Tolna Megyei Népújság, 1980. február (30. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-06 / 30. szám

ANÉPÜJSÁG 1980. február 6. ÖN KÉRDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Hány gázpalack kell egy tűzhelyhez? Vörös Istvánná Pálfáról kereste fel levelével szer­kesztőségünket, amelyből idézünk: „...Régi olvasója vagyok a lapnak, kérem, ezúttal ne­kem is segítsenek. Tavaly nyáron elromlott a gáztűzhe­lyünk sütő je.. Kihívtuk a sze­relőt, megnézte, s azt mond­ta: ezeket a tűzhelyeket tíz­évi használatra tervezték, ez az idő már lejárt, vegyünk újat. Vettünk is, ismét hív­tuk a szerelőt, hogy a tűz­helyet bekösse. Ám csalód­nunk kellett, mert azt mond­ta, új* palackot kell igényel­nünk, ő csak arra kötheti be. Mi viszont nem akarunk még egy palackot venni, ugyanis kettő már van. Minek még egy harmadik is? Mikor el­mondtam problémámat, ja­vasolta, hogy adjam el őket. Nagyon mérges lettem. Nem vagyok én kereskedő, de pa­lacktárolásra sem rendez­kedtem be, s egyébként sincs annyi pénzem, hogy felesle­gesen vásároljak. Kérdésem: Nem volna egyszerűbb, ha a másikról levennék a nyomáscsökken­tőt és áttennék az újra? Most ott tartok, hogy van egy új gáztűzhelyem, amit nem használhatok, két gázpalac­kom és még mindig a fatü­zelésű tűzhelyet kell hasz­nálnom...” A (levelet a Dél-dunántúli Gázgyártó és Szolgáltató Vál­lalatnak küldtük meg Pécs­re, ahonnét Fessel Tibor igazgató a következőket vá­laszolta : . „...A gáztűzhely, amelyet körzeti szerelőnk cserére ja­vasolt, M 102-es típusú, amely már kb. 14—15 éve üzemelt, s ennek gyártását a gyártó cég már évékkel ezelőtt beszüntette, így tar­talék alkatrészeket sem .le­het hozzá kapni, ezért ja­vasolta a szerelő a fogyasz­tónak a tűzhely cseréjét. Kiderült, hogy a fogyasztó panasza félreértésen alap­szik. A vizsgálatot folytató üzem vezetője, a helyszínen győződött meg, hogy az új tűzhely bekapcsolható a fo­gyasztó kívánsága szerint, miután a biztonságtechnikai követelmények azt lehetővé tették, és ezért a bekapcso­lásról a helyszínen intézke­dett, január 23-án. Ugyan­akkor módosította azt a ko­rábban kiadott technológiai utasítást, hogy egy helyiség­ben két tűzhely egyidejűleg nem üzemelhet, ha azt a műszaki-biztonsági feltéte­lek lehetővé teszik...” Korlát építése Balogh Andrásné Szek- száróról kérdezi: >»••• Azt szeretném megkér­dezni az illetékesektől, hogy van-e valami akadálya an­nak, hogy a Kadarka közben lévő lépcsősor mellé korlá­tot szereljenek? Kérdésem úgy érzem, aktuális, mivel a lépcsősorok kiképzése amúgysem a legszerencsé­sebb, raádásul egyes lépcső­fokok megsüllyedtek. Ha er­re még mondjuk ónos eső, vagy hó is esik, kész akroba­tának kell lenni ahhoz, hogy valaki ép bőrrel lejusson. Nagyon sok idős ember is lakik ezen a részen, s azt hiszem, az ő nevükben és a kisgyermekes anyukák nevé­ben is kérhetem, hogy leg­alább egy korlát elhelyezé­sével segítsék az illetékesek a közlekedésünket...” Szekszárd város tanácsel­nöke, dr. Nedók Pál a levél­re a következőket válaszolta: „...A Kadarka közben lévő lépcsősor javítását a műsza­ki osztály megrendelte a költségvetési üzemnél. Saj­nos a tél folyamán ezt a munkát már nem lehet el­végezni, de 1980 augusztu­sáig a lépcsősor- javításával együtt kapaszkodókorlátot is építtetünk a lejáró mel­lé...” Szifon Mihalyovics László Bölcs- kéről a következőket írta: „Decemberben a Skála Áruházban vásároltam fali mosogatót, 545 forintért. Amikor kérdeztem az eladó­tól, hogy szifont miért nem kapok hozzá, azt válaszolta, hogy nem jár. Később jár­tam két különböző üzletben, ahol láttam ugyanilyen mo­sogatót, ugyanabban az ár­ban, és azt szifonnal együtt adták. Kérdésem: Miért adták a Skálában szifon nélkül, 545 forintért?” A levelet a Skála—Szek­szárd Áruház igazgatójának, Mikóczi Györgynek továbbí­tottuk, aki az alábbiakat vá­laszolta : „...Közöljük, hogy a kérdé­ses fali mosogatót a szek­szárdi TITÁN Nagykereske­delmi Vállalat szállította ré­szünkre 545 forintos áron, szifonok nélkül. Több vásárlói panasz alap­ján reklamáltunk a vállalat­nál a szifonok szállítását és azokat a leltár befejezése után — pótlólag — le is szál­lították részünkre. így mó­dunkban van a hiányzó szi­font pótolni, s jelen leve­lünkkel egyidejűleg azt Mi- halyovics László címére pos­tán fel is adtuk...” Telefonszámunk: 12-284 A4/ VÁLASZOLUNK Régen város volt ez helyen Hazánk északkeleti szögle­tében, közel a csehszlovák ha­tárhoz, még közelebb az er­dők, kis patakok és friss füvű erdei rétek csendjéhez, távol a városok zajától és a forgal­mas utak tülekedésétől áll egy reges-régi település: Tel­kibánya. Ügy közelíthetjük meg, ha Miskolcról elindu­lunk Kassa felé, aztán átke­lünk a Hernád keleti partjá­ra: Göncön vagy Zsujtán át kanyarodik be az út a Csen- kő patak völgyén a Zempléni­hegységbe. (Igaz, szép kerülő­vel szemből, keletről jövet is odajuthatunk, ha Sátoraljaúj­helyről Széphalmon, Mikóhá- zán, Pálházán át balra térünk a füzéri, hollóházi útról.) FESTŐI TÁJ Akárhonnan érkezünk, min­denképpen érdemes a másik irányban is szétnéznünk, s azon kívül a faluba nyíló töb­bi völgybe is. A legjobb, per­sze, ha le is táborozunk Tel­kibányán, ahol a turistaház mindig népes. Hangulatos, három völgy mentén három irányban terjeszkedő falu. A legkedvesebb része talán a Hét-forrás felé, az Ósva-pa- tak völgyébe húzódó utcasor. Ahogy egyre beljebb me­gyünk, s szűkül a völgy, úgy veszi át a teret az embertől a természet. Két ház között ha­talmas sziklabérc emelkedik mintegy jelezve a völgy foly­tatásában található szép szik­lákat és szirtes szurdokot, a Kutyaszorítót. Sokan jármű­vel mennek be a hegyek közé itt, pedig kétszeresen is kár. Egyrészt előbb-utóbb úgyis vissza kell fordulniok, más­részt sokkal szebb az út gya­log, úgy élvezni igazán látni­valóit, s úgy a hegység leg- bensején át a kőkapui völgy végébe juthatunk. TELÉREK ÉS AKNÁK Telkibányán kis helytörté­neti múzeum is van — bemu­tatja a településnek a nevé­ben is kifejeződő múltját, a régi bányászatot, az egykori kiváltságleveleket, pecséteket, fölvillantja a hajdani élet­módot, és sok szép edényen, főleg tányéron az egykor hí­res helybeli kőedény-manu­faktúra munkásságát. Telkibánya is bányaváros volt a középkorban. Virágko­rát a középkor utolsó száza­daiban élte, s e virágzásnak is az újkori aranyinflációt meghozó gyarmatosító fölfe­dezések vetettek véget. A Pihenő az országút mellett Az ipartörténeti gyűjtemény munkátlan, „csak” vér árán szerezhető arany sokkal ol­csóbb lett, mint az itt is „ve­rejték” árán szerzett, bányá­szott arany, s ennél jóval na­gyobb mennyiségben lehetett könnyen hozzáférni. A régi bányászat emlékébe egyébként lépten-nyomon be­leütközhetünk. A falutól északkeletre a Kánya-hegy — igen szép kirándulással köze­líthető meg a Veres-víz völ­gyén. Ezt elérhetjük a Telki­bányáról keletre folytatódó országút egyik kanyarulatá­ban, északi beszögellésében kiépített pihenőhelyről. A pa­tak jobb partján, szemben a folyásnak, szép erdei úton ju­tunk föl a Kánya-hegyre, ahol a patak nem hazudtolja meg a nevét. Rozsdavörösen csor­dogál, mint hamarosan lát­juk, egyik ágon egy hajdani táró lehet a forrása. A hely körül régi épületek terméskő romjai, halmai állnak, odébb a talaj hepehupái a hajdani érckutatás emlékei. ZSIGMOND KIRÁLY KORÁBÓL S nem ez az egyetlen és nem a legutóbbi bányahely a község határában, ahol egyéb­ként kaolinbánya is műkö­dött; az ötvenes és a hatva­nas években nagyarányú ku­tatás folyt, ekkor épült a Fer- dinánd-altáró, amely több ki­lométer hosszan hajtva met­szette az ércesedéseket. Ki­tűnt, olyan mennyiségű és minőségű és dús ércesedések nincsenek már, amelyek visz- szafizetnék a bánya létesíté­sét és a bányászok munkáját. A régi idők emlékezetét árasztja a régi falurész a köz­ség közepét alkotó, templom koronázta hegyen. Sajnos, mi­vel nincs fönt víz, egyre el- hagyatottabb ez az ősi tele­pülés. A romló régi házak ud­varán cseréptöredékek. Egy- egy tyúkitatóban ráismerünk a hajdani manufaktúra edé­nyeire. Az öreg református templom körül a temetőben régi fejfák, kopjafák, s a templomban történelmi at- moszférájú képes felirat 1624. augusztus 26-áról Szepsy Já­nos helybeli lelkipásztortól, így szól: „A nagy régi temp­lomoknak kőfalai elromlának. Rakás kövek, mint nézőknek, itt mutatják ő szemeknek ré­gen város volt ez helyen Sigmond király idejében. Két templomok nagy töltések, aranybányák és sok érczek...” így őrizte meg a múltat a régiék emlékezete. V NÉMETH FERENC Egyes dolgozók ilapbérének megál­lapításáról szóló ko­rábbi jogszabályo­kat módosítja a munkaügyi minisz­ter 1/1980. (I. 7.) MüM szá­mú rendélete, amelynek mellékletében felsorolt jog­szabályok alapján besorolt fizilkai és nem fizikai foglal­kozású dolgozóik alapbére a bértétel félső határát öt szá­zalékkal meghaladó összegig terjedően állapítható meg, és az így megállapított alapbér nem minősül személyi fize­tésnek. A rendelet — amely a Magyar Közlöny 1980. évi 1. számában jelent meg és 1980. január 1-én hatályba lépett — elsődlegesen ’ azok­nak az érdeklődésére tart­hat számot, akiknek a mun­kabére elérte a munkakörük szerinti úgynevezett plafont. A földmérési és térképé­szeti munkák díjszámításá­ról szól a mezőgazdasági és élelmeziésügyi miniszternek a Magyar Közlöny idei 2.. számában megjelent 1/1980.. (I. 11.) MÉM—ÁH számú rendelete. amelyből itt csu­pán annyit idézünk, hogy: „... az állampolgárok ré­szére végzett munkák árfor­mája maximált, ezért a Földmérési és Térképészeti Díjszabályzat díjtételeitől felfelé eltérni, vagy a díj­számításban — a külön meg­határozott esetek kivételéivel — pótlékot, felárat, stb. fel­számítani vagy díjeltérést al­kalmazni nem szabad.” Az építésügyi és városfej­lesztési miniszter 3/1980. (I. 19.) ÉVM—ÁH számú rende­lete az építési-szerelési ára­kat szabályozza, rendelkezik az árformákról, az árképző tényezőkről, a közvetlen 'anyagköltségről, a fuvarozási és rakodási költségről, bér­költségről és gépköltségről, a különleges körülmények mi­att keletkezett többletköltsé­gekről. az anyagárkülönböze­tekről, stb. A jogszabály ki­hirdetése napján — 1980. január 19-én — lépett ha­tályba és rendelkezéseit az 1980. január 1. napját kö­vetően kötött építési szerző­dések esetében kell alkal­mazni. (Megjelent a Magyar Közlöny 1980. évi 4. számá­ban.) Ugyanitt jelent meg az épí­tésügyi és városfejlesztési miniszternek az építőipari és az építőanyagipari árkalku- látori képesítésről, továbbá az árkalkulátori és az ár­szakértői képesítéshez kötött munkakörökről szóló 4/1980. (I. 19.) ÉVM számú rendele­te, amellyel kapcsolatban megjegyzendő, hogy a kol­lektív szerződés, illetőleg a munkaügyi szabályzat is rendeletben megjelölteken kívül más munkaköröket is árkalkulátori képesítésihez köthet, továbbá, hogy a ren­delet hatálybalépése előtt megszerzett képesítések to­vábbra is érvényesek. ' „Dohányzás mellőzése gyermekétkeztetés idején" címmel közlemény jelent meg a Kereskedelmi Értesítő 1979. évi 40. számában, amely szerint: „A passzív dohány­zás ártalmaira való tekintet­tel szükséges, hogy azokban a melegkonyhás üzletekben, ahol rendszeres gyermekét­keztetés folyik, a gyermekek ott tartózkodása idejére a vállalatok, szövetkezetek biztosítsák, hogy a vendégek ne dohányozzanak.” Ezek­ben az üzletekben megfelelő feliratú figyelmeztető táblát kell elhelyezni. Indokoltnak tartjuk fel­hívni a figyelmet az építés­ügyi és városfejlesztési mi­niszternek a nemzetközi kapcsolatok eredméyességé- ek növeléséről szóló, az Épí­tésügyi Értesítő 1980. évi 1. számában megjelent 18/1979. ÉVM számú utasítására, amely — többek között — azt is kimondja, hogy: „ ... minden olyan egyéb külföldi rendezvényre (elő­adás, szeminárium, konfe­rencia. stb.) amelyen az ér­demi személyi részvétel nyel­vi ismeretet követéi, csak a rendezvény hivatalos nyel­vét beszélő személy küldhet ki,” a kétoldalú kapcsola­tokban átadott ajándékok — jellegükben és értékükben — a jelkép mértékét nem ha­ladhatják meg. a meghívott külföldi szakemberrel- sor­ra kerülő szakmai megbeszé­lés reprezentációs költségei a ténylegesen megvalósított programmal álljon arány­ban.- DR. DEÁK KONRÁD a TIT városi—járási szervezetének elnöke Visszhang Szivárgásellenőrzési vizsgálat A Tolna megyei Népújság 1980. január 9-i számában rövid cikk jelent meg. melyben — írója szerint — eddig nagyon sok olyan pro­pán-bután palack volt, illet­ve van jelenleg is forgalom­ban. amely balesetveszélyes. Vállalatunk 1979-ben 3,2 millió pb-gázpalackot töltött meg. A pincehelyi töltőüzem­ben minden palack két szi- várgásellenőrzési vizsgálaton megy keresztül, mielőtt le­kerül a töltősorról. A szi­várgó palackokat jelöléssel látják el és lekerülnek a technológiai sorról. A szelep­hibás palackokból a gázt visszafejtik a tárolóba, ezál­tal lehetőség nyílik a hibás szelep kicserélésére. Szelep­csere után úiratöltik a palac­kokat és csak tömörségellen­őrzés után kerülhetnek ki­szállításra. Mivel a szállítás során esetleg szelephibáso- dás állhat elő, ezért a csere­telep-kezelők a palackok ki­adása előtt újabb szivárgás- ellenőrzést kötelesek tartani. Amennyiben hibás. szi­várgó palackot talál az el­lenőrzés során a cseretelep­kezelője, úgy azt köteles visz- szalküldeni a töltőüzembe, így gyakorlatilag szivárgó palack nem kerülhet a fo­gyasztókhoz. Megjegyezni kívánjuk, hogy vállalatunk 1979-ben 5712 pb-gázpalackot selejte­zett ki 3 730 766 forint ér­tékben. A pb-gázpálackok 10. illetőleg 5 évenként ke­rülnek nyomáspróbára az Á EEF-'S znkemberek jelenlé­tében. Dél-dunántúli Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat HÁDA SÁNDOR műszaki igazgatóhelyettes Országos diák-fotópályázat Pécsett az idén is megrende­zik a diákíotósok hagyományos seregszemléjét, amely részét ké­pezi a forradalmi ifjúsági napok eseménysorozatának. A rendező pécsi Nagy Lajos Gimnázium most hirdette meg a XV. or­szágos középiskolai fotópályáza­tot a KISZ Baranya megyei Bi­zottsága, a Magyar Fotóművé­szek Szövetsége és a Népműve­lési Intézet védnökségével. A középfokú oktatási Intézmények­ben tanuló valamennyi fiatal részt vehet a pályázaton, még­pedig személyenként négy 18x24 centiméteres fekete-fehér kép­pel. Ezek egyiké — kötelezően ifjúságunk mai életét, illetve ha­zánk fejlődését ábrázolja, a többiek témája szabadon választ­ható. A fotókat március 1-ig kell eljuttatni a Nagy Lajos Gimnázium címére: Pécs, Szé­chenyi tér 11. 7621. A nyilvános képbírálatot március 3-én tart­ják, a zsűri a Magyar Fotómű- szek Szövetségének tagjaiból’ áll. A legszebb képekből felszabadu­lásunk 35. évfordulója tiszteleté­re kiállítás nyílik április 4-én és ez alkalommal adják át a pálya­díjakat is a legsikeresebb diák­fotósoknak. A középiskolai fotó- kiállítások vándorserlegét egy évig a legjobb eredményt elért fotószakikör, illetve iskola őrzi majd.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom