Tolna Megyei Népújság, 1980. április (30. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-20 / 92. szám
1980. április 20. KÉPÚJSÁG 11 Pérely Imre rajza a 20 éves József Attiláról, alatta a költő saját kezűleg írt verse, a Megfáradt ember. Buday György fametszete Borsos Miklós József Attila plakettje Szellemi export 10-20 helyen megy fel a függöny Az Interkoncert immár 20 éves. Működésének kezdetén csupán néhány magyar művész utaztatásával foglalkozott. Most pedig évente hétnyolcezer utazást bonyolítanak a Nemzetközi Koncertigazgatóság munkatársai. Az intézmény kereskedelmi forgalma az elmúlt tíz évben majdnem megháromszorozódott, 1979-bén nyeresége megközelítette a kétmillió dollárt — mondja Horváth József igazgató. — Az említett, nem kis eredményeket elsősorban a nemzetközi enyhülésnek és a magyar művészek kiváló teljesítményének köszönhetjük, valamint annak, hogy a zene nyelve nemzetközi, bárhol hangzik is fel, megértik a hallgatók. Azt szeretnénk, hogy a magyar művészek a világ minél több koncerttermében megforduljanak, ismertek legyenek és Magyarországon is minél több külföldi előadó lépjen fel. Célunk tehát kultúrpolitikai. Módszerünk kereskedelmi jellegű. Tevékenységünk az előadóművészet csaknem minden területére kiterjed: a zene-, a tánc- és a színházművészettel egyaránt foglalkozunk. Ezen belül a könnyű és a komoly műfaj érdekeit is képviseljük. — Vajon az önök által könnyen áttekinthető nemzetközi színpadokon és az Interkoncert tevékenységében hogyan alakul a két terület aránya? — Álami intézmény voltunkból adódóan a komoly műfajt nagyobb támogatásban részesítjük. De ez egész tevékenységünkkel összefüggő, anyagi kérdés is. Tíz évvel ezelőtt rendezvényeink 70 százaléka a könnyű műfajból került ki, ma már ez az arány 50—50 százalékra változott. Büszkék vagyunk arra, hogy ezt a kiegyenlítődést nem a könnyű műfaj csökkentésével értük el, hanem a két terület egyidejű növélése fnellett. Forgalmi . adatokkal kifejezve, 1979- ben 2700 olyan komoly zenei rendezvény zajlott a világban, amelyen magyar művészek is közreműködtek. A könnyűzenében ez a szám nem éri el a kétezret sem, de az említett arány fennáll, mert az ún. vendéglátóipari tevékenységünk is a könnyű műfaj igényeit elégíti ki. Évente kb. 500 magyar előadóművész dolgozik huzamosabb ideig, egy hónaptól két évig terjedő intervallumban külföldi mulatóhelyeken. Mindezek azonban csak számok. Az az igazi eredmény, hogy világhírű együttesek, énekesek, hangszeres szólisták és táncosok képviselik hazánkat a legrangosabb koncerttermek és operák pódiumain és a nemzetközi fesztiválokon. — Beszéljünk az importról is! Milyen rendezvények várják a magyar közönséget 1980- ban? — Évente körülbelül 700, külföldi művészek részvételével lebonyolított, főként komoly zenei előadást szervezünk Magyarországon. Ez már nemigen növelhető. Hazánkban ugyanis a vendég- szereplések alkalmával is olcsók a jegyek, a rendezvények nem térülnek meg anyagilag a vállalkozóknak. A hasznot főként a könnyű műfajban nehéz elérni. Helyiséggondjainkon ugyan a most épülő új sportcsarnok segíteni fog, de így is legfeljebb 3—4 nevesebb együttest fogadhatunk évente. A könnyűzene kedvelőit mégis megnyugtathatom: 1980ban fellép hazánkban a Su- permax és az Eruption együttes, s a Smokie-val is tárgyalunk. A komoly zene iránt érdeklődőket is gazdag programmal várjuk! A májusi svéd zenei napokra és az októbertől, november elejéig tartó szovjet kultúra napjaira kitűnő művészek és együttesek érkeznek e két országból. Érdekesnek ígérkezik a sajátságos japán hangszerekkel, ún. kísérleti zenét játszó japán ifjúsági zenekar műsora is. A Budai Parkszínpadon lép majd fel a Martinique- ról érkező, a mexikói és a Fülöp-szigeteki népi együttes. Októberre várjuk a Bécsi Filharmonikusok Zenekarát, s hogy a szólisták se maradjanak ki: Nikolai Gedda és Lamberto Gardelli vendégszereplésére is sor kerül. A Bartók-centenárium kapcsán pedig meg kell említeni — bár- ez jövőre, 1981- ben lesz —, a Világnap alkalmából nagyszabású koncertet rendezünk Budapesten, amelyet, reméljük, az egész világon közvetíteni fognak. — Ez a gazdag program azonban, Budapest- centrikusságánál fogva, csak a fővárosi közönségnek nyújthat kulturális élményt. — Intézményünk, erejéhez mérten, mindent megtesz a vidéki zenekedvelő közönség érdekében. Saját rendezvényeink egy részét nem is Pesten szervezzük. Az In- terfórumot most már másodízben rendezzük Keszthelyen, a Bartók-szeminárium- ra pedig Szombathelyen kerül sor. A megújúlt győri lehetőségek kiaknázását is célúi tűztük. Vidéki városainkban azonban a kivételt képező Győri Leánykar, a Pécsi Balett, és a Debreceni Kodály Kórus mellett nincsenek világhírű együtteseink. Természetesen szeretnénk, ha vidéki kultúrközpontjaink idegen- forgalmát nemzetközi zenei rendezvényeinkkel is fellendíthetnénk. Hiszünk abban, hogy — ha javulnak a rendezési körülmények, ha növekszik a vállalkozókedv —, vidéken is több, elsősorban fesztivál jellegű rendezvény lebonyolítására kerülhet sor. MÁTRAHÁZI ZSUZSA Pest-budai ötvösség Reprezentatív, szép kiállítást rendezett a Budapesti Történeti Múzeum Pest-budai ötvösség a 19. században címmel. A nagy múltú magyar ötvös céhek utódai, arany- és ezüstművesek mesterműveit láthatjuk a vitrinekben. Egyházi és világi rendeltetésű edényeket, díszeket, szépen cizellált, vésett, áttört, különlegesen megmunkált tárgyakat. A kézműves ipar e remekei, a nagy hírű ötvös dinasztiák, kiváló mesterek alkotásai. Múzeumok, egyházi gyűjtemények, templomok, egyházközségek őrzik ma is. Jelentős részük az Iparművészeti, a Budapesti Történeti és a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdona. De kölcsönzött tárgyakat a Székes- fehérvári Püspöki Kincstár, az Országos Zsidó Múzeum. S került a kiálításra szertartási edény Fótról, Gyömrőről, Csánytelekről, Makóról, Mindszentről, Pátyröl, Péteriből, Kiszomborról is. A korszakban, melyet a . kiállítás felölel, hatvan budai és pesti arany, és ezüst- műves működött. Köztük olyan nevek szerepelnek, mint a Prandtner, Pasperger, Gretschl, Giergl dinasztiáké. Ötvöseink, mint korábban is, rendszeresen tájékozódtak a külhoni stílus és technika újításai felől. A tárgyak formáján, az osztrák és a délnémet ötvösség hatása érezhető. A századelőn a klasszicizmus, majd később a barokkizáló formajegyekkel készülnek az ezüst tárgyak. Az 1850-es évektől a historizmus stílusjegyei válnak általánossá, a korábbi stíluskorszakokra, pl. a barokkra, rokokóra, klasszicizmusra jellemző formák egy tárgyon jelennek meg. Megszaporodtak e korban a műfajok is, mert a megelőző idők egyházi rendeltetésű tárgyai mellett a világi igényeket szolgáló változatok szabadították fel a művészek képzeletét. Az ötvöstárgyak a polgárság körében igen népszerűek. A nők pompakedvelését elégítették ki az ékszerek, á násfák, a kösöntyűk, s a férfiakat díszítették a kardkötő- és menteláncok, boglárok, forgók, kard- - és tőrhüvelyveretek. Lakásuk és asztaluk is ötvöspompára éhezett. Uj megrendelőként jelentkeztek a nem katolikus egyházak is, a református, az evangélikus és az izraelita felekezetek számos szertartási tárgyat készíttettek. Az egykor használati és díszítő funkciójú világi és egyházi ötvösművek ma is szemet gyönyörködtetők. Részletek a kiállításról (Hauer Lajos felvételei — KS) Egyiptomi eredetű leletek Huzsirt városa ősi történelmi emlékeiről nevezetes. Megismerkedni ezzel a hely- lyel annyi, mint ellátogatni a világszerte híres Har-Ho- ronba, amely a XII—XIV. században Mongólia fővárosa volt: hajdan fejlett kultúrájú, forgalmas sztyeppi város, melyet az ókor legkiválóbb mesteremberei és kézművesei emeltek. Közelében épült a XVI. században az Erdene-Dzu ko- .lostor, a buddhista vallási központ. A környéken ma is nagyarányú ásatások folynak, és egészen váratlan leletek kerültek napvilágra. Nemrégiben egy mongol nő sírját feltárva, a XIV. századból származó temetkezési helyen két egyiptomi álarcra, egy fafésűre, valamint egy szétmállott selyemtokban lévő bronztükörre bukkantak. Nemzetközi hírű könyvtár A Cirill és Metód Nemzeti Könyvtárat 1878-ban, egy évvel az oszmán iga aló! történt felszabadulás után, nyitották meg Szófiában. A könyvtár állományának alapját különféle, Oroszországból származó alapítványok segítségével vetették meg. A kor kiváló személyiségei közül sokan magán- könyvtárukat áldozták erre a célra, például Ljuben Ka- ravelov, az író és forradalmár, valamint Marin Drinov professzor. A második világháború idején a könyvtárépületet bombatámadás pusztította el. A nagy értékű könyvek közül csak 200 000 kötetet sikerült megmenteni. Jelenleg a könyvtár korszerű épületben foglal helyet, s 2 millió könyvet és folyóiratot, valamint 1,5 millió különféle kéziratot, okmányt őriz. Ezek sorában szerepel annak az eskünek az írott szövege is, amelyet 1872. június 16- án, a bolgár nemzeti felszabadító mozgalom apostola, Vaszil Levszki tett a bolgár forradalmi központi bizottság előtt. Különösen gazdag a könyvtár ószláv gyűjteménye. Itt őrzik az eredeti példányát a XI. századból származó Enina episztolának, amely egyébként az egyetlen Bulgáriában található óbolgár, cirill betűkkel, kézzel írott könyv. A gyűjtemény másik egyedülálló értéke az 1765-ből származó „Szláv- bolgár történelem” című mű lenyomata, amelyet Paiszij fiilendarszki szerkesztett. Az orientalisták kutatómunkáját a könyvtár 3550 kötete segíti. Ezenkívül 76 ezer képzőművészeti kiadványt őriznek itt: különféle grafikai alkotásokat ábrázoló lapokat, hazai és külföldi művészek műveinek kőnyomatait, világhírű festménygalériák albumait. A konzerváló és restauráló laboratóriummal is ’ rendelkező könyvtárban 1954 óta kutató- intézet működik. Ebben 41 tudományos munkatárs foglalkozik a könyvtártudomány és a bibliográfia kérdéseivel.
