Tolna Megyei Népújság, 1980. március (30. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-15 / 63. szám
XXX. évfolyam, 63. szám. ÁRA: 1,20 Ft 1980. március 15., szombat Mai számunkból arcél háttérrel, (2. old.) PALÁNK TEGNAP, MA ÉS HOLNAP (3. old.) OLVASÓSZOLGÁLAT KUTATÁSI TÉMA: A BURGONYA (3. old.) Vér nélküli, nagy győzelem Milyen nap lesz holnap? — kérdezte március 14-én este Petőfi a PilvaX-kávéházban a körülötte állóktól. — Szerda — válaszolta valaki. — Szerencsés nap — szólt Petőfi —, akkor házasodtam. S amikor az előkészületek közben Jókai botjából, amellyel izgatottan hadonászott, a beléje rejtett tőr senkit meg nem sebezve repült ki, s Bécs felé mutatva szegeződött az ajtóba, többen felkiáltottak: szerencsés jel! Babonásak lettek volna? — Korántsem. Belső izgalmi állapotuk, szorongásuk fejeződött ki csupán abban, hogy biztató jeleket kerestek. Mást pedig, mint apró véletlen tényeket, nem találhattak. Hiszen ki tudhatta közülük előre, hogy tervük sikerrel jár? A fiatalság és vele a város lakosságának jó része mozgósításában bizonyára nem kételkedtek. De Pest-Budán folyvást két ezred katonaság állomásozott, éppen e városok nyugalmát biztosítandó. Mi lesz, ha a majd tízezer katonát kivezényelik a kaszárnyákból? Mit lehet itt tenni? Csak egyet: kész helyzet elé állítani a feudális abszolutizmus kormányzati szerveit. — Nem kérni kell tőlük, hanem a megvalósított vívmányokat kell elfogadtatni. Petőfi szerint a szabadságjogok legfontosabbika, alapintézménye a sajtószabadság. Az első út tehát nem a kormányzati épületek felé, hanem a legnagyobb nyomda, a Länderer és Heckenast felé vezet. De mi lesz, ha a nyomdász megtagadja követeléseik teljesítését — a Nemzeti Dal és a Tizenkét Pont kinyomtatását? Szakértelmük nyilván nem elégséges ahhoz, hogy a nyomdagépeket működtessék. De miért ne engedne a nyomdász a műhelyét körülvevő tömegeknek? Hiszen a sajtószabadságot mint polgár is óhajtja, s mint lapkiadónak, neki ez a vívmány nagy anyagi fellendülést ígér. Ezért történik tehát, hogy Länderer, átvéve a kéziratokat, fennhangon így szól: nem tudom kinyomtatni, hiányzik róla a cenzor aláírása —- majd halkan hozzáteszi: foglaljanak le egy nyomdagépet! S a nyomda alkalmazottéként tesz eleget a nép óhajának. Közben hasztalan zuhog az eső: nincs senki a jelenlévők közül, aki ezt az első nagy siker után „rossz jelnek” tartaná. A tömeg folyvást gyarapszik. Az egyetemistákhoz mind több „kaputos” (kabátos) ember, városi polgár, céhlegény csatlakozik, s egyre több „gubás”, tehát paraszti Viseletű is feltűnik közöttük. A József-napi vásár mindig több napig tart, s az első vásározók már felérkeztek Pestre. Újabb szerencsés körülmény ez, amely azonban már korántsem véletlen! Eredetileg éppen e vásár csúcspontján, március 19-én készültek fellépni, s a március 13-i bécsi forradalom 14-én megérkező hírére döntöttek úgy: azonnal cselekedni kell. A bécsi forradalom híre a változásokat óhajtókat cselekvésx-e, a kormányon lévőket bénultságra késztette. Ha a Habsburgok ott Bécsben elbocsátották a kormány első emberét, a gyűlölt Metternichet, Pesten sem lesz tanácsos az ellenállás — vélték az utóbbiak. Annál is inkább, mert a forradalmárok követelései korántsem arra irányulnak, hogy az országot Budáról kormányozó Helytartótanács- mondjon le (sejtik, hogy annak napjai ugyanis meg vannak számlálva), hanem csupán a sajtószabadság, e megvalósult tény tudomásulvételét, a nemzetőrség megalakítását és az egyetlen Budán őrzött politikai fogoly, Táncsics Mihály író (éppen a cenzúra megkerülése miatt ül börtönben!) szabadon bocsátását követelik. Ekkor már a Helytartó- tanács az, amely, Petőfi szavaival, „reszketni méltóz- tatik”, s nagy sietve hozzájárul a követelések teljesítéséhez. Törénelmileg véletlen, hogy ezekben a sorsdöntő napokban Pozsonyban együtt ül a rendi országgyűlés. Ez a testület, a pesti forradalom hatására és a nagy francia forradalom példájára, nemzetgyűléssé nyilvánítja magát, s immár nem csupán a kiváltságosok, hanem az egész nemzet képviseletében fogalmazza meg, s rögzíti majd törvényben a tizenkét pontban tömören összefoglalt kívánalmakat. A pesti forradalom híre óriási segítség a változást régóta szorgalmazóknak, a konzervatív-reakciós erőket pedig tehetetlenségre kárhoztatja — kénytelen-kelletlen ők is tudomásul veszik a bekövetkezett változásokat. Ha nem is nyugszanak bele azért mindnyájan. Mert a március 14-i aggodalmak másnap ugyan alaptalanoknak bizonyultak, de hetekkel később már megmutatkoztak az első aggasztó jelek. A hadsereg továbbra is az uralkodónak engedelmeskedett, s az első érzékelhető ellenforradalmi lépések közé tartozott, hogy az udvar még márciusban bizalmi emberét, Jellasicsot nevezte ki horvát bánná. Az olasz forradalom, a prágai és a bécsi megmozdulások egyelőre lehetetlenné tették ugyan, hogy az udvar ellenlépéseket tegyen, de a fegyveres összecsapásra számítani lehetett. 1948 őszétől a nemzet önvédelmi háborúra kényszerült. A roppant küzdelemben alulmaradt ugyan, de nem bukott el: leverték. A „küzdelemre, mely világcsoda” (Arany János) újabb, most már politikai küzdelem következett: az elveszettnek visszaszerzéséért, továbbfejlesztéséért. Ennek kudarcai és félmegoldásai | még inkább kiemelték nemcsak az előző, feudális kor- jj szak felől érzékelve, hanem a későbbi korokból is f visszatekintve, a március 15-i győztes forradalom je- # lentőségét. A. G. I ...... « A tolnai selyemgyár rekonstrukciója Felgyorsult ütemben folyik a tolnai selyemgyár rekonst. rukciója, amely egyszersmind számottevő bővítést is jelent. A nyolc Schweiter típusú kónuszoló (keresztcsévélő) gépből mutatunk be egyet. Munkába állításuk igen fontos fejlesztése az üzemnek. Ezek a gépek csévélik majd át a fonalat papír vagy műanyag orsóra, s így történik majd a fonal szállítása. Felújították, pontosabban, átalakították a kazánházat. Két darab, nehézolaj-tüzelésű Láng-kazán szolgáltatja most már a gőzt. Napi teljesítményük 12 tonna gőz darabonként, a régi két kazán együttes teljesítménye alig ért el a nyolc tonnát. Különösen a készülő festődé nagy gőzigénye kényszerítette rá a gyár vezetőit a kazánház felújítására. Fotó: Gottvald Károly A MÉSZÖV küldöttközgyűlése Etiópia és Szudán rendezi viszonyát Tegnap délelőtt tartotta első félévi ülését Szekszárdon Somi Benjamin MESZÖV- elnök elnökletével a megyei művelődési központban a Fogyasztási Szövetkezetek Tolna megyei Szövetségének küldöttközgyűlése Előtte ülésezett az ÁFÉSZ, a takarékszövetkezeti és a lakásszövetkezeti választmány. Mindhárom testület az elmúlt évi munkát, gazdálkodást értékelte, az ez évi feladatokat és munkatervet tárgyalta meg. A küldöttközgyűlés a napirend első pontjaként az ÁFÉSZ-ek, takarék- és lakás- szövetkezetek 1980. évi feladatait vitatta meg Csapó Je(Folytaitás a 2. oldalon.) Etiópia és Szudán kapcsolatainak gyors rendezése cél. jából a két ország vezetői megállapodtak, hogy a már meglévő államközi szerződéseket átültetik a gyakorlatba, s fejlesztik a kétoldalú kap. csőlátókat — hangoztatja az a közlemény, amelyet Afo- dulmagid Hamid Khalil szu_ dáni alelhök és Fikre Szelasszáé Vog-Deresz, az etió_ piai ideiglenes katonai kor. mányzótanács főtitkárának Addisz Albeba-i tárgyalásairól adtak ki. A csütörtökön közzétett dokumentum' szerint felújítják az etiópiai—szudáni közös konzultatív .tanács és a határbizottság tevékenysé. gét. A várossá fejlődő Tamási [Lapunk tegnapi) számában dr. Várady János nyugalmazott körzeti orvos Tamási múltját mutatta be. Tamási a felszabadulás után, még az ötvenes években is poros,, sá. ros község volt.. Akkoriban senki sem merte hinni, hogy a hetvenes évek végén már mint várossá fejlesztendő nagyközséget tartják nyilván. Mit jelenthet egy nagy. községnek a városi rangra emelés? Nagyobb .társadalmi elismerést, a társadalom erőforrásaiból nagyobb részesedést a fejlesztésre, fejlettebb életkörülményeket. Ezért törekszenek a nagyközségek arra, hogy a jogszabályiban meghatározott mutatókat: vízellátás, csatornázás, városias megjelenés, orvosi ellátás — elérjék. A felsőbb szervek részéről a. városok számának növelé. se azért fontos^ mert a városok "a szocialista életmód kialakításának feltételeit — foglalkoztatás, továbbképzés, nevelés, oktatás — asz ellátottság és technikai adottságok .tekintetében, hatékonyabban tudják megvalósítani, mint a községek. Az ország területei nem egyenletesen fejlődnek és az egyenlőtlenségek csökkenté, sének egyik módja, hogy az elmaradott térségekben — a termelés fejlesztésével együtt — növeljék a városok számát Fontos szerepet töltenek be a településhálózatban! a vá_ rosok. Ugyancsak központi szerepet játszanak vonzás- körzetük társadalmi újratermelési folyamatában, valamint a népesség közép- és felsőfokú ellátásában. A városok számának növelése e feladatok megvalósítását is elősegíti. Tamási az országos településhálózat-fejlesztési koncepcióban a fejlett nagyközségek közöt t szerepel Ez pedig azt jelenti, hogy közeleg az idő, amikor nemcsak városias lesz Tamási, hanem város is. A városi rang eléréséért sokat tettek eddig is a tamásiak. Hogy milyen Tamási utcakép az élet ma Tamásiban, azt mutatjuk be lapunk 4. oldalán, a Tamási magazinban.
