Tolna Megyei Népújság, 1980. március (30. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-25 / 71. szám

Megkezdte munkáját az MSZMP XII. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) nista Párt küldöttségét, élén Arvo Aalto elvtársat, a párt főtitkárát; a Francia Kom­munista Párt küldöttségét, élén Gaston Plissonnier elv­társat, a Politikai Bizottság tagját, a Központi Bizottság titkárát; a Görög Kommunis­ta Párt küldöttségét, élén An- toniosz Ambatielosz elvtár­sat, a Politikai Bizottság tag­ját, a Holland Kommunista Párt képviselőjét, Carel Van Dillen elvtársat, a Központi Bizottság tagját; Írország Kommunista Pártjának kül­döttségét, élén Michael O’Riordan elvtársat, a párt főtitkárát; a Luxemburgi Kommunista Párt képviselő­jét, Francois Hoffmann elv­társat, a Végrehajtó Bizott­ság tagját; a Máltai Kommu­nista Párt képviselőjét, Paul Agius elvtársat, a Központi Bizottság titkárát; Nagy-Bri- tannia Kommunista Pártjá­nak küldöttségét, élén Kevin Halpin elvtársat, a Politikai Bizottság tagját; a Német Kommunista Párt küldöttsé­gét, élén Kurt Bachmann elvtársat, az elnökség tagját; a Norvég Kommunista Párt küldöttségét, élén Arne Jor­gensen elvtárSat, a Végre­hajtó Bizottság tagját; a Nyu­gat-berlini Szocialista Egy­ségpárt küldöttségét, élén Heinz Thomaszik elvtársat, a vezetőség irodájának és tit­kárságának tagját, az elnök­ség titkárát; az Olasz Kom­munista Párt küldöttségét, élén Giancarlo Pajetta elv- társat, a vezetőség tagját, a Portugál Kommunista Párt küldöttségét, élén Jaime Dos Santos Serra elvtársat, a Po­litikai Bizottság tagját; a San Marino-i Kommunista Párt küldöttségét, élén Ermene- gildo Gasperoni elvtársat, a párt elnökét; a Spanyol Kommunista Párt küldöttsé­gét, élén Nicolas Sartorius elvtársát, a Végrehajtó Bi­zottság állandó bizottságának tagját;; a Svájci Munkapárt képviselőjét, Jakob Lechlei- ter elvtársat, a Politikai Bi­zottság tagját; a svéd bal­oldali párt-kommunisták küldöttségét, élén Tore Clae- son* elvtársat, a Végrehajtó Bizottság póttagját; a napja-, inkban is illegalitásban har­coló Török Kommunista Párt küldöttségét Üdvözlöm a „Béke és szocializmus” szer­kesztő bizottságának képvi­selőjét, Konsztántyin Zavo­dov elvtársat, a folyóirat fő- szerkesztőjét. A küldöttek ezt követően egyhangúlag elfogadták a ko ng res s zu si mu n kab i zot t­ságokra előterjesztett javas­latot, Mandátumvizsgáló bizott­ság. Elnök: Szépvölgyi Zol­tán, a Fővárosi Tanács el­nöke, Budapest küldötte. Szerkesztő bizottság. Veze­tője; Óvári Miklóst a Köz­ponti Bizottság titkára, Fe­jér megye küldötte. iFellebbviteli bizottság. El­nök: Varga Gyula, a Zala megyei pártibizottság első titkára, Zala megye küldötte. Jeíölő bizottság. Elnök^ dr. Korom Mihály, a Központi Bizottság titkára, Békés me­gye küldötte. Szavazatszedő bizottság. Elnök: Varga Péter, a So­mogy megyei pártbizottság első titkára, Somogy megye küldötte. A kongresszus titkársága; Vezetője: Németh Károly, a Központi Bizottság titkára, Budapest küldötte. A küldöttek ugyancsak egy­hangúlag elfogadták a 'XII. kongresszus napirendjét: 1. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának beszámolója a XI. kongresszus határozatainak végrehajtásáról, - a párt fel­adatairól. Előadó: Kádár Já­nos, a Központi Bizottság el­ső titkára; 2. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellen­őrző Bizottságának beszámo­lója. Előadó: Brutyó János, a KEB elnöke; 3. A fellebbviteli bizottság jelentése. Előadó: Varga Gyula, a fellebbviteli bizott­ság vezetője; 4. A Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizott­ság tagjainak megválasztása. A kongresszus a napirend és az ügyrend elfogadása után megkezdte munkáját. Kádár János, a Magyar Hazánk kiemelkedő jelen­tőségű politikai eseményéhez érkeztünk el, megnyílt és megkezdte munkáját a Ma. gyár Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusa. FeLada_ tóm, hogy ismertessem a Központi Bizottság beszámo­lóiját, amely a kongresszusi küldötteknek átadott előzetes írásos, jelentés és a benyúj. tett határozati javaslat fi­gyelembevételével készült., A Központi Bizottság az 1976 ápriliséban elvégzett közbülső számvetésében ép. pen, úgy, mint most, a, fel­készülés időszakában, kriti­kusan és önkritikusan ele. mezte a pártnak és vezető testületéinek munkáját, el­lenőrizte a XI. kongresszus határozatainak . végrehajtá. sát. A Központi Bizottság tel. jes felelősséggel jelentheti, hogy társadalmunk az öt év­vel ezolőtt elfogadott prog. ramn yi lat ko zat b a n wieg jel öl t távlati célok irányában fejlő­dik. A párt a XI. kongresz. szus, által kijelölt úton ha. ladt. Az előrelát,hatónál na­gyobb nehézségeket leküzdve a szocialista építőmunkában jelentős; eredményeket értünk el imiinden területen. Népünk előbbre jutott a szocialista társadalom építésében, ha. Pártunk és kormányunk-a beszámolási időszakban a XI. kongresszus állásfoglalásai­nak megfelelően végezte nemzet közi - tevékenységét. Hazánk, népünk érdekeit képviselve, a proletár inter, nacionalizmus és a békés egymás mellett élés elvét kö­vetve arra törekedtünk, hogy hozzájáruljunk az enyhülés térhódításához; a béke meg. szilárdításához és a nemzet, közi függetlenség, a szocia­lizmus, a társadalmi haladás erőinek gyarapításához. Megkül öntoöztetett jelen t ő. séget tulajdonítunk a szocia­lista országokkal , fennálló kapcsolatainknak. A szocia­lista közösség országai jelen, tős eredményeket értek el az új társadalom építésében, in­ter nac ion al is t a összef o g ásu k, közös fellépésük döntő té­nyezője a békéért, a társa­dalmi haladásért vívott vi­lágméretű harcnak. Kapcso. lataink a beszámolási idő­szakban egészségesen fejlőd, tek, és a jövőben is mindent Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára nagy taps közepette lé­zánk, a Magyar Népköztár­saság erősödött, fejlődésünk a felemelő távlati céljainkhoz vezető irányt követi. Eredményeinkről szólva a Központi Bizottság köszöne­tét mond a párt tagságának és párton kívüli szövetségese­inknek, a magyar munkásosz­tálynak, a szövetkezeti pa. rasztságnak, az értelmiség­nek, egész népünknek azért a helytállásért, céltudatos és odaadó munkáért, amellyel a párt politikájának, a XI. kongresszus határozatainak megval ós í t ás á t el őség í tette. Pártunk és népünk nevében köszönetét mondunk a szo­cialista országoknak, a kom­munista és munkáspártok­nak, a világ velünk együtt küzdő haladó erőinek, a Ma. gyár Népköztársaság minden barátjának és jóakarójának azért a szolidaritásért, együttműködésért, amellyel népünk munkáját támogat­ták. A Központi Bizottság java. SrOlja a kongresszusnak, erő­sítse meg pártunk politikai irányvonalát, és a jelenlegi helyzet követelményeinek megfelelően jelölje ki azokat a feladatokat, amelyek meg. oldása biztosítja hazánkban a szocialista társadalom továb. bi töretlen' fejlődését. meg fogunk tenni, hogjf to­vább erősödjék a szocialista országok egysége, politikai, gazdasági, kulturális és ideo. lógiai együttműködése. A Központi Bizottság nagy megelégedéssel jelenti a kongresszusnak, hogy az el. múlt öt évbén tovább szi­lárdult internacionalista egy. ségünk a világ első szocialis­ta államával, az emberi ha. ladás ügyének fő támaszd, vak felszabadítónkkal. a Szovjetunióval. Sokoldalú kapcsolataink lendületesen fejlődtek, népeink megbont­hatatlan barátsága még erő. sebb lett. Ez nagyszerűen ki­fejezésre jutott a szovjet párt- és kormányküldöttség hazánkban tett műit évi Iá. togatásának minden mozza­natában.. örülünk, hogy eb­ből az alkatomból ismét Ma­gyarországon üdvözölhettük igaz barátunkat, a béke és a haladás ügyének 'kiemelkedő harcosát, Leonyid Iljics Brezsnyev elvtársat. A ma­gyar—szovjet barátságnak pett a szónoki emelvényre, hogy előterjessze a Központi Bizottság beszámolóját. szilárd alapja elveink, szo­cialista céljaink, alapvető ér­dekeink közössége. Sokoldalú kapcsolataink, együttműkö. désünk további fejlesztése nemzeti érdekünk. A világpolitikában fontos szerepe van annak, hogy a népek újabb sikereket értek el a gyarmati rendszer ma­radványainak felszámolásá­ért, az újigyarmatosító törek­vések ellen vívott 'harcban. A 'beszámolási időszak tör­ténelmi. jelentőségű eseménye volt a szabadságért küzdő testvéri vietnami nép győzel­me, az egységes Vietnami Szocialista Köztársaság lét­rejötte. Az indokínai népek sikeres küzdelme új helyze­tet teremtett Délkelet-Ázsiá- ban, Kambodzsa és Laosz né­pe előtt is megnyílt az önálló fejlődés, a nemzeti felemel­kedés útja. Kádár János ezek után méltatta a nemzeti felszaba­dító és demokratikus fórra, dalmi mozgalmak-sikereit és kifejezte a magyar kommu­nisták szolidaritását Ázsia, Afrika és Latin-Amerika né­peinek az újgyarmatosítók és mindenfajta agresszor ellen folytatott harcával. Rámuta­tott, hogy hazánk a nemzet­közi élet jelentős tényezőjé­nek tekinti az el nem köte­lezett országok mozgalmát, támogatja :a fejlődő országok erőfeszítéseit a nemzeti füg. getlen s é g ük megszilá rd í tás á_ ért, társadalmi előrehaladá­sukért. A nemzetközi helyezetet befolyásoló tényezők között szólni kell arról is — foly­tatta a Központi Bizottság el. ső titkára —. hogy az elmúlt években tovább mély ült a ka­pitalizmus általános válsága, éleződtek a tőkés országok belső ellentmondásai, erősö­dött az energia, és nyers, anyagforrásokért, a piacokért egymással folytatott harcuk. A kapitalista világrendszert tartósan gyötrő pénzügyi vál. ság. a legfejlettebb tőkés or­szágokban is mutatkozó gaz. dasági megtorpanások, az infláció,. :a tartósan, nagyará­nyú munkanélküliség követ­keztében súlyosbodnak a dol- , gozókra háruló terhek, foko. zódnak a politikai feszültsé­gek. Az a körülmény, hogy a tőkés országokban erősödik az" egyoldalú előnyökre váló törekvés, a protektíionizmus, növeli a világgazdasági kap­csolatok bizonytalanságát. Ez kedvezőtlenül hat a tőkés or­szágoknak a szocialista, illet, ve a fejlődő államokkal fenn­álló kapcsolataira is. Az utóbbi időben a nem­zetközi helyzet éleződött, új­ra a hidegháború idejéből ismert hangokat hallunk. A reakciós körök most — az afganisztán-i események ürü­gyén — általános szovjet­ellenes, antikommunista, a szocialista társadalmi rend ellen irányuló propaganda- kampányt folytatnak, és az enyhülés ellen lépnek fel; a moszkvai olimpia elleni fel­lépésük is ezt a c3t szolgál­ja. Ami Afganisztánt illeti, mindenki tudja, hogy a tör­vényes afgán kormány a kül­ső fenyegetéssel szemben a két ország közötti érvényes szerződés alapján katonai segítséget kért, és ezt a Szovjetunió — a nemzetkö­zi joggal összhangban — meg is adta. A Szovjetunió már világosan kifejezésre juttatta, hogy ha a segítség­kérés és segítségnyújtás okai megszűnnek, kész csapatai­nak Afganisztánból való ki­vonására. A jelenlegi nemzetközi fe­szültségek előidézői valójá­ban azok a különböző, a fegyverkezésben érdekelt, bé­keellenes, a társadalmi hala­dással szembenálló imperia­lista erők. amelyek nyomban Helsinki után fokozták táma­dásukat az enyhülés irány­zatával szemben. Ezek az imperialista körök szeretnék megbontani a két világrend- szer között jelenleg fennálló egyensúlyt, és az a céljuk, hogy katonai fölényre tegye­nek szert. Ezt világosan je­lezte már a közel-keleti hely­zet rendezésére vonatkozó szovjet—amerikai állásfogla­lás figyelmen kívül hagyása, s még inkább a NATO 1978. évi washingtoni döntése a katonai kiadások növelésé­ről. valamint 1979. évi brüsz- szeli határozata, airielv új, közép-hatósugarú rakéták te­lepítését irányozza elő egyes nyugat-európai országokban. A feszültséget növelik azok az újabb törekvések, ame­lyek az imperializmus kato­nai jelenlétének további ki- szélesítését és megerősítését célozzák a világ különböző térségeiben. Mindez súlyos veszélvt jelent nemcsak Eu­rópa, hanem az egész világ békéjére, és kedvezőtlenül hat az enyhülés további ala­kulására. A nemzetközi feszültséget növelik a kínai vezetők kül­politikai lépései is. Naciona­lista, hegemonista törekvé­seiktől vezetve, a kínai nép valódi érdekeit figyelmen kí­vül hagyva, nyíltan együtt­működnek a nemzetközi im­perializmus szélsőséges, ag­resszív köreivel. Népünk ha­tározottan elítélte a szocialis­ta Vietnam elleni kínai ag­ressziót, amely nemcsak a vietnami és a kínai népnek, hanem a szocializmus álta­lános érdekeinek is súlyos károkat okozott. A nemzetközi helyzet ki­élezésére, egy újabb fegy­verkezési hullám elindítására törekvő imperialista körök tévednek számításaikban, amikor katonai fölényük ki­vívását, elvesztett pozícióik visszaszerzését tervezgetik. A történelem nagy tanulsága, hogy az imperializmus igá­ja, a kapitalista kizsákmá­nyolás alól felszabadult né­pek minden körülmények között megvédik vívmányai­kat. A Szovjetunió, -a szo­cialista országok békét akar­nak, és éppen ezért minden szükséges lépést megtesznek szabadságuk, függetlenségük, szocialista vívmányaik vé­delméért. békés építő ter­veik valóra váltásáért. Pártunk és kormányunk úgy ítéli meg a nemzetközi helyzetet, hogy a haladó és békeszérető erők összefogá­sával és aktív fellépésével megvan a reális lehetőség az enyhülés vívmányainak megvédésére, egy új fegy­verkezési hullám elindítá­sának, egy új világhábo­rú kirobbantásának meg­akadályozására. A haladó, demokratikus, békeszerető erők hatalmasak és növek­szenek; a reakció próbálko­zásai megtörnek rajtuk. Az emberiség egy olyan világ eljövetelében reménykedik, amelyben tartós és szilárd lesz a béke. Most minden ország, minden nép érdeké­nek az felel meg, ha a kor­mányok felelősen foglalnak állást, és hozzájárulnak a fe­szültség csökkentéséhez, a különböző társadalmi rend­szerű országok békés egymás mellett éléséhez, a biztonság megszilárdításához, a béke megőrzéséhez. A Magyar Népköztársaság szövetségeseivel, a Szovjet­unióval, a Varsói Szerződés többi tagállamával együtt a vitás nemzetközi kérdések politikai megoldásának hí­ve, támogatja a fegyverkezé­si verseny megállítását célzó javaslatokat, azt, hogy az egyenlő biztonság valósuljon meg a fegyverzet alacso­nyabb szintjén. Minden lé­pést készek vagyunk meg­tenni, amely az általános le­szerelés nagy célja felé kö­zelít.- A Varsói Szerződés szervezete — amelynek ke­retében a Magyar Népköz- társaság híven teljesíti kö­telezettségeit — immár 25 éve látja el becsülettel vé­delmi feladatait. A Varsói Szerződés szervezete nem törekszik katonai fölényre, nem kívánja rákényszeríteni akaratát a másik félre, és — jogosan — ilyen magatartást vár el a szembenálló erők­től is. A Magyar Népköztársaság a helsinki ajánlások megva­lósításáért dolgozik. Azt tart­juk, hogy a tervezett madri­di találkozóra konstruktív szellemben kell készülni. Síkraszállunk egy olyan eu­rópai értekezlet mielőbbi megtartásáért, amely biza­lomerősítő intézkedéseket tárgyalna meg, s eltorlaszol­ná az utat a hidegháború visszatérése előtt. Szükséges­nek látjuk a SALT—II., a hadászati támadó fegyvere­ket korlátozó szovjet—ame­rikai megállapodás mielőbbi törvénybe iktatását, az újabb közép-hatósugarú rakéták te­lepítésére hozott NATO-dön- tés végrehajtásának felfüg­gesztését, hogy ily módon létrejöhessenek a fegyver­kezést csökkentő további tárgyalások reális feltételei. Mi — mint ez közismert — a szocializmust építő népek­kel, a világ haladó erőivel vagyunk szolidárisak. Ez ér­vényesül pártunk nemzetkö­zi munkájában, kormányza­tunk mindennapi külpo­litikai tevékenységében is. A szocialista orszá­gokkal szoros együttmű­ködésre, a fejlődő, az el nem kötelezett országokkal ba­ráti kapcsolatokra törek­szünk. A fejlett kapitalista országokkal a békés egymás mellett élés, az egyenjogú­ság, a belügyekbe való be nem avatkozás elve alapján a kölcsönös érdekeknek meg­felelő politikai, gazdasági, kulturális kapcsolatok épül­tek ki, és készek vagyunk ezeket tovább fejleszteni a jövőben is. Minden országnak vannak sajátos érdekei. Vannak azonban olyan érdekek, ame­lyek alapvetően fontosak minden ország számára, füg­getlenül attól, hogy valamely szövetségi rendszerhez" tarto­zik, vagy az el nem kötelezett országok mozgalmához, vagy semleges. A fegyverkezésre fordított óriási összegek mind nyomasztóbb terheket rónak a népekre, ezeknék csökken­tésével jelentős anyagi eszkö­zöket lehetne felszabadítani a népek javára, az emberi­ség égető és közös problé­máinak megoldására. A béke megőrzése mellett ilyen fon­tos, közös erőfeszítést igény­lő feladatok: a világ nyers­anyag- és energiaproblómá- jának megoldása, a közleke­dés fejlesztése, a természeti környezet védelme, a föld egyes térségeiben a súlyos népbetegségek, az éhínség és a nyomor leküzdése, az írás­tudatlanság felszámolása. A Magyar Szocialista Mun­káspárt nemzetközi tevé­kenységét, a Magyar Népköz- társaság külpolitikáját a jö­vőben is az internacionaliz­mus, a szolidaritás, a népek közötti barátság magasztos (Folytatás a 3. oldalon) Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára beszámolóját mondja. (Képtávírónkon érkezett.) A nemzetközi helyzet és hazánk külpolitikája Kádár János beszéde

Next

/
Oldalképek
Tartalom