Tolna Megyei Népújság, 1980. április (30. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-20 / 92. szám

1980. április 20. KÉPÚJSÁG 11 Pérely Imre rajza a 20 éves József Attiláról, alatta a költő saját kezűleg írt verse, a Megfáradt ember. Buday György fametszete Borsos Miklós József Attila plakettje Szellemi export 10-20 helyen megy fel a függöny Az Interkoncert immár 20 éves. Működésének kezdetén csupán néhány magyar mű­vész utaztatásával foglalko­zott. Most pedig évente hét­nyolcezer utazást bonyolí­tanak a Nemzetközi Kon­certigazgatóság munkatár­sai. Az intézmény kereske­delmi forgalma az elmúlt tíz évben majdnem meghá­romszorozódott, 1979-bén nyeresége megközelítette a kétmillió dollárt — mondja Horváth József igazgató. — Az említett, nem kis eredményeket elsősorban a nemzetközi enyhülésnek és a magyar művészek kiváló teljesítményének köszönhet­jük, valamint annak, hogy a zene nyelve nemzetközi, bár­hol hangzik is fel, megér­tik a hallgatók. Azt szeret­nénk, hogy a magyar művé­szek a világ minél több kon­certtermében megfordulja­nak, ismertek legyenek és Magyarországon is minél több külföldi előadó lépjen fel. Célunk tehát kultúrpoli­tikai. Módszerünk kereske­delmi jellegű. Tevékenysé­günk az előadóművészet csaknem minden területére kiterjed: a zene-, a tánc- és a színházművészettel egy­aránt foglalkozunk. Ezen belül a könnyű és a komoly műfaj érdekeit is képvisel­jük. — Vajon az önök által könnyen áttekinthető nemzetközi színpadokon és az Interkoncert tevé­kenységében hogyan ala­kul a két terület ará­nya? — Álami intézmény vol­tunkból adódóan a komoly műfajt nagyobb támogatás­ban részesítjük. De ez egész tevékenységünkkel össze­függő, anyagi kérdés is. Tíz évvel ezelőtt rendezvényeink 70 százaléka a könnyű mű­fajból került ki, ma már ez az arány 50—50 százalékra változott. Büszkék vagyunk arra, hogy ezt a kiegyenlí­tődést nem a könnyű műfaj csökkentésével értük el, ha­nem a két terület egyidejű növélése fnellett. Forgalmi . adatokkal kifejezve, 1979- ben 2700 olyan komoly ze­nei rendezvény zajlott a vi­lágban, amelyen magyar művészek is közreműködtek. A könnyűzenében ez a szám nem éri el a kétezret sem, de az említett arány fenn­áll, mert az ún. vendéglátó­ipari tevékenységünk is a könnyű műfaj igényeit elé­gíti ki. Évente kb. 500 ma­gyar előadóművész dolgozik huzamosabb ideig, egy hó­naptól két évig terjedő in­tervallumban külföldi mula­tóhelyeken. Mindezek azonban csak számok. Az az igazi ered­mény, hogy világhírű együt­tesek, énekesek, hangszeres szólisták és táncosok képvi­selik hazánkat a legrango­sabb koncerttermek és ope­rák pódiumain és a nemzet­közi fesztiválokon. — Beszéljünk az im­portról is! Milyen ren­dezvények várják a ma­gyar közönséget 1980- ban? — Évente körülbelül 700, külföldi művészek részvéte­lével lebonyolított, főként komoly zenei előadást szer­vezünk Magyarországon. Ez már nemigen növelhető. Ha­zánkban ugyanis a vendég- szereplések alkalmával is ol­csók a jegyek, a rendezvé­nyek nem térülnek meg anyagilag a vállalkozóknak. A hasznot főként a könnyű műfajban nehéz elérni. He­lyiséggondjainkon ugyan a most épülő új sportcsarnok segíteni fog, de így is leg­feljebb 3—4 nevesebb együt­test fogadhatunk évente. A könnyűzene kedvelőit mégis megnyugtathatom: 1980­ban fellép hazánkban a Su- permax és az Eruption együttes, s a Smokie-val is tárgyalunk. A komoly zene iránt ér­deklődőket is gazdag prog­rammal várjuk! A májusi svéd zenei napokra és az októbertől, november ele­jéig tartó szovjet kultúra napjaira kitűnő művészek és együttesek érkeznek e két országból. Érdekesnek ígérkezik a sajátságos japán hangszerekkel, ún. kísérleti zenét játszó japán ifjúsági zenekar műsora is. A Budai Parkszínpadon lép majd fel a Martinique- ról érkező, a mexikói és a Fülöp-szigeteki népi együt­tes. Októberre várjuk a Bé­csi Filharmonikusok Zene­karát, s hogy a szólisták se maradjanak ki: Nikolai Gedda és Lamberto Gardelli vendégszereplésére is sor kerül. A Bartók-centenárium kapcsán pedig meg kell em­líteni — bár- ez jövőre, 1981- ben lesz —, a Világnap alkalmából nagyszabású koncertet rendezünk Buda­pesten, amelyet, reméljük, az egész világon közvetíteni fognak. — Ez a gazdag prog­ram azonban, Budapest- centrikusságánál fogva, csak a fővárosi közönség­nek nyújthat kulturális élményt. — Intézményünk, erejéhez mérten, mindent megtesz a vidéki zenekedvelő közönség érdekében. Saját rendezvé­nyeink egy részét nem is Pesten szervezzük. Az In- terfórumot most már másod­ízben rendezzük Keszthe­lyen, a Bartók-szeminárium- ra pedig Szombathelyen ke­rül sor. A megújúlt győri le­hetőségek kiaknázását is cé­lúi tűztük. Vidéki városainkban azon­ban a kivételt képező Győri Leánykar, a Pécsi Balett, és a Debreceni Kodály Kórus mellett nincsenek világhírű együtteseink. Természete­sen szeretnénk, ha vidéki kultúrközpontjaink idegen- forgalmát nemzetközi zenei rendezvényeinkkel is fellen­díthetnénk. Hiszünk abban, hogy — ha javulnak a ren­dezési körülmények, ha nö­vekszik a vállalkozókedv —, vidéken is több, elsősorban fesztivál jellegű rendezvény lebonyolítására kerülhet sor. MÁTRAHÁZI ZSUZSA Pest-budai ötvösség Reprezentatív, szép kiállí­tást rendezett a Budapesti Történeti Múzeum Pest-bu­dai ötvösség a 19. században címmel. A nagy múltú ma­gyar ötvös céhek utódai, arany- és ezüstművesek mes­terműveit láthatjuk a vitri­nekben. Egyházi és világi rendeltetésű edényeket, dí­szeket, szépen cizellált, vé­sett, áttört, különlegesen megmunkált tárgyakat. A kézműves ipar e reme­kei, a nagy hírű ötvös di­nasztiák, kiváló mesterek al­kotásai. Múzeumok, egyházi gyűjtemények, templomok, egyházközségek őrzik ma is. Jelentős részük az Iparmű­vészeti, a Budapesti Törté­neti és a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdona. De köl­csönzött tárgyakat a Székes- fehérvári Püspöki Kincstár, az Országos Zsidó Múzeum. S került a kiálításra szertar­tási edény Fótról, Gyömrő­ről, Csánytelekről, Makóról, Mindszentről, Pátyröl, Péte­riből, Kiszomborról is. A korszakban, melyet a . kiállítás felölel, hatvan bu­dai és pesti arany, és ezüst- műves működött. Köztük olyan nevek szerepelnek, mint a Prandtner, Pasperger, Gretschl, Giergl dinasztiáké. Ötvöseink, mint korábban is, rendszeresen tájékozód­tak a külhoni stílus és tech­nika újításai felől. A tárgyak formáján, az osztrák és a délnémet ötvösség hatása érezhető. A századelőn a klasszicizmus, majd később a barokkizáló formajegyek­kel készülnek az ezüst tár­gyak. Az 1850-es évektől a historizmus stílusjegyei vál­nak általánossá, a korábbi stíluskorszakokra, pl. a ba­rokkra, rokokóra, klasszi­cizmusra jellemző formák egy tárgyon jelennek meg. Megszaporodtak