Tolna Megyei Népújság, 1980. február (30. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-26 / 47. szám
6 NÉPÚJSÁG 1980. február 26. A XIII. téli olimpia utolsó versenyén, a jégkorongozók 1—4. helyeit eldöntő ,;ráját- szás” záró 60 percén .ritkán látott, sziporkázó játékot mutatott a bajnoki címvédő, ámde büszke trónjától az Egyesült Államok „csikócsapata” által idén megfosztott Szovjetunió jégkorong-válogatottja: helyenként a két- ségbesésbe kergették Svédország legénységét és kiütéssel, 9-2-re verve azokat, biztosan szerezték meg az ezüstérmet. Szovjetunió—Svédország 9-2 (4-0, 5-(j; 0-2). A jégkorongtorna végeredménye: Olimpi bajnok: Egyesült Áll. 3 2 1- 10-7 5 2. Szovjetunió 3 2 — 1 16-8 4 3. Svédország 3 — 2 1 7-14 2 4* Finnország 3 — 1 2 7-11 1 * A XIII. téli olimpia éremtáblázata: >> ß 4J N ö) C N 2 < 1 s CO öl :o Szovjetunió 10 6 6 22 NDK 9 7 7 23 Egyesült. Államok 6 4 2 12 Ausztria 3 2 2 7 Svédország 3 — 1 4 Liechtenstein 2 2 — 4 Finnország 1 5 3 9 Norvégia 1 3 6 10 Hollandia 1 2 1 4 Svájc 1 1 3 5 Anglia 1 — — 1 NSZK — 2 3 5 Olaszország — 2 — 2 Kanada ■— 1 1 2 Magyarország — 1 — 1 Japán — 1 — 1 Bulgária — — 1 1 Franciaország —- 1 1 Csehszlovákia — — 1 J A pontverseny: NDK 155 Szovjetunió 148 Egyesült Államok 97 Norvégia 73 Ausztria 59 Finnország 54 Svájc 37 Svédország 36 NSZK 33 Hollandia 28 Liechtenstein 24 Olaszország 20 Kanada, Csehszlovákia 13— 13 Japán 11 Franciaország 10 Anglia 9 Magyarország, Bulgária, Lengyelország 5— •5 Jugoszlávia 3 Torna Sze'kszárdon került sor az 1979—80. tanévi megyei középiskolai tornász csapatbajnokságra, melyet mindkét nemnél a szekszárdi Garay Gimnázium tanulói nyerték. Rajtuk kívül még öt közép, iskola (ölsszesen 11 csapat) versenyzett és örvendetes, hosszú szünet után a tamási gimnázium tanulóinak indulása. Eredmények: Leányok: 1. Szekszárdi Garay Gimnázium „A” csapata (Czwenk, Dúlai, Kertész, Gabi. Ambrus, Csapó), 2. Dombóvári Gőgös Gimn. „A”, 3. Szekszárdi Garay „B”,- 4. Szekszárdi Bezerédj Szakközép, iskola, 5. Tamási Gimnázium, 6. Dombóvári Apáczai Szakközépiskola, 7. Dombó. vári Gőgös Gimnázium „B” csapata. Fiúk: 1. Szekszárdi Garay „A”, 2. Szekszárdi Rózsa Szakköz. „A”, 3. Szék-, szárdi Garay „B”, 4. Szekszárdi Rózsa Szakköz. „B” csapata. A bonyhádi gimnázium ismét igazolta jó hírnevét — Lányok, önként jelentkezőt kérek oklevél és jegyzőkönyv írására. — Tessék, tanár úr, itt vagyunk — szólaltak meg néhányan a diákok közül. Mert nem volt nehéz megállapítani: a bonyhádi járás mezei futóversenyének nagy százalékát a bonyhádi gimnázium tanulói alkották. Ónodi Szabolcs, a bonyhádi gimnázium testnevelője Trabantjának csomagtartójából jegyzőkönyveket, hozzá alátéteket, golyóstollakat szedett elő, majd egy köteg oklevél is előkerült. Részletesen megbeszélte a lányokkal a feladatokat, majd felhívta a figyelmet: — Nagyon kérem vigyázni az olvasható írásra, a versenyző neve után a születési évét és az egyesületét kell írni. Mezei futóversenyre ideális a hely. Ez a terület Bony- hád és Majos között van, ahol található sima terület, völgy és domb. Szerencsére az időjárás kegyeibe fogadta a versenyt; március végének megfelelő idő volt. Majos irányából népes csoport közeledett. Kétszáz méterről már fel lehetett ismerni Kelemen Antal testnevelőt jellegzetes alakjáról, mozgásáról. Mint kiderült, Nagymányokról, mely több mint négy kilométer, gyalog jöttek. Szép kis csoport volt, vagy ötvenen sétáltak át, hogy induljanak a mezein. Aztán a végén kiderült, nemcsak indultak, hanem sok szép sikert is arattak. Ónodi Szabolcs az 5—6. osztályos lányokat hívta a rajthelyhez, megkezdődött a verseny. Előtte természetesen a fordulóknál már ott voltak az ellenőrök, a célnál a stopperórával a verseny- bíróság és a jegyzőkönyv- vezetők. Míg a rajthelyig elsétáltunk, Ónodi Szabolcs elmondta: Bonyhádon hagyománya van a mezei futóversenynek. Az iskola tanulóinak 90 százaléka, szám szerint 207 tanuló vesz részt a versenyen. Az osztályok között ötös csapatversenyt rendeznek, a legjobbak tortát, csokoíédát és kólát kapnak. — Nem nagy a háromszázas létszám? — mutattunk a jelenlevőkre, mely ekkor nem érte el a kétszázat. — Nem, mert kezdéskor nincs itt • mindenki. Az iskolában kifüggesztettem a menetrendet, az időrendi beosztást és annak alapján jönnek, hisz korrepetálni is kell, nincs értelme, hogy akik egy, esetleg két óra múlva indulnak, végig itt legyenek. Később meggyőződtünk, hogy a testnevelő időrendi beosztását a diákok betartották, úgyszólván megállás nélkül jöttek hatosával, nyolcasával a város felől. A verseny javában folyt, a céltól nem messze a nagy- mányoki Kelemen Antal hangjára figyeltünk fel. — Jól van Eszter, szépen csináltad. A dicséret Krausz Eszternek szólt, aki elsőként érkezett korcsoportjában a célba. — Mondj valamit magadról, hadd ismerjünk meg! — kértük a győztes kislányt. — Krausz Eszter vagyok, Nagymányokon járok iskolába, nyolcadik osztályba. A féléves bizonyítványom 4,7 volt. Édesapám bányász Komlón, Zobákaknán dolgozik. Szeretek sportolni, a célom, hogy ősztől Szekszár- don, a kereskedelmi szak- középiskolába kerüljek. Remélem sikerül. Több mint háromszáz versenyző indult és bizony ez komoly feladatot jelentett a versenybíróságnak. Ónodi Szabolcsról negyedóra után lekerült a bunda, nem volt egy perc megállása. Egyszer a rajthelynél, egyszer a célnál lehetett látni. Szakított időt arra is, hogy ellenőrizze a jegyzőkönyvvezetők írását, szúrópróbát végezzen, majd intézkedett, hogy a helyezetteknek megkezdjék az oklevelek írását. — Tanár bácsi kérem, láttunk az autójában szép jelvényeket, legyen szíves, adjon nekünk abból — így néhány lány, aki körülfogta a testnevelőt. — Gyertek, kaptok. — És mint a kiscsibék a kotlóst, úgy követték a gyerekek, hogy néhány perc múlva boldog örömben ugrándozva menjenek társaikhoz mutatni: ezért érdemes volt eljönni! — Hány versenyzőről készíthetünk győztesként fotót Kaposváron a területi ver-' senyen — szegeztük a kérdést Kelemen Antal testnevelőnek. Utalva arra, hogy az elmúlt években a nagymányokiak mindig szereztek néhány első helyet a területi versenyen. — Krausz Eszter tavaly a megyében és a területin is második lett. Augusztusban viszont Komlón 1500 méteren fölényesen a legjobbnak bizonyult. Tőle várom, hogy Kaposváron dobogón végezzen, titkon azt, hogy első legyen. A nap már lebukott a hegyek mögött, mire elcsendesedett minden: befejeződött a bonyhádi járás mezei futóversenye. Egy gyors ellenőrzés a jegyzőkönyveknél: háromszázhúszan rajtoltak, kettőszázkilencvenegy versenyző ért célba. Indultak a nagymányoki általános iskola, a bonyhádi II. számú Általános Iskola, a lengyeli DSK, a bonyhádi közgazda- sági DSK, a bonyhádi 504-es DSK, a bonyhádi gimnázium DSK és a Bonyhádi Spartacus versenyzői. Mindenki elégedetten távozott, rendezők, versenyzők egyaránt. Hozzátehetjük: még e sorok írója is. Régen láttunk ilyen jól szervezett, gördülékeny versenyt. Nem Véletlen, hogy a bonyhádi gimnázium a középiskolák közötti pontversenyben is évek óta a legjobbnak bizonyul. Ebben vezető szerepet játszik Ónodi Szabolcs testnevelő és tanártársai, akik egy-egy ilyen verseny alkalmával segítségére vannak. Ezúttal Sásdi Béla a gimnázium I C. osztályfőnöke nemcsak a szervezésben segített, hanem az osztálya teljes létszámban rajtolt. Közreműködött : Dévényi Ferenc, a Spartacus szakosztályvezetője, Domán Gábor, a közgazdasági DSK vezetője, a versenybíróság titkári teendőit Oláh Annamária, a II. számú Általános Iskola testnevelője végezte. Nagymányokról Kelemen Antal és Varga László érkezett a gyerekekkel — és nem is eredménytelenül. Dicséret illeti a huszonnégy rendezőt is, akik biztosították a verseny zavartalanságát. (A futóverseny helyezettjeinek névsorát a többi járási verseny helyezettjeivel együtt közöljük.) —ny— A „versenyiroda” a Trabant-motorháztető. Itt készültek az oklevelek. Balról Ónodi Szabolcs, jobbról Oláh Annamá ria testnevelő. Két győztes a gimnázium tanulói közül: Fetzer Mónika, aki a Bonyhádi Botond kosárlabdacsapatának egyik erőssége is, és Bock Antal, a Bonyhádi Spartacus atlétikai szakosztályának verseny zője. A legtöbb számban ilyen né pes mezőny rajtolt * Verseny előtti megbeszélés a jegyzőkönyvvezetőkkel A nagymányoki Krausz Eszter
