Tolna Megyei Népújság, 1980. április (30. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-20 / 92. szám

/ 2 KÉPÚJSÁG 1980. április 20. Ezt hozta a hét akülpoliiikában Hétfő: A Nemzetközi Vöröskereszt képviselői kilenc órán át beszélgettek a teheráni amerikai túszokkal. — Tripoli- ban véget ért a szilárdság frontjának csúcsértekezlete, Kadhafi vezetésével küldöttséget menesztenek Moszkvába. Kedd: Khomeini ajatollah válaszolt II. János pápa üze­netére és felkérte, vesse latba befolyását az USA-nál. — Hua Kuo-feng Pekingben fogadta Berlinguert, az Olasz KP főtitkárát. — Carter elnök Washingtonban Begin izraeli kormányfővel tárgyal. j Szerda: IJjabb szovjet csapatokat vontak ki az NDK-ból. — összecsapások a libanoni fővárosban siita fegyveresek és az iraki befolyás alatt álló úgynevezett Arab Felszaba- dítási Front erői között. — Iráni vádak Irak ellen a Wald­heim ENSZ-főtitkárhoz intézett külügyminiszteri üzenet­ben. Csütörtök: Indira Gandhi indiai miniszterelnök Tanzá­niában tárgyalt. — NATO-körökben zavart keltettek Schmidt kancellár javaslatai a rakétafegyverkezési hatá­rozat módosításáról. — Bejelentették, hogy Gromiko Pá­rizsba látogat. — Günter Mittag tárgyalásai az NSZK ve­zető politikusaival. Péntek: Carter újabb büntető intézkedéseket jelentett be Irán ellen. — Kikiáltották Zimbabwe függetlenségét. — Indira Gandhi indiai kormányfő és Ziaul Hak pakisztáni államfő találkozása. — Izraeli támadás dél-libanoni pa­lesztin menekülttábor ellen. Szombat: Libanoni jobboldali milicisták kivégezték az ENSZ-erők két ír származású katonáját. — A Biztonsági Tanács elítélte a libanoni jobboldali milícia tevékenysé­gét. — Ghotbzadeh iráni külügyminiszter váratlan látoga­tása Párizsban és tárgyalásai közvetítőkkel. A hét 3 kérdése A második hetet tölti a kozmoszban a Szojuz—35 szovjet űrhajó legénysége: Leonyid Ivanovics Popov (balra) és Va- lerij Viktorovics Rjumin. 1. Lehet-e beszélni a kelet—nyugati kapcsolatok újra- felvéteiéről Gromiko párizsi, Mittag bonni útja kapcsán? A „második hidegháború” — így emlegette a nyugati pol­gári sajtó a nemzetközi életben az amerikai politika és propaganda hatására jelentkezett új helyzetet, amelyet a valóban érezhető feszültség és a kapcsolatokban bizonyos lehűlés jellemzett. Egy sor előre megtervezett diplomáciai találkozó elmaradt, államférfiak utazásait elhalasztották — ez is jelezte, hogy valami nincs rendjén. Annál nagyobb feltűnést keltett, hogy a két német ál­lam között magas szinten jött létre érintkezés. Günter Mit­tag, az NSZEP Politikai Bizottságának tagja, Központi Bi­zottságának a gazdasági ügyekben illetékes titkára, az NDK Államtanácsának tagja a héten Hannoverbe utazott, az ottani nemzetközi vásárra, majd Bonnba, ahol tárgyalt Schmidt kancellárral, gróf Lambsdorffal, a gazdaságügyi miniszterrel, valamint a szociáldemokraták és szabad- demokraták parlamenti vezetőivel, Wehnerrel és Mischnik- kel. Ezeken az eszmecseréken a két német állam közti gaz­dasági együttműködés fejlesztéséről volt szó. Az NDK és az NSZK közti kapcsolatok jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint az a szám, hogy 1979-ben a kétirányú áru­csere összértéke tízmilliárd márka volt! A tárgyalásokon mindkét részről kifejezésre juttatták, hogy erőfeszítéseket kell tenni a nemzetközi feszültség csökkentésére és a két német állam közti kapcsolatok továbbépítésére. Moszkvában és Párizsban egyidejűleg jelentették be a héten, hogy Gromiko szovjet külügyminiszter rövidesen a francia fővárosba látogat. A Pravda ezzel kapcsolatban emlékeztetett a szovjet—francia együttműködés eddigi eredményeire, a francia külügyminiszter pedig a Bourbon- palotában hangsúlyozta, hogy országa folytatni kívánja a párbeszédet a Szovjetunióval. További kelet—nyugati diplomáciai tárgyalások előké­szítése is folyik: a legközelebbi alkalmat az osztrák állam- szerződés aláírásának 25. évfordulójának bécsi ünnepségei adják meg, az osztrák kormány ugyanis meghívta a Szov­jetunió, az USA, Nagy-Britannia és Franciaország külügy­minisztereit, s ott lesz Bécsben Genscher nyugatnémet kül­ügyminiszter is. Visszatérve a szovjet—nyugatnémet viszonyra, szó van Schmidt kancellárnak a tavasszal, vagy a nyár elején Moszkvában esedékes hivatalos látogatásáról is. 2. Milyen új fejleményeket hozott az amerikai—iráni „idegháború”? Ha a világban egyesek — okkal, ok nélkül — „hideg­háborúról” beszélnek, az USA és Irán között kétségtelenül kialakult egy „idegháború”. Korább'an csak hetenként- havonként történt új fordulat, új fenyegetés, új feszültség. Most már úgyszólván naponta adódnak ilyen események: Carter elnök új meg új intézkedéseket ígér, amire Teherán­ban új meg új viszontváddal felelnek. Nemzetközi kérdésekről és a két német állam kapcsolatá­ról tárgyalt Günter Mittag, az NDK Államtanácsának és a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizottságának tagja Helmut Schmidt nyugatnémet kancellárral. Maguknak a túszoknak az ügyében az a nagy újdonság, hogy végre egyszer hivatalos személyek számba vehették a teheráni nagykövetség foglyait, valamennyiükkel beszél­hettek, felírhatták nevüket, átvehették a hozzátartozóik­nak szóló üzeneteket. A Nemzetközi Vöröskereszt két pár­tatlan képviselője Géniből jövet kilenc teljes órán keresz­tül folytathatta vizsgálatát a túszok körében. Ez sok koráb­bi álhírnek vetett véget, például annak, hogy egyes túszok már nincsenek is az élők sorában, vagy hogy mások meg­zavart elmével, rossz bánásmódtól és bántalmaktól síny­lődve élnek az „iszlám diákok” fogságában, A Vörös- kereszt emberei megállapították, hogy minden túsz egész­séges... Carter elnök a héten kétszer is kilátásba helyezett bün­tető intézkedéseket Irán ellen. A legsúlyosabb az, hogy a körülbelül 8 milliárd dollár értékű iráni követelést, amit az USA-ban befagyasztottak, felhasználhatják különböző kártalanítási célokra. (Például egy túsz egynapi fogva tartá­sáért 25 millió dollárt követelhet, s ezt akár az iráni va­gyonból elégíthetik ki...) Leállították az Iránba irányuló amerikai szállításokat. Ugyanilyen szankciók meghozatalát követeli Washington nyugat-európai és Japán szövetsége­seitől is, azok azonban egyelőre haboznak... Elsőnek Por­tugália csatlakozott az USA által meghirdetett büntető intézkedésekhez. Világos, hogy Amerika nyugat-európai és japán vetély- társait is vissza akarja ezáltal szorítani a nagy gazdasági versenyben. Gondoljuk csak el: a japán autóipar ma már megelőzi az amerikait! Nem érdeke-e hát az Egyesült Ál­lamoknak, hogy Japánt — megfosztva az iráni olajtól — kedvezőtlenebb helyzetbe hozza? 3. Várható-e igazi változás Libériában az államcsíny után? Ebben a kis, nyugat-afrikai országban Samuel Doe tiszt- helyettes irányításával katonai puccs zajlott le, a lázadó katonák csupán azt írták zászlajukra, hogy a korrupció el­len akarnak harcolni... Tolbert eddigi elnök, rokonaival, barátaival töltötte be az ország irányító posztjait, no meg azokat a helyeket, ahol magas jövedelemre lehetett szert tenni. Nem engedte szóhoz jutni az ellenzéket sem. A Ha­ladó Néppárt vezetőit éppen ezekben a napokban akarta bíróság elé állítani hazaárulás vádjával. Most fordult a kocka: Tolbertet megölték, minisztereit börtönbe zárták, oda, ahonnan a Haladó Néppárt vezetőit engedték ki. S a héten már megvoltak az első tárgyalások, az első halálos ítéletek, az első kivégzések. Tudnivaló, hogy Libéria „egy kis Amerika”, nemhiába alapították a múlt század elején felszabadult amerikai néger rabszolgák. És persze az is az USA-hoz köti, hogy az ország gumiültetvényei a Rirestone és a Goodrich ame­rikai monopóliumok kezében vannak. És ami talán a leg­ismertebb tény Libériával kapcsolatban: mivel az ország hatóságai alig vetnek ki valami adót, illetéket a náluk be­jegyzett hajókra, ezért az amerikai, angol, görög és egyéb hajózási társaságok előszeretettel tesznek ki teherhajóikra, olajszállító tankhajóikra libériái zászlót, mert az „olcsó zászló”. Egyelőre nincs jele annak, hogy Libéria a puccs után külpolitikájában is fordulatot hajtson végre, csupán az a bizonyos, hogy az országon belül- alapos őrségváltás megy végbe. Nem is vértelenül. PÁLFY JÓZSEF Örömünnep Zimbabwében. Csütörtökön éjféltől nyerte el függetlenségét a volt angol gyarmat. Emlékülés a Lenin-évfordulón Vlagyimir Iljics Lenin szü­letésének 110. évfordulója alkalmából szombaton a kül­ügyminisztérium, az MSZMP külügyminisztérium! bizott­sága, valamint a Szovjetunió magyarországi nagykövetsé­ge és az SZKP-nak a nagy- követség mellett működő pártbizottsága rendezésében ünnepi emlékülést tartottak a Szovjet Kultúra és Tudo­mány Házában. A bensősé­ges ünnepséget Púja Frigyes külügyminiszter, a Központi Bizottság tagja nyitotta meg. Ezt követően Vlagyimir Pavlov, azSZKP KB tagja, a Szovjetunió budapesti rend­kívüli és meghatalmazott nagykövete, majd Berecz János, az MSZMP KB tagja, a Központi Bizottság kül­ügyi osztályának vezetője méltatta Lenin munkásságá­nak, életművének jelentősé­gét, történelemformáló sze­repét, tanításának máig ható érvényét. Az eseményen részt vett a külügyminisztérium és a bu­dapesti szovjet nagykövetség sok vezető munkatársa, va­lamint a szocialista orszá­gok hazánkban akkreditált diplomáciai képviseleteinek több vezetője és tagja. (MTI) Kommunista szombat a Szaljuton Kommunista szombatot tartott az űrállomáson Leo­nyid Popov és Valerij Rju­min. Mint a Szovjetunió sok lakója, ők is lakóhelyük csi­nosításával foglalkoztak, úgynevezett „vizes nagyta­karítást” tartottak: megned­vesített törlőruhával tisztí­tották meg az űrállomás bel­sejét, a műszerfalakat, a be­rendezéseket. A megfeszített napi program mellett nem mindig jut idő a nagytakarí­tásra, s a mostani szerelő­munkák során is keletkezett némi rendetlenség — ezen segítenek az űrhajósok most. Popov és Rjumin elhatá­rozta, hogy kitakarítja a legeldugottabb sarkot, a leg­kisebb beszögelést is. Mint Rjumin előzőleg elmondotta tréfálkozva a földi irányí­tóknak,' meglepetésekre szá­mítanak, mert az űrállomá­son meglehetősen gyakran tűnnek el apróbb holmik: ha az űrhajós nem figyel egy pillanatra, a súlytalan apró tárgyak „elúsznak” és sajátos hajlamot mutatnak arra, hogy a legeldugottabb helyeken kössenek ki, így bizony gyakran keresni kell azokat. Áz ilyen keresés pe­dig nemritkán hoz megle­petéseket. A Pravda felele­venít egy ilyen epizódot. Az előző expedíció során Lja- hovnak eltűnt a karórája, úgy gondolta, hogy a falra szerelt hátizsák mögé szorul­hatott, így lecsavarozták a zsákot. A karóra ugyan nem volt ott, de a következő fel­iratra bukkant: „Már ke­restem itt. Ivancsenkov”. Mint kiderült, a sok hónap­pal korábban ott járt Ivan- csenkovéknak is meggyűlt a bajuk az akaratos tárgyak­kal, s nekik is bőven akadt keresgélnivalójuk, Ivancsen­kov pedig expedícióbeli tár­sának, Kovaljonoknak hagyott „üzenetet” a falon. Egyéb­ként Ljahov karórája is elő­került annak idején. Az űrhajósok természete­sen a rendes programmal is folgalkoztak szombaton a nagytakarítás mellett, így a biológiai kísérletek alakulá­sát kísérték figyelemmel. Teheráni cáfolat Teheránban már szomba­ton délelőtt megcáfolták Car­ter amerikai elnök pénteki állítását, amely szerint Kho­meini ajatollah állítólag ki­jelentette: az amerikai tú­szokat csak a washingtoni elnökválasztások után en­gedhetik el. Mohammad Pir- husszeini, Baniszadr elnök belügyi főtanácsadója kije­lentette : Khomeini sohasem tett ilyen értelmű kijelen­tést. Carter állítása minden alapot nélkülöz — mondotta Firhusszeini. Khomeini egyet­len kikötése a túszügyben az volt, hogy a fogva tartott amerikaiak ügyében Irán új parlamentje döntsön — han­goztatta az iráni politikus. PANORÁMA BUDAPEST Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban fe­jezte ki jókívánságait P. Sia- ka Stevens-nek, a Sierra Leone-i Közt ársaság elnöké­nek országa nemzeti ünnepe alkalmából. TOKIG Egyhetes hivatalos látoga­tását befejezve, szombaton hazautazott Japánból XVI. Károly Gusztáv svéd király és felesége. ROMA Nagy erejű pokolgép rob­bant szombatra virradó éjjel az Olasz Kommunista Párt Gramsciról elnevezett okta­tási intézetében. A merény­let, amelyet a Forradalmi Fegyveres Mag nevű szélső- jobboldali terrorszervezet vállalt magára, jelentős anyagi károkat okozott. A szervezet az elmúlt napok­ban már több terrorakciót követett el az OKP létesít­ményei ellen. NYUGAT-BERLIN A Nyugat-berlini Szocialis­ta Egységpárt vezetősége a hét végén megtartott ülésén elhatározta, hogy a párt Dietmar Ahrens elnökhe­lyettes vezetésével küldött­séggel képviselteti magát az európai kommunista és mun­káspártok április 28—29-i pá­rizsi találkozóján. A pártnak meggyőződése, hogy „csakis az enyhülés és a leszerelés érdekében vívott elszánt harc útján érvényesülhetnek a dolgozó emberek politikai, demokratikus és szociális ér­dekei”. TATABÁNYA Az új tatabányai bányák kutatásában, építésében köz­reműködő szovjet bányászok szombaton családjukkal együtt kommunista műszakot tartottak, csatlakozva ezzel a Szovjetunióban Lenin szüle­tésnapja alkalmából orszá­gosan tartott kommunista szombathoz. A város leg­újabb lakónegyede, Sárberek szomszédságában a 30 éve­sek parkjában — amelynek építését a felszabadulás 30. évfordulóján kezdték meg — parkosítottak, építettek jár­dát. A szovjet bányászoknak tatabányai tartózkodásuk óta már ez volt a hatodik kom­munista szombatjuk, és min­den alkalommal jelentős tár­sadalmi munkával járultak hozzá a város fejlesztéséhez, szépítéséhez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom