Tolna Megyei Népújság, 1980. március (30. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-25 / 71. szám

1980. március 25. NÉPÚJSÁG A magyar labdarúgó vá­logatott csapatokra a héten nemzetközi feladatok vár­nak. Pályára lép az „A” (Lengyelország ellen a Népstadionban), az olimpiai (idegenben a lengyelek el­len) az utánpótlás (a Nép­stadionban az NDK az el­lenfél) és az ifjúsági váloga­tott is (Görögországban UEFA-selejtező keretében). Az „A” válogatott kereté­be 17 játékost, hívtak be, a belga FC Bruges-ben sze­replő Bálint László hétfőn a kora délutáni órákban vár­ható Budapestre. A keret tagjai: kapusok: Mészáros (Vasas), Kovács A., (Cse­pel), védők: Török (Vasas), Bálint (FC Bruges), Kereki, Kanász (Zalaegerszeg), Tóth J., (U. Dózsa) és Ku- tasi (Diósgyőr), középpályá­sok: Pál (Bp. Honvéd), Mül­ler, Komjáti és Zombori (Vasas), Borsó (MTK VM), csatárok: Fazekás, Törőcsik (U. Dózsa), Váradi (Vasas) és Kuti (Dunaújváros). Az „olimpiások” az Aero- szállóban gyülekeztek vasár­nap este. Dr. Lakat Károly pilla­natnyi kerete, amely majd még 16-ra egészül ki: Kapus: Veréb (Diósgyőr), védők: Paróczai (Bp. Hon­véd), Salamon (Diósgyőr), Dunai* III. (U. Dózsa), Bara- nyi (Videoton), Nagy A., Varga J. (Bp. Honvéd), kö­zéppályások: Pásztor (Bé­késcsaba), Tatár (Diósgyőr) Tóth (Dunaújváros), csatá­rok: Szokolai (Ferencváros), Borostyán (Diósgyőr), Koz­ma (Bp. Honvéd), Tieber (Videoton), Pogány (Ferenc­város). Az ifjúsági válogatott szerdán Rodosz szigetén játssza az első selejtező mér­kőzést a görögök ellen. A visszavágót április 4-én ren­dezik majd meg Kaposvá­rott. Hírek Szekszárdon a városi ko­sárlabda-bajnokságban a következő tíz csapat indul, ahol a rajt április 3-án lesz, Nők: ÁCSI, Kórház, Spar­tacus, Tanítóképző Főiskola. Férfiak: BHG, Dózsa-után- pótlás, Fémipari Szövetke­zet, Megyei Tanács, Állat­forgalmi és Húsipari, Sza- kály testvérek Ktsz. A mér­kőzések csütörtöki napokon 18-tól 21 óráig a főiskola tornatermében lesznek. * A megyei természetbarát­szövetség közölte, hogy köz­bejött akadály miatt kibőví­tett elnökségi ülését márci­us 28-án, pénteken 14 óra­kor tartja a sporthivatal tanácskozótermében. * A Tolnai Vörös Lobogó férfi asztalitenisz-csapata közel húsz év után vissza­jutott az NB II-be. Első mérkőzésükön a tavaly még NB I-es Kaposvári Rákóczi ellen szerepeltek — Kapos­váron —, ahol 16-9-es vere­séget szenvedtek. Teke NB II Dombóvári Spartacus— Sárvári Kinizsi 8:0 (2678: 2235). A jó egyéni teljesít­ményeket nyújtó dombóvári csapat a várakozásnak meg­felelően, biztosan győzött. A Spartacus versenyzőinek efedményei: Horváth 483, Mándli 465, Tarsoly 453, Illés 436, Lukács 427, Kol­lár 409. Kosárlabda NB II Asztalitenisz NB I Győzelemmel rajtolt az NB I-ben a Tolnai VL női gárdája. A tavaszi idény éli ső fordulójában Budapesten, az egy év után visszakerült FTC ellen kezdtek. Az első körben 3-2-re vezettek a tolnaiak, aztán az újonc Fe­rencváros együttese 4-3-ra fordított. A folytatásban aztán feledtetve a nehéz kezdést, egyre inkább ki­domborodott a tolnaiak na­gyobb tudása és a hátralévő valamennyi fordulót egy­aránt 5-0-ra nyerték. így aztán nem is maradt el a nagy arányú, 21-4-es győze­lem. Az egyeni teljesítményeket tekintve Balogh Ilona meg­bízható, nyugodt játékká] nyerte* öt „partiját”. Dudás Ibolya szereplése kellemes meglepetésnek számított. Dudás ugyancsak Öt mérkő­zést nyert, s úgy tűnik: ál­landósítani tudja a magyar bajnokságon nyújtott jó tel­jesítményét. Feltétlenül di­cséret illeti a négy győzel­met szerzett Kiss Anikót, aki egyetlen vesztes találko­zóján egyébként már 18-11- re vezetett.'Halványabb tel­jesítménnyel, de megbízha­tóan játszott Bízó Mária, négy győzelmével járult csapata végső sikeréhez. Bol- vári Ildikó ezúttal csak „né­ző” volt, Sáth Sándor edző pihentette Ildikót, Helyette húga, Kati szerepelt és kitű­nően, bárom mérkőzést nyert.- A szakvezetés remé­li, hogy a 12 éves Bolvári Katalin immár kéthónapos balszerencsés szereplését az FTC elleni jó játék végleg feledteti,, s visszanyeri ön­bizalmát. A fővárosi csapat­ból Mong és Farkas 2—2 győzelmet szerzett, Szilágyi, Papp és Tóth minden ellen­felétől vereséget szenvedett, A megye négy NB II-es kosár],abdacsapata vereség­gel hagyta el a hét végén a játékteret. A dombóváriak Szombathelyen, a bátaszé- kiek, valamint a bonyhádiak Veszprémben maradtak alul, míg a szekszárdiak hazai pá­lyán a Keszthellyel szemben szenvedtek vereséget. Szombathelyi Sabaria— Dombóvári VSE 80-79 (47-48). Szombathelyen, a DVSE csapatában a követke­zők szerepeltek. Tölgyes (17),- Acs (26), Kollár (14), Ruzicska <4), Meszler (18). Csere: Bálind (—), Haraszti (—), Dékány (—). A Tamásit nélkülöző dombóvári csapat végig szoros küzdelemben maradt .alul egy ponttal, sorrendben nyolcadik vidéki mérkőzésén. Az indiszponált játékvezetők Ruzicska ko­sarát, melyét az utolsó má­sodpercben dobott, időn tú­linak minősítették. Jók: Töl­gyes, Meszler és Ács. Veszprémi Volán—Bony­hádi Botond 85-64 (40-36). Dr. Ábrahám János edző Veszprémben a következőket szerepeltette: Esztert) auer (10), Fetzer (3), Falvai (19), Vanya (24), Erb (—). Csere: Fókái (—), Csuka (8), Hágen (—), Deixler .(—). A beteg­ség miatt több játékosát nél­külöző Bonyhádi Botond — gyenge játékvezetés mellett •— vesztesként kellett hogy levonuljon, mert a támadó­játéka még mindig nem éri el a kívánt szintet. Csak Falvai és Vanya játéka di­csérhető. Bakony Vegyész—Báta- széki Sz. VSE 86-73 (44-30). A bátaszéki csapatban Veszprémben a következők játszottak: Bánhidi (33), Pet- ritt (10), Bovánovi'cs (17), Illyés (4), Piszárovics (5). Csere: Grárna (4), Zágonyi (—). Jól, kezdtek a bátasizé- kiék és az első félidő köze­pén 20-16-ra vezettek. Ettől kezdve gyors indításokkal felzárkózott a Bakony Ve­gyész és a félidő végéig 14 pontos előnyhöz jutott. A második félidőben kiegyen­súlyozódott a játék, főleg tá­voli dobásokkal tudott a bá­taszéki gárda kissé felzár­kózni. Bánhidi játéka dicsér­hető elsősorban, 33 pont­jáért. Keszthelyi Haladás—Szek­szárdi Dózsa 101-79 (44-34). A hazai csapat így állt fel: dr. Zsoldos (25), dr. Szabó (4), Papp (6), Ulrich (7), Ruttkay (9). Csere: dr. Fe- nyőházi ((4), Sólyomvári (20), Körösi (4), Várda (—). Edző: Sólyomvári Nándor. Már a feldobásból kosarat szereztek a vendégek. A dózsások ugyan két kosarat válaszként dobták, de utána a keszthe­lyiek 13 pontot szereztek so­rozatban. Az első félidő vi­szonylag szoros volt. A má­sodik félidő első percei után már 20 pont különbség volt a vendégek javára. Kitűnt: dr. Zsoldos és Sólyomvári. Szombaton a hátaszékiek Baján, az Universitas csa­patát fogadják 16 órakor, a sportcsomakban, a bonyhá­diakhoz szintén a FEAC- osók látogatnak. Kezdés: 16 óra. A Szekszárdi Dózsa Ka­posváron, a Táncsics ellen 17 órakor játszik. A DVSE vasárnap 10 órakor Pécsen, a péti együttest fogadja. Talán kezdjük azzal, hol is van a címben említett Kisasszonyerdő-: a kunok földjén, a Nagyalföldön. A bugaci táj északi részén, Ja- kabszállás határában. Itt rendezték a Szeged-kupa táj- futóversenyt. A Csongrád megyei Táj­futó Szövetség a verseny- központot, a találkozót a kunszállási általános iskolá­ban jelölte meg. Nem volt nehéz odatalálni már csak azért sem, mert a Pécsi VSK panoráma autóbuszából me- legítős fiatalok szálltak ki. Aztán ráakadtunk a két pak­si személygépkocsira, az egyikben Mittler József, a Paksi SE tájfutóinak edzője, a másikban Rauth János in­téző ült a volán mögött. Raj­tuk kívül természetesen a sportolók. A három kislány: Kuner Katalin, Kern Zsuzsa, Felnagy Rózsa, míg a fiúk közül Glósz Gábor, Heizler János, Bárdos Ferenc és Mol­nár Gyula. A szakosztályvezető mind­járt egy kellemetlen hírrel fogadott: — Kati lányom lá­zas, beteg, nem tudott jönni, pedig itt esetleg esélyes len­ne jó helyezésre. Igen, Rauth Katalin a Tenkes-kupán 2. Tájfutókkal Kisasszonyerdőben A paksiak közül elsőnek Bárdos indult, majd Glósz következett. Sorrendben az ötvennegyedik volt. A fiúk távja légvonalban 7,2, a lá­nyoké 5 kilométer. Ez gya­korlatban azt jelenti, hogy a fiúknak legalább tíz, a lá­nyoknak hét és fél kilomé­tert kell megtenni, közben megtalálni az ellenőrző pon­tokat és a kezükben lévő kar­tonlapon mindenhol elvégez­ni a lyukasztást, mert ezen a versenyen már nem színes krétával kellett jelölni a la­pokra — ezzel igazolva, hogy ott voltak. — Bizony ma nagy me­zőny jött össze és ez nem véletlen, hisz Budapest után Csongrád megyében van a legtöbb igazolt tájfutó. — És Tolna megye hogy áll ezen a téren? — kérdez­tük Mittler Józseftől. — A 17. helyen. Persze, nekünk paksiaknak nem kell szégyenkeznünk, az országos rangsorban a 131 szakosztály között a 32. helyen vagyunk. A rajthelytől a célig sétál­tunk, közben beszélgettünk. Az edző vitte a szót: — Má­sodszor vagyunk itt a Csong­rád megyeiek versenyén. Ez a terep jó nekünk, hasonlít az imsósi erdőhöz. Persze ez nem jelent semmit, hisz itt van ez a húsz négyzetkilomé­teres erdő, ahol a versenyzők csak a tájolóra és a térképe re vannak utalva. A verseny­zőknek nagyon jól kell is­merni a térképet, na meg persze a tájolót. Szerintem ebben a sportágban nem az erőnlét a döntő, bár az sem elhanyagolható. Közel másfél óra telt el azóta, hogy az első verseny­zők elindultak. Rauth János a zsűritől jött egy hírrel: —’feddig hetvennégyen jöt­tek be, tehát pillanatnyilag mintegy 230 versenyző még az erdőben van. — Menjünk a legközeleb­bi gyűjtőpontra, megkaptuk az engedélyt — mondta Mitt­ler József. Nekivágtunk a homokten­gernek és hamar ráakadtunk a gyűjtőpontra. Mindössze néhány percet kellett várni — mivel szerencsénk is volt — feltűnt a három paksi kis­lány. Szinte egyidőben érke­zett egy fiúcsoport, köztük egy paksival. A cél már pár száz méter volt, teljes erő­bedobással futottak, hogy ja­vítsanak helyezésükön. volt indulásuk, csak fél óra elteltével, addig az iskolában melegedtek. A rajthelynél mindent tö­kéletesen elrendeztek. Az el­sőkkel érkeztünk, de néhány perccel később feltűntek a sportolók is, akik az ország­úitól a rajthelyig, a közel két kilométert futva, bemelegí­tésként tették meg. A paksiak edzője Mittler József mind­járt adatokkal szolgált. Az N—15-ös kategóriában har­mincnyolcán, az F—17-esek- nél ötvenketten versenyez­nek. — Meglepetés, hogy a pé­csiek itt vannak. Bizony itt ma ők „tarolnak”, ők szer­zik meg azokban a számok­ban a legjobb helyezéseket, ahol mi is indítunk verseny­zőket. Az F—17-es kategó­riában válogatott kerettagok­kal vannak itt. Na, de mind­egy — mondta. Néhány perccel később megtudtuk, hogyan kerültek a versenyre a pécsiek. Dr. Kiss Endre, a PVSK edzője, aki egyben a Baranya megyei Tájfutó Szövetség főtitkára is, elmondta, négynapos edző- táborozást tartottak ezen a környéken. Csak egy nappal korábban szereztek tudomást, hogy itt nagyszabású verseny lesz és kérték indulásukat. Bár versenyzőiknek más ka­tegóriában kellene szerepel­ni, de a versenybíróság csak az F—17-esben tudott helyet biztosítani számukra, ahol a négy paksi fiú is indul. A beszélgetés további részéből megtudtuk: készülnek a Me- csek-kupára, mely április 13-án lesz. Eddig tíz ország nevezett, természetesen ott lesz a magyar élgárda is. Megkezdődött a verseny. helyen végzett, de ezen a ta­lajon még jobban érvénye­sülne. Megkezdődött a megnyitó, ahol mindössze néhány szó­val üdvözölték a versenyző­ket és máris irány a szín­hely. A sportolókat az autó­busz három részletben szál­lította ki, akiknek később Négy paksi versenyző hallgatja Mittler József tanácsait. A háttérben kalapban Rauth János. A bugaci Kisasszonyerdőben, a rajthelynél Glósz Gábor az utolsó mé­tereken < Pár száz méterre a céltól Visszasétáltunk a rajthoz, ahol a zsűri tökéletesen dol­gozott, már meg lehetett tud­ni a részeredményeket. Per­sze azt is, hogy az F—17-es kategóriában mint ezt a két paksi vezető előre megtippel- te', a PVSK-spk szerezték meg a legjobb helyeket. De így sem kellett szégyenkezni, hisz az 52 induló közül Glósz Gábor a 8. helyen végzett, Heizler János a 17., míg Bár­dos Ferenc 19. lett. A lányoknál sem lehetett ok a panaszra. Az N—15-ösök kategóriájában a 38 induló közül Kern Zsuzsáé lett a 3., Kuner Kataliné a 4. hely. Felnagy Rozália 6. lett. A Paksi SE tájfutói késő este érkeztek vissza Paksra. Mozgalmas és fárasztó nap volt, de megérte. —kas Tolnai VL-FTC 21-4

Next

/
Oldalképek
Tartalom