Tolna Megyei Népújság, 1980. március (30. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-28 / 74. szám
e Képújság 1980. március 28. Jogsegélyszolgálat - közelről — ötvenhat esztendős kubikos vagyok. Egy hónapja dolgozom Szekszárdon, a TÁÉV-nél. Úgy érzem, nagyon elbántak velem — panaszolja az ártatlan kékszemű ember dr. Tóth Bálintnak, a vállalat igazgatási osztályvezetőjének, aki egy- személyben a jogsegélyszolgálatot is vezeti. — Kérem, mondja el sorjában, mi történt. — Egyik Baranya megyei építővállalatnál dolgoztam. Tavaly december harmadikéval létszámcsökkentés volt. Nyolcunkat elküldték a nyolcvan kilométerre levő központba leszámolni. Engem védett korom, miatt visszatartottak. Visszamentem a munkahelyemre és tovább dolgoztam. 20-án a pécsi építésvezetőségre küldtek dolgozni. Mivel vidékről járok be, nem tudtam felvenni a munkát. Nem volt járatom. — És nem is vette fel a munkát? — kérdi dr. Tóth Bálint. — Nem hát. Ezt közöltem is a főnökkel. De volt még vagy tíz nap szabadságom, no és előre ledolgoztuk a karácsony és a szilveszter közötti időt. így szépen otthon maradtam. Január 22-én írtam egy levelet a központba, hogy küldjék ki a munkakönyvemet. Erre mégcsak nem is válaszoltak. — Minderről hivatalból megkérem volt munkahelyétől az adatokat. (Előfordulhat, hogy jogellenes munka- könyv-visszatartásról ' van szó — súgja felém az osztályvezető.) — Hogy befejezzem bonyolult ügyemet — mondja a kubikos — elmentem megint a kirendeltségre, a munkakönyvemért. Ott azt mondták, a központban van. De írtak egy felmondást, amit én aláírtam. Február 12-én végre megérkezett a munkakönyvem, azzal a szöveggel, hogy december 22-én megszűnt a munkaviszonyom. Nem kaptam nyereségrészesedést, s nem tudtam munkakönyv nélkül elhelyezkedni. Itt február 14-én álltam munkába. * A következő ügyfél 36 esztendős férfi, a betonüzem segédmunkása, négy éve dolgozik a TÁÉV-nél. — Olyan ügyben keresem a doktor urat, — kezdi mondandóját — amihez én nem értek, s nem is tudom, hova kell fordulni. Munkatársaim ajánlották, jöjjek önhöz, majd „rendbe-rázza” a dolgot. Nagyon kérem, segítsen ! Feleségétől 1971-ben vált el. Kislányuk most lesz tíz esztendős. A bíróság annak idején az anyánál helyezte el a gyereket, de az csak hat hónapig tartotta, majd édesanyjához adta, aki 1978. decemberéig — haláláig — nevelte és kapta a gyerektartást. A kislány ekkor került a volt feleség húgához, aki azóta is becsületesen gondoskodik róla. A férfi természetesen a tartásdíjat a sógornőnek küldi, akivel tartja a kapcsolatot, kéthetenként látogatja Annamáriát, a kislányt. A tartásdíjon kívül havonta még 4—500 forintot küld és ruhaneműket vásárol a gyereknek. Az anya soha egyetlen fillért nem adott, nem küldött testvérhúgának, aki az ő kislányát neveli. — Igazságtalan ez így — jegyzi meg a férfi. — Tudja, nekem nagy terveim vannak... Most munkásszálláson lakok, nem tudom magamhoz venni a gyereket. De rakosgatom a pénzt a lakásra. S akkor idehozom. A TÁÉV három dolgozójával beszélgetünk. — Körülbelül 3 vagy négy évvel ezelőtt függesztettek ki munkahelyünkön egy körlevelet, ami arról tájékoztatott minket, hogy megalakult a jogsegélyszolgálat, s hogy milyen ügyekben nyújt segítséget. Akkortájt volt egy munkaügyi vitám. Támogatást kértem. Azt hiszem, ha nem fordulok a jogsegélyhez, csak belebonyolódok az egészbe. így viszont tisztáztunk mindent, s számomra kedvezően .zárult lé az ügy. — Nem részletezem a problémát, csak annyit, hogy egyedül nevelem két gyermekemet... Ha itt nem kaptam volna segítséget, nem is jó rágondolni, mi lenne most velünk. — Én még nem fordultam a jogsegélyszolgálathoz, mert nem volt rá szükségem. Viszont egy fiatal szakit küldtem oda... — mondja a negyvenes kőműves. — Az a véleményem, jó dolog, hogy ez a fórum a dolgozók rendelkezésére áll. Mert mi még csak el sem tudunk igazodni a jogban, fogalmunk sincs róla, mikor hova lehet fordulnunk... S mit mond a jogász, dr. Tóth Bálint, aki évek óta „gazdája” egyik megyei vállalatunk jogsegélyszolgálatának. — A TÁÉV-nél háromezren dolgoznak. Évente átlag ötven esetünk van. Segítségünket jobbára (80 százalékban) a fizikai dolgozók kérik. Az ügyek általában nem bonyolultak, egy-egy irat megszerkesztésével, továbbításával, vagy tanácsadással sínre lehet azokat tenni. Véleményem szerint komoly politikai lépés volt a jogsegélyszolgálat létrehozása. Pontosan azért, mert tapasztalatom szerint az emberek többségének szinte nincsenek jogi ismereteik, egy-egy kusza ügyben elbizonytalankodnak, s a könnyen elintézhető dolgokra is rámondják, hogy „én nem értek hozzá”. A jogsegélyszolgálat segíti elintézni az ügyeket, de igyekszünk jogi ismereteket nyújtani, s úgy irányítani az embereket, hogy szokják meg a jog napi közelségét... Mondok egy példát: ha valakinek fáj valamije, pontosan tudja, melyik szakrendelésre menjen. Ha vitás ügye van, röstellkedik, tétovázik, s valóban nem tudja, kihez is kell fordulnia. Ezért tartom nagy dolognak a jogsegély- szolgálatot, ami eligazít, tanácsot ad, sőt a dolgozó képviseletében „intézkedik” is. A vállalatoknál 1976-ban kezdték szervezni a jogsegélyszolgálatot. Megyénkben akkor hét helyen — kiemelt vállalatoknál — hozták létre. Most 32 helyen működik a jogsegélyszolgálat, ami gyakorlatilag azt jelenti: behálózza egész megyénket. A kis munkahelyek dolgozóinak, az úgynevezett „szórvány tagságnak” is van hova fordulnia: az SZMT mellett működő jogsegélyszolgálati bizottsághoz. Az ipari szövetkezetek jogsegélyszolgálatát a KI- SZÖV jogi osztálya látja el, s jelenleg szerveződik a tsz- eknél is. Tolna megyében a jogesetek többsége a munka- és társadalombiztosítási jog körébe vág, de többször volt már precedens arra, hogy polgár- és családjogi ügyekben — indokolt esetekben — is segítséget nyújtottak, illetve képviseletet biztosítottak a jogsegélyszolgálati bizottságok. Az elmúlt időszakban évente átlag 1700— 1800 üggyel foglalkozott megyénkben az üzemi jogsegélyszolgálat. V. HORVÁTH MÁRIA Tovább épül a lakótelep A szekszárdi Mérey utca feletti lakótelep építése tovább folyik. Újabb hatvan lakás alapozási munkálatait kezdték el. A mélyépítési munkálatokat alvállalkozóként a Szekszárd—paksi Vízitársulat végzi, a további munkálatok a tanácsi építőkre várnak. Negyven lakás a TOTÉV dolgozóinak épül, húszat pedig a Volán kap. Lépcsőt építenek a kórházi százöt lakás mellett a gyalogosforgalom megk önnyítésére. ID0SZAIVHTAS0SSZEHAS0MUT0 TABIAZAT ÉRVÉNYES. 1980. IV. 6-tól IX. 28-ig Közép-európai idő n V, 3 Jugoszlávia Nagybritannia Portugália Svájc Nyugat-európai idő / kJ Kelet-európai idő © Ausztria Belgium Csehszlovákia Dánia Franciaország Hollandia Lengyelország Luxemburg Magyarorszác NDK Norvégia NSZK Olaszország Spanyolország Svédország Moszkvai idő © Bulgária Finnország Görögország Románia Szovjetunió Törökország ..........................• • • -Az idén április 6-án, pontosan éjfélkor hatvan perccel előre igazítjuk az órákat és ezzel életbe lép a nyári időszámítás. Elveszítünk egy órát az életünkből? — teszik fel sokan a kérdést. Nem, mert szeptember 28-án éjjel 1 órakor 0 órára, azaz éjfélre igazítjuk vissza a kronométereket és ezzel visszakapjuk az „eltűnt” időt. Először a II. világháború éveiben vezették be hazánkban a nyári időszámítást, a háború után néhány évvel megszűnt, később 1954—57 között ismét volt téli-nyári időszámítás, azóta egységesen a közép-európai időt mutatják az órák Magyarországon és a tőlünk északra, nyugatra és délre fekvő szomszédos országokban. KONTINENSÜNK LEGTÖBB ORSZÁGÁBAN Az energiaválság miatt 1975 óta már Európa 13 országában alkalmazzák a nyári időszámítást, általában március végétől szeptember végéig — átlagosan 182 napig. A múlt esztendőben a Nehézipari Minisztérium, amely Magyarországon az energiatermelés és -elosztás gazdája, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériummal közösen kidolgozta az időszámítás megváltoztatásának módját, ütemét. Felmérte a bevezetéssel kapcsolatos pénzügyi terheket és a várható megtakarításokat. Ennek alapján döntött úgy a Minisztertanács, hogy ezentúl minden évben, általában április elejétől szeptember végéig, a kelet-európai időszámításnak megfelelő nyári időszámítást kell bevezetni. Az energia-megtakarítás várható értéke évente 160 millió forintot tesz ki és ehhez még további megtakarításokat is hozzászámíthatunk. A villanykörték, fénycsövek, halogénizzók rövidebb ideig lesznek bekapcsolva, ezzel élettartamuk nő. Szerény számítás szerint ez további 18 millió forint megtakarítást eredményez az országnak. Származnak ebből egyéb népgazdasági előnyök is: csaknem 2 és fél millió dolláros deviza-megtakarítást is jelent a nyári időszámítás bevezetése. A számla másik oldalán, a kiadás rovatban, kb. 40 millió forintos költséget is könyvelnünk kell: a kiadást a közlekedési vállalatok, a vasút, a Volán és a MALÉV menetrend-módosítása okozza. A nyári időszámítás bevezetése éppen a közlekedés szervezői számára okozott gondot. Egyéves előkészítő munka előzte meg, s remélhetőleg nem lesz fennakadás a nemzetközi forgalomban. MUNKABIZOTTSÁG KÉSZÍTETTE ELŐ A MÁV vonalain naponta 2400 személyszállító vonat és ennél is több tehervonat közlekedik. A vonatok jelentős része áthalad határainkon. A menetrend megváltoztatását az időszámítással összhangban kell a külföldi országokkal egyetértésben elvégezni. Mivel kontinensünk számos országában már korábban is alkalmazták a nyári időszámítást, az Európai Menetrendi Konferencia 1974. évi, Helsinkiben megtartott plenáris ülésén úgy határozott, hogy az óraigazítást a nemzetközi forgalom biztonsága miatt egyeztetni kell. A szocialista országok vasútjainak együttműködési szervezete az OSZZSD elfogadta a MÁV javaslatát a forgalom alakulásának kölcsönös figyelemmel kíséréséről és az utastájékoztatás módszereiről. Csehszlovákiában sokoldalú európai vasúti tárgyaláson rögzítették a tennivalókat, miután az általános energiagondok miatt az NSZK, Ausztria és az NDK is elhatározta a nyári időszámítás bevezetését. Magyarországon a vasúti Hivatalos Menetrendkönyvet az idén kétszer adják ki. A nyári menetrend június 1-től szeptember 27-ig érvényes, április 6-tól június 1-ig a most megjelent pótfüzet tartalmazza a változásokat. A jövő évben megjelenő 1981— 82-es menetrendkönyv már ismét egész évre érvényes lesz — csak külön adatokat tartalmaz majd, a nyári és téli hónapokra. KÜLFÖLDI TAPASZTALATOK A Szovjetunióban és Jugoszláviában az idén nem vezetik be a nyári időszámítást, de Ausztriában és Romániában igen. Ausztriában az órák annyit mutatnak majd mint nálunk, de Romániában 1 órával előbbre járnak majd. Az összehasonlító táblázat pontosan mutatja, hogyan járnak majd az órák Európa különböző országaiban. Érdekes eredményt mutatnak más országok gazdasági számításai is. — Lengyel- országban évente .300—400 millió kilowattóra volt az áram-megtakarítás. Francia- országban 1976-ban egyetlen év alatt 300 ezer tonna kőolajjal fogyott kevesebb az órák előreigazításával. Éppen francia tapasztalatok alapján kell figyelmeztetni a mezőgazdasági dolgozókat, szövetkezeti és egyéni parasztjainkat: az állatok „biológiai időszámítása” változatlan marad, az etetést-itatást a „régi” idő szerint kell elvégezni ! Franciaországban ugyanis a nagy súlyveszteséget és a tejhozam apadását figyelték meg azokon a helyeken, ahol az állatokat is rá akarták szoktatni a nyári időszámításra... BERMANN ISTVÁN
