Tolna Megyei Népújság, 1980. március (30. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-04 / 53. szám
1980. március 4. Képújság 3 Győzi-e az építőanyag-ipar? Ha azt vizsgáljuk, hogy milyen anyagellátásra számíthatnak a magánépítők a következő ötéves terv során, akkor néhány meghatározó tényt már a bevezetőben rögzíteni kell. Igaz, hogy csökken a beruházási építés, így az építőanyagipar termékeiből több juthat a kiskereskedelembe, de e két szféra anyagai eléggé különböznek egymástól. Ugyanakkor a beruházások visszafogása az építőanyag-iparban is érezteti hatását és itt is igaz az új gazdasági szabályozók azon tétele, hogy az áraknak tükrözniük kell a ráfordításokat. A beruházások ütemének csökkenése kétségtelenül a magánerős építkezések irányába tolja el az építőanyag-ipart. A következő öt évben, tehát ha mérsékelten is, de növekszik a magánerőből lakást építők száma. Alapvető célkitűzésnek tekinthetjük az ő anyagszükségletük biztosítását. Figyelembe véve, hogy az építőanyag-ipar néhány területén — elsősorban a téglaiparban — a termelés a korszerűtlen üzemek leállítása miatt csökken, így az igények kielégítéséhez fejlesztés szükséges. A következőkben vegyük sorra a különféle anyagokat. Kezdjük nyomban az épületszerkezetek alapvető elemével, a téglával. Ma 1,9 milliárd darab kisméretű téglának megfelelő falazóanyagot gyártunk évente, ennek körülbelül háromnegyede kerül kiskereskedelmi forgalomba. Ezt a mennyiséget úgy tudja előállítani a tégla- és cserépipar, hogy jó néhány korszerűtlen téglagyárat működtet. Ezeket fokozatosan le kell állítani, mivel sok, nehéz fizikai munkát végző dolgozót igényelnek. Ugyanakkor korszerűtlenek termékeik, nem elégítik ki az ú hőtechnikai szabványban előírt hőszigetelési követelményeket sem. A kieső üzemek pótlása 5—6 új téglagyár építését igényli. Az ilyen beruházások átfutási ideje hosszú és mint szóba került már, a források szűkösek... A tégla- és cserépipar gyártja a nevében szereplő tetőfedő anyagot is, évente 106 millió darabot. Ennél többet várnak a TÜZÉP- telepek, de a jelenlegi gyártóbázis csak ennyire képes. Viszont azbesztcement síkpalával ez a hiány pótolható. Volt idő, amikor ez éppen fordítva volt és arra kérték az építőket, hogy cseréppel fedjék be a házaikat pala helyett. A következő fontosabb anyag, a cement. Ez időnként hiánycikk a TÜZÉP- eken. A lakosság évenkénti igénye mintegy 1,3 millió tonna. Ebből 800 ezer tonna a zsákolt importcement és ez a mennyiség teljes egészében a kiskereskedelembe kerül. A maradék hányad hazai termelés. A Bélapátfalva! Cementgyár felfutásával tovább nő a hazai termelés, így ez, és a szocialista import együttesen biztosítani fogja a lakosság cementellátását. Amiből már most ütemesen kielégíthető az építők szükséglete, az a kerámiatermékek választékban is egyre bővülő tábora. A Finomkerámia-ipari Művek hódmezővásárhelyi gyára korszerű egészségügyi kerámiatermékeivel — mosdókkal, WC-kagylókkal — el tudja látni a lakosságot. Ugyanez áll a csempére, és a padlóburkolólapokra is. Itt a választék bővítése és az export gazdaságosságának javítása a cél, ugyanis a romhányi új gyár beindulásával már a hazai igények kielégítésén túl, exportálható felesleg is termelődik. S végül néhány adat az idei építőanyag-ellátásról. A TÜZÉP-egyesülés vezérigazgatója nemrég egy interjúban elmondta, hogy falazóanyagból 1 milliárd 425 millió kisméretű téglaegységnyit kötöttek le a Tégla- és Cserépipari Trösztnél. Az egyre népszerűbb, zsaluzás és emelőgép nélkül födém készítésére alkalmas FERT-ge- rendából 400 ezer folyóméter, kerámia-béléstest- ből pedig 4 millió 667 ezer darab lesz a kínálat. A Beton- és Vasbetonipari Művek dolgozói hazánk felszabadulásának 35. évfordulója és a XII. kongresszus tiszteletére tett munkaverseny-felajánlá- sukban vállalták, hogy az idén a szerződéses kötelezettségükön felül további 10 millió forint értékű termékkel, — vasbeton gerendával, födémpallóval, áthidalóval, mozaiklappal — segítik a magánépítőket. — németh — Rugalmasan igazodni az igényekhez... (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Csengenek a telefonok, kattog a telexgép, intézkedések, utasítások hangzanak el a nagydorogi ÁFÉSZ felvásárlási osztályán. — Nálunk nincs „uborka- szezon”, ilyenkor sem pihenhetünk — mondja Jaksa János, a felvásárlási osztály vezetője. — Lezártuk az elmúlt évet, hozzákezdtünk az 1980. évi munka megalapozásához. Ha a nagydorogi ÁFÉSZ felvásárlási, értékesítési munkáját több évre visszamenően vizsgáljuk, azt tapasztalhatjuk, hogy a megye fogyasztási szövetkezetei között az élvonalban helyezkedik el a háztáji és kisgazdaságok árutermelésének segítésében, a megtermelt áruk felvásárlásában és értékesítésében. A felvásárlási üzemág Nagydorogon alaptevékenység a szó igazi értelmében. Erre utal azoknak a kistermelőknek a száma, akikkel szerződéses kapcsolatban áll, és erre utal a felvásárolt, értékesített áruk volumene, a forgalom és jövedelem aránya, nagysága. Az osztály dolgozói joggal büszkék az elismerésekre. Talán arra leginkább, hogy a kisállatkiállítás 'a község lakosságának is tetszett, amit az emlékkönyvbe írt bejegyzések sokasága igazol. Dicséret a FOTK Országos Szövetkezeti Vállalat igazgatójától az 1979. évi babfelvásárlásért, -tisztításért és exportra szállításért, a HUNGARO- FRUCT Szövetkezeti Vállalattól az exportra szállított szőlő kiváló minőségéért és a szállítás előkészítéséért. A dicséret az osztály fiatal szakembereit nem teszi elbi- zakodottá, inkább a jobb munkára ösztönzi őket. A múlt évi statisztikai kimutatások bázisindexei, tervteljesítési mutatói eredményes évről „árulkodnak”. A harmincöt és fél millió forintot is meghaladja a felvásárlási árbevétel, közel 7 millió a saját keltetésű naposbaromfi- forgalom, s a kettő együtt 12 százalékkal több az előző évinél, 6,5 százalékkal több a tervezettnél. Felvásároltak közel 1 millió tojást, 50 mázsa vágott baromfit, 490 mázsa nyu- lat, 37 mázsa csigát, 22,5 vagon étkezési babot, közel 4 vagon mézet, 3 vagon fekete ribizlit, 10 és fél vagon meggyet, 3 vagon bodzát, 10 vagon uborkát, 90 vagon dinnyét, 7,5 vagon szőlőt, és emellett még számos, zömében helyi ellátást biztosító zöldség-gyümölcsfélét, terményt és takarmányt. Ha a felvásárolt cikkek bázisindexeit vizsgáljuk, azt tapasztaljuk, hogy nagy a szóródás. Egyes cikkeknél 100 százalék alatt, másiknál 100 százalék felettiek a mutatók. — Mi okozza a szóródást? — Közrejátszott az időjárás is — mondja Jaksa János. Jó volt a meggy termés, a bodza, kedvező volt a méhészeti év, de alig tudtunk valamit kajsziból, szilvából felvásárolni. Hasonló a helyzet a zöldségféléknél is. De egyes cikkekből nem is terveztük a korábbi évben felvásárolt mennyiségeket. Mi arra törekszünk, hogy rugalmasan igazodjunk az igényekhez. Olyan termékeket termeltetünk, aminek az értékesítése biztosított belföldön és külföldön egyaránt. — Melyek napjainkban a felvásárlási osztály legfontosabb feladatai? — Az 1980. évi megalapozás. Folynak a részközgyűlések. Ezek alkalmas fórumok ahhoz, hogy tagjainkkal szót értsünk, egyeztessük a feladatokat. A téli esték alkalmasak az ismeret- terjesztő előadások tartására, a korszerű termelési fogások, növényvédelem, stb. elsajátítására. Javában folyik a szerződéskötés. Szeretnénk a felvásárlandó cikkeink termelését szerződésekkel megalapozni. Mintegy 17 vagon étkezési bab vár tisztításra, osztályozásra, csomagolásra, hogy eljuttathassuk a hazai és külföldi fogyasztókhoz. Méhészeinknek gyógyszeres cukorlepényt és más serkentéshez, etetéshez szükséges anyagokat biztosítunk, és időben szeretnénk a mézeskannákat is kiszállítani. Szövetkezetünk 34 tízezres csibekeltetőt üzemeltet Kajda- cson és Tolnán. Célunk, hogy 1980-ban 1 millió csibét, emellett 300 ezer kacsát, 350 ezer húshibridet, 34 ezer libát keltessünk, illetve értékesítsünk megyénk és a szomszédos Baranya, Somogy, Fejér és Zala megye háztáji és kisgazdaságainak. — Feladatunk-akad bőven, de örömmel tesszük — mondja Jaksa János, akit a napokban tartott részközgyűléseken a. szövetkezet tagsága elnökhelyettesének választott. SZOBOSZLAl JENŐ A kongresszus tiszteletére Tízmilliót érő újítás A Láng Gépgyár irodájában ülünk, szemben velünk két villanyszerelő, akik újítottak. Kitaláltak valamit, aminek az a lényege, hogy a nagy beruházás gyorsabbá, hatékonyabbá válik, már a kivitelezés során seregnyi gondot vesznek le a gyárvezető, illetőleg az építők válláról. Az eredeti terveket ismerteti Kovács Gyula, a TÁÉV villanyszerelő szocialista brigádvezetője: — Az üzem bővítése miatt a kapcsolóteret szükséges korszerűsíteni, átépíteni, bővíteni. Ez idő alatt a termelés csak csökkentett ütemben mehet. Körülbelül egy hónapig kellett volna a gyárnak fél gőzzel működni. — Gyulával megbeszéltük, telepítsük át úgy a kapcsolóteret, hogy ne álljon egy per- * cig sem a termelő munka az üzemben. Hiszen, ha csökkentett erővel dolgoznak az emberek, akkor exporttervünk is, hazai tervünk is csúszik — végül úgy tízmilliónál nagyobb veszteség érné a népgazdaságot — egészíti ki Kugli János, a dombóvári gyár villanyszerelési csoportvezetője, szocialista brigádvezető. Úgy tervezték, hogy egy szabad szombaton és vasárnapon nekifog a két brigád — már be is írták a vállalást a naplókba — és a kongresszus tiszteletére elvégzik ezt a nagy vállalást. Sok előkészítés szükséges a Kovács Gyula Kugli János teljesítéséhez. Elsősorban persze a brigádok vezetői törhetik fejüket — főnökeikkel egyetemben. Hiszen a most üzemben lévő kapcsolóteret kiürítik a csillapítókkal, mérőkkel, mindennel együtt a „szabadba”. Ezt a területet átadják az építőknek, szerelőknek: kábel- csatornát, a vezetékek új helyét kell alagútban kiépíteni, megszüntetik a mostani gépek alapját, az újakét előkészítik. Tehát a ma még működő egész kapcsolóteret megszüntetik, ötletes módon: az épület elé viszik az egész berendezést — már készítik az alapot. A vállalatnak van egy faháza, ez lesz a födél az új, a provizórikus kapcsolótér — energiaközpont — fölött. A faház értéke kb. ötvenezer forint — használt ugyanis. De a célnak megfelel. A most még a „régi” terembe vezető kábeleket visz- szafordítják a faházba, a mostani gépekhez, csillapítókhoz, s ha bent elkészülnek az építőmesteri munkák, felszerelik a jobb hatásfokú, új, gazdaságosabb, „okosabb” és kisebb helyen elférő berendezéseket. így a gyár — első oldalas képünkön látszik a hatalmas csarnok egy része — egész energiaközpontja a régi kicsi helyén elfér. — Azt tervezzük, hogy szombat reggel, amikor a péntek éjszakai műszak hatkor leáll, mi jövünk. Menetrendhez hasonló programot dolgoztunk ki, s mi, a TÁÉV- esek, meg a lángosok — mondja Kovács Gyula — „összedobjuk” az egészet egy nap alatt. A vasárnapot azért kértük, hátha valami ziccer közbejön. Ha ez az újítás „nem jön be”, akkor azzal kellett volna számolni, hogy más megoldással használják az áramot — a havi félmillió forintos büntetés, többletáramfogyasztás miatt, az eredményeket is rontaná. A két vállalat szocialista brigádjainak tagjai — mindannyian a villanyszerelés kiváló szakmunkásai — a két brigádvezető mellé álltak teljes „mellszélességgel”. A TÁÉV és a Láng Gépgyár vezetői természetesen örömmel fogadták az újítást. PÁLKOVÁCS JENŐ * Fotó: Gottvald K. r Építkeznek Izményben Az elnéptelenedő falvak sorába tartozott a székelylakta település, Izmény. A lakók száma 1950—60 között százzal, majd az azt követő tíz évben bő másfél százzal csökkent. Ennek egyik oka az volt, hogy az itt lakók nem tudtak építkezni. A helyi tanács, majd azt követően tíz éven át a györei közös tanács nem biztosított kisajátítással új házhelyeket. Most, a györei közös tanács kisajátított tizennégy házhelyet, így már ebben a faluban is hozzákezdhetnek új családi házak építéséhez. Még nem láttak ugyan hozzá az alapok kiásásához, de a hosszan sorakozó építőanyag-rakások jelzik, hogy megkezdődött valami ezen a Mecsek lábánál húzódó településen. Csatlakoztak a felhíváshoz A dunaszentgyörgyi tsz 7 szocialista brigádja, 150 fővel csatlakozott a Sziklai Sándor szocialista brigád felajánlásához. Március 22-én kommunista műszakot tartanak és a munkabért gyermekintézmények támogatására ajánlják fel. • Simontornyán a SIMOVIL Ipari Szövetkezetben elsőként a Ságvári Endre szocialista brigád húsz tagja csatlakozott a Sziklai Sándor szocialista brigád felhívásához. Ezt követően a szövetkezet munkahelyi tanácskozásán valamennyi szociális- .ta brigád vállalta, hogy a március 22-i szabad szombatjukon társadalmi munkát végeznek. A munkából származó mintegy huszonötezer forintot a simontornyai községi tanácsnak adják át, gyermekintézmények építésére és korszerűsítésére. • A szedresi Hunyadi Tsz medinai gépműhelyében dolgozik a Petőfi Sándor nevét viselő szocialista brigád. A brigád tagjai — csatlakozva a Sziklai Sándor brigád felhívásához —, úgy döntöttek, hogy a XII. pártkongresszus és hazánk felszabadulása 35. évfordulója tiszteletére kommunista műszakot tartanak. Munkabérüket a medinai óvoda támogatására ajánlják fel. Tóth György villanyszerelő olyan kapcsolószekrénynél látható ezen a felvételen, amelyeket kitelepítenek, s helyükre kerül majd a korszerű, az egész gyárat ellátó energiaközpont.
