Tolna Megyei Népújság, 1980. március (30. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-07 / 56. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI Mai számunkból A VITA MÉG NEM ÉRT VÉGET <2. old.) A TELJESÍTMÉNY RANGJA (3. old.) MEGYÉNKET KÉPVISELIK (3. old.) MUNKÁSÖRNÖK (5. old.) XXX. évfolyam, 56. szám. ÄRA: 1,20 Ft 1980. március 7., péntek SE KICSI — SE NAGYDOROG (3. old.) Az országgyűlés tavaszi ülésszaka Törvény az atomenergiáról — június 8-án általános választások A törvényhozói és az ellenőrző munkában egyaránt gazdag ötéves választási ciklusának utolsó tanácskozását tartotta csütörtökön a Parlamentben az országgyűlés. Legfelsőbb államhatalmi testületünk tanácskozásán — amelyen részt vett Kádár János és Lázár György is — a kormány ajánlására az atomenergiáról szóló törvényjavaslatot, valamint az Elnöki Tanács, a legfőbb ügyész, illetve a Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolóját tárgyalták meg a képviselők. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg, megemlékezve a legutóbbi ülésszak óta elhunyt képviselők — dr. Pongrácz Kálmán és Kovács Sándor — eredményekben gazdag munkásságáról, akik érdemeit jegyzőkönyvben is megörökítette az országgyűlés. Ezután dr. Markója Imre igazságügyminiszter terjesztette a plénum elé az atomenergiáról szóló törvényjavaslatot. Dr. Markója Imre expozéja A miniszter elöljáróban részletesen foglalkozott a tudományos és technikai forradalom egyik legfontosabb állomásának, az atommaghasadás felfedezésének eredményével, amely új távlatokat nyitott az emberiség számára. A többi között hangsúlyozta, hogy az atomenergiának mindenekelőtt az energiaellátásban van kiemelkedő szerepe, s az atomenergia alkalmazása nem csupán az energiaiparban alapvető jelentőségű. Nélküle már elképzelhetetlen, a korszerű, gyógyászat és termelés is. Ez — mutatott rá — a hagyományos energiahordozókkal bőségesen rendelkező országok esetében is így van. Ezért jelenti új szakasz kezdetét hazánk számára a paksi atomerőmű építése. A miniszter szólt arról is, hogy az atomenergia-ipar világszerte jobb biztonsági színvonalon áll, mint más iparágak, s a szakértői vélemények szerint a szén- vagy az olajtüzelésű erőművek okozta szennyezés veszélyesebb a környezetre, mint az atomerőműveké. A törvényjavaslatot ismertetve dr. Markója Imre a többi között kiemelte: az elfogadásra váró jogszabály az atomenergia alkalmazásának valamennyi területét átfogja; rendezi a radioaktív anyagok és készítmények, a nukleáris anyagok előállításával és felhasználásával foglalkozó intézmények és az e tevékenységeket szolgáló berendezések, létesítmények létrehozásával, működtetésével kapcsolatos valamennyi kérdést. Egyik leglényegesebb elve például, hogy az atomenergia csakis békés célokra alkalmazható, tilos az atomenergiát nukleáris fegyverek vagy egyéb tömegpusztító eszközök céljára felhasználni. Hazánkban az atomenergia alkalmazásának és az azzal összefüggő tudományos kutatásnak, fejlesztésnek az egész társadalom érdekeit kell szolgálnia. Ezért írja elő a törvényjavaslat egyebek között a biztonsági követelmények meghatározását és folyamatos korszerűsítését a leghaladóbb tudományos eredmények alapján. A törvényjavaslat persze — fűzte hozzá — csak az atomenergia biztonságos alkalmazásával kapcsolatos főbb követelményeket, legáltalánosabb szabályokat határozza meg. Ezekről a kérdésekről bővebben szól a végrehajtási rendelet, amely a sugárveszélyes munkahelyen foglalkoztatott dolgozók egészségének védelmét, valamint a nukleáris és radioaktív anyagok biztonságos őrzésének módozatait is előírja. A miniszter rámutatott arra is: az atomenerga békés célú és biztonságos alkalmazásában lényeges sze. repet.tölt be a nemzetközi együttműködés, s ezen belül számunkra különösen jelen, tős a KGST-országok ilyen Az országgyűlés tavaszi ülésszaka. Dr. Markója Imre igazságügyi miniszter beszél. irányú összefogása. A Magyar Népköztársaság — mondotta — az atomenergia békés célú, biztonságos alkal. mazását nemzetközi szerző, dések keretében való együttműködéssel is elősegíti. Felszólalások Az iígazságüigyminiszter be. széde után dr. Vida Miklós (Budapest 21. vk.), a törvényjavaslat bizottsági előadóija utalt arra, hogy az or. szággyűlés mindig kellő fi. gyeimet fordított a. lakosság nagy részét érdeklő és érin. tő kérdésekre, s ezekkel kapcsolatban számos fontos törvényt hozott. Már ezek a jogszabályok is gondoskodtak éltető környezetünk, a bioszféra megóvásáról. A környezetvédelemről szóló törvény pedig külön is kiemelte az emberi életért és a környezetünkért való felelősséget. Indokait tehát — mutatott rá —, hogy ilyen jellegű törvényeink sorát az atomról szóló szabályozással is kiegészítsük. Ezután arról is beszélt, hogy az atom bé. kés alkalmazása ma már a létfontosságú és a biztonsá. gil'ag megoldott kérdések körébe tartozik. Az energiaigények és -lehetőségek teljességgel feloldhatatlan folytonos ellentmondása nem nélkülözheti az energiával való takarékoskodást sem — hangsúlyozta á képviselő. S ezzel kapcsolatiban javasolta egy, az energiatermeléssel és -fogyasztással kapcsolatos előző szabályozókat is magába foglaló energiatörvény megalkotását. Szekér Gyula miniszterelnök-helyettes felszólalása — Az atommagban rejlő hatalmas energiának a népek javát, az anyagi termelés növekvő energiaszükségletének kielégítését kell szolgálnia — hangsúlyozta bevezetőjében Szekér Gyula. — A nukleáris fegyverek létezése és a bennük rejlő veszély többé nem akadályozhatja meg en. nek az új energiaforrásnak maximális hasznosítását a békés gazdasági építőmun. kában, a népek életszínvonalának emelésében. Ezt a politikát követi kormányunk, amikor a testvéri szocialis- a országokkal és más haladó erőkkel együtt következetesen fellép a nukleáris fegyverkezési hajsza „ ellen, harcol e fegyverek fejlesz, tésének, gyártásának és alkalmazásának végleges betiltásáért és a felhalmozott készletek megsemmisítéséért. — A mi számunkra az atomenergia legnagyobb jelentősége annak energetikai hasznosításában van — mutatott rá —, hiszen ma energiaszükségletünk mintegy felét importáljuk. Az import azonban mind nehezebbé válik és egyre súlyosabb te. her tétele külkereskedelmi' mérlegünknek. Hazánkban is elkerülhetetlen tehát, hogy — a széntermelés növelése mellett — a jövőben fokozottan támaszkodjunk az atomenergiára. Ehhez hazai uránérc vagy ónunk is hátteret ad. A paksi erőműépítkezés — hangsúlyozta Szekér Gyula — jelenleg az ország legnagyobb és legbonyolultabb beruházása, amelynek megvalósítása fontos, szervezett munkát követel mindany-- nyiunktól. Szekér Gyula végül arról is beszélt, mennyire nem lebecsülendő az atomtechnika hatása a tudomány, az egészségügy, a mezőgazda, ság és az ipari technológiák széles körére, a tudományos kutatás módszereire és eszközeire. E fejlődésnek azon. ban — mutatott rá — még a kezdetén vagyunk. A lehetőségek nagyok és a tudomápy szinte naponta tár fel újabb (Folytatás a 2. oldalon-) Termelési rendszerek országos tanácskozása Tegnap országos tanácskozást tartottak Szekszárdon, a házigazda, a KSZE szervezésében, a mezőgazdaságban tevékenykedő termelési rendszerek vezető szakemberei. A tanácskozáson részt vett dr. Gyugyi János, a megyei pártbizottság titkára, dr. Kálmán Gyula, a megyei tanács elnökhelyettese. Váncsa Jenő, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter helyettese megnyitójában vázolta a termelési rendszerek létrejöttének körülményeit, jelenlegi helyzetét a termelésben és a rájuk váró feladatokat. A különféle rendszerek a mező- gazdaságban termelő nagyüzemek jó részét integrálták, partnergazdaságaik a szántó- terület közel felén gazdálkodnak, tehát a rendszerek a mezőgazdaság előtt álló ismert feladatok megoldásában jelentős segítséget nyújthatnak a gazdaságoknak. Kovács István, a MÉM főosztályvezetője előadásában a minisztérium által nemrég elkészített értékelést és rendszerekkel kapcsolatos felmérését ismertette. Miniszteri rendelet alapján a termelési rendszerek tevékenységét háromévenként minősíteni kell, az ezzel kapcsolatos vizsgálatokat ágazati szakbizottságok végzik. A nemrég lezajlott értékelés szerint az országban harminc államilag elismert rendszer működik, hat gesztor tevékenységének engedélyezését visszavonták és jó néhány előzetesen elismert rendszer bizonyíthatja szervezői munkáját. A búza, kukorica, napraforgó, cukorrépa kétharmad részét valamilyen termelési rendszerhez tartozó partnergazdaságok termelik, természetesen rájuk is vonatkozik, hogy szigorúbb gazdasági körülmények között kell gazdálkodniuk. Jó eredménynek lehet elkönyvelni, hogy a rendszerekbe lépő gazdaságok előző termelési eredményeiket általában felülmúlják, az átlagok egymásfél mázsával magasabbak és felgyorsult az új technológiák terjedése, alkalmazása. A rendszerek ágazatfejlesztő tevékenysége nyoKovács István vitaindító előadását tartja mán a költségek növekedésénél dinamikusabban emelkedik a jövedelem. f Jelentős tevékenységet fei- tenek ki a rendszerek a partnergazdaságok szakembereinek képzésében, de szélesíteni kell a jövőben a szakmunkások és a középvezetők továbbképzését, hiszen a korszerű gépek, berendezések üzemeltetéséhez nagyobb szaktudás szükséges. Az állattenyésztésben tizenhét rendszer működik, szervezi a termelést. Részben nekik is köszönhető, hogy gyorsabban terjednek a modern tartási módok, a nagyobb teljesítményekre képes állatfajták. Hátrány, hogy az ágazatban a gesztorok általában égy állatfajra specializáldónak. Feladat, hogy tevékenységüket komplexebbé tegyék. Cél az is, hogy a jelenlegi közgazdasági helyzetben növeljék a hatékonyságot, energia- és eszköztakarékos módszereket dolgozzanak ki partnereik részére, ez irányú tevékenységük az eddigieknél nagyobb súllyal esik latba munkájuk értékelésénél. Az előadás után hozzászólásokkal folytatódott és fejeződött be a tanácskozás. st—bj KGST-EGK tanácskozás Genfben kétnapos tanácskozást tartott a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa, valamint az Európai Gazdasági Közösség szakértői csoportja, a két gazdasági tömörülés közti megállapodás előkészítésével kapcsolatban. A megbeszélésen megkezdték a megállapodás azon cikkelyeinek kidolgozását, amelyekkel kapcsolatban sikerült közelíteni a két fél álláspontját. Mint ismeretes, a két gazdasági tömörülés kapcsolatainak alapjairól kötendő megállapodás gondolatát a KGST vetette fel először. Ez az egyezmény elősegítené a két szervezet tagállamai közti kapcsolatok fejlődését, hozzájárulna az enyhülés elmélyítéséhez Európában. Az NDK elismerte Zimbabwe Köztársaságot A Német Demokratikus Köztársaság kormánya hivatalosan elismerte a független Zimbabwe Köztársaságot és bejelentette: kész nagyköveti szinten diplomáciai kapcsolatot létesíteni az afrikai állammal. Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK államtanácsának elnöke a választási győzelem és a független Zimbabwe kormánya megalakulása alkalmából táviratban üdvözölte Robert Mugabét és Joshua Nkomót.
