Tolna Megyei Népújság, 1980. március (30. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-23 / 70. szám

1980. március 23. Képújság 3 Magyar—szovjet barátság Sárszentlőrinc, Petőfi Tsz A tagcsoportok eredményei, tervei A Magyar—Szovjet Baráti Társaságnak már negyven­hat tagcsoportja tevékenyke­dik a megyében. A 'barátsági munkát át- meg átszövik a megyei, városi, iskolai és üzemi testvérkapcsolatok. A tagcsoportok is részt vesz­nek ezeknek a kapcsolatok­nak az ápolásában. Kiterjed a barátságnak ez a formája a rendszeres információcserén, találkozáson kívül a kulturá­lis cserére, diákok „esetében személyes levelezésre, és nem, egyszer a gazdasági és keres­kedelmi kapcsolatokra is. A barátsági munka egész évben folyamatos, mégis két nagy évforduló adja a tevé­kenység tartópilléreit. Az el­ső félévi munkaterveket az év első két hónapjában készí­tik el a tagcsoportok, s ezek rendszerint ’ a felszabadulás évfordulójának méltó meg­ünneplésével kezdődnek. Rendezvényekben leggazda­gabb pedig az őszi megyei MSZBT-napok időszaka, ami­kor is a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom megün­neplése a fő cél. Hogy meny­nyire gazdag tartalomban az egyes tagcsoportok munkája, az évente változik, de van néhány olyan közösség, ame­lyik évről évre képes meg­újítva folytatni hagyományait és megőrizni lendületét. Sok múlik azon is, hogy az illetékes pártszervezet meny­nyi figyelmet fordít a barát­sági munka támogatására, ér­tékelésére és ellenőrzésére. Általánosságban a tagcso­portok munkáját a fejlődés jellemzi, és ebben benne van a pártalapszervezetek támo­gatása is. A munkatervek a jól bevált hagyományokra épülnek. Aktív tevékenysé­gükkel mind több dolgozóval ismertették meg a barátsági munka politikai, társadalmi szerepét. Ezen belül külön meg kell említeni, hogy az előadások, rendezvények, ki­állítások. akciók rengeteg in­formációt adtak át a széles tömegeknek a Szovjetunió fejlődéséről, a gazdaság, a kultúra, a tudomány fejlődé­séről. Az érdeklődés egyes tagcsoportoknál még na­gyobb is, mint ahány megfe­lelő színvonalú előadást biz­tosítani tudnak. HELYI SAJÁTOSSÁGOK A tagcsoportok a helyi kö­rülményekhez alkalmazkod­va többféle tevékenységi for­ma keretében valósítják meg feladataikat. A munkáskollektívák ered­ményesen működnek a szov­jet export teljesítése és az üzemek közötti kooperáció támogatása érdekében. Az MSZBT Országos El­nöksége évek óta szorgalmaz­za a fiatalok minél szélesebb rétegeinek bevonását a barát­sági munkába. Ennek több­féle formája is létezik a me­gyében. Az elmúlt évben a gyermekév programjához kapcsolódva egy sor vetélke­dőt rendeztek az üzemi tag­csoportok iskolások számára. Volt ezenkívül versmondó-, gyermekrajz-pályázat is. A műveltséget gyarapító Kell a jó könyv olvasómoz­galom, a szocialista brigádok­nak meghirdetett szellemi vetélkedők, az iskolákban a rendihagyó földrajz-, orosz-, kémia-, fizikaórák, műfordító, pályázatok, jelentősen gyara­pították a dolgozók és a ta­nulók ismereteit. A fiatalok aktivizálásának másik formája a KISZ-szel való együttműködés. Ez léte­zik tagcsoportok és alapszer­vezetek között is, de az ifjú­sági szervezet akcióprogram­jába is szervesen beépül, az internacionalista nevelés ré­szeként szerepel a Szovjet­unióhoz fűződő kapcsolatunk tudatosítása. AZ IDEI PROGRAM Mind a negyvenhat tagcso­port idei terveit lehetetlen lenne ismertetni, ezért csak a területenként legjellemzőbb sajátosságok bemutatására van mód. A szekszárdi Rózsa Ferenc Szakközépiskola és Kollégi­um, hagyományainak megfe­lelően, híradón keresztül is­merteti a szovjet köztársasá­gok népművészetét, gazdasá­gi eredményeit, festészetét és sportéletét. A híradót két­hetenkénti váltásban az is­kola növendékei készítik el. Ősszel ismét meghirdetik a műfordítási versenyt. Az idén először a rádióstúdiójuk is közvetíti az MSZBT-híreket, évente hat alkalommal. TIT- előadás keretében is ismer­tetni kívánják a Szovjetunió eredményeit. Havi egy mozi­előadás megtekintését is meg­szervezi a tagcsoport, mivel a kollégiumban is lehetőség van a filmvetítésre, igyekez­nek bemutatni a legújabb szovjet filmeket is. A személyes kapcsolatokat semmi mással nem lehet he­lyettesíteni, éppen ezért a tanév során több alkalommal lesznek KISZ—Komszomol- találkozók és sportversenyek. A dombóvári Láng Gép­gyár tagcsoportja a már ha­gyományos formákon és év­fordulók megünneplésén kí­vül részt vesz a Hősök váro­sai, városok hősei című ve­télkedőn. A Szovjetunióban járt dolgozók részvételével él­ménybeszámolókat tartanak. Az idén is ellátogatnak a Szovjet Kultúra és Tudo­mány Házába'- és a Munkás- mozgalmi Múzeumba. A dombóvári Zrínyi Álta­lános Iskola programjában is szerepel érdekesség; a könyv­bizományos segítségével meg­rendezik az iskolában a szov­jet könyvek hetét, és tovább ápolják, látogatják a szovjet katonák sírját. Az, idén is igen gazdag programmal jelentkezik a Bonyhádi Cipőgyár. Van kö­zötte egy sor vetélkedő, saját szervezésű és országos ak­ciókban bonyolódó. Tervez­nek kiállítást, előadást, iro­dalmi estet és más tagcso­portokkal közös túrát. Az idén is meghirdetnek egy sor pályázatot, közöttük az álta­lános iskolásoknak rajzver­senyt. A felszabadulás év­fordulójához kapcsolódva, 35 év címmel, a bonyhádi üze­mek dolgozói számára pedig fotópályázatot írnak ki a vá­ros és az üzemek fejlődésé­ről. Jönnek és mennek delegá­ciók, turistacsoportok. A test­vérüzemmel rendszeresen tá­jékoztatják egymást gazda­sági eredményeikről és az újításokról. Lesz mindkét üzemben kiállítás a másik gyárban készült cipőkből. Az iskolai tagcsoportokban az idén is igyekeznek a ba­rátsági munkát az interna­cionalista nevelés szolgálatá­ba állítani. A mezőgazdasá­gi tagcsoportok tevékenysége pedig nem korlátozódik ki­zárólag a gazdaságra, együtt­működnek a községi párt- szervezettel, és ilyen módon tevékenységük nem egy eset­ben több községre is kisugár- zódik. Minden jel szerint az idei program sem lesz szegénye­sebb a tavalyinál és tovább mélyíti a két nép barátságát. Ihárosi Mélypontról okos tervekkel ... Véletlenül megtudta egy idős ember, mi járatban va­gyok Sárszentlőrincen és di­csekvéssel a hangjában el­mesélte, ők küldték tanulni annak idején Lázár Istvánt, erőltették, hogy tanuljon to­vább. Nyilván fölfedezték a képességeit, ha már a kollek­tív bölcsesség így határozott. Lázár István 20 évvel a tanulmányai befejezése után került vissza a faluba, a ter­melőszövetkezet elnökének. Éppen egy esztendeje, már­cius közepén, hogy eljött Pál­iéról, vállalta a nagyon ne­héz helyzetben lévő sárszent- lőrinci Petőfi Tsz irányítását. Pontosabban: a talpraállítá- sát. Sok tapasztalatot szerzett a pálfai szövetkezetben, volt állattenyésztő, volt főagronó- mus és elnökhelyettes. Hosz- szú idő óta tagja a járási párt-végrehajtó bizottságnak. Fölnevelt három gyereket — a legkisebb fiú 16 éves — és még csak a negyvenötödik évét tapossa Lázár István, ereje teljében vállalta a leg­nehezebb munkát a szülő­falujában. Kérdezgetem a tavaly már­ciusi állapotokról. Szíveseb­ben beszél arról, mik a ter­veik, hogyan akarnak jó munkát és jó gazdálkodást megvalósítani, de a kiindu­láshoz lehet csak viszonyíta­ni, ezért elmond néhány dol­got. Se tehén, se anyakoca nem volt a szövetkezetben.^ Egy­szerre szüntették meg az ál­lományt, állategészségügyi okok miatt, olyan gazdaság­ban, ahol nincs (nem volt) pénz az állománycserére. A férőhelyek többsége elavult. Lázár István úgy jellemzi a küzdelmekét, már az is ered­mény, hogy a tehenészeti te­lep be van kerítve. Vásárol­tak 110 üszőt, közülük 64 már ellett. Korszerűsítették, használ­hatóvá tették a sertéshizla­láshoz való épületeket. Még visszavan az ellető és a ma- lac-utónevelők átalakítása. Egy régi szarvasmarha­istállóból battériás malac­nevelőt akarnak kiépíteni. Hatvan magyar nagyfehér fajta kocasüldőt vásárolnak az idén. A gépesítettség jó, 2—3 évig nem kell venni nagyobb gé­pet. Műtrágya is volt elég, sőt fölöslegesen halmozott kész­let is, de a kukorica közepe­sen termett, főként a kevés tőszám miatt. A sárszentlő- rinci földek jók, magas az aranykorona-értékük. Szak­mailag rendbe kellett és kell tenni mindent, és már ezzel nagy eredményjavulás érhe­tő el, beruházás nélkül. Más­részt pedig a kézenfekvőén egész terület 25 százalékán vetnek, középkorai lesz 50 százalék és csak a többi kései. A lehetőségek jobb kihasz­nálásához tartozik az is, hogy növelik a napraforgó vetés- területét: tavaly 200 hektá­ron vetettek, az idei évtől 300 hektáron akarnak termesz­teni. Egy esztendő alatt is sokat változott a szövetkezet hely­zete, hiszen a használhatat­lan sertés- és szarvasmarha­férőhelyek egész sorát kel­lett átalakítani és ez nagy­részt megtörtént, továbbá a lehető legtöbb tenyészállatot szerezték be, állománycseré­hez. Veszteséggel zárták az évet, de saját eszközökből rendezték a pénzügyeket. Azért természetes a veszte­ség, mert ha keveset terem a két főnövény, a búza és ku­korica, továbbá nincs se ser­tés, se tehén, miből legyen jövedelem? Túljutottak tehát a nehezén. Az idei évet .é- nyegesen jobb alapokról in­dítják. — Megváltozott. a tagság munkakedve? — Tulajdonképpen nem a kedvvel voltak itt bajok az­előtt sem, de biztos, hogy jobb a közhangulat, mint egy éve. Szerintem csak szakmai problémák miatt jutott oda ez a tsz, ahova eljutott: a mélypontra. A sárszentlőrin- ci emberek szeretnek dol­gozni, mindig is szerettek. Gazdák voltak. A legtöbben kevés földön, de gazdálkod­tak a régi időkben is. Mun­kaerőből nincs hiányunk. Egy év alatt hat taggal gya­rapodtunk. Az emberek zö­me tenni akar, becsületesen dolgozni. Várják, hogy vala­ki irányítsa őket. Voltam itt közgyűlésen többször is, mint meghívott, amikor még Pál- fán dolgoztam, tudom, hogy főleg egyéni sérelmekről, gondokról beszéltek a köz­gyűléseken. Most a zárszám­adó közgyűlés már nem egyé­ni dolgokról tanácskozott. Persze ehhez hozzátartozik, hogy megbeszéltük a munka­helyi közösségekkel év végén, illetve januárban a legap­róbb tennivalókat is, ott min­denki elmondhatta, ha volt panasza, kérése. Ugyanezt megtesszük a nagyobb mun­kák előtt. Minden évben négyszer lesz alkalma az egész tagságnak, hogy kis csoportokban. közvetlenül meghányja-vesse, amit kell. Ezenkívül pedig bármikor megtalálnak engem munka közben, mert velük vagyok — kínálkozó lehetőségek kihasz­nálása szükséges. Például: két borsófejtő gépe van a szövet­kezetnek, ez 100 hektár zöld­borsó termesztését teszi lehe­tővé. Tavaly csak 60 hektárt vetettek, az idén 100 lesz. Csökkenteni kénytelenek vi­szont a kukorica vetésterüle­tét, a szárító kis kapacitása miatt. Nem járható út, hogy a termés egy jó részét Nagy- dorogra és Pálfára fuvaroz­zák bérszárítás céljából, mint eddig tették. Nyolcszáz hektár kukorica helyett lesz 650, de lényegesen jobb átlagtermés­sel számolnak, másrészt pe­dig kevesebb szárítani való terményt akarnak. Fajta- arány-változtatással. Sok volt a kései érésű kukorica. Úgy tervezik, hogy korai fajtát az T150—K típusú nehézgép borsóvetés afá készíti elő a talajt Vásároltak 110 üszőt Lázár István mondotta Lázár István. Egy régi szarvasmarha-istállóból malacnevelőt alakítanak ki GEMENCI JÓZSEF

Next

/
Oldalképek
Tartalom