Tolna Megyei Népújság, 1980. március (30. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-19 / 66. szám
1980. március 19. NÉPÚJSÁG 3 Megyénket képviselik (II) Bálint János A Paksi Állami Gazdaság biritói kerületének zöldségtermesztő brigádvezetője az idén tölti be harmincnegyedik életévét. Tengelicen született és nőtt fel, édesapja a termelőszövetkezet szervezését segítette, és akkor lett a párt tagja. Természetesnek vették — Bálint János is, szülei is —, hogy János mezőgazdasági pályát választ. Ekkor már — 1963- ban tevékeny tagja a ten- gelici KISZ-szervezetnek. A lengyeli szakmunkás- képzőben kertésznek tanul — hamarosan tagja az iskolai KISZ-vezetőségnek, és akkor kezdődik kapcsolata a jelenlegi munkahelyével, lévén az akkori Biritói Állami Gazdaság gyakorló gazdaság, a szakmunkástanulók itt is végeznek gyakorlati munkát. Már mint fiatal szakmunkás, a tanulókkal foglalkozik, hetventől pedig szakoktató a lengyeli szakmunkásképzőben. Közben bevonult a néphadsereghez, ott is a KISZ-ben tevékenykedett és úgy szerelt le, hogy a felvétele a pártba már előkészületben volt. Lengyelben >vette fel 1973-ban a taggyűlés, ezután pártösszekötő tanár. Később a pártszervezet propagandistamunkával bízza meg. Közben megkezdte tanulmányait a mezőgazda- sági szakközépiskola levelező tagozatán, 1976-ban végzett, de ekkor már nem Lengyelből megy vizsgázni, hanem a Paksi Állami Gazdaságból, egy éve már itt dolgozik. Letette a technikusminősítő ' vizsgát is majd az egyéves párt- iskolát végezte el. Tagja az alapszervezet vezetőségének, amikor 1978 végén — beválasztják a paksi járási pártbizottságba és a végrehajtó bizottságba. Ma is tagja a járási vezető testületnek és titkárhelyettes az alapszervezeti vezetőségben. Véleményét gyakran hallatja a különböző fórumokon, különösen az ifjúság- politikában van „otthon”. Mint mondja, a mezőgazdasági szakmunkásképzés akkor léphet előre, ha az ifjúságban — különösen a falusi ifjúságban — felkeltik az érdeklődést. És nem is annyira a fiatalok szemléletét kell alakítani, hanem inkább a szülőkét. Ezt fejtené ki bővebben, ha szót kapna a kongresz- szuson. (J) , Államilag elismert termelési rendszer lett a KSZE (Folytatás az 1. oldalról.) Többirányú oktatási és továbbképzési tevékenységet folytatott az elmúlt időszak, ban a termelési rendszer. Az oktatás tárgyi feltételei biz. tosítottak, a személyi feltételek javítására — pontosabban tóvőtésére — a jövőben szüslég mutatkozik. Nagy figyelmet ifordított a beszámoló a fejlesztési célkitűzések ismertetésére. Hangsúlyozta, hogy idei fejlesztési programjukat teljes egészében áthatja a központi gondolattá vált anyag-, eszköz- és energiatakarékosság szelleme, amely a következő feladatokban ölt testet: A hegyvidéki területek művelésibe vonása. Energia- takarékos szálastakarmány betakarítási és -tárolási rendszerek kiépítése, közelítve a természetes tartásos állattenyésztés igényeihez. A betakarítási veszteségek to_ vábbi csökkentése. Uj energiahordozók gyakorlati al. kai mazásia.. Energ lat a k'a rákos talajművelési módozatok fel- használása. A termelésszervező, adatszolgáltató, szak- tanácsadó, szervizrendszer, a karbantart ás, a raktározás továbbfejlesztése. Célszerű országos jelentőségű újítások felkarolásai, gyártása, elterjesztése. Bemutatók, kiállí. tások szervezése. A beszámoló tájékoztatta a termelési rendszer partnereit arról, hogy a 9/1979. (VI. 15.) MÉM * számú rendelet alapján — amelyet a továbbiakban kivonatosan ismer, tétünk — a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium' „államilag elismert termelési rendszer”-ré nyilvánította. AZ ÉRTÉKELÉS A KSZE gazdasági eredményeinek alapját, az elmúlt időszakban, a szakmailag megalapozott termesztés, technológiák, azok egyre nagyobb mértékű helyszíni adaptációja, a bevezetett ága- zabtantási és az ezzel összhangban lévő gépesítés teremtették meg. Az alkatrész, ellátást és a „táblaszintű” javítószolgálatot sikerült biztosítani:, ennek következtében például a 15—18 ezer üzemórát dolgozott traktorok még ma is megfelelő állapotban vannak. A szerencsésen megválasz. tobt körzetesítés és a szaktanácsadók jó beilleszkedése a taggazdaságok üzemi kö. rülményeiíbe, a KSZE-re jellemző, intezív kapcsol at tar tás egyelőre a színvonalat fenntartja, a későbbiekben azonban, előre kell lépni a már hellyel-közzel jelentkező feszültségek feloldásában. A mérsékelten fizetett szaktanácsadó gárda tekintélye és' a partnerek körében végzett munka elismerése magtas fokú. A partner gazdaságok a szaktanácsadók és a műszakiak tevékenységével meg vannak elégedve. A termelési rendszer jelentős tevékenységet fejt ki a szakemberek továbbképzésében. 1977-foer már több mint 3500 szakember továbbképzését szervezték meg. A KSZE termelési rendszer alkalmazásából adódó termésnövekedés objektiven kimutatható a résztvevő gazdaságok eredményeiben,. Valamennyi növényféleségnél emelkedtek a terméseredmények a megelőző évekhez képest, de az összehasonlítás az országos eredményekhez és a KSZE-ihez tartozó gazdaságok eredményei között its az utóbbiak javára billentik a mérleget. Különös figyelmet érdemelnek a kukorica-, a búza- és a napraforgó-termesztés terén a közepesnél rosszabb adottságokkal rendelkező Veszprém megyei gazdaságok, amelyek az utóbbi években már megközelítik a Tolna és a Fejér megyei színvonalat. A szekszárdi .gesztorgazdaság termésátlagai és kimunkálható közgazdasági muta. tói .a rendis,Bérátlagot meghaladták, így a gesztorgiazdaság megfelelő szakmai tekintély- lyel rendelkezik. Kutatás-fejlesztésre a KSZE, saját alapjaiból, 16. millió forintot ifordított, ezen belül 1,3 millió, forint MÉM- támogatást vett igénybe. A megbízások száma, amelyeket különböző kutató- és fejlesztő intézeteknek adott, 36 volt. DR. ROMANY PÁL FELSZÓLALÁSA A vitában huszonhármán szólaltak föl, köztük dr. Ro. hiány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. A felszólalók elismeréssel szóltak a KSZE tevékenységéről, saját üzemük eredményein mutatták be az integráció hasznosságát. A felszólalásokban szóba került a gépek üzemeltetésének helyzete, a talajok termőképes, »égének fokozása, a személyes kontaktus fontossága a KSZE dolgozói és a mezőgazdasági üzemek szakemberei között, a fajtamegválasztás jelentősége a külön, böző növényféleségeknél. INagy érdeklődés előtte meg dr. Romany Pál felszó. lalását. A miniszter elismerését fejezte ki a szekszárdi növénytermesztési rendszernek és köszönetét mondott a KSZE partnergazdaságai- nak és a rendszer dolgozói, nak múlt évi, eredményes munkájukért, különös tekintettel arra, ihcry mindent megtettek a kieső gabonatermés más növényféleségekkei való pótlására. Ezzel elősegítették, hogy népgazdaságunk. exportkötelezettseaei- nek eleget tegyen. iDr. Romány Pál elisme réssel hangsúlyozta, iho.av a KSZE munkájának színvonala négy év óta folyamatosan emelkedik. Külön szólt arról, hogy kukoricatermesz- tésben az utolsó négy évben mindig Tolna megyei gazdaság volt az országos első: 1976-ban a zornbai termelőszövetkezet, 1977-ben ugyancsak a zombaiak, 1978-ban a dombóvári Alkotmány Termelőszövetkezet, majd 1979 ben ugyancsak a dombóvári Alkotmány. A miniszter gratulált a sikerhez. Hangsúlyozta a felszólaló, hogy a rendszereket az érdekeltség tartja össze és a jövőben ezeket az érdekeltségi elemeket erősíteni kell. Ez ma nehezebb, mint. egy évtizede volt, ma a hatékonyság szerepe a legfontosabb, de nem a mennyiségi növekedés helyett, hanem az. zal együtt. A napraforgóval kapcsolatban elmondta a miniszter, hogy a feldolgozó vállalatok a jövőben csak olyan meny. nyiségre kötnek szerződést, amennyiire a népgazdaság igényt tart. A szerződésen felül termelt mennyiséget is átveszik, de nem szerződéses áron. Felszólalása végén arra figyelmeztetett dr. Romány Pál, hogy amikor vetés van, akkor egy szakember nem lehet az irodában, csak a táblán. Vetés csak egy van, akkor a szakembereknek az első vonalban a helyük. A jelenvoltak azzal távoztak a tanácskozásról, hogy eredményes munka- értekezletnek voltak részesei. 1979: több betét, több hitel, több lakás Vajon van-e olyan család, amelyik valamilyen formában ne lenne kapcsolatban az OTP-vei? A kérdés az Országos Takarékpénztár Tolna megyei Igazgatósága dolgozóinak legutóbbi munkaértekezletén fogalmazódott meg bennem, amikor a múlt év eredményeiről és az idei feladatokról tárgyaltak. Nos, a kérdés eldöntésére Dudás Antal megyei igazgató beszámolójának ismeretében vállalkozom, miután betekinthettem az OTP-nek, a lakosság bankjának széles körű tevékenységébe. MILLIÁRDOK BETÉTKÖNYVBEN Az elmúlt évben megyénk lakossága 12,8 százalékkal többet költött áruvásárlásra, mint egy esztendővel korábban, de takarékoskodott is, hiszen a betétben elhelyezett összeg 272 millió forinttal nőtt. 1979. december 31-én 3 milliárd 455 millió forint volt összesen 178 ezer betétkönyvben, amelyeket az OTP-fiókok mellett a postán, vagy takarékszövetkezetben váltották. A régen bevált, jól ismert takarékossági forma helyett először hadd emeljük ki a többihez képest még „fiatal” takaréklevelet, valamint az ifjúsági betétet. Ugyanis az évi 6 százalékos kamat igen népszerűvé tette a takarék- levelet, amit az is bizonyít, hogy a megyében tavaly 15 millió forinttal növekedett ez a betétállomány, s 22 százalékkal haladja meg az előző évit. Az ifjúsági betét kedvezményeit szem előtt tartva tavaly 3 ezer 204 fiatalt, illetve szülőt vontak be ebbe az akcióba a takarékpénztári dolgozók és szocialista brigádok, akikről még később szólunk. Ez azt jelenti, hogy jelenleg minden ötödik 14 és 30 év közötti fiatal rendelkezik ifjúsági betéttel. Az elmúlt év adatait szemlélve figyelemre méltó a KST-betétek népszerűségének további terjedése is. A taglétszám 3,2, a betétállomány pedig 16,6 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Az évi megtakarítás így mintegy 81 millió forintot tesz ki. Érdemes megemlíteni, hogy Tolnában 159 KST működik, 22 ezer 100 taggal, s Szekszárdon például 10 800- an gyűjtik így pénzüket. Jelenleg az a cél, hogy az ipari üzemek, vállalatok után a termelőszövetkezetekben is minél több KST alakuljon. A gépkocsi-előjegyzési számlákon 358 millió forintot tartanak nyilván a befizetőhelyeken, bár az igénylésekkel kapcsolatos ismert intézkedések hatására 40 százalékkal csökkent a kiutalásra várók száma. A betétek kapcsán íme egy táblázat, amelyből kitűnik, hogy hányán és milyen formáját választják a takarékoskodásnak: Takarékossági forma: db Kamatozó betét 104 929 Nyereménybetét 5 250 Gépkocsi nyereménybetét 25 703 Takaréklevél 5 613 KST-betét 22 100 Ifjúsági betét 14 678 összesen: 178 273 S ebben még nincs benne az a 9 751 leendő autós, aki már befizette várva várt gépkocsija vételárának felét, és tovább növeli az OTP-vel kapcsolatban állók számát — a 8207 átutalási betétes, no meg ezenkívül 909 lakossági csekkszámlát is kezel a takarékpénztár. A gépkocsi-nyeremény- betétkönyvek 75. sorsolását egyébként a napokban tartották meg, s most 20 Tolna megyeinek kedvezett a szerencse. Eddig a megyébe 533 kisorsolt autó került és külön érdekesség, hogy a korábbi húzások hat nyertese még nem jelentkezett. E betétkönyvek számai: 16546815; 16-552214; 16-027750; 16-561506; 16-561507; 16588433. RÖVID ÉS HOSSZÚ LEJÁRATÚ HITELEK Tavaly 656 millió forint, kölcsönt kaptunk az OTP- től, 83 millióval többet, mint 1978-ban. Az összegből 384 millió forint a hosszú lejáratú építési hitel. A 20 százalékkal megnövekedett kölcsönkérelem is a lakásépítési kedv fokozódását jelzi. Ez különösen az új családi házakra vonatkozik, de jelentős az egyéb építési hitelek — korszerűsítés, helyreállítás, toldaléképítés — száma is, amely az elmúlt évben 1054 volt. OTP-beruházásban 415 társasházi lakás épült fel, s ezek 66 százalékát munkások vásárolták meg. Nem elhanyagolandó a takarékpénztár tevékenységében az egyéb ingatlanértékesítés sem, hiszen 192 korábban üresen álló falusi lakóházat adtak el kedvezményes kölcsönnel. A munkáslakás-építési akció keretében 161 család vásárolt, illetve épített új otthont. Valamennyi építési és pénzügyi támogatási formát figyelembe véve 1978-ban 35,9 millió, tavaly pedig 38,5 millió forinttal segítették dolgozóik lakáshoz jutását a vállalatok. Szociálpolitikai kedvezményt az elmúlt évben összesen 42,3 millió forintot folyósított az OTP. Rövid lejáratú hitelt 272 millió forintot kapott a lakosság az OTP-től. Ezek közűi a legnagyobb, 145 millió 400 ezer forintnyi az áruvásárlási kölcsönök összege, amit 17 ezer 193 személy vett igénybe. Áruvásárlási, személyi, mezőgazdasági és más rövid lejáratú hitelt összesen 34 ezer 381 esetben folyósított a takarékpénztár. ÚJ OTTHONOK Az úgynevezett magánerős, de takarékpénztári kölcsönnel készülő lakások átadási tervét 108,7 százalékra teljesítette az OTP, ami azt jelenti, hogy közreműködésükkel 1297 új otthonba költözhettek a lakók. Az új családi- ház-építés segítésére benyújtott hitelkérelmek száma 12 százalékkal volt több az előző évinél, viszont kevesebb szövetkezeti és egyéb társasház készült el. Ennek többek között az az oka, hogy az átadásra tervezett lakások egy részénél műszaki hiányosságok miatt .nem adhatták ki időben a lakhatási engedélyt, s kevés a hagyományos blokkos építési kapacitás. Az OTP megyei igazgatóságán a napi munkák elvégzésekor kiemelt feladatnak tekintették a következő évek lakásépítéseinek előkészítését, s ezzel a VI. ötéves tervidőszakra való zavartalan átmenet biztosítását. Az igazgatóság felkészült a megye előzetes terveiben szereplő telepszerű, többszintes lakások felépítésére. Jelenleg több mint 1700 lakás jóváhagyott programjával, kiviteli tervével rendelkezik, s tárgyalásokat folytat további 650 lakás megépítésének lehetőségeiről. (Folytatjuk) VITASZEK ZOLTÁN
