Tolna Megyei Népújság, 1980. március (30. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-27 / 73. szám

2 NÉPÚJSÁG 1980. március 27. Folytatta munkáját az MSZMP XII. kongresszusa pia bojkottja ugyanúgy ku­darcot valljon, mint ahogy már kudarcba fulladt az el­lenolimpia halva született gondolata is. <A magyar sportvezetők és sportolók azért dolgoznak, hogy erősödjön a magasztos olimpiai eszme, s hogy ma­gatartásukkal, eredményeik­kel minél több örömöt sze­rezzenek a magyar dolgo­zóknak — fejezte be felszó­lalását Buda István. Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja vette át az elnöki tisztet, s szót adott K. Papp József- nék, a Tolna megyei pártbi­zottság első titkárának, Tol­na megye küldöttének. K. Papp József felszólalása (Folytatás az 1. oldalról) — Fiatal, tehetséges mun­kásságunk maradéktalanul teljesíti feladatát, szilárd bá­zisa a pártnak, a szocializ­mus építésének. A megyei pártbizottság el­ső titkára változatlanul lé­nyegesnek ítélte a megye me­zőgazdaságának jelentőségét. A mezőgazdasági üzemek többsége öt év alatt megerő­södött, és ami még lényege­sebb, végbement a nemzedék- váltás. — A korszerű gazdálkodás­hoz értő, többségében fiatal dolgozó teljesíti a nagyobb feladatokat, amelyekben a gazdaságosság, a minőség ke­rül előtérbe — mondotta. — Történelmi jelentőségű eredményeket értünk el a nép műveltségében és az egészségügyi ellátásban is. Horváth József, a Csepel Autógyár szerelő­szakmunkása, Pest megyei küldött elmondotta, hogy 1975-ben szűkebb kollektívá­juk új gyártóbázist vett bir­tokába. Ebben az üzemben ma már olyan hatékony a termelés, hogy átlagosan 11 percenként gördülnek le a szerelőszalagról az önjáró autóbusz-fenékvázak. Az át­állás nem volt könnyű. A legtöbb esetben vezetési, együttműködési problémák idézték elő gondjainkat. Fel­oldásuknál kommunistáink azon voltak, hogy a központi határozatokkal összhangban megértessék mind a kollektí­vával, mind a vezetőkkel — többek között — az egyenlős- dire való törekvés helytelen­ségét. Megvallom azt is; ed­dig sajnos nem értünk el va­lami nagy eredményt ezen a területen. Ma még nincs kellő rangja annak, hogy valaki kizárólag azért kapjon többet, mert kiemelkedően jó szakmunkás, így aztán az sem érvényesül, hogy a rosszabb munkát vég­zők lényegesen kevesebbet keressenek. A jelentős fejlő­dés ellenére még megoldatlan az üzerh- és művezetők bére­zése; munkájuk alapján a je­lenleginél is többet érdemel­nek. Buda István államtitkár, az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnöke ^mutatott: a párt munkájáról és a további fel­adatokról szóló központi bi­zottsági javaslat a testneve­lési és sportmozgalom előre­haladásának fontos kérdése­ként a tömegsport támogatá­sát, különösen az iskolai test­nevelésnek és általában az ifjúságunk sportjának fej­lesztéséit jelöli meg. E célki­tűzéssel a sportmozgalomban dolgozó kommunisták teljes mértékben egyetértenek. Tenni fogunk ennek megva­lósításáért, mert tudjuk, hogy az iskolai testnevelés, az if­júság rendszeres testedzése, az iskolában a versenyszel­lem erősítése elősegíti, hogy a felnövekvő ifjúság egészsé­ges, fizikailag edzettebb és akaratilag erősebb legyen. A testnevelés és a sport is csak akkor fejlődhet dinami­kusan. ha biztosított a rend és a fegyelem. E téren sok nálunk még a tennivaló. Min­denekelőtt kötelességünknek tartjuk azt, hogy az irányító tevékenység minden szintjén biztosítsuk az egységes szem­léleten alapuló, következetes végrehajtást. Ezután az QTSH elnöke be­számolt arról, hogy a kije­lölt magyar sportolók és szakvezetők szervezetten és lelkesen készülnek a moszk­vai olimpiára. Sportolóink ün­nepélyes fogadalmat tettek, hogy mindent megtesznek az eredményes szereplés érde­kében. Ezután hangsúlyozta: A Nemzetközi Olimpiai Bizottsággal, a nemzeti olim­piai bizottságokkal és a sport világszövetségekkel össz­hangban azon munkálko­dunk, hogy a moszkvai olim. Tisatelt Kongresszus! Kedves Elvtársnők! Elv- társak! A kongresszusra készülve a pártszervek és alapszerve­zetek Tolna megyében is el­végezték a számvetést, és véleményt mondtak a kong­resszusi irányelvekről. A kommunisták, megyénk dol­gozói kifejezésre juttatták, egyetértenek a párt jól bevált politikájának . továbbfolyta­tásával, a kongresszusi irány­elvekben megfogalmazott cé­lokkal és készek ezekért dol­gozni. Megyénk az elmúlt öt év során dinamikusan fejlődött. Gazdasága: az ipar, az épí­tőipar és a mezőgazdaság termelésének évenkénti nö­vekedési üteme meghaladta az országos átlagot. Minden korábbinál nagyobb beruhá­zás valósult meg ebben az időszakban. A gyors fejlődés velejárójaként emelkedett megyénk lakosságának élet- színvonala, javultak életkö­rülményei is. Tisztelt Kongresszus! A kongresszusi dokumen­tumokban megfogalmazott célkitűzések végrehajtása, a megyénk iparában, mezőgaz­daságában lévő tartalékok feltárása olyan lehetőségéket teremt számunkra, hogy az elkövetkező években is dina­mikus fejlődést lehet megva­lósítani. Megyénk életében kiemel­kedő jelentőségű a Paksi Atomerőmű építése. A kong­resszusi irányelvekben meg­fogalmazásra került, hogy biztosítani kell a Paksi Atomerőmű üzembe helyezé­sét a VI. ötéves terv idősza­kában. Ez megkülönböztetett felelősséget jelent a pártszer­vek számára is. Ennek tuda­tában valósítottuk, meg a ki­vitelező vállalatok felvonu­lásával egyidőben a szerve­zett pártéletet és hoztuk létre az alapszervezeteket, később a beruházás politikai életét helyszínen irányító pártveze­tőséget, majd a párbizottsá- goit. Jelenleg a kommunisták tevékenységét az építkezésen az atomerőmű-beruházás pártbizottsága szervezi, amelynék irányítása alatt 19 pártalapszervezetben mintegy 650 párttag tevékenykedik. Ezen kívül működnek a hon­védségi pártszervezetek és jelentős azoknak a kommu­nistáknak a száma is, akik rövidebb ott-tartózkodásuk miatt nem jelentkeztek át az építkezésen működő alap- szervezetekbe. A beruházás pártbizottsá­ga növekvő színvonalon irá­nyítja az ott folyó politikai murikat. Megkülönböztetett módon segíti és ellenőrzi az építkezést. Az építkezésen működő partszervek és alap­szervezetek eredményes mun­kája kifejeződik abban is, hogy a kommunisták tudatá­ban vannak annak a nagy felelősségnek, ami rájuk há­rul az atomerőmű építésében, és aszerint cselekszenek. Személyes példamutatással, áldozatvállalással, politiikaii felvilágosító murikával járul­nak hozzá az ott folyó mun­ka sikeréhez, a mind egysé­gesebbé váló, atomerőművet építő nagy kollektíva kiala­kulásához. Kiemelkedő népgazdasági jelentőségére való tekintet­tel a Kommunista Ifjúsági Szövetség IX. kongresszusáé Paksi Atomerőművet KISZ- építkezéssé nyilvánította. El­mondhatjuk, hogy a KISZ tagjai szorgalmas munkával, példamutatással, növekvő színvonalú politikai tevé­kenységgel, egyre sikereseb­ben mozgósítják az építkezé­sen dolgozó fiatalokat. Tisztelt Kongresszus! A megyei pártbizottság rendszeresen foglalkozik, az erőmű építésével. Folyamato­san figyelemmel kísérjük, segítjük és ellenőrizzük az ott folyó tevékenységet. Nagy gondot fordítunk a beruhá­záson dolgozó pártszervek és alapszervezetek tevékenysé­gére, de különösen az ott dolgozó építők helyzetére, élet- és munkakörülményei­re, ellátására, politikai han­gulatúk alakítására. A beruházás során számos nehézséget kellett és kell sokszor még ma is leküzde­ni. Ezek a feladat nagyságá­ból, újszerűségéből, a vállala­ti felkészülés hiányosságai­ból, a nagyméretű hazai és nemzetközi kooperáció ne­hézségeiből adódnak. Több ízben kértünk és kaptunk segítséget a Központi Bizott­ság vezetőitől, illetékes osz­tályaitól, a kormány vezetői­től és érintett tagjaitól is. Abban, hogy a beruházás jelentőségének megfelelően a magia helyére került, kiemel­kedő szerepe volt annak, hogy a Politikai Bizottság az elmúlt időben két alkalom­mal is napirendre tűzte a paksi atomerőmű-beruházás helyzetét, és megszabta a so­ron következő feladatokat, melyék alapján a kormány is megfelelő határozatokat hozott. Nagy segítséget jelentett az is, hogy a Politikai Bi­zottság több tagja, a Közpon­ti Bizottság titkárai megte­kintették az atomerőmű épí­tését, tájékozódtak a munkák állásáról, gondjairól, haté­kony intézkedésekeit tettek, illetve kezdeményeztek. Kü­lönösen nagy súlyt adott az építkezésnek és növelte az ott dolgozók lelkesedését Kádár János elvtársnak, a Központi Bizottság első tit­kárának az elmúlt év végén tett látogatása. Mindezek azt eredményez­ték, hogy az építkezés meg­valósítási üteme felgyorsult. Egységes tenni akarás és cse­lekvés alakult ki. Mi az épít­kezés helyszínén azt tapasz­taljuk, hogy a beruházásban érdekelt tárcák, országos fő­hatóságok, vállalatok vezetői, dolgozói szinte egységesen felzárkóztak az atomerőmű- beruházás határidőre történő megvalósítása érdekében. Pakson ma nagy erőfeszítés­sel azon munkálkodnak, hogy időre üzemibe helyezzék a reaktoregységeket. E je­lentős, és kivitelezésében rendkívül igényes beruházás megvalósításán jelenleg több mint 10 000 ember dolgozik. Ez azonban nem egyszerűen csaik létszám. Több mint 6000 a szakmunkás, akik közül mintegy 800 különleges kép­zettségű, egy részük a szo­cialista országokban épülő és működő atomerőművek­nél szerzett gyakorlatot, ta­pasztalatot. Közel 700 irá­nyító, és tervezőmérnök, köz­tük szovjet szakértők dol­goznak a helyszínen. Nincs szándékomban, eltú­lozni az építkezést, mégis hadd mondjam el, hazánkban még soha nem fordult elő, mint tavaly Pakson, hogy egy év alatt egy építkezésen 7 milliárd forint értékű beru­házás, ezen belül közel 3 milliárd forint építés való­sult meg. Az ez évi előirány­zat mintegy 11 milliárd fo­rint. A Paksi Atomerőmű épí­tésének nagyságrendjét a következő néhány számadat­tal is szeretném érzékeltetni. A beruházás során 3 millió köbméter földet kellett meg­mozgatni. A megépítendő üzemi épületek közel 3 mil­lió légköbméter nagyságúak. A beépített beton és vasbe­ton mennyisége ez év végé­ig eléri a 300 ezer köbmé­tert. A beépítésre kerülő technológiai berendezések súlya mintegy százezer ton­na. A különleges minőségű rozsdamentes és szénacél épületburkoliatokon mintegy 240 kilométer hosszúságú gáztömör hegesztést kell vé­gezni. Ez több, mint a Buda­pest—Debrecen közötti tá­volság. A négy reaktoregységből álló, összesen 1760 MW-os ka­pacitású atomerőmű, megépí­tése után az ország villamos­energia-fogyasztásának 25 százalékát fogja biztosítani. Ahhoz, hogy az ez évi 11 milliárd előirányzatot telje­sítsük, ezen a beruházáson naptári naponként több mint 30 millió forintot kell beépí­teni, szerelni. Rendkívül nagyok a minő­ségi követelmények is. Hi­szen környezetünket, az em­bert kell megvédeni a sugár­zás veszélyétől. Pakson ez többszörös biztonsággal való­sul meg olymódon, hogy az erőmű feltételezhető legna­gyobb meghibásodása esetén sem kerülhet ki káros nuk­leáris szennyeződós a kör­nyezetbe. Ezért a létesít­ménynél különleges pontos­ságot, minőséget követelnek meg. Az erőmű megvalósításán ma mintegy 50 vállalat dol­gozik a helyszínen, és továb­bi 50—60 vesz részt külön­böző szerkezeti elemek, be­rendezések gyártásában. Az építkezésen Békéstől Vasig, Zalától Borsodig szinte az ország egész területéről dol­goznak vállalatok, munkások, építők és szerelők. Bár kü­lönböző helyekről jöttek, fia­talok és idősebbek, a közös munka egységes kollektívá­vá szervezte őket. Együtt él­nek, együtt dolgoznak és be­csülettel helytállnak. Különösen nagy tiszteletet érdemelnek azok a nagysze­rű munkások, vezetők, mér­nökök és tervezők, akik időt és fáradságot nem kímélve szinte megszállottjai, ösz­tönzői, példamutató cselek­vői ennek a hatalmas épít­kezésnek. Jelentős szerepet töltenek be a szocialista brigádok. Ma az erőmű-beruházáson 234 szocialista brigád dolgozik, 6453 taggal. Kongresszusi vállalásaikban a kitűzött fel­adatok határidő előtti jó mi­nőségben történő teljesítését vállalták. A 670 konkrét felajánlás közül kiemelkedik 25 brigádnak az a közös vál­lalása, hogy a reaktorteret hermetikusan lezáró födémet a kongresszus időpontjára elkészítik, míg a gépszerelők azt vállalták, hogy az első turbinaegység szerelését be­fejezik. A brigádok állták adott szavukat, válalásukat 4 nappal előbb teljesítették. Tisztelt kongresszus! A magyar atomerőmű fel­építése Pakson nemcsak or­szágos ügy, hanem a szocia­lista országok közös ügye is. Kádár János elvtárs kiemel­te előadói beszédében a Paksi Atomerőmű építésében is a Szovjetunió nagy sze­repét. Mi magunk a Szov­jetunió sokrétű, odaadó se­gítsége, a szocialista országok részvétele nélkül atomerő­művet építeni nem tudnánk. A szocialista országokban megépülő atomerőművek so­rában a paksi az első, amely a KGST-országok széles kö­rű gyártáskooperációja alap­ján valósul meg. Az erőművet szovjet terv­dokumentáció alapján, szov­jet szakértők közreműködé­sével építjük. A berendezések nagy több­sége szovjet szállítású. A biológiai .védelemhez szükséges részegységeket Bul­gáriából, a hőcserélőket Len­gyelországból hozzuk. A gépházi daruk a Német Demokratikus Köztársaság közreműködésével készültek. Több berendezést a ma­gyar ipar biztosít. Lengyel hegesztők és ácsok, csehszlovák és német szere­lők segítenek az egyes szá­mú reaktorblokk építésében. A kongresszus megnyitá­sának napján megérkezett Paksra az első 440 MW-os 215 tonna súlyú raktortest, mely a szovjet tervdoku­mentáció alapján Csehszlo­vákiában készült. A szocialista országok e szoros együttműködéséről, annak eddigi eredményeiről csak tisztelettel, elismeréssel beszélhetünk. De azt is tud­juk, hogy ilyen nagy épít­kezést csak akkor lehet a tervezett időre befejezni, ha a nemzetközi kooperációban vállaltak teljesítése is min­dig határidőre megtörténik. Kedves Elvtársak! A menet közben újra meg újra jelentkező nem kis ne­hézségek ellenére a Paksi Atomerőmű építésié előre­halad. A megyei pártbizott­ság és a Paksi Atomerőmű több mint 10 000 építője ne­vében is szeretném biztosíta­ni a tisztelt kongresszust, hogy ami rajtunk múlik, mindent elkövetünk, hogy a kongresszusi határozatterve­zet azon mondata, hogy „Megépítjük a Paksi Atom­erőművet” maradéktalanul teljesüljön. Végül szeretném kifejezés­re juttatni, hogy: egyetértek a kongresszus elé terjesztett írásos és szóbeli beszámo­lókkal, jelentésekkel. Egyet­értek Kádár János elvtárs előadói beszédével és a ha­tározattervezettel. A magam részéről azokat elfogadom, megszavazom. Beke Imre, az abádszalóki termelőszö­vetkezet elnöke, Szolnok me­gyéi küldött bevezetőben hangsúlyozta: az, hogy a Központi Bizottság beszámo­lójában a mezőgazdaság eredményeiről nagy elisme­réssel esett szó, nem elbiza­kodottságot, hanem elsősor­ban nagyobb felelősséget vált ki bennünk, és az eredmé­nyesség további növelésére, hatékonyabb munkára köte­lez valamennyiünket. A továbbiaikban részlete­sen ismertette a kiskörei fő­mű és a kapcsolódó létesít­mények hatására kialakult helyzetet. A térségben a víz­hiány megszűnt, de ezzel együtt a tározótó mentén megnehezült, egyes területe­ken lehetetlenné vált a me­zőgazdasági tevékenység. A megváltozott Viszonyokhoz igyekezett a tsz alkalmazkod­ni. Átalakították a terme­lésszerkezetet, megváltoztat­ták a talajművelés módsze­reit és növelték a nem me­zőgazdasági tevékenységet is. Mindezek az erőfeszítésék azonban csak rövid távon és korlátozottan mérsékelték gondjaikat. önerőből nem képesek nehézségeik leküzdé­sére. Mi, a térség dolgozói, azon­ban nem akarunk a népgaz­daság eltartottjai lenni — folytatta —, az előrelépést a népgazdasági feladatokból való részvállalással kívánjuk elérni most, amikor újabb tiszai vízlépcső épitéséről hallunk, úgy ítéljük meg, hogy sürgetőbbnek látszik a Tisza—II. befejezése. Peják Emil, a XVIII. kerületi pártbizott­ság első titkára, budapesti küldött megállapította: nagy tartalékaink vannak az ér­telmes célok érdekében erő­feszítésekre képes1, lelkesedni tudó és akaró, a jó szóra és elismerésre igényt tartó em­berékben. Tömegpolitikai munkánk egyik gyengéjét többek kö­zött abban látom — mondot­ta —, hogy a gondok köze­pette, amikor az emberhez, vagy róla szólunk, nem tu­(Folytatás a 3. oldalon) Kongresszusi Jegyzet Megyénk több küldöttének zsebében ott lapul a nagy gonddal készített hozzászólás és él a remény: hátha sike­rül szót kapni. Esténként hármas-négyes csoportok alakulnak ki a szálloda egy- egy csendesebb sarkában, szobájában, és folyik a fel­olvasás: „Hogyan hangzik?" és nem maradnak el a jó­tanácsok: „Én ezt még el­mondanám; Azt másként fo­galmaznám; Ha ide érsz, tarts egy kis szünetet; Ezt a részét külön hangsúlyozd” és így tovább. Szerdán estig megyénk két küldötte kapott szót, és ez­zel máris túlteljesült az elő­ző kongresszusi szám, ami- koris egy hozzászólónk volt. Persze azok véleménye sem marad véka alatt, akik nem lépnek a kongresszusi szószékre, mert a hozzászó­lást írásban is be lehet adni. A postának is bőven ad munkát a kongresszus. Szor­galmasan hozzák a távirato­kat. Egy részük a kongresz- szusnak, más részük sze­mély szerint a küldötteknek érkezik. Megyénkből is jöttek a munkasikereket bejelentő, jó kívánságokat tolmácsoló táv­iratok. Közülük néhányat az országos lapok is ismertet­tek. A személyre szóló táv­iratok közül legutóbb az ér­kezett, amelyben K. Papp József elvtársnak címezve a PATEX Tolnai Üzemének dolgozói kívánnak eredmé­nyes munkát megyénk vala­mennyi küldöttének. Ugyan­csak megkapta a PATEX- től Guld Zsuzsa és Pintér János, a megyei küldöttcso­port két tagja is a jókíván­ságokat. (f.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom