Tolna Megyei Népújság, 1980. március (30. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-16 / 64. szám

1980. március 16. NÉPÚJSÁG 13 Bayer Béla: Bizarr Csuda bizarr az a bazár, varázs igé­re jár a zár. Polcán kocát, három határ, mézga, masli, csodabogár, szamárkóró, uhu-talár, bronzgarasért kék kákaszár. Csiga-iga, határ-batár, röpíts oda! — akár ma már. Gyerekszáj Apa és elsős fia séta köz­ben a faiskolai lerakat előtt mennek el. A gyerek miután kibetűzi a feliratot, igy szól: — Mondd, apa, itt is el­múlt a téli szünet? Rege Sándor: A vándorló pettyek Egy éjszaka a fülesbögré­ről megszöktek a pettyek. 'Hogy hogyan, azt senki sem tudta. Az egészre 'Minca cica figyelt fel. Rögtön elpana­szolta a dolgot az előszobá­ban a csizmának, az tovább­adta a nagykabátnak, az meg a sapkának. Innen a hírvisz- szaj ütött a konyháiba. Előbb a seprő, majd a csíkos szélű tányér értesült a dologról. Valamennyien megegyez­tek abban, hogy tenni kell valamit, mert reggel Zsuzsó- ka bizonyosan szomorú lesz, ha pettyek nélkül látja meg kedvenc bögréjét. Éppen azon tanakodtak, hány pettynek is kellene len­nie a bögrén — volt, aki né­gyet, más hetet mondott —, amikor megcsörrentek a ka­nalak a fiókban. Majd elő­bújt a kiskanál, s így szólt: — Én jól ismerem a bög­rét, hisz naponta találkozom vele, amikor megkavarom a kakaóban a cukrot. — Akkor talán azt is tu­dod, hova lettek a pettyek? — kérdezte iMlnoa. — Azt hiszem, vándorútra keltek, öten voltak, ezt biz­tosan tudom, s akadt köztük egy nagyon kíváncsi. — Nem is egy — mordult most a merőkanál. — Én jól láttam őket, hisz a kakaót be­lőlem öntik a bögrébe. Kibújt ő is a fiókból, fél­retolva a kiskanalat, aki egé­szen eltörpült mellette, s nagy hangón folytatta. — Csupa izgága alak volt Semmirekellők. Örökké nya­fogtak, ha egy kevés kakaó a bögre szélén kicsurgott. Ké- nyeskedtek, hogy bepiszko­lódnak. Igen mérgesen mondta mindezt. A bögre pedig petty nélkül hallgatott fönt a pol­con. — Jó, jó — nyugtatta a merőkanalat Minca. — Ez most nem fontos. A kérdés inkább az, hol lehetnek a pettyek? — Kérdezzük meg talán a bögrét — javasolta csendben a kiskanál, de mert a merő­kanál hátratuszkolta őt, hangját senki sem hallotta. A merőkanál pedig, mint egy hadvezér, peckesen kihúzva magát, ezt mondta: — Ne fecsegjetek! Indulja­tok a keresésükre! Azzal szét is széledtek. Benéztek az asztal alá, a szék mögé, a fazekak között is végigmászott Minca, a csizma pedig bekukkantott a cipősszekrénybe, a kabát meg a sapka a maga Iházatáján szemlélt körbe. A tányér megpróbált belesni a moso­gatóba, de ez majdnem a vesztét okozta. .Hisz ki kel­lett hajolnia a polcról, s kis­haján lezuhant. Végül tanácstalanul gyűl­tek össze, mindannyian. iA merőkanál ott magas-lőtt fe­lettük a fiók szélén és ledör- gött rájuk: :— No, semmire sem jutot­tatok, ügyetlenek. Á, gondol­hattam volna, hogy veletek semmire sem lehet jutni. Közben nagyot csapott öb­lös, kerek fejével. A veszte is ez lett. Mert a feje előrebil­lent s így lezuhant a fiók széléről. A koppanás után csend lett. Épp jókor, hisz Minca már készült rászólni, hogy elég a hangoskodásból. A kiskanál végre ismét ki­mászhatott a fiók szélére. — Kérdezzük meg a bög­rét — javasolta ismét, s most már csendes hangját a többiek is meghallották. — Jó — felelte Minca. — Igazad van. Kedves tányér, talán te, hisz a legközelebb vagy hozzá — szólt fel a polcra. — Bögre, galambocskám, hova mentek a pettyek ? A bögre csak megrázta magát annak jeléül, hogy nem tudja. Szólni nem tu­dott a pöttyök nélkül, de mindent kitűnően hallott az egy fülével, — És hova mehettek? — kérdezősködött tovább a tá­nyér. A bögre ismét csak meg­rázta magát. — Nem tudja, hova men­tek — kiabálta le a tányér. Közben a bögre türelmet­lenül topogott a talpával.. — Valamit még akar mon­dani a bögre — intette a töb­bieket a figyelmes kiskanál. — Kérdezd meg — szólt a csizma, akinek nagy gyakor­lata volt a vándorlásban —, hogy visszajönnek-e. Bólogatott a bögre, hallva a csizma kérdését. Ettől mindnyájan megnyu­godtak. Csendben vártak hát, meg akarván lesni a pettyek hazatértét. Már majdnem vé­get ért az éjszaka, amikor szépen sorban bevonultak a pettyek. Élen egy duci piros, nyomában a többiek. — Állj! — szólt a cica! — Hol csavarogtatok? — Vendégségben voltunk a nagymama baboskendőjénél. Mért, nem szabad? — De igen — felelt Minca. — Csakhogy mi itt izgultunk miattatok. Azt hittük, meg­szöktetek. — Ugyan már — így a du­ci petty..— Mit törődtök ve­lünk, hiszen mi úgyse va­gyunk jók semmire. — Dehogynem — szólt közbe a kiskanál. — Hisz nélkületek Zsuzsóka nem is­meri meg a bögréjét, akkor pedig sírna. — Erre nem is gondoltunk — ismerte el a petty. — No jó, legközelebb majd szólunk, ha útrakelünk, akkor nem kell izgulni értünk. Visszavonultak a helyükre, a többiek is nyugovóra tér­tek, hogy az éjszaka látralé- vő részében még szundítsa­nak egyet. A merőkanál ott hasalt to­vább a földön, mert vele senki sem törődött. Csak a kiskanál szólt le neki, valami ilyesmit: — Jó éjszakát! De ezt is csak nagyon halkan. Dolgozik a kémikus Fortyognak a lombikok, kísérletezik a kémikus bácsi a laboratóriumban. Hagyjuk is őt most dolgozni, és inkább azt keressétek meg a rejtvényen, hogy hány kockában látható egy teljesen azonos ábra. Megfejtés: •a—6 ‘0—6 ‘I—£ ‘a—£ ‘O—£ ‘H—l "'Sipadsa ‘ueqeijoosj jen Kanárik, pintyek, papagájok Az utóbbi években, különösen a városi lakóházakban, egyre gyakrabban láthatjuk a kalitkájában üldögélő hullá­mos papagájt, gyönyörködhetünk a sárga mellű pompás éne­kében. A városban élő ember természetes vonzódása ez a természethez, igyekszik lakásába varázsolni, amitől modern életformája gyakorlatilag szinte teljesen megfosztotta. Az ab­lakban pompázó növények és az akváriumban tartott dísz­halak mellett a madarak jelentik a legtöbb ember számára a természettel való kapcsolatot, vagy legalábbis annak egyik lehetőségét. A madárkedvelés azonban önmagában korántsem jelent valami újfajta hobbit, sőt nagyos is régi hagyományokra te­kinthet vissza. A közismert és közkedvelt kanári például már a 15. században ott énekelt az emberek otthonaiban és voltak vidékek, például a Harz-hegységben vagy Thüringiában, ahol nagyon sokan hivatásszerűen foglalkoztak tenyésztésükkel, árusításukkal. Innét veszi eredetét a harzi kanári elnevezés is. Hasonló közkedveltségnek örvend a zöld, sárga, kék és fehér színekben nálunk is kapható hullámos papagáj is. Ez a hegyes farkú madárka Ausztráliából származik. Az ott ma is vadon élő madarak színezete zöld, de szerte a világon a leg­különbözőbb színváltozatokat tenyésztették ki. Európába elő­ször 1840-ben került, amikor Londonba hoztak néhány pél­dányt. Ma viszont már nincs olyan ország, de olyan város se Európában, ahol hullámos papagájok ne élnének. A madarak szeretete persze nemcsak az európai emberre jellemző. Az afrikai falvakban ma is nagyon sok helyen tart­ják a szürke papagájt vagy jákót, amely a legjobb beszélő­készséggel megáldott papagájfaj. India nagyvárosaiban a ma­dárkedvelők a bambuszdzsungelekben élő hosszú farkú, fe­kete, fehér és rozsdavörös színű sámarigót, a földkerekség egyik legjobb hangú énekesét tartják otthonukban. Kis bam­buszkalitkákban még séta közben is magukkal viszik kedven­ceiket, leülnek egy árnyékot adó fa alá, ahol, amíg ők a nap érdekességeit beszélik meg, a madarak versenyt énekelnek és egymás hangjait is eltanulják. Indonéziában beszélni tanuló eo-kat, bülbülöket és más madarakat gondoznak, Dél-Amerikában különböző papagájok és a hatalmas csőrükkel bizarr formájú, tarka tukánok a leg­kedveltebb szobamadarak. Európában csak az utóbbi években kerültek túlsúlyba az „egzóták”, a díszpintyek, papagájok és a távoli földrészek egyéb tarka tollú lakói. A századforduló táján még igen nagy kultusza volt a hazai fajoknak, és kalitkában éneklő csíz, tengelic, fülemüle vagy erdei pinty megszokott látvány volt falun és városon egyaránt. Ausztriában a hegyek között a keresztcsőrűért rajongtak, Bécsben pedig évente rendeztek énekversenyeket, ahol néha több száz kifüggesztett kalitká­ban gezék és erdei pintyek szakértő bizottság előtt adtak szá­mot énekbeli „felkészültségükről”. Azóta az európai madarak többsége a legtöbb országban védelem alatt áll és többek között ez is hozzájárult ahhoz, hogy külföldi, de már idehaza tenyésztett „vetélytársaik”, a kanárik, díszpintyek és papagájok soha nem tapasztalt nép­szerűségre tegyenek szert. SCHMIDT EGON Vasárnap KOSSUTH RÁDIÓ 6.05: Kellemes vasárnapot! 8.10: öt kontinens hét napja. 8.26:. Világhírű tenoristák felvételei­ből. 9.00: Kulturális Magazin. 10.08: Dunántúli barangolás. 11.33: Teresa Berganza éneikéi. 12.10: Édes anyanyelvűnk 12.15: Arturo Toscanini vezényeL Köz­ben: 12.38: Egy korty tenger. Fekete Gyula írása. 13.19: „Em­berfeletti”, avagy mit bír ki az ember? III. r. 13.39: Mi a titka? 14.40: Pillantás a nagyvilágba. 15.13: Daloló, muzsikáló tájak. 15.53: Lajtai Lajos—Keliér De­zső: Három tavasz — Máshol is ragyognak csilla gok. 15.59: Régi kövek beszélnek életről és ha_ Iáiról.' Franz Werfel Verdi című regénye. III. r. 17.10: Azt be­szélik... 17.40: Színes népi mu­zsika. 13.15: Hol volt, hol nem volt... 18.45: Téli rege. W. Sha­kespeare színműve. 21.10: Évszá­zadok mesterművei. 22.10: Sport­hírek. 22.20: Világhírű zongora- művészek. 23.24: Petőfi Sándor verse. 23.30: Déry Gabriella és Bartha Alfonz énekel. 0.10: Vi­rágénekek. PETŐFI RÁDIÓ 7.00: Az evangélikus egyház félórája. 7.30: Barokk orgona- muzsika. 8.05: Mit halálunk? 8.30: Mislka bácsi levelesládája. 9.00: Szívesen hallgattuk! 10.33: Németh Marika és Bende Zsolt operettfelvételeiből. 11.06: örök zöld dallamok. 12.04: Jó ebéd­hez szól a nóta. 13.0-1: A nagy vendégség. Karin Michaelis re­génye. 14.05: Újdonságainkból. 14.33: Táskarádió. 15.30: Egymás méllLett. Riport. 16.00: Klasszikus operettekből. 16.36: Énekszóval, muzsikával. 17.00: Slágerek min. denkinek. 18.00: A két menyasz- szony. Dokumentumműsor. II. r. 18.33: A vasárnap sDortia. 18.00: Könnyűzenei olimpia. 18.30: 'Szellemi térképolvasás. 18,40: Pécsi Kiss Ágnes, Zala Tóth Erzsébet, Pere János és Takács Béla nótákat énekel. 20.20: A világVra gyöngyszemei. 20.98: Magnóról magnóra! 21.23: Színes színpad. 22.23: Kellemes pihenést! III. MŰSOR 7.00: A pécsi stúdió szerb-hor- vát nyelvű műsorai. 7.30: A pécsi stúdió német nyelvű műsora/ 8.08: A Magyar Rádió és Tele­vízió gyermekkórusa énekel 8.25: Uj lemezeinkből. 9,08: A bolygó hollandi. Részletek. 10.10: Uj Zenei Újság. 11.03: Sztereó beállító hang. m.06: Britten: Villanások — dalciklus. 11J28: így láttam Kodályt. 11.58: A Magyar Rádió és a Jászkun­ság című folvóirat észt irodalmi estje. 13.03: Hi-Fi varieté. 14.00: Kis magyar néprajz. 14.05: A Rádiószínház bemutatója. 14,40: Uj lemezeinkből. 15.31: Zenekari muzsika. 17,11: Ooera-m űvészle- mezek. 18.05: Kovács Lóránt fu- voliaestje. Közben: kb. 18.45: A magyar széppróza századai. 103. r. 18.43: Herbert von Karajan vezényel. 20.49: Uj Eternal eme- zeimkből 21.24: Az Alba Regia nemzetközi dzsessz fesztivál ok felvételeiből. — II. r. 22.07: Orff: Az okos lány. Egyföl'vonásos opera. PÉCSI RÁDIÓ 17.00: Hírek. 17.05: A tanácstag vissiZaipiliánt... Felső Pál riport­ja. 17.15: Vasárnapi kívánságok. Közben: Tamás Ervin jegyzete. Mikrof onstaféta. Lenk Irén műsora. 18,20: Sporthírek. 13.30: Szerb-horvát műsor. (A hét he­tedik napja. Zenés vasárnapi magazin. A tartalomból: Üj népzenei felvételeinkből. — A turizmus szerepe a kulturális értékek megőrzésében. Vass Fé. la jegyzete. — Oliver Dragoje- vic énekel. — Orvos a ..reu/má- soik Mekkájából”. Portré. — Folklór-séta Bácskában, össze­állítás. Szerkesztő: Filákovity István). 19.15: Német műsor. (Arcok, műv-ök a hazai német irodalomból: Franz Zeltner. Be­mutatja: dr. Oskar Metzler. — Vonósmiuzsika. — Vidám törté­net nyelvjárásban. — Népdal. csokor). 20.00—21.00: „Gruss und Kuss” Rádió Budapest zenés ri­port-, üzenet, és kívánságműsor külföldi és hazai németek szá­mára. A műsort szerkeszti éS vezeti: Hambuch Géza és Hart­mann Helga. MAGYAR TV 8.05: Tévétoma, (Ism.) (SZ) 8,10: Mindenki iskolája. (Ism.) 9,15: óvodások filmműsora. Kis­fiún-összeállít ás. 9.40: A Tenkes kapitánya. Ifjúsági tévéfilmsoro­zat. 2. r. (Ism.) 10.05: Reklám. 10,10: Mindent bele! 11.10: Hírek. 11.15: Dóry József énekel, A televízió nyilvános felvétele. (SZ) 14.00: Pedagógusok fóru­ma . S zakmunkáskép zésről... II. r. 14.35: Gruntovici emberek. Jugoszláv filmsorozat. X/2. (SZ) 15.25: Breki és a többiek. An­gol film. (SZ) 16.00: Műkorcso. lya-VB. Gálaműsor. (SZ) 17.30: Reklám. 17.35: Műsorainkat ajánP.(juk! (SZ) 18.00: Győr. A három folvó városa.. Dokumen- tuimfilm. (SZ) 18.30: Reklám. 18.40: A Közönségszolgálat tá­jékoztatója. 18.45: Tévétoma. TSZ) 18.50: Esti mese. (SZ) JP'v'- A HÉT. (SZ) 20.00: Hírek. 20.05: Tetthely. NSZK bűnügyi filmso­rozat. (SZ) 21.30: Sporthírek. 21.40: Kapcsoltaim... Társasjáték. (SZ) 22.10: Hírek. JUGOSZLÁV TV 9.00: Barázda — falúműsor, utána gyermekműsor magyar nyelven. 10.00: A reggelről is­merni meg a napot — gyermek­műsor. 11.30: Népi muzsika. 12.00: Földművelőknek. 13.00: A tudás — vagyon. 14.00: Szereti a televíziót? 14.30: Utazás a . Föld középpontjában — amerikai film. 16.30: Vasárnap délután. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este bemutatjuk. 20.00: K. Klaric: Teljes gőzzel — drámaisorozat. 21.05: Karaván. 21.55: Zenei al­bum. 22.10: Sportszemle. II. MŰSOR 14.00: Saalbach: Sí Világkupa, párhuzamos műlesiklás (felvé-' télről). 15.00: Dortmund: Mű- korcsolyázó-VB. 17.00: Ismétlé­sek. 17.55: Jugoszláv kosárlabda­bajnokság: Bosna—Cibona. 19.55: Ma este bemutatjuk. 20.00: Ha>- gyaték a jövőnek — dokumen- tumsorozat. 20.55: Huszonnégy óra. 21.15: Dokumentumfilm. 21.30: Dosztojevszkij művei nyo­mán: A szelíd nő — csehszlovák film. Hétfő KOSSUTH RÁDIÓ 8.25: Romantikus kórusmuzsi­ka1. 9.00: Ady Endre versei. 9.10: A hét zeneműve. 9.40: Óvodások műsora'. 10.05: Nyitmkék. 10.35: Számadás. 10.40: Telemann: Pim- pinone. Intermezzo három rész­ben. 11.39: Jókai Mór élete és ko­ra. 12.35: Válaszolunk ihaillgató- imkmaik. 12.50: Zened érdekessé­gek. 14.40: Elkésett hócsata, Jé- keliy Zoltán novellája. 14.54: Édes anyanyelvűnk. 15.10: Bende Zsolt énekek 15.28: Játék a könyvtár­ban. 116.05: Pásztordiaiak, pász­tortáncok. 16.30: Ravel: Gaspard de ,La Nuit — zongoradarabok. 17.10: Szórakoztattőzene. 17.45: Van új a/ Nap alatt. 18.00 : Rudolf Sohoök énekel. 18.115: Hol volt, hol nem volt... 18.15: Miller La­jos felvételleiből. 19,30: Sajtókon. ferenoia. 20.30: A Magyar Rádió samzonpódiuma. 21.30: Vonalvég. 22.i20: A második tavasz Iránban. 22.30: A Liszt Ferenc kamaraze­nekar .hangversenye. 23,32: Szim­fonikus zene. 0.10: Havasy Vik­tor tánoda Iáiból. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Népdalok. 8.33: Fúvóseszt- rád. 9.00: Slágermúzeum. 9.50: Törődjünk velük! 10.00: Zenedél- eliőtt. 112.00: Burka Sándor klari- nétoziik. 12.33: Kis magyar nép­rajz. 12.38: Tánczenei koktél,. 13.25: Két Síuppé^nyitány. 14.00: Kettőtől ötig... 17.00: Csak egy kultúránk van... 17.30: ötödik se­besség. 18.33: Zeneközeiben. 19.25: Könnyűzenei Olimpia. 1.9.55: A Belügyminisztérium Duna Mű­vészegyüttesének népi zenekara játszik. 20.33: Senki többet? Har­madszor! 21.50: A hanglemezbolt könnyűzenei újdonságaiból. 22.10; Operettrészletek. 23.15: Nóták. III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: Maria Cháara énekel. 9.48: Szenthelyi Miklós és Szenthelyi Judit hang­versenye. 1H.05: Zenekari muzsi­ka. 13.07: A Filharmónia Fú­vósötös' játszik. 13.52: Rock a sanzon hazájában. 14.40: Igor herceg. Részletek. 15.30: Énekel­jenek a népek. 16.00: Arcok, mű­vek, korok. 16.30: Huszonöt perc beat. 16.55: Bruckner: VII. szim­fónia. 18.00: Láttuk, hallottuk. 18.25: Egészségünkért! 18.30: A hét zeneműve. 119.05: Mindenki iskolája. 19.25: Ady Endre versei. 19.401: A dailirodalom remekeiből. Közben: Kb. 20.25: Portré-műsor. Kb. 21.30: Dzsesszf elvételekből 21.50: Olasz barokk muzsika. PÉCSI RÁDIÓ 17.00: Hírek. 17.05: Hang-adó. Szerkesztő riporter: Görgényi Zoltán. 18.00: Dél-dunántúli hír­adó. 18,15: Zenés percek. 18.30: Szerb-horvát műsor. (Hírek. — Panoráma. Kulturális magazin. A tartalomból: Uj nemzetiségi hagyományok. — Lesznek-e a jövőben tamb ura zenekarok? — Részletek a „Gubec-bég” c. rock-operából.) 19.15—20.00: Né­met műsor. (Hétfői magazin: Hírek, tudósítások. — A két kongresszus között. Rózsahegyi István írása. — öt perc nyelv- művelés. — Újdonságok innert- onnan.) JUGOSZLÁV TV 17.10: Magyar nyelvű tv-napló. 17.45: Mesék a nagyapó pipájá­ból. 18.00: Mesét mondunk. 18.15: Művelődési adás. 18.45: Pódium. 18,15: Rajzfilm. 19.27: Ma este bemutatjuk. 20.00: összeomlás.— Tv-dráma. 21.20: Kiválasztott pillanat. 21.25: Találkozások. 22.25: Ifjú jugoszláv művészek versenye. II. MŰSOR 17.30: D ökumenitumfilm. 18.45: Rajzfilm. 18.50: Indirekt. 20.00: Tudományos műsor. 21.00: Hu­szonnégy óra. 21.20: Fekete ke­nyér. — Filmsorozat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom