Tolna Megyei Népújság, 1980. február (30. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-09 / 33. szám
A TníÉPÜJSÁG 1980. február 9. Ez a vidék a rómaiak idején sűrűn lakott volt. A légiók itt űrállomást tartottak fenn. A honfoglalás után az Osfi-nemzetség birtoka lett. A török hódoltság alatt elpusztult. A XVIII. század folyamán kezd újra benépesülni a terület. Egymástól kisebb-nagyobb távolságban lévő majorságokat alapítanak a letelepülők. Emma-major, Ifigénia, öregfalu, Simon-major, Júlia- Vadászmajor, Kaj- mád, Fácánkert nevek őrzik ezt az időt. Lakói egy évszázaddal ezelőtt még túlnyomórészt né-: metek voltak. A község fokozatosan elmagyaroso- dott. Lélekszáma jelenleg 900. Főleg a területek átcsatolása révén csökkent a lakosság. A lakások száma 265. Távolról nézve vasó találkozóra hívják. Csak Ténagy Sándor költő, Deli István, a Kaposvári Tanító, képző Főiskola igazgatóhelyettese, dr. Partos János műegyetemi tanszékvezető és még vagy félszáz nevet sorol Szijjártó Sándor, egykor volt tanítványait idézve. Közöttük megyerik életének vezetői, a rendőrség magas beosztású dolgozói, orvosok, ügyvédek, tanítók, minden rendű-rangú emberek megyehatáron innen és azon túl. „A Szabácsi Pistát, az öttusázók lovasedzőjét .ki ne felejtsem!” — mondja az igazgató bácsi. Ott jártunkkor érkezett Té- hagy Sándortól levél. Iró-ol. — Ilyen intézmény, mint a mienk, tudomásom szerint nics sehol Európában — — mondja Zaják Árpád, a Természet és Vadvédelmi Állomás igazgatója. — Az Egyesült Államokban vannak hasonló állomások. A kevés szakirodalom jó része is onnan származik. Mi a munkánk? Először is a növényvédő szerek minősítése. Minden új szert. mielőtt forgalomba kerül, megvizsgálunk és kísérleti úton megállapítjuk, hogy mi az az optimális hatóanyag-mennyiség. amely a kitűzött célnak megfelel, de a vadállományt nem károsítja. A mi jóváhagyásunk nélkül semmilyen növényvédő szer nem kerülhet forgalomba Magyar- országon. Ennek eredménye, hogy az utóbbi időben ilyen egy sor a levélből: „Gondolatban egyre többet járok szülőfalum utcáin.” — Mi már csak a temetőbe járunk el, az ott nyugvó rokonok sírját gondozni — mondja Kovács Sándor decsi tanácselnök. — De mégis ezer szál köt szülőfalumhoz. . Éppen mondtam, hogy miért nem szervezték társadalmi munkát, .mikor a temetőnél a kutat csinálták. Én is eliöttem volna. — Én úgy vélem, hogy igen jó képességű emberek élnek ebben a kis faluban — mond. eredetű vadpusztulás nem is volt. Foglalkozunk a vadkárelhárítással, a mezei rágcsálók irtásának módszereivel, a dúvadgyérítéssel. a nagyüzemi mezőgazdaságnak az apróvad-állományban előidézett kártételeinek kérdéseivel. Ez az egyik legfontosabb témánk, mert ma már a vadállományra nézve nem a vegyszerek jelentik a veszélyt, hanem a hatalmas táblák kialakítása, a rétek, facsoportok, nádasok kiirtása, egyszóval a mezei vad búvóhelyének, élőhelyeinek felszámolása. Kísérleteinket és vizsgálatainkat részben laboratóriumi körülmények között. részben a szabadban végezzük. Hírünk fokozatosan terjed. Nyugatnémet cégektől is kaptunk már nöja dr. Horváth Pál csoport- vezető ügyész. — Mutatja azt a névsort is, amit a Sándor bácsi összeállított. Nehéz körülmények között éltünk, de igyekvő volt mindenki. A kapcsolatom mlég, nekem eleven a faluval, hiszen a feleségem szülei ott laknak és gyakran meglátogatjuk őket. Nagy fiaim vannak, de amikor csak tehetik, Fácánkertbe utaznak. Akárhogy is alakulnak a dolgok, szerintem az a falu soha nem fog kihalni, mert annál sokkal jobban szeretjük, hogy elpusztul, hasson. re megbízatást. .Munkánkban korlát, hogy a mezőgazdaság mindennapi gyakorlatában kicsi a vizsgálódás lehetősége. A mező- gazdasági területek egyben vadásztársaságok vadászterületei is. Nekünk viszont az kellene, hogy a művelés alatt álló területen szünetelne a vadászat. Sajnos még nem találtunk partnert. A rövid összefoglalóban megemlítem még az egyik legjelentősebb új eredményünket. Kidolgoztuk a vetési varjú szelektív irtásának módját. Magyarul, a módszerünk olyan, hogy az semmilyen más állatra nem veszélyes. Sajátos módon a még részben kísérleti jellegű varjúirtáshoz sem találtunk eddig Tolna megyei partnert. Kukások A mai fülnek ez a szó mást jelent. így hívták és hívják itt a dohánytermelőket. — Fácánkertben nagy hagyománya van ennek a termelési ágnak — mondja Le- hőcz László, aki 15 éve foglalkozik a dohánnyal. — Szereti a cigarettának való, ezt a klímát, az itteni homokos talajt. A régi időben nagyon sóik kukás volt. Tavaly márcsak tizemketten voltunk, az idei évre csak ketten maradtunk. Nekem nyolcszáz, a Puskás Pálnak ezer négyszögölje van. A többiek azért álltak le, mert tavaly elverte a jég a termést, és elment emiatt a kedvük. Én. nem hagyom abba. Sok vele a munka, de van kereset is. Közepes termésnél tizenötezer, forint a haszon, A munka a melegágy készítésével kezdődik. Elvetjük a magot legkésőbb március 15-ig. Május 12-ig, a májusi fagyok elmúltával kiültetjük a palántákat. Háromszor kapálunk, szükség szerint permetezünk a peronoszpóra ellen. Júliius utóján kezdődik a szedés, addigra már induló sárga lesz a levél. Ettől kezdve nyolcnaponként kell szedni. Általában hat alkalommal szedhetünk egy szezonban. Én soha életemben nem cigarettáztam, de a dohány illatát nagyon szeretem. Mikor törjük a leveleket finom olajat ereszt a növény. az ember kezén végül vastagon, ragacsosan áll ez az illatos olaj. Minél jobb minőségű a dohány, annál több nedvet ereszt. Úgy is módiak, hogy ha zsíros a dohány, zsíros lesz a pénz is. A tolnai Nagyközségi Közös Tanács vezetői tanácsolták, hogy a vezető óvónőt feltétlenül keressük fel, mert nagyon kevés olyan közéleti ember serénykedik a községben, mint ő. A jó tanácsot mi mindig szívesen fogadjuk. Fusch Ferencné, amikor megtudja, hogy miért keressük, megpróbálja elhárítani a kérést. Aztán mégis szóra bírjuk. — 1956 októberében kerültem a faluba — mondja a kedves mosolyú vezető óvónő. — Azóta vagyok a Vörös- kereszt helyi titkára. Tanácstag is voltam, de másfél éve felmondtam a tanácstagságomat. Kapcsolatom a tolnai tanáccsal azóta is jó. Ha Fácánkertnek bármilyen problémája van, hozzájuk fordulok, Kertbarátkor A közelmúltban alakult meg a kultúrházban a kertbarátkor. Az alapító tagok részben közösségre, társaságra vágytak, részben pedig szakmai ismereteiket akarják bővíteni. Ezért aztán előadókat hívtak, akik a télen több érdekes előadást tartottak. Most egy családias összejövetelre készülnek: batyúsbált rendeznek a farsang alkalmából. A kör létrejöttétől még azt is remélik, hogy szervezettebbé válik az eladni szánt terményeiknek a felvásárlása. minden segítséget megadnak. Mert Fácánkertben probléma mindig van. Talán az a legnagyobb, hogy itt a faluban nem lakik olyan ember, aki a tanácsnál dolgozik, így nincs aki összefogná a falu életét. Szeretem a fácánkerti embereket, ismerem gondjaikat. Mi sem akarunk lemaradni a fejlődésben Tolna és Mözs mögött. Ne mondja senki a gyerekeinkre, hogy ezek tanyáról jöttek. — És közvetlen munkája, az óvoda? — 1975 óta bent van a csoportbővítési kérelmem. Sohasem volt 30 gyerek alatt az óvodai létszám, most 56 gyereknél tartunk. Sok, szép munka van velük. Röviden Danizs Istvántól, a fiókposta vezetőjétől megtudjuk, hogy a 180 személy által elhelyezett postai taka-rékbetét-állomáiny meghaladja a 3 millió 608 ezer forintot. Ezenkívül a fácánkertieknek Tolnán is van betétkönyvben megtakarított pénzük. Csökkent a Lakásépítkezések száma a községben. 1970-ben tizenkét építési engedélyt adott ki a tanács, az elmúlt évben már csak egyet. * 44 motor- és 52 autótulajdonost tartanak nyilván. Fáoánkertben a legnagyobb olvasottsága lapunknak, a Tolna megyei Népújságnak van; előfizetőink száma 209. A Népszabadságot 37-en., a Népsportot 22-en, a Képes Üjságot 83-an és az Élet és Irodalmat 3-a*n járatják. Itt is szép hagyomány a szüreti felvonulás. Minden év októberében a népviseletbe öltözött gyerekek kis verseket, rigmusokat mondva a kultúrotthonba vonulnak, ahol rövid műsort adnak társaiknak, a vendégeknek és a felnőtteknek. A gyerekek ünnepsége a kora délutáni órákig tart, utána a szülők mulatsága következik. Legutóbb az óvónők is népviseletbe öltöztek, székely ruhába. * A közelmúltban 100 méter szilárd burkolató út épült és háromszáz folyóméter betonjárda. Ma már alapkövetelmény, hogy minden oktatási és gyermek- egészségügyi létesítmény rendelkezzen vízöblítéses vécékkel. Fácánkertben ezt hosszú ideig nem sikerült megoldani. E tarthatatlan állapot előreláthatólag ez évben megoldódik. A nagyközségi közös tanács gondoskodni fog vizesblokkal rendelkező, korszerű mellékhelyiségeim)!. A magazint Szijjártó Sándor, Szűcs László János és saját Írásaiból, valamint Kap- finger András fotóiból összeállította Czakó Sándor. Mun- kattársaink február 11-én, hétfőn Harcra látogatnak. Az utcaajtóban Pámer János, a jelenlegi tulajdonos fogad bennünket: Már átépítették ezt a házat, nagyobb részét meg lebontották. A formája már nem, csak a neve a régi. Csárdaház. Valamikor csárda volt. A hagyomány szerint itt bújtak meg a szegénylegények. Nagy pince volt alatta, az adott nekik rejtekhelyét. Csárdának a ma élők közül már senki sem látta ezt a házat. Ezelőtt summások laktak benne. Európában társtalanul vényvédő szerek minősítéséJó étvágyat, gyerekek! Az állomás épülete, megfigyelés alatt lévő mezeinyúl- és varjúlépvizsgálat a laborban
