Tolna Megyei Népújság, 1980. március (30. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-19 / 66. szám
1980. március 19. Képújság 5 Repülőgépes növényvédelem. ^ az elnevezést: repülőgépes növényvédelem. Úgy tíz év óta találkozunk rendszeresen a szántóföldek fölött röpködő gépmadarakkal: fejtráPár éves múlt, ígéretes jövő A mezőgazdaságban végzett repülőgépes munkák múltjáról, jelenéről és az elképzelésekről kérdeztük meg dr. Nagy Elemért, a Tolna megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás igazgatóját. — A megye mezőgazdaságában' végzett repülőgépes munkát mikortól lehet számítani? — A hetvenes évek elején már dolgoztak a megyében növényvédelmi, agrokémiai tevékenységet végző gépek. Ezek a szomszédos megyékből jöttek, amikor volt szabad kapacitásuk, vagyis amikor ráértek. Nem nagy; de ezért számottevő, ötezer hektáros területen dolgoztak. Ekkor a gépeket a repülőgépes növényvédő szolgálattól (RNA) kellett megrendelni. A jelentős változást ebben az agrokémiai társulások létrejötte, megerősödése hozta; 1976-ban a hőgyészi társuláshoz került egy helikopter. 1976-ban a gép harmincezer hektáron végzett munkát. — Ennyit „tud” egy helikopter? — Ennyit teljesített, de többre is képes, amihez jobb szervezés kell. A munkák folyamatos, pontos szervezése a repülőgépek esetében kulcskérdés, meghatározza a hatékonyságot. Nem lehet tehát eléggé hangsúlyozni, és ebben meglehetősen nagy tartalékok vannak, ami egyben jelzi a feladatainkat is. Másrészt a kezdeti időkben az üzemek fenntartással fogadták az új módszert, kevés volt a tapasztalat, kellett egy-két év, mire hozzászoktak a gondolathoz, hogy az egyik oldalon a magas munkadíj, a másik oldalon gyors, pontos és végül is kifizetődő munkát takar. Ekkor a gazdaságok viszonylag jól el voltak látva földi műtrágyaszórókkal, de a repülőgépes munka előnyei megegyezőek voltak. — Melyek ezek az előnyök? — A földi fejtrágyázással szemben például a talaj állapotától függetlenül, tapo- sási kár nélkül végezhető a hatóanyag kiszórása. Tehát akár hóra is — sík terepen — megkezdődhet, és a talaj nedvességétől függetlenül végezhető. Előny még a minőségi munka; földi gépekkel elérhetetlen az az egyenletes minőség, amit a helikopter vagy a repülőgép produkál, függetlenül attól, hogy a műtrágya por alakban, vagy különféle granulátumban kerül kiszórásra. — Vannak-e speciális feladatok? — Példaként említhetném a mikroelem-trágyázást, bár az még gyerekcipőben jár, de a nagyadagú műtrágyák felhasználása következtében egyre inkább figyelni kell erre is. A szerves trágyázás hiányosságai is hangsúlyozzák a kérdést. A mikroelemek úgynevezett mikrogra- nulátum formában kerülnek forgalomba — ez dara nagyságot jelent —, ennek pontos kiszórását csak egy száznyolcvanezer forintos gép tudja megoldani kellő minőségben, földön. A repülőgépek ezt — más kemikáliákkal, növényvédő szerekkel keverve növényállományra is ki tudják szórni, gyorsan és jó minőségben. — Jelenleg hány gép üzemel a megyében? — Három helikopter és egy repülőgép. Egy-egy helikoptere van a hőgyészi és a szedresi társulásnak, és egy az állami gazdaságokban szekszárdi központtal. A legtöbb munkát 1978-ban végezték 136 ezer hektár területen. Véleményem szerint ezek a gépek fedik a megye mezőgazdasági nagyüzemeinek igényét. — Mire kell jobban figyelni a repülőgépes munkával kapcsolatban a jövőt illetően? — Feltétlenül- javítani kell a gépek munkájának szervezésén — ez komoly kihasználási problémát jelent. Különösen az új AN—2-es esetében, hiszen itt bonyolítja a szervezői munkát, hogy felszálláshoz alkalmas terepet kell biztosítani, a gép sík területen és nagyüzemi táblaméretek mellett hatékony igazán. A két gép a különféle feladatokban jól kiegészítheti egymást, ésszerű koordináció mellett. A szervezés és a teljesítmény szorosan összefügg. Figyelni kell arra is, hogy a különféle társulások taggazdaságai elég szétszórtan vannak a megyében, jó lenne, ha a gazdaságok megosztanák a tevékenységüket egymás között is. A megye egyik végéből könnyen eljut a repülőgép a másik végébe, de a földi szervezés már időigényesebb, ezért ajánlatosabb lenne a kisebb körben tevékenykedni egy-egy gépnek. A repülőgépes tevékenység szorosan kapcsolódik az agrokémiai centrumok fejlesztéséhez. A hőgyészi jó példa, hiszen itt nemcsak tárolják, kezelik, előkészítik a kemikáliákat, hanem szolgálhatnak is, tehát kiszórják. A repülőgépek feladata kell, hogy legyen a társulásokkal való szoros együttműködés, a kiszórás megoldása. A hőgyészi mellett működik a tolnai-mözsi és a paksi agrokémiai társulás. A továbbiakban Decs térségében és Nagydorogon szerveznek hasonlót. Dal- mandon már megalakult a társulás, jelenleg a tervezés folyik. Tervezik Tamásiban építendő centrumra, de stagnál, mert a vasútvonal jövője kérdéses. A távolabbi időszakban van elképzelés egy dunaföldvári, Bátaszék környéki, bonyhádi, pincehelyi agrokémiai társulás létrehozására. Ezek megvalósításával megteremtenék a megye hálózatát ahhoz, hogy az évi hétszázmillió . forint értékű felhasználásra kerülő kemikáliát korszerűen tárolják és hatékonyan — hatékonyabban az eddiginél — használják fel, amit az üzemekben megoldani ma már gazdaságosan egyre nehezebb. Ezek munkájához a repülőgép és a helikopterek tevékenysége szervesen kapcsolódik, így komplett a felhasználás. — A repülőgépes munka idényjellegű, holtidőszakban milyen munkát tudnak adni az embereknek? — Fontos kérdés, hogy a valóban idényjellegű munka elvégzése után az embereknek munkát adjanak, ez a kereset szempontjából sem mellékes. Vannak próbálkozások, illetve elképzelések arra, hogy más — hasonló jellegű — munkát kapjanak, így részt vegyenek a talajminták begyűjtésénél, kártevők felvételezésében, esetleg téli gépjavításban, ami ha áttélesen is, de kapcsolódik munkájukhoz. Az első AN-2-es a megyében A szedresi tsz gesztorságával tevékenykedő Repülőgépes Növényvédelmi Együttműködés az eddigi helikopter mellé az idén február elejével egy repülőgépet is munkába állított. A szakemberek gyakran vitatkoznak azon, hogy a növényvédelemben melyik gépnek van nagyobb jövője, melyik gazdaságosabb, hatékonyabb. Tény, hogy mindkettőnek vannak előnyei, hátrányai. Nem szakmai vitát eldöntendő, csupán a tényeket felsorolandó kérdeztük meg az együttműködés ügyvezető igazgatóját, Birck Gyulát, hiszen a szövetkezetben mindkét gép üzemelésében vannak tapasztalatok. Az AN—2-es csak egy hónapja üzemel az együttműködéshez tartozó gazdaságokban, így a messzemenő következtetésekhez nincs elegendő adat, de a tájékozódáshoz már vannak tapasztalatok. A helikopter előnye, hogy mozgékony, mindenféle domborzati viszonyok között alkalmazható. Leszállóhely a kezelendő táblához közel kijelölhető, hiszen helyből fel tud szállni a helikopter. Gyümölcsösök és szőlőültetvények permetezéséhez kiválóan alkalmas, hiszen az alacsonyan szálló gép kavarta légörvény megforgatja a leFolyamatosnak kell lenni a kiszolgálásnak Egyszerre tizenkét mázsa műtrágyát töltenek a gépbe veleket, így a szer a zöld felület minden részét éri, tökéletesebb a védekezés. Hátránya a helikopternek, hogy a repülőgéphez viszonyítva kisebb teherrel tud mozogni, kevesebb a teljesítménye. Az együttműködésnek huszonhét taggazdasága van és tavaly a helikopterrel háromszázhuszonegy, előtte évben pedig négyszáz üzemórát dolgoztak. - A taggazdaságok egyébként a területekkel arányos mértékben járulnak hozzá a költségekhez és esetleges nyereség esetén ennek arányában osztoznak. Az AN—2-es gép — illetve a merev szárnyú gépek — előnye, hogy nagyobb meny- nyiségű műtrágyát tud levegőbe emelni és kiszórni. Míg a helikopter egyszeri felszállással két-három mázsányit, addig az AN—2-es tizen- kettő-tizenhárom mázsányit. Hátránya a gépnek, hogy megfelelő felszállópálya kell az üzemeléshez. Különféle biztonsági előírások szerint legalább hatszáz méternyi gu- rulásra alkalmas terep, ez többnyire lucernatábla, vagy rét, esetleg legelő. A szórandó táblától ez üzemenként eltérő távolságban van. Az optimális távolság egy-két Az üzemanyagot a szárnyban lévő tartályba szívja a gép A pilótának sok mindenre kell figyelni kilométer. Gyakori, hogy a töltés helye és a kezelendő tábla nagyobb távolságban van egymástól és ez' költség- növekedést jelent. A szórás szélessége harmincöt méter, nagyobb a helikopterénél. Az üzemelést másképp intézték; mint a helikopter esetében, mert a repülőgépet megvették, de üzemelésre átadták a Repülőgépes Növényvédő Szolgálatnak. így a társulás feladata, hogy a munkát megszervezze a gépnek és részlegesen kiszolgálja. Mindent összevetve, a repülőgép üzeme — az eddigi adatok alapján — negyven százalékkal olcsóbb, mint a helikopteré. Azokat a feladatokat, amelyeket át tud venni a helikoptertől, ezzel érdemesebb végeztetni. A gép kiszolgálását — mivel nagyobb a teljesítménye — több ember végzi. Érdemes megjegyezni, hogy a kiszolgálás megszervezése fontos feladat, hiszen a pontosság, a szervezettség „perdöntő”, mert a percnyi szünetek, kényszer- pihenők is jelentős költség- növekedést jelentenek. Már csak azért is, mert a helikopter egyórányi munkája tízezer forint (a repülőgépnél Munkában a SZÁG koptere heliAz ideiglenes „reptér” lucernatábla egy légióra közel hatezer forint). A feltöltéshez használatos gépek szinte kizárólag házilagosan konstruált berendezések. összevetve, a földi műtrágyaszórókkal, a levegőből történő szórásnak — magas költségei ellenére is — meglehetősen nagyok az előnyei. Nincs taposási kár, ami ilyenkor tavasszal a felázott földeken traktorok esetében jelentős. Szempont az is, hogy a helikopter és a repülő sokkalta egyenletesebben juttatja ki a műtrágyát, mint a földi gépek. Fontos szempont az összehasonlíthatatlanul nagyobb teljesítmény. A fejtrágyázás jelentősége abban van, hogy a tavasszal bokro- sodásnak indult búzának gyors műtrágya-kiszórással segítenek a fejlődésben, erőteljesebb legyen a növekedés. Ennek optimális ideje napokra, maximálisan egykét hétre korlátozódik. Földi gépekkel ezt elvégezni az üzemek gépesítésétől függően változik ugyan, de nem lehetne. Felvételeink a nagydorogi tsz területén készültek, ahol az együttműködés új gépe fejtrágyázást végzett hétszázharminc hektárnyi őszi búza vetésében, százhetven kilogramm hektáronkénti dózissal. st—gk —st— gyáznak, gyomot irtanak, szerves részeivé váltak a korszerű agrárgazdaságoknak, Megyénkben tíz év óta dolgoznak repülőgépek, s újabb eredményeikről az alábbiakban adunk hírt.
