Tolna Megyei Népújság, 1980. február (30. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-28 / 49. szám
2 Képújság 1980. február 28. Giscard d’ Estaing a francia külpolitikáról Magyar-olasz fórum Michele Achilli nyilatkozata A francia külpolitika függetlensége összeegyeztethető az atlanti szövetség iránti hűséggel és a ..nyugati demokráciák” iránti szolidaritással — hangsúlyozta kedd esti, háromnegyed órás külpolitikai tv-nyilatkozatában Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök, válaszolva a francia diplomáciát ért ..atlanti” bírálatokra. Az államfő visszautasította Arthur Hartman amerikai nagykövet múlt heti beszédének vádját, amely „neutralists képtelenségnek” nevezte egy „harmadik út keresését a szuperhatalmak között”. Kijelentette, Francia- ország nem sorakozik fel mások mellett, önálló politikát folytat, ami értelemszerűen más utat jelent. — Semlegességi politikát az jelentene, ha feladná a szövetséget. A francia külpolitikát — mondotta — nem lehet sem fenyegetésekkel, sem megfélemlítéssel megváltoztatni. Az afganisztáni helyzettel kapcsolatban a francia elnök kijelentette, hogy a francia és az amerikai elemzés közel áll egymáshoz vagy azonos az események és a célok megítélésében, de eltér azzal kapcsolatban, hogy melyek e célok elérésére a legjobb eszközök. Az államfő ismét megerősítette, hogy az olimpiai részvétel kérdésében a döntés az olimpiai mozgalom szerveire tartozik, a francia kormány ebbe nem 'kíván beleszólni. Giscard d’Estaing nem szólt az Afganisztánnak nyújtott szovjet segítség okairól, körülményeiről és Leo- nyid Brezsnyev ezzel összefüggő, legutóbbi nyilatkozatáról. Franciaország és egyes európai országok között (mint ‘Lengyelország, Románia, Magyarország, az NDK) a kapcsolatok megerősödtek, átalakultak és kétségkívül hozzájárultak az európai állapotok megváltoztatásához. — Ezék az országok partnereink az enyhülés keresésében — mondotta a francia államfő, és hangsúlyozta, hogy e folyamat vívmányai a népek számára is fontosak. (MTI) A magyar—olasz fórum részvevői szerdán a Hazafias Népfront Országos Tanácsának székházában folytatták munkájukat. A nemzetközi kérdések, a kétoldalú együttműködés és a kelet— nyugati gazdasági kapcsolatok újabb területeit áttekintő megbeszélést követően Michele AehiHi szocialistapárti képviselő, az olasz küldöttség tagja nyilatkozatot adott Mélykúti Attilának, a Magyar Távirati Iroda munkatársának. A nemzetközi helyzetet tekintve találkozónkra nagyon érzékeny időpontban kerül sor — hangsúlyozta. — Eszmecseréinken megvizsgáltuk azokat az okokat, amelyek az utóbbi hónapokban gátat állítottak az enyhüiés folyamatának. Megállapítottuk: bár továbbra is maradnak még aggasztó kérdőjelek, de a nemzetközi viszonyokra kedvezőtlenül ható tényezők közül többet fel lehet számolni. Közösen fogalmaztuk meg. hogy. a politikai és katonai enyhülés folytatása lét-- érdék, s különösképpen az európai kis- és közepes nagyságú országoknak az. Ezzel kapcsolatban szeretnénk hangsúlyozni, hogy a leszerelés nem egyszerűen katonai kérdés, hiszen a növekvő fegyverkezés kedvezőtlenül befolyásolja az országok gazdasági életét és mind nehezebben elviselhető terheket ró a népekre. Mindent meg keli tehát tennünk azért, hogy a leszerelési javaslatok végre tényleges eredményekkel járó döntésekhez vezessenek. — Ugyancsak fontos teendőnk: az európai biztonság és együttműködés kiemelkedő jelentőségű őszi madridi találkozójára úgy készüljünk fel, hogy eredményékkel záruljon. Emellett ezekben a hónapokban azért is munkálkodnunk kell, hogy csökkenjenek az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti feszültségek, amelyek a világ minden térségére kihatnak. Azt hiszem, ezeknek a céloknak, a megfelelő információk terjesztésével, megnyerhetjük az olasz közvéleményt, ugyanebbe az irányba ösztönözve kormányunk tevékenységét is — mondotta befejezésül Michele Achilli. Púja Frigyes befejezte manilai látogatását Púja Frigyes külügyminiszter befejezte a Fülöp-szigete- ken tett látogatását. A magyar diplomácia vezetőjét elutazása előtt fogadta Ferdinand iMarcos köztársasági el. nők és eszmecserét folytatott vele a kétoldalú kapcsolatokról, valamint időszerű nemzetközi kérdésekről. Brezsnyev beszéde (Folytatás az 1. oldalról) aláásására tett washingtoni lépések természetesen nem gyakoroltak a Szovjetunióra olyan hatást, mint amilyenre az amerikai kormány szá. mítoft, viszont az amerikai üzleti köröket előnyös szer. ződésektő] fosztják meg. Az egyedül ésszerű út a feszültség csökkentése, a fegyverkezés korlátozása, a kölcsönösen előnyös együttműködés, a problémák kölcsönösen elfogadható, becsületes és igazságos megoldásának keresése — mondotta Leonylid Brezsnyev. ■Armand Hammer egyetér. tett abban, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok közti kapcsolatok romlása egyik fél érdekeinek sem felel meg. Kifejezte azt a reményét, hogy ezek a kapcsolatok ismét egészségessé és konstruktív jellegűvé válnak, s mindkét ország, az egész világ javára tovább fejlődnek. Bonn lanus-arcü politika Egyes kommentátorok azzal ijesztgetik a nyugat- európaiakat, hogy ha nem sorakoznak föl egyértelműen az amerikaiak mögé, az Egyesült Államok hátat for. dít nekik, sorsukra hagyja őket. A háború utáni korszak tanulságai alapján azonban megállapítható, hogy ez a „veszély” nagy .távlatokban sem fenyeget. Vance amerikai külügyminiszter nyugat-európai körútja is erre utalt: a francia elutasítás miatt nem jöhetett létre a nyugati hatalmak külügyminisztereinek „Afga- nisztán-értekezlete”, így Car. ter emberének kellett sorra járnia a szóban forgó fővárosokat. Iigaz, nem Nyugat- Európa az erősebb fél • ebben a játszmában, de mint látni, az amerikaiak házhoz mentiek meggyőzni szövetségeseiket. o Az együttműködésnek és a vitának ebben az összefonódásában kulcsszerepe van az NSZK-nak. Megmutatkozott ez miár a decemberi, a dicsőségesnek nem mondható szerepben, amelyet Bonn a középhatósugarú rakétákról szóló határozat körül játszott. Kötötte az ebet a karóhoz, rábeszélte a részvételre a kisebb nyugat-európai államokat — ahelyett, hogy segített volna megragadni azt a kitűnő lehetőséget, amelyet a berlini Brezs- nyev-íbeszédfoen foglalt itíár. gyalási ajánlat (nyújtott. Több tekintetben más jellegű volt a nemrég kelt közös francia—nyugatnémet nyilatkozat. Mindketten szolidaritásukról biztosították az Egyesült Államokat Afganisztánnal kapcsolatban, de elhatárolták magúkat a konkrét lépésektől, a bojkottól. Ugyanez történt Vance bonni látogatásakor is. Mindebből nem szabad el. hamarkodott következtetéseket levonni. Sok erős szál köti össze az ÍNSZK-it az Egye. •sült Államokkal, szinte füg. getlenül attól, hogy milyen párt van hatalmon Bonnban. Mintegy háromszázezer ame. rikái katona állomásozik az országiban, és. ezt a nyugatnémet állam biztonságpolitikája, katonai felfogása, stratégiája részének tekinti. S végül, az NSZK csakúgy, mint az USA, a Nyugat fő rendszerének, az Atllanti Szövetségnek a tagja, alapvető érdekek kötik össze őket. o Bizonyos tényezők azonban el. is választják a két országot egymástól. Willy Brandt mondta nemrég: a szövetséges! hűség nem követeli meg, hogy mindig ugyanazt mondjuk^ mint a másik. Az NSiZK nem szuperhatalom, és közelebb is fekszik a Var. sói Szerződés határaihoz, mint Amerika. Bármilyen feltételezett katonai . össze, csapás esetén elsősorban ennek a térségnek az államai pusztulnának el. Ám más, pozitív olldalról is közeledhetünk a kérdéshez: az NSZK az enyhülés közvetlen haszonélvezője volt és marad. Gondoljunk csak a két német állam kapcsolatainak javulására, a sok millió látogatóra, a többi szocialista országgal kötött szerződésekre, az előnyös gazdasági cserére, a N yoga t-Berl inról szóló megállapodásra. Az NSZK-nak a helyzet romlásával több vesztenivalója lenne, mint tengerentúli szövetségesének. o Mindez megmagyarázza Bonn kétarcú magatartását az „Afganisztán utáni” helyzetiben. Álláspontjának lényege: folytatódjék az enyhülési folyamat, az a párbe. szed, amely a hetvenes években megindult Európában. Ezt fejtették ki a múlt héten Vance külügyminiszternek, s amit mondtak, jól beleillik ,a fenti képbe. A nyugatnémet kormány nem határolja el magát teljesen az amerikai fellépéstől; de nem akar kockáztatni. Ezért aján. lőtte föl,. ho,gy hozzájárul az Afganisztán környékén elterülő államok segélyezéséhez és felfegyverzéséhez. Sőt — ez már bonyodalmakat okozhat az európai tárgyalásokon, főleg Bécsben — kész tovább erősíteni a Bundeswehr!, a nyugatnémet hadsereget : átvállalni a Nyugat. Európában állomásozó ame- rifcai erők feladatainak egy részét, ha az Egyesült Államok csapatokat helyez át a Közép-Kelletre. De ez az ajánlat is azt mutatja, hogy Bonn a Közép-Keletire akar. ja korlátozni a válságot; azon vám hogy ne hozzák át az amerikaiak a feszültséget Európába. Tíz év kelet— nyugati együttműködése nagyon sok előnnyel járt, különösen nekünk, németeknek — mondta Schmidt kancellár Vanoe-nek. ■Az NSZK szociáldemokrata-is zaibaddemokrata kor. mánya igyekszik hatást gyakorolni Carter elnökre; enyhíteni Washington lépéseit. Kérdés, mennyire sikerülhet megőrizni az együttműködésit az amerikaiakkal! és egyúttal érvényesíteni a nyu. gat-európai érdekeket olyan körülmények között, amikor az Egyesült Államok általánosain — földrészünkön is — lehűti a kapcsolatok hőfokát. TATAR IMRE Teherán Folytatódik a volt sah bűneinek kivizsgálása A volt iráni sah bűneit vizsgáló öttagú nemzetközi ENSZ-bizottság már több mint száznegyven olyan személyt hallgatott meg, akit a sah uralma idején fizikailag megkínoztak. Az öt nemzetközi hírű jogász később nyilatkozatában nagyon meg- rázónak mondotta a kínzások megcsonkított túlélőinek látványát és beszámolóikat, Szadegh Ghotbzadeh iráni külügyminiszter kedden este kijelentette: az ENSZ-bizott- sággal és az amerikai nagy- követséget őrző diákokkal megvitatja annak lehetőségét, hogy a bizottság tagjai meglátogathassák a követségen fogva tartott túszokat. Hasszán Habibi, az iszlám forradalmi tanács szóvivője közölte: visszatérhetnek Iránba azok az amerikai újságírók, akiknek tárgyilagosságát, megjelent írásaik alapján, az Egyesült Államokban működő iráni diplomaták igazolják. A forradalmi tanács január 14-én döntött úgy, hogy kiutasítja az országból az amerikai sajtószerveknek dolgozó amerikai és más külföldi újságírókat, mert cikkeikben rendszeresen hamis színben tüntették föl az iráni eseményeket. Az amerikai nagykövetséget megszállva tartó iszlám diákok bejelentették: újabb iratokat találtak az épületben a CIA-nak a forradalom győzelme utáni iráni tevékenységéről. A diákok a nagykövetségen olyan jelentést mutattak be az- újságíróknak, amely szerint a CIA kiképzett egy iráni ügynököt az ország olajiparával kapcsolatos adatok- gyűjtésére, és segített külföldre juttatni az egykori rettegett SAVAK titkosrendőrség egyik magas rangú vezetőjét. Teheránban iráni munkások ezrei biztosították támogatásukról az amerikai nagykövetséget megszállva tartó diákokat. PANORÁMA HANOI Ho Sí Minh-városban szerdán megnyílt a Vietnami Hazafias Front Központi Bizottságának ülése. A testület értékeli az 1979-ben végzett munkát, meghatározza az ez évi terv teljesítésével kapcsolatos feladatokat, továbbá kidolgozza azokat az intézkedéseket, amelyek a VSZK gazdasági és védelmi erejének fokozását, valamint a szocialista átalakítás megvalósítását irányozzák elő. TUNISZ ’Tuniszban szerdán megnyílt az Arab Liga tanácsának rendkívüli ülése. A tagországok külügyminiszterei eszmecsérét folytatnak a Tunézia és Líbia között legutóbb támadt feszültség okairól. Tunézia ugyanis azzal vádolja Líbiát, hogy ez az ország kezdeményezte a Gafsa városában nemrég lezajlott zavargásokat. MOSZKVA Moszkvában 80 éves korában elhunyt Marija Fortusz, aki a spanyol polgárháborúban a nemzetközi brigádok soraiban küzdött, majd felderítőként harcolt a Nagy Honvédő Háborúban. Magyarország felszabadításában is részt vett — életének ezt a szakaszát mutatta be az „Alba Regia” című húsz évvel ezelőtt készült, nagy sikerű film. Marija Fortusz temetésén jelen volt dr. Pintér Gyula, a Magyar Nép- köztársaság moszkvai nagy- követségének ügyvivője és Halász Antal katonai attasé. MADRID Csütörtökön népszavazást tartanak Spanyolország nyolc andalúz tartományában. A szavazásra jogosultaknak arról kell dönteniük, kívánják-e az autonómia megadását az- alkotmány 151. paragrafusában előírt gyorsabb úton, vagy pedig a 143. paragrafus szerinti hosszabb, öt éven át tartó folyamatot választják. A baloldali ellenzéki pártok a gyorsabb út mellett foglaltak állást. DJAKARTA Az indonéz Szumatra szigetén kitört a Marapi vulkán. A három kráterből gomolyog a füst, hamueső és izzó kődarabok záporoznak alá. A hegy tövében élő lakosság pánikszerűen menekül. A 13 ezer szigetből álló Indonézia a vulkánok országa: több mint 500 vulkánja van, legtöbbjük működő.