e korban a műfajok is, mert a megelő­ző idők egyházi rendeltetésű tárgyai mellett a világi igé­nyeket szolgáló változatok szabadították fel a művészek képzeletét. Az ötvöstárgyak a polgár­ság körében igen népsze­rűek. A nők pompakedvelé­sét elégítették ki az éksze­rek, á násfák, a kösöntyűk, s a férfiakat díszítették a kardkötő- és menteláncok, boglárok, forgók, kard- - és tőrhüvelyveretek. Lakásuk és asztaluk is ötvöspompára éhezett. Uj megrendelőként jelent­keztek a nem katolikus egy­házak is, a református, az evangélikus és az izraelita felekezetek számos szertar­tási tárgyat készíttettek. Az egykor használati és díszítő funkciójú világi és egyházi ötvösművek ma is szemet gyönyörködtetők. Részletek a kiállításról (Hauer Lajos felvételei — KS) Egyiptomi eredetű leletek Huzsirt városa ősi törté­nelmi emlékeiről nevezetes. Megismerkedni ezzel a hely- lyel annyi, mint ellátogatni a világszerte híres Har-Ho- ronba, amely a XII—XIV. században Mongólia főváro­sa volt: hajdan fejlett kul­túrájú, forgalmas sztyeppi város, melyet az ókor legki­válóbb mesteremberei és kézművesei emeltek. Köze­lében épült a XVI. szá­zadban az Erdene-Dzu ko- .lostor, a buddhista vallási központ. A környéken ma is nagyarányú ásatások foly­nak, és egészen váratlan le­letek kerültek napvilágra. Nemrégiben egy mongol nő sírját feltárva, a XIV. szá­zadból származó temetkezési helyen két egyiptomi álarcra, egy fafésűre, valamint egy szétmállott selyemtokban lé­vő bronztükörre bukkantak. Nemzetközi hírű könyvtár A Cirill és Metód Nemzeti Könyvtárat 1878-ban, egy évvel az oszmán iga aló! történt felszabadulás után, nyitották meg Szófiában. A könyvtár állományának alapját különféle, Oroszor­szágból származó alapítvá­nyok segítségével vetették meg. A kor kiváló személyi­ségei közül sokan magán- könyvtárukat áldozták erre a célra, például Ljuben Ka- ravelov, az író és forradal­már, valamint Marin Drinov professzor. A második világháború idején a könyvtárépületet bombatámadás pusztította el. A nagy értékű könyvek közül csak 200 000 kötetet si­került megmenteni. Jelenleg a könyvtár korszerű épület­ben foglal helyet, s 2 millió könyvet és folyóiratot, vala­mint 1,5 millió különféle kéziratot, okmányt őriz. Ezek sorában szerepel annak az eskünek az írott szövege is, amelyet 1872. június 16- án, a bolgár nemzeti fel­szabadító mozgalom aposto­la, Vaszil Levszki tett a bol­gár forradalmi központi bi­zottság előtt. Különösen gazdag a könyvtár ószláv gyűjtemé­nye. Itt őrzik az eredeti pél­dányát a XI. századból szár­mazó Enina episztolának, amely egyébként az egyetlen Bulgáriában található óbol­gár, cirill betűkkel, kézzel írott könyv. A gyűjtemény másik egyedülálló értéke az 1765-ből származó „Szláv- bolgár történelem” című mű lenyomata, amelyet Paiszij fiilendarszki szerkesztett. Az orientalisták kutató­munkáját a könyvtár 3550 kötete segíti. Ezenkívül 76 ezer képzőművészeti kiad­ványt őriznek itt: különféle grafikai alkotásokat ábrázoló lapokat, hazai és külföldi művészek műveinek kőnyo­matait, világhírű festmény­galériák albumait. A kon­zerváló és restauráló labora­tóriummal is ’ rendelkező könyvtárban 1954 óta kutató- intézet működik. Ebben 41 tudományos munkatárs fog­lalkozik a könyvtártudo­mány és a bibliográfia kér­déseivel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom