Tolna Megyei Népújság, 1980. március (30. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-02 / 52. szám

/* SifepÜJSÄG 1980. március 2. Tanácskozott a megyei pártértekezlet (Folytatás a 3. oldaliról.) tős szerepet tulajdonít a rendszeres testedzésnek. Megyénk minőségi sportját A beszámolási időszakban növekedett a marxizmus— leninizmus befolyása, széle­sedett a szocialista közgon­dolkodás, emelkedett a me­gye lakosságának műveltsége, kulturális színvonala, széle­sebb körben vált általánossá a szocialista erkölcs és élet­mód. A megye dolgozói azo­nosulnak a párt politikájával, a szocialista építés, benne megyénk fejlesztése felada­taival. Jó a politikai közér­zet. A közgondolkodásban növekszik a társadalmilag hasznos munka tekintélye. Egyre többen találják meg mindennapi munkájukban az alkotás örömét. Felismerik, hogy boldogulásuk kibonta­kozása csak a közösségen belül és a munka által biz­tosítható. A megye jó gaz­dasági eredményei tükrö­zik a szocialista munkaer­kölcs fejlődését. Az erősödő pozitív tenden­ciák mellett léteznek még kedvezőtlen jelenségek is. A közvélemény nem mindig egységesen elítélő a munká­ját hanyagul, rosszul, fele­lőtlenül végző emberrel szemben. A jó munkáért já­ró anyagi és erkölcsi megbe­csülés értékét is gyakran aláássa, hogy a rosszul vég­zett munkának nincsenek eléggé érzékelhető, mindenki számára nyilvánvaló hátrá­nyai. Növekszik a közösségért való tenniakarás, az embe­rekkel és egymással való tö­rődés. Szép példáit tapasz­talhattuk ennek, amikor egyes üzemek, vállalatok váratlanul nehéz helyzetbe kerültek, vagy soron kívüli feladatokat kellett megolda­ni; amikor a mostoha idő­járás, a természeti csapás okozta nehézségeket kellett leküzdeni; amikor gyermek- intézmények érdekében tár­sadalmi munkára hívták a lakosságot. Erről tanúskodik a rászorulóknak nyújtott se­gítség és a lakótelepi társa­dalmi akciók is. Tovább erősödött a közéle­ti tevékenység, nőtt a véle­ménynyilvánítási készség, a beleszólási igény és mind­jobban élnek is ezzel. Egyre többen vállalnak társadalmi feladatokat, de sok még a formális elem is. Előfordul, hogy nagyobb elismerésben részesül a látszatközéletiség, a mindenáron való „nyüzs­gés”, mint a tényleges és eredményes társadalmi mun­ka. A lakosság egyre nagyobb részére jellemző, -hogy magáé­nak vallja és cselekvőleg vállalja a szocialista haza- fiság és a proletár nemzet­köziség eszméjét. Az emberek tudatának egyre meghatáro­zóbb eleme a haladó forra­dalmi hagyományok tisztele­te, a szocialista építés útján elért eredmények megbecsü­lése, a népünk felemelkedé­séből fakadó büszkeség. A lakosság mind szélesebb körében tudatosul, hogy a szocialista hazafiság, ha­zánk érdekeinek a szolgála­ta elválaszthatatlan a nem­zetközi haladástól, a munkás- osztály nemzetközi harcától, a proletár internacionaliz­mustól. Gazdagodó hagyományai vannak a Szovjetunióhoz, a szocialista országokhoz fű­ződő kapcsolatainknak. Me­gyénknek a szovjet Tambov és a német Karl-Marx-Stadt megyékkel kialakított test­véri és munkakapcsolatai to­vább fejlődtek, jól szolgál­ják a Szovjetunió és NDK népeivel a barátság, az in­ternacionalizmus elmélyülé­sét. A szocializmustól idegen jelenségek és magatartásfor­mák közül az egyik legtöbb gondot okozó, és a lakosság minden rétegében megtalál­ható magatartásforma a kis­ma kilenc szakosztály képvi­seli, amelyek 19 versenyzőt adnak különböző válogatott kereteknek. polgáriság, amely sokféle ár­nyalatban jelentkezik. Ez megnyilvánul a politikái kö­zömbösségben, az önös ér­dek gátlástalan érvényesíté­sében, a kivagyiságban, a rongyrázásban, a harácsolás- ban, az „ügyeskedésben”, törvényeink kijátszásában. Ezeket elítéljük és harcólunk ellenük. Azt viszont támo­gatjuk, amikor az emberek tisztességes, becsületes mun­kával szerzett anyagi javak­kal teszik könnyebbé, szeb­bé életüket. A hazai és nemzetközi vi­szonyoktól függően me­gyénkben időnként újraéled, nek; jelentkeznek a szocia­lizmustól idegen nacionalista és kotzlmopol iita nézetek. A nacionalizmus sajátos meg­nyilvánulási formája a sa­ját eredményeink és szere­pünk túlértékelése, más or­szágok eredményeinek lebe­csülése. INövekedetit a párt, a tár­sadalmi és tömegszervezetek oktatásában részt vevőik szá­ma és javult a tartalmi szín. vonal. A párttagság 70—75 százaléka rendszeresen -részt vesz szervezetit politikai ok­tatásban. A XI. kongresszus óta a marxista—leninista esti egyetemet, annak sza­kosított tagozatait és külön­böző tanfolyamait 1510-en végezték el. Ebben az idő­szakban -a marxista—'leni­nista eslti középiskolában 2929-én fejezték be tanúimé, nyalkát, a párt- és tömeg- szervezeti tanfolyamokon pe­dig 37—39 ezren gyarapítot­ták marxista ismereteiket. A párto'ktatási tömeg-tanfolya­mok hallgatóinak átlagosan 50 százaléka fizikai dolgozó, 30 százaléka nő. A XI. kongresszus óta to­vább fejlődött, korszerűsö­dött az állami oktatás is. A Központi Bizottság 1972-es, oktatáspolitikáról szóló ha­tározatának gyakorlati meg­valósítása eredményesen fo. lyifc. Aiz elmúlt időszakban ki­emelten fejlesztettük az ál­talános iskolákat. Javult tartalmi, nevelő tevékenysé­gük, fejlődött az iskolai élet demokratizmusa, gazdagodott a tanulók általános művelt­sége, nagyobb hangsúlyt ka­pott politikai, világnézeti formálásuk. A tanköteles korúak 97,5 százalékát beíratják az álta­lános iskolába. -Lassú javu­lás van a végzősök arányá­ban, 16 éves korig a beirat­kozottak 90,4 százaléka végzi el a 8. osztályt. Az általános iskolát végzettek 96 százalé­ka tanul tovább középfokú oktatási intézményekben. Az elmúlt pártértekezlet óta több intézkedés történt a megyében a középfokú ok­tatás szerkezetének korsze­rűbbé tételére. Az intézmé­nyek többségében magas színvonalú oktató-nevel 5- mumka folyik. Javultak az oktatás feltételei. Uj giomá. zäuim épült Tamásiban. Bő­vült a középfokú oktatás kollégiumi férőhelyeinek száma. A megye iparosodásával összhangban fejlődött, szín­vonalasabb lett a szakmun­kásképzés. Uj szakmák ho­nosodtak meg megyénkben. Korszerűsödtek- bővültek a szakmunkásképző intézetek. Több intézményben létesült szakmunkások szakközép- iskolája, Itníg több szakkö­zépiskolában szakmunkás- képzés is folyik. Mindez je­lentős mértékben biztosította megyénk szakmunkás­utánpótlását. . Hatékonyabb lett a munkára, az állam- polgári kötelességek teljesí­tésére való nevelés. A középiskolák nappali ta­gozatán végzők 23,6 százalé­ka nyert felvételt felső fokú oktatási intézményekbe. Ez az arány -kielégítő, maga­sabb az országos átlagnál. Megyénkben a Kaposvári Tanítóképző iFőiskola -kihe­lyezett tagozataként felső­fokú oktatási intézmény mű­ködik. A főiskola segíti me­gyénk és a szomszédos me­gyék pedagógus-gondjainak megoldását. Hozzájárul a megye kulturális életének gazdagításához, kedvezőbb lehetőséget teremt a fiatalok továbbtanulásához. A megye -gazdaságával összhangban fejlődött a la. kosság kulturális élete, gaz­dagodott ál-tálános műveltsé­ge, növekedett kulturális igé­nye. Művelődéspolitikai munkánk nagymértékben elő­segítette a szocialista tudat és életmód további térhódí­tását, az emberi kapcsolatok, az együttélés szocialista nor­máinak fejlesztését is. Törekedtünk a lak-osság kulturális és művelődési le­hetőségeinek további javító, sara. Kiépül,t a városi, já­rási központi szerepkörű művelődési ház és könyvtár- hálózat. Az újonnan épült paksi és bonyhádi művelődé­si ház, a dombóvári művelő, dési ihiáz és könyvtár, a ta­mási könyvtár, a szekszárdi és a tamási úttörőház kor­szerű lehetőségeket teremtett a színvonalasabb közműve­lődési munkához. Népszerű közművelődési formák alkalmazásával szé­lesebb rétegeket érintő és folyamatosa;!* kulturális élet bontakozott ki. Erősö­dött az önképzés igénye. A legnagyobb figyelmet a munkások és a fiatalok kö­rében. folyó kulturális mun­káira fordítottuk. A munkás, művelődés fejlesztése terén- szép eredmények születtek. Hatékonyán működnek a szocialista brigádok klubjai, a megyei munkásművelődési napok betöltötték szerepüket. A népművészet, a kulturá­lis hagyományok megőrzését és bemutatását vállaló kö­zösségek közízlést formáló munkája is fejlődött. A 220 kulturális együttesnek, cso­portnak ötezer állandó részt­vevője van. Műsoraikkal gazdagabbá, színesebbé te­szik megyénk kulturális éle­tét. További előrehaladásunk érdekében változatlanul se­gítsek és ellenőrizzük, hogy a társadalmi, gazdasági fej­lődés biztosította kulturális, művelődési lehetőségeket cél­juknak megfelelően, hatéko­nyan használják fel. Megyénkben a növekvő gazdaságpolitikai feladatok, a termelési rendszerek elter­jedése kedvezően hatottak a tudomány eredményeinek gyakorlati alkalmazására. Különösen a mezőgazdaság­ban hoztak jó eredményeket Megyénk pártszervei és szervezetei megfelelően vég­zik az állami szervek, a tö­megszervezetek és mozgal­mak elvi, politikai irányítá­sát. E szervek jól segítik a párt politikájának elfogadta­tását, a helyi politika kiala­kítását, az ezekből adódó fel­adatok végrehajtásét. Mozgó­sítják a dolgozókat, biztosít­ják a párt tömegkapcsolatai­nak az elmélyítését, kiszéle­sítését megyénk valamennyi dolgozójára. A pártegység szilárd. A párt marxista—leninista vi­lágnézetét, politikáját a pár­ton belül senki nem vitatja. Frakciók nincsenek, de még egyes notórius szembenállók is ritkán találhatók. Jelentős eszköze volt a pártegység erősítésének a tagkönyvcse- rével együttjáró elbeszélge­tések, a párttagok vélemé­nyének kikérése. Megyénk pártéletében ér­vényesül a demokratikus centralizmus. A centralizmus kifejeződik a felsőbb párt­szervek határozatai és azok helyi feladatainak követke­zetes végrehajtásában, szá­monkérésében. Rendszeres, hogy az alsóbb szervek be­számolnak a felsőbbeknek, a választott vezetők a testüle­teknek. Minden párttagtól megkövetelik a hozott hatá­rozatok végrehajtását. Fejlődött megyénk párt­szerveinek, pártszervezetei­nek, a pártapparátusnak a munkastílusa is. A párt po­litikájának helyi végrehaj­tása, egy-egy feladat tenni­valóinak kidolgozása során nagy gondot fordítanak a helyzet reális számbavételé­re, a követelmények alapos mérlegelésére. Más szervek­nél is megkövetelik ezek fi­gyelembevételét. Tovább fejlődött, rendsze­resebbé, céltudatosabbá vált a pártellenőrzés. Jobban se­gíti a végrehajtást, a legfon­tosabb feladatok végrehajtá­sának ellenőrzésére irányul. Számba veszi az elért ered­az új, hatékonyabb fajták és a korszerűbb gazdálkodás bevezetésével. Figyelemre méltók a levél­tár és a múzeum által folyta­tott kutatások, ásatások, ki­állítások, a kiadott tanul­mánykötetek, évkönyvek. Eredményes kutatói tevé­kenység folyik a pedagógia, a közgazdaság- és az orvos- tudományok területén is. A tudományos egyesületek hatékonyan segítik a tudo­mány eredményeinek meg­ismertetését, széles körű al­kalmazását. E társulatok munkája hozzájárult a lakos­ság természet- és társadalom- tudományi ismereteinek szé­lesebb körű elmélyítéséhez is. Feladatunk, hogy a jövő­ben jobban támaszkodjunx munkájukra. ményeket és a jó módszere­ket, de feltárja a végrehaj­tást akadályozó fogyatékos­ságokat, mulasztásokat, hibá­kat is. Megfelelő javaslato­kat tesz a végrehajtás aka­dályainak felszámolására, a meglévő lehetőségiek kihasz­nálására, a hatékonyabb mozgósításra. Ez történt a három országosan kiemelt beruházásunk; a Simontor- nyai Bőrgyár, a Paksi Atom­erőmű és a Szekszárdi Hús­kombinát esetében, és ezt a célt szolgálta a nem megfe­lelő eredményeket elérő gaz­dasági egységek kommunis­ta vezetőinek rendszeres el­számoltatása is. A megyei pártbizottság, mint a megye politikai irá­nyító szerve, működési terü­letén érvényesíti a párt poli­tikáját, szervezi és ellenőrzi annak megvalósítását. A párt. általános politikája, a fel­sőbb pártszervek határozatai és a megyei lehetőségek számbavétele alapján helye­sen határozza meg a megyei politikai feladatokat. Testületi ülésein rendsze­resen tájékoztató hangzik el a Központi Bizottság ülésé­ről, határozatairól. Általában napirendre kerülnek a me­gye időszerű, döntésre érett legfontosabb politikai, gaz­dasági, kulturális és ideoló­giai, valamint a pártélet idő­szerű kérdései. Központi he­lyet foglalnak el a gazdaság- politikai feladatok. Megfelelően alakul a párt­építő munka. A XI. kong­resszus tagfelvételi célkitűzé­sei alapvetően megvalósul­nak. A pártba olyanok ke­rültek, akik nemcsak egyet­értenek a párt politikájával, hanem részt vállalnak an­nak megvalósításából, mun­kájuk, magatartásuk példa­mutató. A pártba lépés kez­deményezése döntő részben a pártalapszervezetek részé­ről történik. Erősödött a pártfegyelem. A pártszervek és pártszerve­zetek következetesebben lép­nek lel a fegyelmet megsér­tőkkel szemben. Megyénk pártszervei és -szervezetei munkájának ja­vítása érdekében feladatok: A döntések meghozatalához segítsük a szélesebb körű, ér­demibb minősítő vélemények, hozzászólások kibontakoztatá­sát a testületi tagok céltuda­tosabb felkészítésével, az in­formáció terjedelmének csökkentésével, tartalmának javításával, a testületi ülé­sek napirendjére kerülő anyagokhoz kapcsolódó előze­tes információ biztosításával. Minden információnál konk­rétságra, tényszerűségre kell törekedni. A pártszervek munkájában legyen rendszeres gyakorlat az irányításuk alá tartozó pártszervek, alapszervezetek határozatainak értékelése. Követeljék meg az általános feladatokat tartalmazó, vég­rehajthatatlan határozatok, a felsőbb pártszervékét másoló cselekvési programok, intéz­kedési tervek megszüntetését. A járási, városi pártbizott­ságok a területükön lévő gyáregységek alapszervezetei­ben az üzemi és területi elv megfelelő együttes érvénye­sítése érdekében tegyék rendszeressé munkakapcsola­tukat a vállalati központ pártszerveit irányító pártbi­zottságokkal. A megyében a tömegszer­vezetek és -mozgalmak ren­deltetésüknek megfelelően, önállóan működnek. A me­gye párt-, tömegszervezeti és tömegmozgalmi szervei és szervezetei között általában jó együttműködés és munka- kapcsolat van. A párt elvi, politikai irányítást valósít meg. A párt politikájának, határozatainak érvényesíté­sét e szervekben és mozgal­makban dolgozó kommunis­ták révén biztosítja. Ezt pártszerveink úgy segítik, hogy a tömegszervezetek és -mozgalmak vezetőit, az ott dolgozó kommunistákat rend­szeresen tájékoztatják a te­rületükre vonatkozó pártha­tározatokról, a soron lévő feladatokról. A párt döntésé­nek kialakításához gyakran igénylik a tömegszervezetek és -mozgalmak vezető testü­letéinek, vezetőinek a véle­ményét, javaslatait. A megye társadalmi, gaz­dasági és kulturális fejlődé­sével összhangban növekszik az ifjúság társadalmi szere­pe. A Kommunista Ifjúsági Szövetség az állami, gazda­sági, társadalmi szervekkel együtt, a fiatalok körében eredményesen segíti a párt politikájának megvalósítását. A Kommunista Ifjúsági Szö­vetség szervei és szervezetei eredményeket értek el tag­jaik, az ifjúság marxista— leninista nevelésében, a párt politikájának elfogadtatásá­ban. Egyidejűleg közvetítik a fiatalok véleményét a párt­hoz. Mozgósítják tagságukat, megyénk ifjúságát a szocia­lista építőmunka, benne a megyei, helyi feladatok meg­valósítására. A nőpolitikái határozat végrehajtásának eredménye­ként tovább javult a nők helyzete. Fokozódott társa­dalmi közéleti tevékenységük, aktivitásuk a párt politiká­jának megvalósításában. A munkaképes korú nők részvétele a termelőmunká­ban 70 százalékról 72 száza­lékra emelkedett. A megye nődolgozóinak döntő többsége a munkában példamutatóan helytáll. Aktí­van részt vesznek a szocia­lista miunkaverseny-mozga- lomiban. örvendetes, hogy az elmúlt években közel másfél ezerrel nőtt a női tisztségviselők szá­ma, s ezzel mintegy 12 500 nő tevékenykedik választott funkcióban. A megyei pártbizottság egyebek között ezekben adott számot az elmúlt öt évről, a megye kommunistáinak, va­lamennyi dolgozójának szor­galmas munkájáról, annak eredményeiről. Igyekezett feltárni a nehézségeket, a hi­bákat, a fogyatékosságokat is. Eredményeinkre és fogyaté­kosságainkra alapozva tett javaslatokat a további tenni, valókra. Felszólalások NOÉ ISTVÁN 1 A vitában az első feszó- laló Noé István, a dombóvári MÁV Vontatási Főnökség technológusa volt. — Én is azok közé tarto­zom, akik a beszámolási időszakban végeztük el az egyéves pártiskolát és volt tanulóitársaim, nevében is e A MEGYE IDEOLÓGIAI ÉS KULTURÁLIS ÉLETE, FELADATOK A PARTSZERVEK, ALAPSZERyEZETEK ÉS TOMEGSZERVEZETEK MUNKÁJA, FELADATOK (Folytatás az 5. oldalon.) Pillanatkép a küldöttértekezlet szünetében

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom