Tolna Megyei Népújság, 1980. március (30. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-13 / 61. szám
1980. március 13. A NÉPÚJSÁG Szőttesek, hímzések Március 12-én Bakay Erzsébet textiltervező iparművész nyitotta meg Székesfehérváron, a megyei .művelődési központban a Tolnáimé, gyei szőttesek és hí zések kiállítást. Dr. Németh Pálné népi iparművész sárközi bíborvéget, jegykendőt és bo_ Az UNESCO .kezdeménye, zésére a bolgár főivárosban három évvel ezelőtt hívták életre SIBAiL néven azt a tudományos tájékoztató- és ku tiatóJoö zpon tot, amely a balkáni népek történetének alaposabb felderítését tűzte ki célul'. Munkájában három nemzetközi szervezet és húsz ország tudósai vesznek részt, nemcsak balkáni országokból, de olyanokból, is, ahol e téren külön osen gazdag archívummal rendelkeznek. Egyébként egész Európában mindössze két olyan ország van, ahol ilyen dokumentumok egyáltalán nem találha. tők; Luxemburg és Írország. A SIBAL négy osztályra tagozódik: az archív anyagok és mikrofilmek, a kiad. ványok, a kéziratmegfejtés részlegeire és a kollokviuMoszkvában, a Luzs.nyiki Sportcsarnokban előadóestet .tartott Jevgenyij Jevtusenko. Az est bevételének teljes összegét a chilei hazafiak megsegítésére fondí. tot.ták. Jevgenyij Jevtusenko költői estje — egy sajátos számvetés volt a hallgatók előtt 30 év munkájáról. Ez alatt az idő alatt 32 verseskötete látott napvilágot. Verseit 60 nyelvre fordították le. A költő a világ minden konti. nensén, 64 országban tartott előadóesteket. — Mindenhol és mindig oroszul szavalok — mondta a költő. — De tudok angolul, spanyolul és olaszul. An. goiul és spanyolul még néhány verset is írtam, ez kitűnő nyelvgyakorlatnak bizonyult. Nagyon szeretek szavalni — saját verseimet és másokét — színpadon vagy a szabad ég alatt, tereken vagy stadionokban. Nagyon fontos dolognak tar. torn látni azok arcát és sze. mét, akiknek a verseket írom, akiknek szavalok. — A legizgalmasabb és legfontosabb találkozás — gyiszlói kézimunkákat, Lő. rincz Aladámé, a népművészet mestere szőtteseket, Cser Mária népi iparművész sióagárdi és kaposmenti kézimunkákat mutat be. A kiállítás április 1-ig tart nyitva, mindennap 10-től 18 óráig. mókát, szemináriumokat előkészítő osztályra, A SIBAL-tanács legutóbbi ülését Nizzában rendezték meg, ahol meghatározták az 1978-tól 1982-ig terjedő idő. szak munkatervét. E szerint a források pontos meghatározása, a kutatómunka mód. szertanának a kialakítása, és kutatóegységek létrehozása most a fő feladat. A terv keretében Bulgáriában két archívumot léte. sítenek: egyet a balkáni országok történelmi-iföldrajzi fejlődésével, társadalom- és gazdaságtörténetével foglal, kozó dokumentumok számára, egyet pedig a dokumentumok mikrofilm-rögzítésére. A szófiai központ kezdeményezésére ez évben kezdődtek meg a régi kéziratokkal foglalkozó, oaleográfiai előadás-sorozatok. Mindenhol és mindig oroszul szavalok hangsúlyozta Jevtusenko —, a hazai közönséggel való találkozás. Az, hogy a saját népem, a saját hazám, fiának érezhetőm magam — ez a legnagyobb boldogság és a legnagyobb felelősség. A Luzsnyiki sokezres közönsége nagy érdeklődéssel hallgatta a költő legjobb ver. seit. Debrecenben Dankovszky Lorándné iparművész, a népművészet mestere a harmincas évek eleje óta készít hímzett szűröket. Munkáiban főként a hajdúsági motívumokat használja fel. Szűrjei múzeumokban, népi együtteseknél, kiállításokon láthatók. Plakátmúzeum Sok emlékezeteset alkottak a lengyel képzőművészek — festők, szobrászok, keramikusok az utóbbi hat-hét évtizedben, amiben azonban a lengyel művészek talán a legsokoldalúbbak, az a plakát. Mindennapjaink kísérői a házfalakon, kerítéseken, kirakatokban híven fejezik ki napjainkat és a lengyelek ezt a kifejezésmódot nagyon ked- . vélik. A plakátművészetnek hagyományai vannak Lengyel- országban. A legjobb alkotások már a második világháború előtt rangot szereztek maguknak Európában. Elegendő itt Nowicki, Gro.nows- ki, Wajwód, Sopocko vagy a Levitt—Him alkotópáros említése. Igazi felvirágzásához a lengyel plakátművészet azonban a háború után ért el. A lengyel grafikusok találékonysága, tehetsége olyan maradandót alkotott ebben a művészeti ágban, hogy plakátjaik nemcsak otthon voltak láthatók, s albumokban jelennek meg időről időre, hanem a világ nagy múzeumaiban, így például a New York-i Modern Múzeumban is helyet kaptak. Napjaink kiváló lengyel plakátművészeit lehetetlen mind felsorolni. Világszerte elismertek közülük Palka, Tomaszowski, Mroszczak, Mlodozeniec, Urbaniec, Li- pinski, Jodlowski, Szaybo, Swierzy, Starowieyski, az Amerikában élő Fangor, a Párizsban tevékenykedő Ciesle- wicz és Lesnica. .A sok nemzetközi díjjal, elismeréssel jutalmazott lengyel plakátok témája igen sokrétű. Megtalálhatók közöttük a politikai, a társadalmi témák ugyanúgy, mint a hirdetést szolgálók. Különösen szépek a színházi, film- és cirkuszi plakátok. Érdekesek a munkavédelmi témájú plakátalkotások is. A „lengyel plakátiskola” tagjai, a kifejezés, a kompozíció pontosságára törekszenek. A „plakátiskolának” „otthona” is van: a világ egyetlen állandó plakátmúzeumba, a Varsó környéki Wilanów.vár közelében található, amely időnként külföldi plakátművészek kiállítóhelye is. Az oktatás hírei Az NDK megalakulása ót a 4,8 millió fiatal kapott szakmunkás-képesítést az or. szagban. Jelenleg több mint 500 000 fiatalt tanítanak meg a legmodernebb és a hagyományos szakmák fortélyaira. E fiatalok elméleti oktatásában több mint 16 000-ren vesznek .részt, gyakorlati szakoktatásukat pedig 31 000 szaktanár irányítja. Korszerű tanúlóotehonokban laknak, ahol jól képzett nevelők ez. rei kísérik figyelemmel a jövő szakmunkásainak emberi fejlődését és jó szakmunkássá formálódását. TflMEOBCKflSI nPHBfifl Testvérlapunk a Tam- bovszkaja Pravda rendszeresen beszámol az iparban és a mezőgazdaságban folyó munkaversenyről. A Szovjetunióban is, testvérmegyénkben is a munkaverseny egyik fő célja: minél kisebb ráfordításokkal minél nagyobb hozamokat elérni. A. Okolelova fejőnő arról számolt be a lap hasábjain, hogy vállalata: 5600 liter fe- jési átlagot ér el tehenenként. Az első hónapban már bíztató eredményt ért el. Januárban egy-egy tehéntől 557 liter tejet fejt. Ez az eredmény 65 literrel több tehenenként, mint az előző éOÍ. A „titokról” is beszámol. Nem tesz mást, mint pontosan, jól dolgozik. Arra törekszik, hogy mindennap azonos időszakban végezze a fe- jést, az etetést, a tehenek járatását. Különösen nagy gondot fordít arra, hogy a tehenek takarmánya a legnagyobb hidegben is meleg legyen. PETŐFI népe Amióta az emberiség a váltógazdálkodásról áttért a elyhez kötött, folyamatos mezőgazdasági termelésre, egyre fontosabb szerephez jut 'a talajból kivont különböző tápanyagok pótlása, visszajuttatása. A nyereséges szemlélet mellett, különösen a megváltozott gazdálkodási rendszerben már nem a hozamok mindenáron való növelése a cél. A népgazdaság és az üzemek érdeke az olyan ráfordítás, hozamarány beállítása, amely mellett legmagasabb az elérhető tiszta jövedelem. Sürgetően meg kell oldani az anyag- és energiatakarékos technológia segítségével a ráfordítás ésszerű csökkentését. A hazai, így a megyei növénytermesztés követeli az egységes talajerő-gazdálkodási rendszer mielőbbi bevezetését. A kemikáliák, a növénytermesztés elsődleges alapvető nyersanyagai, a technológia pótolhatatlan, szükségszerű tényezői. Az évenként felhasznált meny- nyiség értéke a termesztés leglényegesebb költségalakítója. Ezért fontos, különösen a jelenlegi és a jövőben várható árszínvonal-növekedés miatt, hogy a felhasználás gazdaságosságára mind jobban figyeljenek. Minden kutató, vizsgáló, ellenőrző tevékenységnek arra kell irányulni, hogy a mezőgazdaságban felhasznált növényi táplálék a leg- megfelelőhb hatékonysággal, A nagyhírű „Berliner Ensemble”, a Brecht-színház a világ úgyszólván valamennyi országában vendégszerepeit már. A harminc évvel ezelőtt alakított neves színházi együttes a XX. század egyik legnagyobb drámaírója, Bertold Brecht (1898—1956) vezetésével harcolt a modern német színjátszás megteremtéséért és ma is alapítója szellemében él és dolgozik. Az ő tolmácsolásukban lett világsiker az ötvenes évek óta sok Brecht- darab, mint például a „Kurázsi mama”, Helene Weigellel a címszerepben, „A kaukázusi a legkisebb költség mellett fejtse ki hatását. Ezért fontos, hogy az a laboratóriumi hálózat, amely Magyarországon tápanyag-gazdálkodási kérdésekkel és szaktanács-, adással foglalkozik, egységes szemlélettel segítse a mező- gazdasági termelést. Bács-Kiskun megyében a múlt év júliusában lépett üzembe az a TVG-rendsze- rű talajvizsgálá laboratórium, amely a MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ megyei kirendeltségeként szervesen kapcsolódik az országos hálózatba. Az új módszerekkel nem egészen fél esztendő alatt 130 ezer hektárnyi területről származó talajminta vizsgálatát végezték itt. A megye összes művelésbe vont területéről előreláthatóan a következő év végére készülnek el a vizsgálatok. Dunqntült napló Az idei évre kedvező a mohácsi székgyár exportkilátásai: 160 millió forint értékben kötöttek nyugati partnerekkel szerződést. Úgy látszik az elmúlt év kockázatosnak tűnt beruházása az idei évben kamatozik igazán. Az idei székek stílusban az új divatirányzatot követik: rusztikus jellegűek, különleges vonalú, magas támlákkal. Az eddigieknél sokkal munkaigényesebbek, nagyobb minőségi követelményeket támasztanak, s mint ilyenek, értékesebbek (darabja 200 dollár, ami a nyugati piacon sem számít olcsó árunak.) A faanyag mindenkori világpiaci árán felül magas minőségi árat számoltathatnak el. És mi lesz, ha netán ismét bedugul a piac? Hazai piacon is értékesíteni lehet, bármennyire drágák is. Példa erre a faipari szövetkezet termékei, amelyekkel borsos áruk ellenére sem tudják a hazai igényeket kielégíteni. Természetesen az idei évre tervezett 400 millió forintos termelési értéknek csak egy része az export, jelentős mennyiségben hazai piacra is termelnek. Székeken kívül főként kárpitozott ülő- és fekvőbútorokat, garnitúrákat. Mint minden bútorgyárnak, a mohácsiaknak is gondot jelent a fenyőfaáru mennyiségének lecsökkenése. Próbálkoznak pótlásként nyárfával, de ez minőségben messze elmarad a fenyőtől, és nem is lehet mindenütt alkalmazni. Továbbra is gyártják a népszerű Apolló garnitúrát, de emellett számtalan új termékkel is jelentkeznek azi dei évben a hazai piacon. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Hogyan lehet elveszíteni, illetve megnyerni 12 millió krétakör”, a „Koldusopera”, az „Állítsátok meg Arturo Uit”. A Berliner Ensemble a múlt év őszén olaszországi vendégjátékon vett részt. Műsorán — a milánói Kis Színházban — többek között a „Puntilla úr és szolgája, Matti” szerepelt, a német irodalom egyik legjobb szatirikus vígjátéka, a munkásnyúzó földesúr karikatúrája, amely annak idején — még Brecht vezetésével — az együttes első előadása volt, és a „Galilei élete” című az értelmiség hivatásáról szóló Brecht-darab. forintot? Természetesen ez nem a szerencsejátékok tétje, ilyen összeg mégis létezik a vesztés és megnyerés lehetőségeiben Fejér megyében, napjainkban. A pénz, amiről szó van, nem kitalált, nagyon is valós, megfogható, megmutatható összeg, nincs benne semmi különleges. Egy most zajló takarmánygazdálkodási vizsgálat mutatja ezeket a milliókat. Mutatja a helyüket, származásukat és azt is, hogy akik megnyerhetnék, éppen vesztésre állnak. Az illetékes szakigazgatási szerveknél, ahonnan elindult — ismétlődően — az ellenőrzés, máris minden figyelmet erre a pénzre irányít. Számolgatni kezdtek és arra a következtetésre jutottak, hogy komoly bajok elé nézhetünk, ha nem állunk a takarmány- gazdálkodás, felhasználás rossz gyakorlatának útjába. Kiszámították — a jelenlegi anyagok alapján — ha sertéshús kilónként például tíz dekával többet használnak fel az országos normáknál, 3500 tonna abrakkal kell több a programozott 350 ezer hízó elkészítéséhez. Könnyen kiszámítható mit jelent ez, amikor 1 tonna abrak ára 4500 forint. A sertéstartó gazdaságok átlagában az a bizonyos tíz deka abrak pedig úgy létezik, hogy helyenként 5,5—6 kiló abraktakarmányt is elszámolnak egy kiló élősúlyra. Egyes üzemekben, ahol jegyzőkönyvet is vettek fel a pazarló abrakfelhasználásról, a hét kilót is elszámolják. SQMQG/lKÉPtAP Ugrászerűen megnőtt számok jellemzik a Kaposvári Húskombinát idei terveit. Nem meglepő ez, mert a decemberben befejeződött próbaüzem után 1980. az első teljes év, amelyben a „sonkagyár” termel. Az exportüzemből az idén egymilliárd 82 millió forintot érő dollárért visznek sokféle terméket a tőkéspiacra. Ezt a tervet teljesíteniük kell, mert amikor az új üzem építéséhez felvették a hitelt, a feltételek között szerepelt, hogy a beruházás dollárt hozzon az országnak. Ennek rendelték alá az idei felvásárlásokat is. Három baranyai és egy Tolna megyei állami gazdaságtól is kapnak nagyüzemben nevelt, az exportüzemi sertéseket. Ennek fejében a somogyi háztáji gazdaságokból felvásárolt disznókból 35 ezret átadnak a két szomszédos megyének. 425 ezer sertést vágnak le az idén a sonkakonzervüzem/ vágóhídján. 195 ezerből lesz* sonkakonzerv-alapanyag. 135 ezerből különböző fokon feldolgozott húst exportálnak és 95 ezret félsertésként vesznek át a nyugati partnerek. A régi üzemből Somogy és Tolna megyét látják el hússal, sokféle felvágottal, szalonnával és egyebekkel. 7300 tonna húskészítményt gyárt a kombinát — negyvenfélét —, a párizsitól az angolszalonnáig. Csaknem 5400 tonna füstölt áru — kolbász és egyéb — is készül Kaposváron. Lemezgyűjtemény Zenetörténeti érdekességű lemezgyűjtemény került a pécsi Janus Pannonius Múzeumba. Egy hajdani dunai hajóskapitány, Eilingsfeld János hagyatékában bukkantak rá a mintegy hetven hanglemezre. Zömmel századunk tízes és húszas éveiben készültek, s nemcsak magyar, hanem osztrák, német, angol, francia, olasz és svájci felvételek is akadnak köztük. Jó állapotban vannak, nem sérültek, csupán a régiségükből eredő sercegés hallható rajtuk. A múzeum helytörténeti osztályán lejátszották a lemezeket magnetofonszalagra : időtartamuk együttesen hét óra. Gálaműsorra készülnek Moszkvában a Kreml kongresszusi termében április 2-án, hazánk felszabadításának 35. évfordulója alkalmából ünnepi műsort rendeznek. Képriportunk a próbán készült. Balkán-történeti kutató központ A szolidaritás költészete A Brecht-színház külföldön
