Tolna Megyei Népújság, 1980. február (30. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-24 / 46. szám
A NÉPÚJSÁG 1980. február 24.' Savarin mester és a többiek Szakácskönyvek meg a „tsinos kitálalás” „Csontleves babbal, gyümölcsös papsapka”. Utóbbi a „nem minden papsajt” kifejezés utolsó tagjával azonos. — Mi hasznát látják kollégái ennek a gyűjteménynek? A tulajdonos Fekete István, a szekszárdi Gemenc szálló igazgatója, akinek ezenkívül van még néhány ezer étlapja, menükártyája, itallapja és szállodai prospektusa is. Fekete igazgató 36 éves, életének majdnem felét páratlanul érdekes gyűjteményének gyarapítására is szentelte. — Meglátszik ez a szenvedélye a Gemenc étlapján is? — így és ilyen formában nem látszhat meg, de nem hiszem, hogy szégyenkeznünk kellene az étlapunkkal. Hamarjában kiválasztunk néhány specialitást, melyek a mai „árvetések” idején is elkészíthetők egy közepesnél vastagabb pénztárcájú vendég részére. így: potyka citromlében, káposztás fogoly, vadkacsa savanyún, nyúl fa- sírozva és diós-haluska. Madár Imréné VIII. sz. szegedi hadiebédje is elkészíthető, csak legyen, aki megeszi: — Egy-egy ffcakmai vetélkedő, verseny előtt a szakácsok valósággal rá járnak. Kár, hogy csak olyankor. Egyik-másik régi tanács ma is időszerű. Például egy terítéssel kapcsolatos, mely 1819-ből származik és talán régies helyesírása ellenére is érthető lesz: „Az eledelek’ tiszta, tsinos kitálalását, ’s asztalra viteté- sét mi illeti, abból is ki tetszik, a’ gondos vagy gondatlan Gazdasszony’ szemessége. Mert’ ha a’ tálaló konyha asztal tsintalan... az ebédelni kívánók legottan meg tsömörle- nek tőlle, ’s eliszonyodnak, ’s undorodnak a’ gyakori ’s tsintalan feladás miatt sokon.” Fekete István párját ritkító gyűjteményét a Vendéglátóipari Múzeum is „jegyzi”. Befejezésül jegyezzünk ki mi is egy receptet a nádor őfelsége szakácskönyvének 160, oldaláról, ami a mellékelt fényképen talán nehezebben olvasható: „Potykaivadékos (ikrás — a szerk.) rántott zsemle. Sóss forró vízzel forrázd meg a’ potyka- ivadékot, készíts habarékot, és vagdald közzé, metélt zöld petrezselmet, borsot, és szerecseny dió virágot hozzá, tojás székit is elkeverve ; a’ zsemlét hámozd meg és szeldeld el szeletekre, fend (kend) reájok és zsírban süsd meg.” Jó étvágyat! O. I. Fotó: K. A. Régi receptek Magyar ember vagyok, tehát szeretem a gyomromat. Ugyanez megfordítva: Szeretem a gyomromat, tehát magyar ember vagyok. Ami ugyebár világos. Ezen egy olyan országban, ahol már a XIX. században az alábbi című könyv jelenhetett meg, bajos vitatkozni. „A valódi szakácsság vagy. legújabban átvizsgált és tökéletesített képes Pesti Szakácskönyv. Saját sokszori kísérletek után érthetően és pontosan leírta és kiadta a felszeldelés mesterségével, valamint a modern asztal terítésével bővítve kiadta St. Hilaire Jozéfa.” Az a példány, amelyet kezemben tartok, huszonhatodik kiadás, ami még egy Rejtő-regénynek is becsületére válik. Elbűvölő óra vár rám, tobzódhatok a szakácskönyvekben. Az asztalon előttem Brillat—Savarin mester 1825- ben megjelent „Az ízlés fiziológiája”, melyről a szakemberek úgy beszélnek mint Khomeini a Koránról. Odébb Gundel—Harmath: A vendéglátás emlékei, Venesz és Túrós Emil híres munkái, Csáky Sándor 1936-os . szakácskönyve, Végh Antaltól: 100 szatmári parasztétel és a Meinl-cég ötven kávéreceptje. Egy 1942-ből származó füzet címe az előbbitől szögesen elütő, nehezen feledhető kor emlékét idézi: „ízletes Hadiételek — ötletek, aranytanácsok — összeállította és kiadja Magyar Imréné Szeged, a .Filléres főzés’, .Egytálételek’, .Tömegfőzések ma’ szakácskönyvek szerzője. Ára 1.— pengő.” De itt van „a nádor ő föl- ségének” szakácsától, a szerény névtelenségbe burkolózó Cz. I.-től származó receptgyűjtemény is és még nagyon sok más. Fekete István gyű j teményének egy részével Szombaton alakult a klub Háromezer fotó a természetről 1978-ban a Nimród vadászmagazin szerkesztőségének kezdeményezésére készült el az a felhívás, amely a természet- és „vadfotósokat” igyekezett tömöríteni. Háromszáz jelentkező adatait kapták meg a szervezők, és az első fotópályázat meghirdetése eredményeként 1285 fotó elbírálása volt a zsűri feladata. Ebben a szervezetben — foglalkozásra és korra való tekintet nélkül — mindenki tag lehetett akit a természet és az élővilág fotózása érdekelt. Az egy évvel későbbi pályázat legalább olyan sikeres volt, mint elődje, 1185 kép sorsáról kellett dönteni. A legjobb képekből összeállított kiállítás ma is járja az országot. A fotóklub harmadik pályázatának eredményhirdetésére rövidesen sor kerül, a zsűri döntéséről már elkészült a jegyzőkönyv. 915 színes és fekete-fehér felvétel érkezett, amelyből ugyancsak kiállítás készül. A Nimród fotóklub tagjainak fotótechnikai képzettsége és alkotásaik minősége a' hivatásosokéval vetekszik, amit mi sem bizonyít jobban, hogy rangos európai vadászmagazinok érdeklődnek egy- egy felvétel vagy sorozat után, és meg is vásárolják azokat. A szocialista országok vadászszövetségeinek fotópályázatán a klub kollekciója egy teljes éremsorozatot nyert. A klub munkája, egyre szélesedő tevékenységi köre arra késztette a klub vezetőit, hogy magasabb szinten szervezzék meg életüket, s ekkor vetődött fel az egyesületté alakulás gondolata. A Kulturális Minisztérium, a Magyar Vadászok Országos Szövetsége, az Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat támogatásával, a Magyar Fotóművészek Szövetsége eszmei irányításával az egyesület február 23-án jogilag is megalakult. Célja, hogy szervezze és összehangolja a hazánkban működő — hivatásos és amatőr —, a természet és a vadon élő állatok fényképezésével foglalkozók tevékenységét, akik egyúttal a természet- és környezetvédelem feladataiból is részt vállalnak. Arra törekszik, hogy a pályázatok és kiállítások képeivel népszerűsítse a magyar táj, az állat- és növényvilág értékeit, a vadászat és vadgazdálkodás erdményeit. Az egyesület már meglévő kapcsolatait határainkon kívül is bővíteni akarja, és — alapító tagként — csatlakozni szándékozik az 1979-ben megalakult Nemzetközi Vadászfotó Szövetséghez. Az egyesület képarchívuma most van megszületőben. Ebből hamarosan bárki a legkényesebb igényeket is kielégítő képeket — fekete-fehér és diafelvételeket — kaphat. A természet és környezet védelme ma a világ nagy gondjainak egyike. Ez a megállapítás hazánkra nézve is érvényes. Azt reméljük, hogy a természet szépségeinek megismertetésében és megvédésében — a fotó sajátos eszközeivel — az egyesület tagjai is közreműködnek. Az erdő királya Héja zsákmányával Agancstisztítás idején