Tolna Megyei Népújság, 1980. március (30. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-02 / 52. szám

6 ^ÉPÜJSÁG 1980. március 2. Tanácskozott a megyei pártértekezlet (Folytatás az 5. oldalról.) volt. Az egyre növekvő ho­zamokról, terméseredmé­nyekről, valamint a tectini. kai-műszaki szín vonal eme­léséről is számot adott. Pél­dákkal bizonyította, hogy a dolgozók élet- és munkakö­rülményei miként változtak: 192 csalód költözött új ott­honba a gazdaság segítségé­vel. A most folyó kongresz- szusi és felszabadulási mun­kaversenyben. ötvenegy bri­gád kilen.es záz tagja vesz részt, teljesítve vállalásaikat, sizép munikasikerekikel kö_ szföntiik a pártkongresszust. DR. BÍRÓ IMRE Az állami gazdaság kül­döttének felszólalása után dr. Bíró Imre főorvos, a megyei kórház párttitkára lépett a szónoki emelvényhez. Az egészségügy dolgozói, több mint háromezren a me­gyében, jóleső érzéssel vették tudomásul — mondotta —, hogy a párt megyei vezetése elismeri fáradozásukat, a nép érdekében kifejtett ered­ményes munkát. Az egész­ségügy a két kongresszus között dinamikusan fejlődött. Korszerű technika áll a jól képzett ■ egészségügyi káde­rek rendelkezésére. A fejlő­dés üteme biztató a jövőt illetően is, hiszen az egész­ségügyi törvény jó utat je­lölt ki. A sok beteg gyógyí­tása gondokkal is jár. Ilyen többek között, hogy zsúfol­tak a szakrendelések. A kör­zeti orvosi munkának a jö­vőben nagyobb teret kell ad­ni, hiszen rendelkeznek a körzetek olyan felszereléssel, az orvosok tudással, hogy helyben az alapellátást elvé­gezhessék. Szólt az embert veszélyeztető környezeti ha­tásokról, arról hogy a helyte­len táplálkozás, a dohányzás, az italozás milyen hatással van a társadalomra. Végül megállapította, hogy az egészségügy szervezeti vál­tozásai, az integráció jó ha­tással vannak a gyógyító munkára, jobb a betegek el­látása, a gépek, műszerek kihasználása célszerűbb. LAKOS JÓZSEF Dr. Bíró József felszólalása után Lakos József, a pálfai Egyetértés Mgtsz, elnöke, a megyei tsz-szövetség elnöke kapott szót. A pálfai közös gazdaság eredményeit, valamint a szorgalmas tagság munkáját ismertette küldöttársai előtt. Kiemelte, hogy termelési eredményeik egyre növeksze­nek, tavaly kilencvenmiiyó forintos termelési értéket ál­lítottak elő, s állami tartalék­földeket vettek művelés alá. A szövetkezet összvagyona meghaladja a 140 millió fo­rintot, egyre korszerűbb ter­melési eszközök állnak a föl­det művelők rendelkezésére. A gondokról szólva hangsú­lyozta: ott kell megoldani a termelés során felmerülő gondokat, ahol keletkeznek; nagyobb erőfeszítést kell tenni a helyi lehetőségek ki­használására, a takarékosabb gazdálkodásra. Elmondotta, hogy a megye hatvannyolc szövetkezeti gazdasága az intenzív fejlődés szakában van, a termeléshez a feltéte­lek, technikai és emberi ol­dalról biztosítva vannak. A két kongresszus között a ter­melőszövetkezetek tagsága a párt agrárpolitikájának meg­valósításán eredményesen fá­radozott. PÉTI IMRE Péti Imre, a megyei párt- vb tagja, a megyei KISZ- bizottság első titkára Tolna megye ifjúságának helyzetét elemezve elmondta, hogy az elmúlt években javultak a párt ifjúságpolitikája meg­valósulásának feltételei. Minden, ami a fiatalokért és a fiatalokkál együtt törté­nik, megalapozott politikai és társadalmi alapon megy vég­be. Rámutatott a megyei KISZ-bizottság első titkára, hogy a lakáshelyzet volt és maradt a legnagyobb ifjúsá­gi problémánk. Igaz, hogy megyénkben a kiutalt laká­soknak több mint felét fia­talok kapták, a helyzet azon­ban még mindig nem kielé­gítő és a költségek növekedé­sével — bennük az albérleti költségek növekedésével — a helyzet lényeges javulására egyelőre nem is számítha­tunk. Péti Imre felszólalásá­ban korszerűbb lakásgazdál­kodási rendszer kimunkálását sürgette. A KISZ munkájával kap­csolatban a felszólaló rámu­tatott, hogy a szövetség szer­vezeti felépítése megfelel a kitűzött céloknak, a létszám egyenletesen emelkedik, bár nem nőtt úgy, mint szerették volna. Kezdeményezőbbé, tervszerűbbé vált a szervezeti tevékenység. Elmondotta, hogy a szövetség célja min­den ifjúsági réteg igényei ki­elégítésének módját megta­lálni, s kellő differenciálás­sal még vonzóbbá tenni a KISZ-t a fiatalok számára. KISZL FERENCNÉ A Paksi Konzervgyár üzem­vezetője a gyár nehézségeit és eredményeit ecsetelve el­mondta, hogy az új munka­erőhelyzet az élőmunka jobb kihasználására, a termék- szerkezet átalakítására, az anyag- és energiatakarékos­ságra, a hatékonyság javítá­sára sarkallta a gyár politi­kai és gazdasági vezetését. A szocialista munkaverseny eredményeképpen a tervezett hárommillió helyett 5,2 mil­lió forint értékű anyagot si­került megtakarítaniok. S noha a borsóból jelentős ki­esés sújtotta az üzemet, a tervezett 42 millió forint he­lyett 40 millió forint nyere­séget sikerült produkálniok. Elmondta Kiszl Ferenené, hogy a gyár termelési tervei Kiszl Ferencnét követően Sarlós István, a Politikai Bi­zottság tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkára szólalt fel. Bevezetőben a Központi Bizottság nevében köszöntöt­te a megyei pártértekezlet résztvevőit, majd a kongresz. szusi irányelvek országos vi. tájával kapcsolatban el­mondta, hogy azt a pártalap- szervezetek mindegyike meg­vitatta, a társadalmi szervek mindegyike nyilatkozott. A pártbizottságok a különböző szervek, intézmények nagyon sok olyan levelet, észrevételt kaptak, amelyben nem a párthoz tartozó állampolgá­rok fejtették ki és írták le véleményüket. A hozzászólásokra a párt­tal való egyetértés volt a jel­lemző. Természetes a mi szá­munkra az is fontos, hogy a hozzászólók nemcsak azt mondták: nagyszerű az a gondolatsor, amivel találkoz­tak az irányelvek olvasása­kor, hanem több száz kézzel­fogható, elfogadandó és vég­rehajtandó javaslatot is tet­tek. Az alapvető igény, amely mindenhol elhangzott úgy szólt, hogy a párt folytassa jól bevált kül- és belpoliti­kai irányvonalát, következe­tesen dolgozza ki ennek szel­lemében gazdasági és kultu­rális teendőit, követeljen fe­gyelmet párttagtól és pártonr kívülitől, vezetőtől és beosz­tottól, mindenkitől, aki köz­tünk él, aki a mi munkánk gyümölcsét élvezni akarja és aki egy jobb jövőről álmodo­zik. Egyöntetűen fölléptek azzal a kívánsággal és követel­ménnyel, hogy a társadal- * munkban még megtalálha­tó, észlelhető és a szocializ­mus eszmeiségével ellentétes magatartásformák ellen az eddiginél jobban, határozot­tabban lépjünk fel. iGondjainkról szólva el­mondta Sarlós István, hogy a magyar nép most is, mint a múltban is a nehéz fel­adatoknál nem a nehezet, ha­nem a feladatokat veszi ész­re. Azokból a nehézségekből, amelyekről olyan sokat és olyan sokan beszélnek ma, lényegében a cselekvés lehe­tőségét fogják észrevenni. Részletesen foglalkozott a Politikai Bizottság tagja az aktuális külpolitikai kérdé­sekkel, levonva a következ­tetést: az imperializmus ter­mészete ugyanaz, ami volt, most úgy látszik, azt hiszik, olyan szakaszba érkeztek el, amikor nyíltan, leplezetlenül és minden vonatkozásban reálisak, azokat a pártszer­vezet támogatja. Elmondta a felszólaló azt is, hogy a gyár termékei mi­nőségének javításán túl nagy gondot fordítanak a könnyebb értékesítés érdekében a tet­szetős, vonzó, korszerű cso­magolásra is. imperialistaként léphetnek fel. A továbbiakban arról szólt, hogy az elmúlt 25 évben volt olyan periódus, amikor a ha­tékonyságról, a szervezett­ségről, az import csökkenté­séről, az exporttermelés ész­szerű növeléséről, az ipar. szerkezet változásáról beszél­tünk. Most, a VI. ötéves terv küszöbén arról van szó, hogy mindezékkel a felada­tokkal nem külön-külön és a másiktól elszigetelve, ha­nem egyszerre, egyidőben, folyamatosan kell foglalkoz­ni. Ahhoz, hogy a követel­ményeknek megfelelően tud­junk gazdálkodni, egyre több szocialista gondolkodású és szocialista magatartásé em­berre van szükségünk. Ennek legmegfelelőbb alkotó, for. máló eszköze a Szocialista de­mokratizmus. Már egy hónap sem vá­laszt el bennünket a XII. kongresszustól. A Központi Bizottság arra törekszik, hogy magán a kongresszuson a Tolna megyei és a többi me­gyei pártértekezlet állásfog­lalását, útmutatását, javasla­tait figyelembe vegye. BECHTEL JANOSNÉ A Politikai Bizottság tag­ja után Bechtel Jánosné, a Bonyhádi Vasipari Szövetke­zet betanított munkása, a bonyhádi városi pártvégre­hajtó bizottság tagja kapott szót. Beszámolt arról a fejlődés­ről, amely szövetkezetüket alig egy évtized alatt kisipari jellegű üzemből korszerű középüzemmé változtatta. Ezt egyrészt, saját fejlesztési alapból és sok társadalmi munkával valósították meg. Beszélt a szövetkezeti de­mokrácia gyakorlati meg­valósulásáról, a módosított szövetkezeti törvény adta le­hetőségek felhasználásáról, a különböző fórumokról, a szo­cialista brigádmozgalomról, amelyben a szövetkezet tag­jainak 86 százaléka vesz részt. Megváltozott a nők helyzete is a szövetkezetben. — Jómagam — mondta —, egyike vagyok annak a tíz nődolgózónak, akik tavaly hegesztőtanfoíyamot végez­tünk. Egy éve még el sem tudtuk képzelni kezünkben a hegesztőpisztolyt és ma már valamennyien bátran dolgo­zunk vele. Felszólalása be­fejező részében a pártszerve­zet eredményes termelésirá­nyító, -ellenőrző munkájá­val foglalkozott. • Dr. Máté János, a mandá­tumvizsgáló bizottság elnöke jelentést tett a pártértekez­letnek. VILLÁNYI JÓZSEF Villányi József, a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója szólalt fel ezután. — A beszámolási időszak­ban vállalatunk eleget tett a rá háruló feladatoknak — mondta —, miközben ipari potenciálja fejlődött, kor­szerű építési módszereket vezetett be. Jelentősen túl­teljesítette lakásépítési elő­irányzatát és mintegy négy- százmillió forinttal több munkát végzett el a Paksi Atomerőmű építésénél, mint ami eredeti feladata volt. Voltak sikertelenségek is, elsősorban minőségi hiá­nyosságok és — csökkenő mértékben — késedelmes át­adások. A vállalat felkészült aura, hogy a megváltozott helyzetben is eredményesen működhessen. Olyan vállala­ti politikát alakítottunk ki és folytatunk — mondta —, amely alkalmazkodik az új, nehezebb körülményekhez. Ennek egyiik formája, 'hogy kezdeményező és 'irányító szerepet vállaltunk a megye építőipari társulásának létre­hozásában és működtetésé­ben. Ezáltal a rendelkezé­sünkre álló korszerű techni­kai bázist, igényibe vehetik a kisebb építőipari szerveze­tek is. Célunk — és ezt po­litikai kérdésnek-f eladatnak tartjuk —, hogy a .megye építőipara eleget tudjon ten­ni .mindannak, ami a VI. ötéves terviben rá hárul. DOMBI IMRE Villányi Józsefet Dombi Imre, a 22. számú Állami Építőipari Vállalat kitűzője, alapszervi párt-titkár követte a felszólalók sorában. Beszélt a Politikai Bízott, ság 1978-lban hozott határo­zatáról, amelynek megvalósí­tásával meggyorsult az * atomerőmű építése-szerelése. Az építkezésen nagy a sze­repük a fiataloknak — az ifit dolgozók fele 30 éven aluli — mondta. A KISZ Központi Bizottsága KISZ. építkezéssé nyilvánította a beruházást, ennek keretében hozták létre a KlSZ-építő- bri'gádoti. — Jómagam is Hajdúbö­szörményből jöttem a KISZ felhívására. Jelenleg 250-en vagyunk és mindig olyan helyen „vetnek be” bennün­ket, ahol kritikus a helyzet. A fiatalok egy évre kötnek szerződést, ám háromnegyed részük az egy év’ lejártával itttmarad. A továbbiakban a káder, nevelő munkáról beszélt, va­lamint a szocialista brigád- mozgaloimró’, megemlítve, hogy aiz ifjúsági szocialista brigádok az elmúlt évben 80 ezer óra társadalmi mun­kát végeztek. EGYED MIHÁLY Szünet után Daradics Fe­renc elnökletével folytatta munkáját a megyei pártérte- kezlet, s elsőként Egyed Mi­hály, az SZMT vezető titká­ra kapcsolódott a vitába. Nyolcvanezer szervezett dolgozó nevében köszöntötte a kommunisták tanácskozá­sát, s megállapította, hogy a pártértekezlet dokumentu­mai, illetőleg a hozzászólá­sok, a vita azt tanúsítja, hogy eredményes volt mun­kánk a két kongresszus kö­zött. A kongresszusi irány­elvek a szakszervezeti mun­ka feladatait is megjelölik. Most az a tennivaló, hogy a termelést, a gazdálkodást se­gítő munkát tegyék a szak- szervezeti mozgalom fő fel­adatai közé. Tizenkétezer vá­lasztott tisztségviselő mun­kálkodik azon, mondotta a vezető titkár, hogy a párt politikáját megértessék az emberekkel, annak végrehaj­tására mozgósítsanak. A szakszervezeti tisztségviselők fő tennivalója, hogy a moz­galmat összekötő kapoccsá tegyék a tömegek és a párt között. A szakszervezeti jo- gok-kötelességek témakört érintve az üzemi demokrácia további szélesítését látja in­dokoltnak, minél több em­bert aktív gazdasági és poli­tikai munkára kell ösztönöz­ni, hiszen nagy feladatainkat csak cselekvési egységben tudjuk sikerrel végrehajtani. VERESEGYHÁZI ATTILA A szakszervezeti vezető tit­kára után Veresegyházi Atti­la, a SZOT-gyermeküdülő (Vajta) tanára, alapszerve­zeti titkár kapott szót. A pártalapszervezetben fo­lyó politikai munkát elemez­te. Elmondotta, hogy kritiku­san vizsgálták munkájukat, s arra a meggyőződésre jutot­tak, hogy konkrét pártmun­kát kell adni az alapszerve­zetben a tagoknak, s a fel­adat teljesítését számon is kell kérni. A felvilágosító munka folyamatossága fontos a pártéletben, hiszen mindig új helyzet áll előttünk, gaz­(Folytatás a 7. oldalon.) Sarlós István felszólalása %

Next

/
Oldalképek
Tartalom