokat és a kéket kivéve, szinte minden árnyalatban pompáznak, vannak féligtelt változatai is. A kúszónövények közé tartozik az ipomea (Ipo- maea). Virágai kékek, fehé­rek vagy pirosak. A magját elszórva magától is kikel. Támasztékot igényel, amire gyorsan felkúszik. Meleg, napos helyet és a meszes ta­lajokat kedveli. Dekoratív növény a díszparéj (Ama- ranthus). Napos és félár­nyékos helyeken egyaránt megél. Egy méter magasra is megnő, és hosszú, csüngő virágzatot fejleszt, tarka levelű faja is van. A helybe vethető növények közé tartoznak az egynyári füvek is. A megszárított vi­rágzatukat télen a száraz­kötészetben használhatjuk. Tavasz a kiskertben A hosszú tél után a kis­kertben bőven akad tenni­való. Elhanyagolása az egész évi termést veszélyezteti. A gyümölcsfákat ebben az időszakban már nagyon sok kór és károsító ellen kell védeni. Almafáinkat liszt­harmat, varasodás és monília fenyegeti. Recin Super 0,3 százalék és Thiovit 0,4 száza­lékos oldattal permetezzük. Ugyancsak jó védelmet nyújt ellenük a rézoxiklorid 0,3 százalékos Pol-Sulkol 0,4 százalékos vagy pedig Dit- hane M 45 por alakú per­metezőszer 0,2 százalékos használata. A rovarkártevők közül ebben az időszakban már jelentkezhetnek a sod­rómolyok, atkák. A rovar- kártevők ellen Unifosz 50 EC 0,1 százalékos, Metation 50 EC 0,2 százalékos oldatot használjunk. Kajszifáinkat monília, gombabetegség, sodrómoly, barackmoly ellen kell véde­ni, Rézoxiklorid 50 WP 0,3 százalékos vagy Recin Su­per 0,4 százalékos, a mo­lyok ellen (rágókártevők el­len) BI 58 EC 0,1 százalékos, Metation 50 EC 0,1 százalé­kos permetezést alkalmaz­zunk. Oszibarackfáinkat szintén monília levélfodrosodás — a rágókártevők közül pedig gyümölcsmolyok, zöld és fe­kete levéltetvek veszélyezte­tik. Orthocid 50 WP 0,2 szá­zalékos, illetve BI 58 EC 0,1 százalékos, vagy pedig Chi- noin Fundazol 50 WP Meta­tion 0,1 százalékos permete­zéseket alkalmazzunk. A cseresznye és meggy fertőzései, illetve kártevői ebben az időszakban azono­sak. Monília, levéllyukacso- sodás. Zöldbimbós állapotban Recin Super 0,4 százalékos, illetve rézoxiklorid 50 WP 0,3 százalékos, fehér- bimbós állapotban vagy ami­kor már nagyrészben elvi- rágzott — Orthocid 0,2 szá­zalékos, illetve Dithane M 45 0,2 százalékos permetező­szerrel védekezzünk. A gom­babetegségek mellett figyelni kell a különféle rovarkár­tevők, tetvek megjelenését is. • A szőlőben főleg a mecha­nikai munkák időszerűek. A metszéskor eltávolított, eset­leg fertőzött részeket okvet­len távolítsuk el és égessük el. A harmatgyökerezés munkáit, amennyiben még nem végeztük el, tovább már nem halaszthatjuk. Harmat- gyökereknek nevezzük a tő­kenyakból fejlődő gyökere­ket. Ezek eltávolítása azért fontos, mert különben a talpgyökerek rovására meg­erősödnének. Sokan helye­sebbnek tartják, ha a hazai gyökéren álló szőlőben nem távolítják el ezeket, mert az a véleményük, hogy így a tápanyagforgalom lerövidül. Oltványszőlőben azonban feltétlenül fontos, mert ha az oltás feletti nemes rész­ből fejlődő harmatgyökerek megerősödnek, akkor a „tő­ke elrúgja az alanyt”.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom