Tolna Megyei Népújság, 1980. március (30. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-21 / 68. szám

1980. március 21. Képújság 3 Megyénket kápviseiik (13) Gyémánt Kérolyné Gyémánt Károlynié, a szekszárdi műszergyár be­tanított munkása 1959. óta vesz részt a munkásmoz­galomban.. Volt szakszer­vezeti bizalmi, a 'gyár KISZ-titkára, majd megint a szakszervezet követke­zett. Tizenhét éve tagja a Miagyar Szocialista Mun­káspártnak. Elvégezte a marxizmus—leni.nizimus középiskolát és az öthó- naipos pártiskolát. Jelen­leg .a műszergyár pártve­zetőségének és a városi pártbizottságnak a tagja, szocialista brigádban dol­gozik. Munkatársai szeretik és tisztelik.' A közéletben fok­ról fokra jutott előbbre. Ma már egészségi állapota sem a régi, családi gondok is nehezítik az életét, még­is az a véleménye, hogy fontosabb számára a kö­zösség bizalma, mint az, hogy kicsit több pihenés­re lenne szüksége. Született optimista, mert a nehézségekét mindig át­menetinek tartja, így azt is, hogy most éppen ne­héz összeegyeztetnie a munkát és a családot a közéleti megbízatásokkal. Két gyerek, egy 17 éves fiú és egy 7 éves kislány édesanyja. Váratlanul érte a .meg­tiszteltetés, hogy a megyét képviselheti a kongresszu­son. — Nem is kívánhat az ember a munkájáért na­gyobb elismerést — mond­ja. A kongresszuson nem mindenki mondhatja el élőszóval a véleményét, de azért minden küldött tar­solyában van imo.ndan.i- való, akkor is, ha nem ké­szül felszólalásra. Gyémánt Károlyné már eddig is so­kat tett a bejáró dolgozó­kért, az elért eredményt mégis kevésnek tartja. Többet kellene tenni, sze­rinte, a falusiak beillesz­kedése, munkássá válása érdekében. Nem elégedett a fiata­lokkal sem — hozzátéve, hogy a mai felnőttek ne­velték őket, hekik kell hát továbbra is dolgozni a közéleti nevelésük terüle­tén. Mindazt, amit kifogá­sol, nem csupán másoktól kéri számon. A továbbiak­ban is dolgozni szeretne, közös céljaink érdekében. Felkészülve a cselekvésre napokban befejeződtek a különböző szintű pártértekezletek ta­nácskozásai. Értékel­ték a XI. kongresszus óta végzett munkát, állást fog­laltak a kongresszusi irány­elvek vitájában elhangzott észrevételekben, javaslatok­ban. A pártértekezleteken került sor a vezető testüle­tek és a felsőbb pártértekez­letek, illetve a kongresszusi küldöttek megválasztására is. E tanácskozásokkal tulaj­donképpen elvégeztük a XII. kongresszus politikai és szer­vezeti előkészítésének terü­leti feladatait. A pártértekezletek mun­kája tartalmában, aktivitásá­ban és hangulatában méltó folytatása volt azoknak a magas színvonalú taggyűlé­seknek, melyek az elmúlt év decemberében és ez év ele­jén zajlottak le. A küldött- értekezletek beszámolói és a küldöttek az egyes társadal­mi, politikai, gazdasági kér­dések megközelítésében fi­gyelembe vették és tolmá­csolták a taggyűléseken el­hangzott véleményeket, ál­lásfoglalásokat. Ami pedig a tanácskozások politikai lég­körét illeti, elmondható, hogy ezúttal is az a nagy­fokú nyíltság, felelősség, a kiegyensúlyozottság és cse­lekvőkészség tükröződött, amely ma párttagságunk egészét jellemzi. TARTALMASÁN, LÉNYEGRETÖRŐEN A pártértekezletek tanács­kozásának valamennyi sza­kaszában figyelmet keltő .volt a küldöttek nagyfokú aktivitása megnövelte e fó­rumok munkaértekezlet jel­legét. Számtalan helyen 30— 40 küldött is szerette volna véleményét, javaslatát szó­ban előadni, azonban idő­hiány miatt nem kaphatott mindenki szót. Pártbizottságaink tartal­masán, lényegretörően a te­rületükön elért eredménye­ket és gondokat egyaránt reálisan elemző módon szá­moltak • be az elmúlt öt év munkájáról. A végzett mun­káról adott számadás termé­szetesen kitért az élet szinte valamennyi területére. Az életszerűség abban is meg­mutatkozott, hogy a terület jellegének megfelelően • a gazdaság, a társadalom, a pártpolitikai munka egyes kérdései kiemeltebben, hang­súlyozottabban szerepeltek. & termelőüzemek, a kerületi és a városi pártértekezletek munkájában mindenekelőtt az üzem- és munkaszervezés, a minőségjavítás, a termékek korszerűsítése, az anyagellá­tás és a takarékosság, a vá­rospolitikai kérdések kapták a legnagyobb figyelmet. A járási, községi pártértekez­letek súllyal a mezőgazdaság helyzetére, a mezőgazdasági termelés eredményeinek ja­vítására, fontos községpoli­tikai kérdésekre tértek ki. A hivatali, intézményi jel-, legű pártfórumok az állami élet időszerű kérdéseit, a hi­vatali munka egyszerűsíté­sének további tennivalóit elemezték behatóan. EGYSÉG ÉS SOKSZÍNŰSÉG A pártértekezletek küldöt­tei egységesen foglaltak ál­lást abban, hogy területü­kön a XI. kongresszus hatá­rozatainak végrehajtásában jelentős eredmények szület­tek. A meglévő gondok el­lenére is erősödött a gaz­daság, javultak a lakosság életkörülményei, fejlődött a társadalom tudati szintje. Pártszerveink és alapszerve­zeteink eredményesen fog­lalkoztak a területükön a gazdasági, a társadalmi, a pártélet fejlesztésére a két kongresszus között hozott központi határozatok végre­hajtásának szervezésével. A beszámolási időszak alatt tovább szélesedett a párt politikájával egyetértő és azt cselekvőén támogató párton- kívüliek köre. Nagy felelősség hatotta át a pártértekezletek munkáját a kongresszusi irányelvekkel összefüggő észrevételek és javaslatok minősítésében is. A taggyűlések vitáinak ta­pasztalatait összegezve meg­állapítható volt, hogy párt­tagságunk az alapvető kér­désekben egységes vélemé­nyen van. Ez politikailag a legfontosabb dolog és ez a pártértekezletek munkáját ilyen értelemben megkönnyí­tette. Mindazpnáltal párt­tagságunk több ezer olyan észrevételt és javaslatot is tett; amely a gazdasági, ál­lami, társadalmi és pártélet egyes részterületeit érinti. Ezek között nagy számban szerepelnek azok a segítő szándékú kezdeményezések, melyek konkrét hozzájáru­lást jelentenek az országos és a helyi problémák meg­oldásához. Pártértekezleteink nagyfokú politikai érettség­gel, a párt politikájának és helyes munkastílusának meg­felelően végezte el ez irányú feladatait is. A helyes állás­pontok támogatást kaptak, előfordult, hogy egyes véle­ményekkel nem lehetett egyetérteni, akadt jó néhány olyan kérdés is, amelyet to­vábbi vizsgálatra ajánlottak a felsőbb pártszervek és a kongresszus figyelmébe. Egyszóval igazolódott e fórumok munkája kapcsán is, hogy a pártkongresszus irányelveinek vitája, a vita tapasztalatainak mérlegelése és minősítése nagyfokú hoz­zájárulást jelent a pártegy­ség erősítéséhez, a párttagság felkészültségének és cselek­vőkészségének fejlesztéséhez. KONKRÉTAN ÉS VILÁGOSÁN Az alapszervezeti taggyű­lések, a pártértekezletek után a Központi Bizottság kong­resszusi irányelveit (a vég­zett munkáról adott értéke­lést és a következő időszak­ra vonatkozó feladatok jelö­lését) világosabban, egyér­telműbben és összefüggései­ben is jobban érti párttag­ságunk. Az előttünk álló fel­adatok sikeres végrehajtásá­hoz fontos körülményeket teremtett, hogy az ország, az egész társadalom a párt előtt álló fő törekvéseinket áz említett pártfórumok nem általánosságokba merülve, hanem saját helyi tenni­valóikkal összekapcsoltan tárgyalták. A pártértekezle­tek is megerősítették, hogy párttagságunk konkrét tet­tekkel is kész támogatni a párt politikai irányvonalát. Világosan jelenik meg a kommunistáknak az e téren képviselt határozott szándé­ka és cselekvőkészségének növekedése többek között abban, hogy a pártértekez­letek többségén újabb szo­cialista brigádok és munka­helyi kollektívák jelentették be versenycsatlakozásukat a „Sziklai Sándor” brigád fel­ajánlásához. Nem lebecsü­lendő jele a jobbító szán­déknak, a tenni akarásnak az sem, hogy a tanácskozá­sok számtalan helyi tartalék- ra, a munka, az eredmé­nyesség javításának több ki­használatlan lehetőségére hívták fel a figyelmet. Ezek összegezésének és a megva­lósításukra irányuló intézke­dések kidolgozásának nagy a jelentősége abban az ösz- szefüggésben is, hogy maj­dan a kongresszusi, határo­zatok helyi végrehajtásának megszervezéséhez megfelelő konkrétsággal tudjunk hoz­záfogni. DR. LÁTOS ISTVÁN az MSZMP KB alosztályvezetője Húskombinát-építkezés Szennyvíziszap-temető Tanyatormás mellett 2241 méter hosszú lesz a bekötő út A húskombinát termelése, üzeme tetemes mennyiségű víz felhasználásával jár, és az „eredmény” megközelítő­leg napi hatezer köbméternyi szennyvíz. A kombinát terü­letén lévő szennyvíztisztító üzemben a szilárd részeket különválasztják a víztől és az a városi szennyvízhálózat­ba, pontosabban a „befogadó­ba” ömlik. Marad a szenny­víziszap, előzetes számítások szerint napi százötven köb­méternyi, melynek nyolcvan százaléka víz, a többi zsír, bendőtartalom, húsdarabkák, trágya, tehát szerves össze­tételű anyag! Ezt valahova el kell szál­lítani, ezért a tervek szerint ideiglenes megoldásként egy iszaptemetőt építenek — négy évre. Az iszaptemető helyé nek megválasztásánál figye­lembe kellett venni néhány szempontot, nevezetesen azt hogy a létesítmény lakott helytől, üdülőterülettől, víztől távol legyen. A talajban le­gyen vízzáró réteg, hogy a leszivárgó lé a talajvízzel ne mozogjon, lehetőleg zárt he­lyen legyen — völgyben — és nem utolsósorban viszonylag közel legyen Szekszárdhoz, hogy a szállítás költségei — napi negyvenöt fuvar — ne legyenek csillagászati össze­gek. Mindezeket a kívánalmakat figyelembe véve a választás egy Tanyatormástól északra fekvő völgyre esett. (Kölesd- től légvonalban négy kilomé­ter délnyugatra.) Talajvizsgálatok után meg­kezdték a munkát. Sekély mélységű kiemelés után töl­tések emelésével négy me­dencét vagy kazettát alakíta­nak ki. Ezek mélysége nyolc­tíz méter a koronától számít­va. Belső szélessége hetven­hat, hosszuk összesen több mint négyszáz méter. A föld­munkák során hatvanezer köbméter, földet kell meg­mozgatni, a közelben találtak ehhez alkalmas földvételi le­hetőséget.' A teherautókkal, előzőleg vegyszerrel kezelt szennyvíziszapot zárt konté­nerekben szállítják ki. Ezt harmincnyolc méter benyú- lású daruk rakják be a kazet­tákba — működtetésükhöz készül a húsz kilovoltos transzformátorállomás. A be­rendezések tisztításához hasz­nálatos vizet úgy szállítják majd ide, és víztároló tartá­lyokban tartják a fertőtlení­téshez, mosáshoz szükséges mennyiséget. (Ivóvizet termé­szetesen külön.) Tizenkét fő fog dolgozni a létesítmény­ben, ha üzemel. Vad- és kör­nyezetvédelmi szempontok miatt körbe lesz kerítve és valószínűleg erdősávot is te­lepítenek hasonló szempontok miatt. Amikor egy kazetta megtelik, akkor hatvancentis földborítást kap. A tervek szerint az első évben — tehát 1981-ben — 20 700, a másodikban ugyan­annyi, a harmadikban 40 600 köbméternyi szennyvíziszapot tárolnak majd itt. összen a négy év alatt, 122 600 köbméternyit. Miután ez ideiglenes megoldás, foly­nak tárgyalások, illetve van­nak elképzelések arra, hogy mit kezdjenek a szennyvíz- iszappal a továbbiakban. így van lehetőség — bizonyos előkészítés után — arra, hogy állatokkal etessék fel a vi­szonylag magas fehérjetartal­mú hulladékot, a besűrítés is szóba jöhet, bár az energia egyre drágább, esetleg tőzeg­gel bekeverve mezőgazdasági hasznosításra alkalmassá le­het tenni. Az épülő iszaptemető beru­házási költsége hatvanmillió forint és a kivitelezéssel a TÁÉV 4/3-as építésvezetősége jól halad. Alapozzák, illetve a földmunkáit végzik a Tanya­tormásról vezető 2241 méter hosszú betonaszfalt útnak, és a létesítmény helyén is meg­kezdték a földmunkákat. Az útnak és az első kazettának a húskombinát beüzemelésé­re, vagyis 1980. december vé­gére késznek kell lennie. — st — Aki nem jár el a község­ből — az asszonyokról van szó —, annak akad munka- lehetősége helyben is. Lehet „bedolgozni” a gyönki Ele­ganciához és a Magyaróvári Kötöttárugyár hőgyészi gyár­egységéhez. Fetzer Jánosné is bedolgozó hímző. Ez lát­szik a legegyszerűbbnek, ki­hozzák, s három naponként elszállítják a munkadarabo­kat. Havonta 1300—1500 fo­rint körül lehet keresni, s akkor még a ház körüli munkákat is el lehet vé­e (Szakadátról készült ma­gazinunk lapunk holnapi számában olvasható.) A kész pulóverokra mintákat hímez Fetzer Jánosné Folynak az út földmunkái. A háttérben lévő völgyben lesz az iszaptemető. „BEDOLGOZÁS”

Next

/
Oldalképek
Tartalom