Tolna Megyei Népújság, 1980. március (30. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-16 / 64. szám

12 NÉPÚJSÁG 1980. március 16. Ilii MAGAZIN MAGAZIN ,MAGAZIN .MAGAZIN :.r H MAGAZIN M vSSsm? MAGAZIN f&J " ,'i' MAGAZIN 111111111 1 ’ < / MAGAZIN ' ’• ' MAGAZIN «iip j|Í MAGAZIN ¥ MAGAZIN 1 MAGAZIN Vissza a tejesiiveghez? Az egykori tejesüvegeket kb. 25-ször töltötték meg, mielőtt összekarcolódva és elhasználtan a szemétbe ke­rültek. Ezzel szemben a „makrolon” polikarbonátból készülő műanyag palackok kereken 100-szor tehetik meg az utat a tejestől a vevőig és vissza. Az új palackot a nyugatnémet Bayer-cég fej­lesztette ki és most egy éves kísérlet során kipróbálják Köln—Düsseldorf térségében. Az újra felhasználható mak- rolonpalack további előnyei: súlya csak egytizede a szo­kásos üvegpalackénak, ez­által egy megtöltött egy li­teres palack súlya több mint egyharmadával csökken. Üvegpalackok esetében a te­jeskocsi 59 százalék tejet és 41 százalék csomagolást szál­lít, a makrolon-palackok ese­tében pedig 94 százalék te­jet és csak 6 százalék' cso­magolást. Előállítási költsé­gei kétszer olyan nagyok ugyan, mint az üvegé, de át­lagára használatonként gya­koribb használat által 0,3 pfennigre csökken. A most használatos polietilén vagy viaszos papírból készült te­jeszacskók ezzel szemben 1 pfennigbe kerülnek és emel­lett százsizor akkora szemét, mennyiséget produkálnak, mint a makrolon-ipalackok.,A íörésbiiztos üvegek tisztítása a szokásos tejesüvegek tisztítá­sára szolgáló berendezésben történik. Négyszemű hal a Dunában Jugoszláviában olyan ha­lat fogtak ki a Dunából, amely sokat foglalkoztatja a szakembereket. Négy sze­me van, amelyek közül ket­tő a szokásos fejrészen he­lyezkedik el, kettő viszont a fej felső részén. A hal sú­lya 9 kilogramm, pikkelyek borítják, és a gerince a ponty gerincére emlékeztet. A különleges hal a belgrá­di egyetem biológiai inté­zetébe került. Ipari kiállítás - hajón A természet mostoha volt Japánhoz, hiszen az ország nélkülözi a fontos nyers­anyagok egész sorát (olaj, vas, nikkel stb.) a réz és a cin kivételével. Mind­ez nem jelent azonban aka­dályt az ország ipara szem­pontjából, amely ugyan csu­pán 100 éves múltra tekint­het vissza, mégis igen jelen, tős sikereket ért el. Japán alig több mint 100 évvel ezelőtt is csupán falu­si kézműves iparral rendel­kező feudális agrárállam volt. Gyors fejlődésének kö­szönhetően azonban — amely főleg az ez időben már fejlett ipari államok technikai vívmányainak és viszonylag modern oktatási rendszerüknek az átvételén alapult — már az 1930-as évek elején a fő ipari álla­mok sorába emelkedett. Ma Japán ipara sok terü­leten éles konkurrenciaharc- ban áll a vezető tőkés orszá­gok iparával és sok terméké­vel szinte egyeduralkodóvá vált a piacon. Jelentős ered­ményeiben nagy része volt annak, hogy rendkívül gyor­san alkalmazkodott a nem­zetközi kereslet új igényei­hez. Exportjában a készáruk súlyának növelésén belül jelentősen emelte az igen kelendő, bonyolult nehézipari termékek részesedését. Az anyagtakarékosságban szin­tén igen jelentősek eredmé­nyeik, melyek a miniatüri­zálás terén világviszonylat­ban kiemelkedő vívmányok­hoz vezettek, többek között a nálunk is népszerű 'tás­karádiók, magnetofonok és a tv-készülékek körében. A világpiaci forgalomnak az utóbbi évtizedekben mu­tatkozott erőteljes kiszélese­dését kihasználva, Japán a Részletek a kiállítóhajó anyagából. Fent: atomreaktor, lent számítástech nikai berendezések. nemzetközi átlagnál többszö­rösen gyorsabb ütemben növelte kivitelét. Ez élet- fontosságú kérdés a szigetor­szág számára, egyrészt vi­szonylag nem nagy felvevő­képességű belső piaca miatt, másrészt, mert kiterjedt fel­dolgozóipara részére szüksé­ges nyersanyagoknak jóval több mint felét külföldről szerzi be, s a nagyarányú behozatal költségeit döntő részben készáruexportból kell fedeznie. Az ázsiai és óceániai piac meghódítása ér. dekében egy nagy hajón vándorkiállítást rendeztek be Japán ipari termékeiből, és a hajó felkeresi Ausztrá­lia, Uj-Zéland, a Fülöp-szi- getek stb. nagyobb kikötő­it és kínálja a termékeket. Metán tengeri növényekből? Japán szakemberek elkép­zelései szerint) a tengeri mo- szat válik a jövő egyik ener. giatforrásává. A japán déli szigetek vizeiben moszattele_ pet létesítenek. A „learatott.” tengeri moszatból metánt akarnak előállítani. Ha a tér. vek megvalósulnak, 1990-ben máris 220 000 tonna cseppfo­lyósított metán termelésével lehet számolni; az ezredfor­dulóra a termelés elérheti a négymillió tonnát. Ha „alap­anyagként” a legnagyobb moszatifaijtát használják, az így előállított metán kölfsé. gei a cseppfolyósított földgáz költségeivel lennének egyen, lőek. Japánban ez idő tájt kí­sérletek folynak eukalip­tusszal, édes burgonyával és egyéb növényekkel, amelyek­ből úgyszintén hajtóanyagot akarnak előállítani. Az urán segítségével vagy a íhullám- erőművekből történő ener. gianyerés költségei jelenleg annyira magasak, hogy a gyakorlati hasznosítás egye. lőre nem jöhet szóba. Guruló laboratórium A második világháborút követően az ipari fellendülési, a kemizáció, a gépjárművek számának növekedése követ, keztében a levegőszennyező, dés világszerte rohamosan növekedett. Olyan mértékű károk keletkeztek az embe­rek egészségében, anyagi ja­vakban, a mezőgazdaságban, műemlékekben, hogy ezt a társadalom többé már nem nézhette tétlenül. Megkezdő­dött tehát, elsősorban az ipa­rilag fejlett országokban, a levegőszennyeződés elleni küzdelem. Hamar kiderült, ho.gy ehhez sok pénz és idő kell; s arra is rájöttek, hogy nem lehet mindenütt egyide­jűleg, válogatás nélkül be. avatkozni. A szennyezőket betiltani sem lehet korláttá, nul, mert megáll a termelés, az élet. Kezdetben csafeazo_ kon a területeken és .azokra a szennyezőanyagokra nézve célszerű intézkedni, amelyek esetében, a szennyeződés bi­zonyos konvencionális érté­keket — az ún, normákat. — meghaladja. Szükség Van tehát a szennyeződések mennyiségének és minőségé­nek, területi, időbeni meg­oszlásának ismeretére. Minden levegőtisztaság- védelimi intézkedés első lé. pése a szennyezőkibocsátás mértékének a megállapítása, célszerű és gazdaságos in­tézkedések enélkül nem hoz­hatók. Minthogy a kibocsá­tás térben, és időben gyorsan változik, rendszeres, szer­vezett mérésekre van szük­ség. A kialakítandó ellenőr. zőren-dszernek folyamatos vagy időszakos, de minden, képpen rendszeres mintavé­telezést és mérést kell lehe­tővé tennie. Emellet azért az időközönkénti, más-más he­lyen végzett ellenőrző méré_ sek is jó szolgálatot tesznek. Egy angliai környezetvédelmi mozgó laboratórium, amelyben minden olyan műszer és készülék megtalálha­tó, amivel egy kisebb területi egységen — pl. egy gyárban — a levegőt szennyező anyagokat mérni lehet. A mozgó laboratórium munkatársai helyszíni kiszállásaikon a mér­gező gőzöktől a veszélyes zajszintig mindent tudnak mérni, s ezt követően tanácsadással is szolgálnak. Mini a férfiaknak A következő nyáron a férfiak mutogathatják lábai­két: a ibermuda tért hódít, A milánói és a párizsi di- vatcsinálók a nadrágokat combközépig tervezik és a térdeket szabadon hagyják. E rövidnadrágokat nemcsak strandolásra és szabad idő­ben történő viselésre szán­ták, hanem városi és hivatali használatra is alkalmasnak tartják. Az új divatirányzat emiatt; kifogástalan lesz; a minihez a férfiak zakót és nyakkendőt, fűzős cipőt és térdzoknit hordanak majd. A nyári „forrónadrágok” könnyű vászonból vagy pup- linból, puha bőrből vagy vi­lágos tónusú, sok színű se­lyemből készülnek. Mielőtt belebújnak nyári nadrágjuk­ba, a férfiaknak ajánlatos lábukat önkritikusan meg­ítélni: mivel nem minden, amit a hosszú nadrág elrejt, bizonyul vonzónak mások számára. A hét karikatúrája Ahogy bevágtad az ajtót, abból nekem úgy tűnik, hogy még mindig haragban vagy a papával... . Orvosetikai szabálygyűjtemény A „IB.ritisch Medical Asso­ciation” (brit orvosi társa_ ság) 148 éves történetében először bocsátja a nagykő, zönség rendelkezésére etikai sztabály- és tanácsgyűjtemé­nyét. Rövidesen a boltokba került a társaság újonnan összeállított orvosetikai sza­bály gyűj temén y e. Dr. Mike Thomas, a tár­saság etikai albizottságának elnöke a következőket mon­dotta ezzel kapcsolatban: „Véleményem szerint ezt a könyvet széles körben fogják majd olvasni, nemcsak a szakmákhoz tartozók, ha_ nem az olvasóközönség álta­lában is. Bízom benne, hogy a gyűjtemény segítségével a közvélemény a jövőben jobban meg fogja érteni azo­kat az alapél veket, amelyek az orvosok viselkedését sza­bályozzák.” If ÍZ - «fiz - lfiz A világ leghosszabb folyóá kö­zül tizenötnek nevét találják rejtvényüintk sorai között. Vízszintes: 1. A világ legbő- vízűbb, 6296 km hosszú folyója: Perun, Kolumbián és Brazílián folyik keresztül. (Zárt betű: N.) 8. Kína, Burma, Laosz, Thai­föld, Kambodzsa, Vietnam 4023 km hosszú folyója. 14. A ma- gyiairság mondái ősapja. 15. Vés. 16. Ázisia1 délnyugati nagy fél­szigetének népszerű neve. 17. Acélszünke nehézfém, radioaktív elem. 18. Vízmozgás. 19. Hol­land gépkocsik jelzése (ford.). 20. „...es-Sailaam (Tanzánia.). 22. Goldoni komédiája. 25. Kisázsia ókori elnevezése. 28. Szolmizá- cáós hang. 29. Meserészlet! 30. Sorok közt van! 31. Hurcolja. 32. Például! — rövidítve. 33. A jód és a nitrogén vegyjele. 34. Tobolszk 1626 km hosszú folyó­ja a SZU-ban. 35. BeiiLmi ope­rája. 38. Ugyanaz rövidítése. 39. Tova. 40. „Ezt . .. erdőt járom én.” (diai). 41. „....áll Buda még” (Kisfaludy Károly: Mo. hács). 44. Hátrafelé megy. 47. Milyen. 48. Holt nyelv. 50. Sír. 51. A tetejére. 53. Indulatszó. 54. öreg harcos. 56. Firenze folyó­ja. 58. Nagy árucsomagok. 59. A Dnyeper közepe! 61. Haladó egynemű betűi. 62. „O terpora, o ...” (miilyen idők, milyen erkölcsök). 68. Csipkés fodor disz a nyakkávágásban. 65. Időmeg­határozás. 66. 3701 km hosszú folyó Alaszkában. 67. Agyagból formált és kiégetett vékonyfalú készítmény. 68. Ez a 2335 km-es folyó a Californiai-öbölbe tor­kollik. (Zárt betű: O.). Függőleges: 1. Szovjet Közép- Azsia 2620 km hosszú folyója, mely az Arai-tóba ömlik. (Zárt betű: A.). 2. Peru 1609 km-es fo­lyója; az Amazonasba ömlik. 3. Vadászkutyák. 4. Szezonvég! 5. Kolumbia—Venezuela 2084 km- es folyója. (Zárt betű: N.). 6. Szegény — németül. 7. Az em­ber táplálkozásában nélkülözhe­tetlen. 8. Nem haladnak a kor­nak 9. Kiejtett betű. 10. A Vol­ga 2032 km hosszú mellékfolyó­ja. (Zárt betű: M.). 11. Nyugat- Szibéria 3680 km-es folyója. 12. Afrika, s egyben a világ leg­hosszabb (6690 km) folyója. 13. Ez a 2506 km-es folyó a Bengáli- öbölbe ömlik. (Zárt betű: S.). 21. Kisázsiai pén z- és súly egy­ség. 23. Csapadék. 24. Gyökér- növény. 26. Budai drótkötél­pálya. 27. Balassagyarmat folyó­ja. 32. Ez a La Plata-öbölbe öm­lő folyó 4498 km hosszú. 34. Te­nor szerep Mozart: „A varázs­fuvola” c. operájában. 36. Tej- készítmény. 37. Róma fénykora. 38. Duna-panti város az NSZK- bam. 40. A /legszebb mezei- mun­ka. 42. Santa. . . kikötőváros Oailiformában. 43. A talált gyer­mek. 45. Ez az 1600 km-es folyó a Mozambiki-csatornába ömlik. (Zárt betű: M.) 46. Banglades 2937_ km hosszú folyója. (Zárt betűk: B, A, U.). 49. Egykori címzésrövidítés. 52. Árjegyzék. 54. Orvosi előtér. 55. ..Vénasz- szonyok«--. .” 57. A meodim vegy­jele. 58. „A Pán utcai fiúk” egyik alakja. 60. Főétkezés. 62. Graz folyója. 63. Becenév. 64. Szeszes itail. 66. Fordított kettős beitű. 67. Apró űrmérték rövidí­tése. Beküldendő sorok: Vízsz.: 1., 8., 34., 66., 68.. Függ.: 1,, 2., 5., 10., Hl., 12., 13., 32., 45., 46. E. B. Beküldendő a rejtvény helyes megfejtése a Tolna1 megyei Nép­újság szerkesztős égé elmére: Szieikszárd. Beloiannisz u. 1—3. 7101. Beküldési haitáridő: már­cius' 24. A március 2-i számiban meg­jelent rejtvén v helves megfej té- se. A Lenón halhatatlan lobogó­ja csattog, repes a Néva kék vizén. A helyes megfejtők közül könyvet 'nyertek: Koczfka Mi­hály, Szekszárd. Kölcsey ltp. 11,; Baloghné Horváth Magda, Szedres, Széchenyi u. 50. 7056; Lódi Sándor, Ireg szemcse. Dam­janich u. 41. 7095; Törő György, Hőgvész, Jókai u. 33. 7191; Dani Sándor, Dombóvár, Bajcsy-Zs. u: 7. 72C0.

Next

/
Oldalképek
Tartalom