Tolna Megyei Népújság, 1980. február (30. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-13 / 36. szám

1980. február 13. Képújság 5 Munkahelyi megbeszélés Dombóváron Az elnök dicsért, a brigád elégedetlenkedett egymagának: sok kocára kell figyelnie, s az ő dolga az ola'jkályhák feltörése is. A brigád azonnal határozott: a portán lévő éjjeliőr, ha sok a munka, segítsen. Ha vár­ható, hogy sok koca ellik éj. jel, a váltótárs ezentúl ofct- mianad az éjszaka egy részé­ben. Pintér György hízóser­tés-gondozó kérte, hogy ad. jón a vezetőség engedélyt arra, hogy a brigád menet közben differenciálja a bére. két. Ezzel azt lehetne elér­ni, hogy akinek a hibájából elhullik egy-egy állat, annak a béréből a kárt llevonnák. Ahogy a felvetett dolgok­ból kitűnik, ennek a brigád, nak a tagjai, bár igen jól dolgoztak, mégis elégedetle­nek. önmagukkal. Mert munkájukat még jobban is végezhették volna — még- hozszá olyan körülmények között is, hogy a férőhelyek majd 150 százalékban van. nak kihasználva. A zsúfolt­ság csökken, hisz nem csak a hízóférőhely lesz több, ha. nem a malacférőhely is: a 60 Ka-Hyb battériát már megrendelték, s ahol eddig 360, ezután 600 malac fér majd el. A munkahelyi megbeszé­lésen szóba került, hogy az éltetők ezentúl egy életképes leválasztott malac után nem 20, hanem 25 forintot kap. nap, s emelik az éjjelid elle­tő munkabérét is. Fizetés­emelést kap a műszaki hi­baelhárító és a majorgazda. Meghatározták a sertéstelep vezetőjének és helyettesének adható prémium feltételeit. Ennek egyik pontja: a telep hízókibocsátása idén 6000 fölött Hegyen. A sertéstelepen sok mel­lékterméket — savót, sör­élesztőt, a szárító mellékter­mékeit, száraz répaszeletet etetnek. Ezzel elérték, hogy az abrafcfelhasznál ás .a nor- mlatíváknál alacsonyabb. A fajlagos abrakfelhasználás 1 kilogramm hízósúly-gyara­podáshoz 3 kiló 61 deka­gramm... A „Gagarin” sertéstenyész­tő szocialista brigád gondo. san vezetett naplójában a legutolsó bejegyzés a követ­kező: ,/Az elmúlt esztendőt vizsgálva úgy értékelte a brigád, hogy a sok elemi csapás ellenére a brigád, amit lehetett, megoldott. Sok esetben erején felüli munkát volt kénytelen elvégezni, mert a brigád tagjai közül ugyanabban az időben töb­ben voltak betegek, vagy sürgős elintéznivalójukat, halaszthatatlan dolgaikat voltaik. kénytelenek elintézni. Váltó hiányában ilyenkor egy dolgozó két személy munkáját látta ed. A fenti nehézségek ellenére vállalá- sáinikat maradéktalanul tel. jesítetitiülk.” dvm A vita színhelye: a mun­kahelyi megbeszélés. Erre néhány nappal a zárszám­adás előtt kerül sor, miikor is a szövetkezet vezetői fölke­resik a brigádokat. így tör. tént ez Dombóváron, az Al­kotmány szövetkezetben is, ahol a „Gagarin” sertéste­nyésztő szocialista brigád munkahelyi megbeszélésén jártunk. A brigád a Magyar Népköztársaság Kiváló Bri. gádja, s ez nemcsak műn- kájuk eredményében, de be- szélgetésük szellemében is megim uta tko zik. Szőke Géza tsz-elnök, mint minden munkahelyi ímegb-e. szélésen, az ott dolgozók munkájáról szólt: elmondta, hogy milyen - munkát végez­tek a sertéstelep dolgozói az elmúlt évben. Az eredmény­nyel elégedettek lehetnek. Tavaly 5796 sertést bocsátott ki ez a telep, méghozzá úgy, hogy az állatok igen szoro­san voltak: a kihasználtság 142 százalékos. Egy -kiló ma­lachús szűkített önköltsége az 1978. évi 35 forint 70 fil­lérről tavaly 19,58 forintra csökkent. Az előhasi kocák súlygyarapodásának költsége 7 forinttal lett kevesebb egy év alatt. A hízóknál a szű­kített önköltség a következő­képp alakult: 1978-ban 21,10 forint volt, 1979-ben viszont már csiak 18,11 forint. Egy 105 kilogrammos nettó súlyú hízóra vetített tiszta nyere­ség pontosan 724,46 forint volt, ami egy átlagkocára ve­títve 12 473 forint nettó nye­reséget jelent. A brigád 17 tagja türel­mesen végighallgatta a be­számolót, s nem az követke. zet-t, amiir-e egy kívülálló szá­míthat. Tudniillik nem vol­tak megelégedve önmaguk­kal. Kilambauer Józsefné eile, tős például nem találta jó­nak a brigádon belüli össz­hangot, szerinte nem segíte. nek eleget egymásnak az emberek. A fizetésért meg kell dolgozni, de csak akikor lesz vastagabb a boríték, ha nem lesz egyes helyeken ab- rakpiazarlás. Linczmayer Já- nosné malacnevelő szerint a brigádba újonnan belépők túlságosan érzékenyek, nem hallgatnak a régiekre, ha valaki rájuk szól, megsértőd­nek:. Ezt a magatartást mi­előbb le kell vetkőzni, mert eredményre csak akkor le­het számítani, ha mindenki jól végzi a munkáját. De jobban kell takarékoskodni az abrakkal is: a drága star­ter tápból inkább többször és keveset kapjanak az ál­latok, mert -ha egyszerre so­kat tesznek eléjük, széttúr­ják. Gáspár Gézáné az új férő­helyekről beszélt. A napok­ban újabb 720 férőhelyet te­lepítenek be, s ha a túlzsú­folt telepről elviszik az álla­tokat, még kevesebb lesz az elhullás. Balog János koca­gondozó javasolta, hogy 1—1 kocacsoport búgat ás áf 3—4 nap alatt fejezzék be, még­pedig azért, hogy a malacok átlagéletkora között kis-ebb legyen a különbség. Szabó Károly éjjeli ellető soknak találta a munkát A zárszámadási közgyűlé­seken az utóbbi években megritkultak az éles hangú viták, egyre kevesebbszer ke­rülnek szóba a fizetéssel, a munkavégzéssel, a háztájival kapcsolatos problémák. Az elnök, a közgyűlést levezető elnökheyettes vagy párttitkár nemigen nyugtatja mostaná­ban a tagokat eképpen: meg­vizsgáljuk, utánanézünk, hogy kinek a hibájából történt mu­lasztás. A mezőgazdasági szövetkezetek évzáró közgyű­lése egyre inkább hasonlít az üzemek termelési tanácskozá­saihoz. A Gagarin brigád, a megbeszélés után Tizenkét vagon hal a horgon A sláger a ponty - Kevés a csuka - De újra Itt a kecsege A horgászszövetség megyei intézőbizottsága elvégezte az összesítést. A számadatok ér­dekesek. Bizonyosan érdek­lik azokat is, akik nem tar­toznak a madzagázitatók so­rába, esetleg még a halat sem szeretik, a természetet viszont igen. Ebben bízva, néhány számadattal ismertet­jük, hogyan is szerepelt me­gyénk több mint hétezer hor­gásza az elmúlt esztendőben. Igen, nem téves a szám. Tolna medvében tavaly öt­százzal több horgász volt, mint 1978-ban, szám szerint 7230. Ebből felnőtt 5395. if­júsági 712, gyermek 1123. Te­hát, akárhogy nézzük, egy kisebb város, vagy egy na­gyobb falu .lakossága. A horgászokkal kapcsolat­ban általános a hiedelem, csak ülnek a vízparton, me­redt szemmel nézik a dugót, aztán dühödten és főlég hal nélkül, elvonulnak haza. Nos. ezzel kapcsolatban: A Tolna megyei horgászok tavaly 119 544 kilogramm ha­lat fogtak. Tehát durván ti­zenkét vagon mennyiségűt. Ezen belül ponty volt 44 907 kilogramm, csuka 4640 (enre még visszatérünk), süllő 7522 (örvendetes), harcsa 1266, egyéb 56 331 kilogramm. A pisztráng, kecsege, angolna, balin fogása elhanyagolható. Mennyisége nem jelentős. A kecsegénél viszont örülhet­nek a Tolna megyei horgá­szok, fogásuk tavaly 233 ki­logramm volt. Ez önmagá­ban nem nagy szám, de leg­alább megint van kecsege. Köszönet érte a százhalom­battai TEHAG-n-ak, meg a paksi htsz-nek. Az egy főre eső fogási eredmény 22 kilogramm kö­rül volt. Érdemes megnézni, egyesületenként hogyan ala­kult ez. A legmagasabb fo­gási átlagot a dunaföldvári horgászegyesület tagjai -érték el, 35 kiló volt, a fad diáké 28. a szekszárdi közalkalma­zotti egyesületi tagoké ugyancsak 28, a tamásiaké 26, a pincehelyieké 25 kiló személyenként. Az előbbiekben ígértük, hogy visszatérünk a csuka- fogásra. Kevés, gyenge ez az eredmény. Az' idén azonban várhatóan jobb lesz, hiszen most már a faddi vízen is szabad csukát fogni. Itt in­tenzív telepítés folyt, amely­nek várható az eredménye. Persze ez önmagában nem minden, hiszen a tíz-húsz év­vel ezelőtti csukairtás kárait nagyon nehéz lesz kiegyen­líteni. ehhez évek tervszerű, céltudatos gazdálkodása szük­séges. A fadd-dombori vízen ta­valy kétezren horgásztak, a napi és heti jegyeseket le­számítva. A fogási eredmény mégis 22 kiló körül volt sze­mélyenként, messze szórt megosztásban, hiszen a fad­di horgászegyesület átlaga 28 kilogramm. Ez a tisztes ered­mény nem kis mértékben a rendszeres telenítésnek és az ésszerű gazdálkodásnak kö­szönhető. összesen félmillió forint értékben helyeztek ha­lat ebbe a vízbe az elmúlt év folyamán, közel 123 má­zsa pontyot, tízezer előnevelt süllőt és húszezer csukát. Tavaly egyébként 57 mázsá­val több pontyot és 18 má­zsával több egyéb halat fog­tak itt, mint a megélőző esztendőben. Viszont csök­kent a balin és a süllő fogá­sa. Ugyanakkor megkétszere­ződött a harcsa*- és az an­golna-fogás. Ezeknek az össze­függéseknek a vizsgálata további feladat. Az idén, horgászvízbént, belép a szálkai víztározó. Az előjelek biztatóak. Közel nyolcezer kiló pontyivadékot és tízezer darab előnevelt süllőt telepítettek a vízbe. Arról, hogy a horgászat tömegmozgalommá fejlődött, az ismertetett számadatok tanúskodnak, népgazdasági haszna pedig éppen a fogá­si eredményekből nyilván­való. L. Gy. Tavasz a gyümölcsösben A kertjét, földjét művelő ember saját tapasztalatból tud­ja, hogy tavasszal ugyancsak be kell osztania az idejét, ha a sokféle feladatot idejében kívánja elvégezni. A gyümöl­csöskert is tavasszal igényli a legnagyobb szorgalmat, mert amit ilyenkor elmulasztunk, azt később már nincs lehető­ségünk pótolni. NAGY SZAKÉRTELMET IGÉNYEL A METSZÉS Á gyümölcsfák koronáját minden év tavaszán meg kell metszeni. Ez a munka megfe­lelő felkészültséget követel, de ha valaki néhány alapsza­bályt elsajátít, akkor a töb­bit már saját tapasztalatból kiegészítheti. Mihelyt a fagymentes idő elkövetkezik, meg lehet kez­deni az idősebb, termő gyü­mölcsfák tisztogatását. A tör­zset először fakaparóval, majd drótkefével tisztítsuk meg a kéregpikkelyektől, és az alat­tuk meghúzódó kártevőktől. A kaparékot haladéktalanul gyűjtsük össze és égessük el. Ezután következik a korona- ritkítás, amelynek során a sűrűn álló, elszáradt ágakat tőből metsszük ki. Ha az ágak végén több vessző csokrosan áll, akkor csak egyet — a leg­erősebbet — hagyjuk meg, a többit ugyancsak tőből eltá­volítjuk. Fordítsunk gondot a faty- tyúhajtások kezelésére, mert ezek — ha megmaradnak — nyáron sok bosszúságot okoz­nak a kertésznek. A sűrűn álló fattyúvesszőket ritkítsuk meg, de ne vágjuk le vala­mennyit. Az egymástól te­nyérnyi távolságra lévőket vágjuk vissza arasznyira; az ilyenek elágaznak, termő­rüggyel berakodnak és a kö­vetkező években már a fa koronájának értékes, termé­keny részévé válnak. Az ősszel ültetett facseme­ték koronáját vissza kell metszeni, mert különben a megroncsolt gyökérzet nem lesz képes a föld feletti részt elegendő vízben oldott táp­anyaggal ellátni. Mielőtt a sövények, termőkaros orsó­fák, hagyományos sudaras koronájú facsemeték metszé­sét megkezdenénk, ajánlatos szakemberek véleményét kér­ni, vagy szakkönyvben, folyó­iratban utánanézni a legfon­tosabb tudnivalóknak. TAVASZI PERMETEZÉS Aki tavasszal gondosan, szakszerűen megpermetezi a házikert növényállományát, annak a nyár folyamán fele annyi gondja se lesz a nö­vényvédelemmel. A gyümölcsfák és a gyü­mölcstermő bokrok rügyfaka- dása előtt, fagymentes napon, minél előbb lássunk hozzá a permetezéshez. A legáltaláno­sabban használt szer a Neo- pol, amelyet 5 százalékos tö­ménységben szükséges kiper­metezni. Ezzel a szerrel a kert minden növényét lemosássze- rűen lehet permetezni. Kivé­telt képeznek az örökzöld nö­vények és bokrok; ezeket nem szabad Neopollal permetezni, mert megperzselődnek. A permetlé elkészítése némi időt vesz igénybe, de ezt ne sajnáljuk és pontosan hajtsuk végre a szer dobozán feltün­tetett használati utasítás elő­írásait. Ahol lehetőség van rá, ott érdemes ismét a régen köz­kedvelt mészkénlevet hasz­nálni, hatóanyaga azonos a Neopoléval, tehát éppen úgy pusztítja a gombák áttelelő spóráit, és a kártevők tojásait, bábjait, mint a gyári szer. A FAKAT TÁPLÁLNI KELL A gyümölcsfák gyökerei nagy területet hálóznak be és ennek megfelelően széles ki­terjedésű talajból veszik fel a tápanyagokat. Minthogy azonban a fáknak sok táp­anyagra van szükségük, ezért csak rendszeres táplálás mel­lett teremnek bőven és kiváló minőségű gyümölcsöt. A haj­tás megindulásakor a fáknak és bokroknak elsősorban nit­rogéntartalmú tápanyagra van szükségük, mert a lom­bozat kifejlesztéséhez, a virá­gok képzéséhez és a gyümölcs felneveléséhez sok nitrogént használnak fel. Ezt a tápanyagot a pétisó, a mészammonsalétrom és a mésznitrogén tartalmazza. Használhatunk természetesen vegyes műtrágyákat is, ezek közül azonban azokat része­sítjük előnyben, amelyek több nitrogént és kevesebb kálit, illetve foszfátot tartalmaz­nak. Egy kifejlett gyümölcsfa alá, a lombkoronával meg­egyező területre 1,5—2,0 kg műtrágyát szórjunk ki és azonnal munkáljuk be a ta­lajba. A ribiszke, köszméte bokrok adagja 0,2—0,3 kg. Sok nitrogént kedvel a sza­móca; a sorok közé négyzet- méterenként 0,3—0,4 kg mű­trágyát adagoljunk. SEGÍT az irodalom A gyümölcsöskertek műve­lőinek ajánljuk az Idejében szólunk című könyvet (szer­kesztette: Gévay János), amely az év 52 hetére bontja a kerti munkákat. A múlt évi mezőgazdasági könyvhónapra jelent meg a Kertészek köny­ve (szerkesztői: Katona Jó­zsef és Oláh László). A nö­vényvédelem bonyolult kér­déseiben nyújt eligazodást a Balázs—Bodor—Lelkes: Kis­kertek és házikertek növény- védelmi naptára című kézi­könyv. DR. BÁLINT GYÖRGY

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom