Tolna Megyei Népújság, 1980. március (30. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-22 / 69. szám

1980. 'március 22. Képújság 3 Megyénket képviselik (14) Utoljára három hete sze­repelt lapunkban. Elnökölt a megyei pártértekezleten, átvette a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitün­tetést és a „Vasárnapi be­szélgetésében, mint a me­gyei képviselőcsoport veze­tője, nyilatkozott. Életpá­lyájáról akkor csak egy-két mondat erejéig esett szó. Pedig munkában, harc­ban gazdag négy évtized áll mögötte. Kereken negy­ven évvel ezelőtt lett tagja a pártnak, az illegális Ro­mán Kommunista Párt if­júsági szövetsége vajdahu­nyadi sejtjének lett a tit­kára. Nem véletlenük hi­szen házuk már évek óta titkos találkahelye, szállása volt a kommunistáknak, baloldali embereknek. Már gyerekkorában röpiratokat vitt, üzeneteket közvetített. 1940-ben lebukott a cso­port, ötvennégyen álltak a temesvári katonai bíróság előtt, köztük a tizenhat éves kőművesinas, Daradics Fe­renc is. Az ítélet: négyévi börtön tiltott szervezkedé­sért és röpiratterj észt ésért. Plusz hatvanezer lei. A csa­lád egész vagyona nem tett ki ennyit, nem fizetés ese­tén ez még egyévi börtönt jelentett. Két és fél éven keresztül ő volt Romániában a leg­fiatalabb politikai elítélt. A börtönévek alatt sokat tanult a tapasztaltabb, kép­zettebb kommunistáktól. Negyvennégy augusztusá­ban, amikor a szovjet had­sereg előnyomulása követ­keztében Románia szembe­fordult a hitleri Német­országgal, szabadult. Hama­rosan tartományi ifjúsági titkár lett, majd amikor 1947-ben áttelepült a csa­lád Bonyhádra, itt is azon­nal bekapcsolódott a párt­munkába. Művelte hét hold juttatott földjét és agitált, szervezett. 1949-ben a megyei mező- gazdasági igazgatóság fő­előadója, egy év múlva a bonyhádi, majd a szekszár­di pártiskolán dolgozik, utána Dombóváron a járá­si pártbizottság első titká­ra. Közben elvégzi a párt­főiskolát. ötvenhat őszén részt vett a párt újjászervezésében, decembertől a járási párt- bizottság első titkára Bony- hádon. E tisztséget tölti be — két év kivételével, ami­kor a megyei pártbizottság titkára — nyugalomba vo­nulásáig. Részt vett az MDP III. kongresszusán, az 1957. évi országos pártértekezleten, a VIII., a IX. és a X. kong­resszuson. Ez utóbbin tag­ja volt az elnökségnek, öt évvel ezelőtt másodízben választották országgyűlési képviselővé. • Négy gyermeket nevelt föl a Daradics család — orvos, tanárnő, könyvelő, joghallgató — és hat uno­kájuk van. Pár hónap óta nyugdíjas. De a nyugdíjas állapot nem nyugalom: —•. Nem tudnék élni közéleti tevékenység nélkül. Gazdag és szép volt az eddigi életem, azt nem mondanám, hogy nem kö­vettem el hibákat. Meg­győződésből végeztem a munkát és nem tettem, vagy mondtam olyat, ami miatt ne mernék szembe­nézni az emberekkel. (J) A beruházási eljárások és hatósági előírások egyszerűsítése Hobbikertek Közös a cél Nagyobb gondot a minőségre Csaknem a félidejéhez ér­kezett annak a nagyszabású munkaprogramnak a végre­hajtása, amellyel a kormány határozatának megfelelően a minisztériumok és országos főhatóságok felülvizsgálták és egyszerűsítik a beruházá­sok engedélyezéséhez és meg­valósításához kapcsolódó ha­tósági előírásokat és eljárási szabályokat. Ezeket a mun­kákat az építésügyi és város- fejlesztési miniszter koordi­nálja, aki a kormány elé ter­jesztett jelentésében számolt be a munkaprogram végre­hajtásának eredményeiről és a további feladatokról. A jelentésből kitűnt, hogy már a mintegy 40 ezer ol­dalt kitevő hatósági előírá­sok korszerűsítésének első szakaszában jelentős ered­ményeket értek el a főható­ságok. Az eddig átdolgozott és kiadott új szabályokkal differenciáltabbá tették a ha­tósági előírásokat, egyszerűsí­tették az eljárások rendjét. A ■ túlszabályozottság meg­szüntetésével lényegesen csökkentették az előírások számát, és indokolt esetek­ben eltérésekre is módot nyújtottak. Ugyanakkor a módosításokkal érvényesítet­ték a KGST-szabványokat, ajánlásokat és más nemzet­közi előírásokat is. Az ésszerű változtatások eredménye sok esetben a fe­lesleges anyagi terhek elma­radásában, jelentős megta­karításokban is megmutatko­zik. Egyebek között a kor­szerűsített országos építés­ügyi szabályzat a különböző helyiségek magasságának csökkentésével anyag-, mun­ka- és energiamegtakarítást tett lehetővé, s egyszerűsítet­te az emeletráépítés, a tető­tér-beépítés, a felújítás és az otthonház-építés műszaki megoldásait is. Az érintett minisztériumok és főhatósá­gok az építmények tűzvédel­mi szabványsorozatának kor­szerűsítésével olyan kötöttsé­geket szüntettek meg, ame­lyek főként a könnyűszerke­zetes épületek, egyszintes csarnokok és a tetőrá- és -beépítés kivitelezését egy­szerűsítik. így várhatóan évente 500 millió forint érté­kű beruházási költség taka­rítható meg anélkül, hogy az élet- és vagyonbiztonsági kö­vetelmények sérelmet szen­vednének. A Nehézipari Mi­nisztérium is hamarosan ki­ad egy szabályzatmódosítást, amely a kisebb olaj- és gáz­készletet tartalmazó telepek kiaknázásának művelését egyszerűsíti, s így kutanként 30—40 millió forint megtaka­rítható a beruházási költsé­gekből. Egy másik szabály­zatban a gázpalackok súly- csökkentésére vonatkozó elő­írásokat korszerűsítette. Ez­zel a biztonságtechnikai koc­kázat növelése nélkül évente több ezer palack selejtezését és pótlását takaríthatják meg, ami az idén az előzetes számítások szerint 8 millió forintot jelent. A beruházási eljárások egyszerűsítésével csökkent az építési engedélyhez kötött munkák száma, és a közre­működő szakhatóságok köre. Az új előírások azokat az eseteket is meghatározták, amelyekben nem szabad igénybe venni a szakhatóság közreműködését. Kedvező az is, hogy a hatáskörök át­csoportosításával és a külön­böző engedélyezési eljárások összehangolásával jelentősen gyorsították az ügymenet le­bonyolítását. Az érintett tárcák és or­szágos főhatóságok az ütem­terv szerint folytatják a kor­szerűsítési munkákat a prog­ram második félidejében is. Az ÉVM pedig már meg­kezdte a korszerűsített ható­sági eljárási szabályok gyűj­teményes kötetéhez szüksé­ges anyagok előkészítését, s várhatóan ez év második fe­lében adja ki. Ugyanakkor az ÉVM és más tárca, fő­hatóság még az idén megkez­di a beruházók, a tervezők, a kivitelezők és az engedélye­ző hatóságok szakembereinek szervezett továbbképzését, hogy töviről hegyire meg­ismerjék a módosításokat és az értelmezésben is egységes szemléletet érvényesítsenek. (MTI) (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A németkéri határ a leg­jobb a környéken. Mintha Mezőföld közismerten jó ter_ mőföldijéből a tőle délre fék. vő tolnai településnek is ju­tott volna egy jó darab. Szó, ami szó, a vegyes ta. laljú föld mindig búsásan meghálálta a vele való gon­dos törődést. A nagyüzemi gazdálkodásra történt átállás után azonban néhány dűlő hovatovább csak gazt ter­mett, alkalmatlanná vált kö_ zös megművelésre. Látták a terméketlen, parlaggá vált területeket a határt sokszor végigpásztázó, figyelő szemű szakemberek, s minden fai. zonnyal elsőként ők gondol­tak arra, hogy hasznosítani kellene ezeket a területeket. Erre a .fennálló rendelkezés sek módot és lehetőséget biz­tosítottak zártkertek kialakí­tása formájában. Másutt ko rábban éltek ezzel a lehető­séggel, itt most került a megvalósítás • stádiumába. Alighogy híre ment a falu­ban a tervnek, megindult, előre nem várt módon a je. lentkezés. Külön propaganda kifejtése nélkül is már 135 jelentkezőt tartanak nyílván e tudósítás készítésekor. A hír hallatán kerestem fel a helyi Haladás Termelőszö­vetkezet illetékesét, Tóth Ist­vánt, aki elmondta: — 42 hektárnyi, nagyüze- mileg nem művelhető terü­letet méret szét a termelő- szövetkezet. A munkálatokat a Geodéziai Vállalat paksi kirendeltsége most végzi.. A község három különböző he­lyén van az ilyen célra kije­lölt terület, A „Náj,risz”-Iban itt—ott még régi 'présházak nyomaira lehet bukkanni. Va­laha élénk szőlőtermelés folyt. Most ezen a területen szőlő­szakcsoport kialakításán fá_ ra'dozunk, ahol közösen, gépi műveléssel szeretnénk hasz­nosítani a területet. Az új- pölösi részen a gyümölcster­melés .gondolata látszik meg­valósíthatónak. A külső szemlélőnek telje­sen mindegy, hogy melyik részen, mit fognak termelni a bérlők. Egy a fontos, hogy termeljenek. NAGYFALUSI ALBERT Az elmúlt hónapban több­ször is foglalkoztunk a zöld­ségellátással. Cikkeinkben nem azt kifogásoltuk, hogy kevés az áru, hanem azt, hogy nem fordít a kereske­delem kellő gondot a forga­lomba kerülő zöldség minő­ségére. Cikkeinkre több válasz is érkezett. Kiss István, a Szö­vetkezeti Zöldség-Gyümölcs Kereskedelmi Központ fő­osztályvezetője többek kö­zött ezt írta válaszában: „ ... már korábban is felhív­tuk ZÖLDÉRT-vállalataink figyelmét, hogy előre cso­magolni burgonyát, zöldsé­get, gyümölcsöt csak kifo­gástalan, első osztályú áru­ból lehet és szabad. A Tolna megyei ZÖLDÉRT Vállalat arról tájékoztatott, hogy két kilogrammos necchálós cso­magolásban csak válogatott, jó minőségű burgonyát cso­magolnak és forgalmaznak. Sajnos, előfordul, hogy kül­lemre kifogástalan, egészsé­ges burgonya belül üveges, szürke foltos. Ez nem a ke­reskedelem hibája. A tava­lyi őszi érésű termékek több­ségének a minősége, de főleg a vártnál kisebb termésát­laga, kompromisszumra késztette vállalatainkat. Néhány termékből: fejes és kelkáposzta, petrezselyem­gyökér, sárgarépa, kevesebb és gyengébb minőségű árut vettünk át és tároltunk. Mindezek ellenére a vállala­tok kötelesek a minőségnek megfelelő válogatott árut a megfelelő fogyasztói áron forgalmazni. A fentiek be­tartására külön is felhívtam a Tolna megyei ZÖLDÉRT Vállalat igazgatójának a fi­gyelmét. Kértem, hogy szi­gorúbban ellenőriztesse a vá­logatást, a kiszállításra ke­rülő áruk minőségét.” Olvasói levelet kaptunk a Tolna megyei ZÖLDÉRT A Skála forgalma Sikeres évet zárt a Skála- Coop országos szövetkezeti beszerző és értékesítő közös vállalat, 1979-ben összesen 5,6 milliárd forintos forgal­mat bonyolított le. A vállal­kozás eredményeiről és ter­veiről pénteken igazgatótaná­csi ülésen számoltak be a résztvevők. Vállalat egyik dolgozójától, Dömök Károlynétól is, aki megállapította: véleménye szerint a ZÖLDÉRT Válla­latról szóló tudósításokban a negatív jelenségek kaptak hangsúlyt. „Mint kiindulási alapot szeretném rögzíteni — írta többek között —, hogy a vá­sárlók figyelme ma már a mennyiségen túl a minőség­re, a választékra, az előre- csomagolásra, sőt a díszített­ségre is irányul. De ezen be­lül mind a fogyasztók, mind az irányító szervek részéről, s mint Önök is tették, a ref­lektorfény a minőségre irá­nyul. Ez az elsőrendű köve­telmény. A mi fő profilunk a zöldség, gyümölcs, burgo­nya forgalmazása. A zöldség-gyümölcs terme­lésében az utóbbi években fellendülés következett be. A mennyiség nőtt, a minőség­re azonban kevesebb gondot fordítottak a termelők. Kü­lönösen jellemző volt ez a hagymára, a burgonyára, az almára. Előfordultak olyan termesztéstechnológiai hibák, amelyek a minőségre kedve­zőtlenül hatottak. Ezek közé tartozik a tápanyag és öntö­zés túladagolása. Az ezekből adódó minőségi hibák csak több hónapos tárolás után derülnek ki. Az is tény, hogy egyes ter­melők az árut csak megter­melni kívánják és még a kedvező árajánlat mellett sem vállalják az áru minő­ség szerinti osztályozását, in­kább alacsonyabb árért, öm­lesztve értékesítik termékei­két. A zöldség-gyümölcs- kereskedelemnek — vállala­tunknak is — az átvett áru­val együtt sok szemetet, föl­det is át kell vennie. Az elmúlt évben például a be­tárolandó burgonyának mint­egy ötödé föld volt. Vállala­A Mechlabor Híradástech­nikai Vállalat pécsi gyárából útnak indították a moszkvai olimpiára rendelt utolsó 46 stúdiómagnetofont. A fiatal gyár legkorszerűbb termékei­ből, az STM 300 és STM 600 típusú berendezésekből össze­sen 1162-t készítettek a nagy sporteseményre. Ez volt a gyár eddigi legnagyobb meg­tunknak ilyen körülmények között kell feltétlenül bizto­sítania a lakosság zöldséggel- gyümölccsel való ellátását. Ha vállalatunk kategoriku­san tartja magát az előírt szabványhoz, akkor a terme­lőkkel kerül összeütközés­be, ha átveszi, akkor plusz munkával tudjuk csak biz­tosítani a kívánt minőségű árut. Tudnék konkrét példá­kat is felsorolni, de nem te­szem, mert nem szeretném, ha egymásra mutogatásnak tűnne az, amit leírtam. Minden törekvésünk mel­lett előfordulhat a mi mun­kánkban is hiányosság, s ha erre felhívják a figyelmün­ket, köszönettel vesszük. Ügy gondolom "azonban, hogy az előforduló hibák mellett vállalatunk ötszáz dolgozójának vannak ered­ményei is — s inkább ez jel­lemző — a lakossági forga­lom növelésében, a kulturált kereskedelem megteremtésé­ben. Ezek az eredmények konkrét számokkal is alátá­maszthatók. 1979-ben például 14 százalékkal több árut biz­tosítottunk a lakosságnak, mint egy évvel korábban. Az sem lényegtelen, hogy ezt a többet hét százalékkal ala­csonyabb árért vásárolhatták meg az emberek. Idén ja­nuárban 30 százalékkal volt magasabb az áruforgalmunk, mint az elmúlt év januárjá­ban. A fellelhető negatív je­lenségek mellett .ezek is hozzátartoznak vállalatunk objektív megítéléséhez.” Mindkét válasznak helyt adtunk, mert úgy érezzük: közös a célunk, jobb minő­ségű árut biztosítani a fo­gyasztóknak. E cél elérésé­hez azonban nem elég csak a kereskedelem erőfeszítése, a termelőknek is nagyobb gondot kell fordítaniuk a mi­nőségre. rendelése. A szállítást 1978- ban kezdték és minden egyes tétel határidő előtt rendelte­tési helyére érkezett. Az utol­só szállítmányt is tíz nappal hamarabb vitték el a szovjet kamionok. Ezzel a gyár kol­lektívája teljesítette egyik legfőbb kongresszusi vállalá­sát. Tűzifa a téesztagoknak A diósberényi tsz a hőgyész—gyönki útvonal mentén akácfaerdő tarvágását végzi. Aki­termelt fa nagy részét, mintegy 930 köbméter tűzifát a tsz diósberényi és szakadáti tagjai vásárolhatják meg. Ipari fából 80 köbmétert szállítanak a pincehelyi tsz-nek és a szekszárdi AFÉSZ-nek. Daradics Ferenc Magnetofonok az olimpiára

Next

/
Oldalképek
Tartalom