Tolna Megyei Népújság, 1980. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-04 / 2. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXX. évfolyam, 2. szám. ÁRA: 1,20 Ft 1980. január 4., péntek Mai számunkból AZ ORSZÁG Építésének terve (3. old.) CSALÁD — OTTHON (4. old.) KÖNYVEK, KÖNYVKÖTŐK (5. old.) ASZTALITENISZÜTTÖRŐOLIMPIA (6. old.) A munka új szabályai Változnak a gazdálkodás játékszabályai — óhatatlanul meg kell változnia a munkavégzés szabályainak is. Akad, aki ennyivel elintézi a nem túl bőséges közleményt, ami e témában megjelent. Ám akad, aki máris vasszigorral idézi a Munka Törvénykönyvének január elsején életbelépett módosításait, mondván, hogy bizony nehéz idők járnak majd az emberre, legyen bár helye az író-, vagy a munkaasztalnál. Csakugyan, a vasszigor jegyében kelt volna a Minisztertanács közelmúltban hozott határozata? A kérdésre nem adható válasz a gazdálkodás körülményeinek, feltételeinek vizsgálata nélkül. A szerkezetátalakítási programok felgyorsítása, a dinamikusan fejlődő tevékenységek felerősítése, a veszteségesen termelő üzemek visszafejlesztése együtt jár bizonyos munkaerő-igényekkel, illetve -feleslegekkel. Előfordul, hogy jelentős népgazdasági hasznot hajtó vállalatok tevékenységét krónikus munkaerőhiány gátolja — megint másutt —, éppen az okoz gondot, hogy a törzsgárdát hogyan lássák el megfelelő munkával? Nyilvánvaló, hogy az az ideális — a népgazdaság szempontjából feltétlenül —, hogy e sajátos feszültség föloldódjon. Mégpedig a munkaerő átcsoportosulásával: a stagnáló, veszteséges tevékenységet folytató üzemtől átkerülhessenek a dolgozók a nyereségesbe. A munkajogi szabályok mindezt nem akadályozták ugyan, ám az „átcsoportosulás” szinte kizárólag a magánérdekek szféráján keresztül bonyolódott: az ember kéUe a munkakönyvét és átlépett, kilépett, áthelyezték. Az élet megmutatta, hogy ez így nem a legelőnyösebb, illetve számos visszás következménnyel járhat. Megszakadhat a folyamatosság, s a bizonytalanság sem jó ajánlás az egyénnek, a határozatlanabbja nem is dönt könnyen. A módosított munkajogi szabályok e problémát — a társadalom és az egyéni érdek figyelembevételével — megnyugtatóan rendezik. Érdekeltté teszik például a vállalatokat abban, hogy ha a dolgozóiknak egy részét nélkülözni tudja bizonyos időtartamig, akkor erre az időre más vállalatnak átengedje őket. A tervszerű munkaerő-átcsoportosítás áthelyezéssel történik, így a munkahely-változtatás a dolgozóra nem feltétlenül jár hátránnyal. Persze, a tervszerű átcsoportosítás nem minden esetben lesz „egyből” jó a dolgozónak — az új vállalatnak; nem szabad alábecsülni az átszervezés nehézségeit és kényelmetlenségeit sem. Az új helyen meg kell szokni az új követelményeket, az új helyzetet —, megtanulva esetleg az új szakmát. A befogadó vállalatnak pedig az átlagosnál nagyobb körültekintéssel, türelemmel, tapintattal és szeretettel illik fogadni azokat, akik a népgazdasági érdektől indíttatva állnak át dolgozni. Ne feledjük — a törvénymódosítás önmagában nem oldhatja meg a bonyolult kérdéseket — igaz kedvező feltételeket és kereteket ad —, azt az érintetteknek kell közös akarattal és felelősséggel megtenni. Mint ahogy a többi, szintén fontos változást is az életben kell majd alkalmas válaszokkal — ezernyi féle-fajta szempont, követelmény egyeztetésével végrehajtani. Hiszen az új szabályok lehetővé teszik, hogy a dolgozó ne egy, hanem például több munkakört lásson el, vagy hogy a munkáltató a helyi feladatoknak és adottságoknak leginkább alkalmas munkarendet hozza létre a munkaidő ésszerű kiaknázására. De feszesebbre is vonják a fegyelmezetlenekkel szembeni intézkedéseket: a fegyelmi következmények elől nem lehet „meglépni” a régi munkahely elhagyásával — a fegyelmi érvényes az új helyen is, s csakugyan szigorúbb e tekintetben az 1980. január 1-én életbe lépett rendelkezés. A gondatlanul okozott kár esetében eddig alkalmazott 15 százalékkal szemben a havi átlagkeresőt 50 százaléka a kártérítés felső határa. Gondatlan bűncselekménynél, illetve kirívóan súlyos gondatlanságnál is szigorúbban ítél a törvénykönyv. Ugyanakkor a demokratizmus szélesítése az indoka annak, hogy a munkaügyi döntőbizottságok elnökét, s tagjait ezentúl nem kijelölik, hanem — a dolgozók maguk — megválasztják. MATKÖ ISTVÁN Sikeres év után nagyszabású feladat Pakson Tizenepiilliárdos program 1980-ban az atomerőmű-építkezésen Pakson nagy erők koncentrálásával. a szervező, előkészítő, ellenőrző és irányító munka javításával, a folyamatos munkarend bevezetésével 1979-ben teljesítették az atomerőmű építésének pénzügyi programját. A felhasznált mintegy 6,5 milliárd forint a műszáki feladatok sikeres megvalósítását is jelentette. Az eredményekről, gondokról, és a további tervekről Balogh Ernő, az Erőmű Beruházási Vállalat főmérnöke tájékoztatta az MTI munkatársát. Mint elmondotta: az első magyar atomerőmű építése alapvetően eltér a szocialista országokban korábban épült VVR 440 MW típusoktól. Jellemző erre. hogy a több mint egymillió légköbmétert magában foglaló fő- és segédépület építési feladata csaknem kétszerese a korábbiakénak. A minőségi követelmények is szigorúbbak. Az új berendezések, a biztonsági rendszerek megismerése, beszerzése, a tervek kivitelezése jelentős többlet létszámot és időt kívánt.' Jellemző különbség továbbá, hogy míg a korábban létesített atomerőművek berendezéseinek 70— 90 százalékát szovjet gyárak készítették, a KGST-kooperá- ció kiszélesítése folytán ez az arány nálunk 40 százalék. Jelentősen bővült tehát a közreműködők köre, s ez több szervezési és tervezési munkával járt. A hazai gondok fő forrása az volt. hogy a magyar építőiparnak, közreműködő gyáraknak, üzemeknek új feladatot jelentett az atomerőmű építése. Mindez együttesen 1978-ra, az eredeti tervhez képest késedelemhez vezetett. — Nagy erőfeszítések árán 1979-ben sikerült változtatni a helyzeten, s fokozni a tempót. Jellemzésül néhány adat: a létszám ötezerről 9 és félezerre növekedett, egy esztendő alatt 70 600 köbméter normál, s ezer köbméter nehézbetont nyeltek el az épületek, több ezer tonna építészeti vasszerkezet készült. Befejeződött három óriásdaru szerelése. Megindult a gőztermelés két kazánban, feszültség alá került a 120 kV-os szabadtéri alállomás. Üzembe helyezték a vízelőkészítő berendezést, megépült a vízkivételi mű. A reaktorbox- ban helyére kerültek a 162 tonna súlyú gőzfejlesztők, s számos más nagy berendezés, — Bármilyen imponálóak is ezek az eredmények, az 1980. évi feladatokhoz képest csak előkészítő munkának számítanak. A műszaki, építő és szerelő szakembereknek 11 milliárd forint értékű programot kell megvalósítaniok. Ezekben a napokban kezdődnek a rendkívüli tisztaságot igénylő „fehér köpenyes" szerelési munkák. Kiemelkedő esemény lesz az első reaktortartály beemelése, belső szerelésének indítása március végén. A legnehezebb feladat talán a villamos és műszerautomatikai szerelőkre vár. Rengeteg kábelezési, impulzuscsövezési munkával igazodniok kell az ütemhez és sok helyen már a második félév elejére biz- tosítaniok kell a próbák feltételeit. A gépházban az 1. számú turbina júliusi, a 2. számú turbina októberi indítása a cél. Addig négyezer tonna berendezést, csővezetéket, 3000 armatúrát kell felszerelni és kipróbálni. Az első egység üzembe helyezését megelőző munkák finisével egyidejűleg épül a második 880 megawattos erőművi egység. Waidheim teheráni tárgyalásai Kurt Waldheim, az ENSZ Teheránban tartózkodó főtitkára ellen tervezett merényletet hiúsítottak meg szerdán az iráni hatóságok. Az erről szóló hírt Szadegh Ghotbzadeh külügyminiszter ■közölte az iráni hírügynökséggel. Ghotbzadeh és Waldheim egyaránt „hasznosnak” minősítette megbeszéléseiket. Ghotbzadeh hozzáfűzte: úgy véli, „sikerült megértetni’’ Waldheimmel, hogy Irán álláspontja megingathatatlan. Waldheim szerdai programjának néhány eseménye „biztonsági okokból" elmaradt. A világszervezet főtitkárának aznap kellett volna találkoznia a forradalmi tanács néhány tagjával és látogatást tett volna egy kórházban, ahol a sah börtöneiben megnyomorított áldozatokat ápolják. A továbbiakban nem közük előre Kurt Waldheim teheráni programját. (Folytatás a 2. oldalon). Elment a kisvonat ír l (Képriportunk a 3. oldalon). Az Elnöki Tanács elnöke fogadta a diplomáciai képviseletek vezetőit A Budapestre akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői csütörtökön, az újév alkalmából jókívánságaikat fejezték ki Lo- sonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének. Az Elnöki Tanács fogadásán részt vett Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, valamint Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. A fogadás szívélyes légkörben zajlott le. (MTI) Heti időjárás-előrejelzés HIDEG IDŐ Az elmúlt hét végén hűvös, nedves léghullámok érték el a Kárpát-medencét, emiatt csapadékosra fordult az idő. A Dunántúlon is túlnyomóan borult volt az ég, az egy nap alatt lehullott hó mennyisége Baranya megye területén elérte a 10—20 mm-t, a Dunántúl többi részén 10 mm alatti értékeket mértek. Az év első napjaiban több helyen felszakadozott a felhőzet, néhány órára kisütött a nap. A legmagasabb nappali hőmérséklet általában —2, plusz 3 fok között, a legalacsonyabb hajnali hőmérséklet eleinte 0, —5 fok között, később —2, —11 fok között alakult. A hóréteg vastagsága jelenleg 3—30 mm között változik. Az elkövetkező időszakban hideg időre számíthatunk. A hét végén időnként borultságig megnövekszik a felhőzet, többbfelé kisebb havazás lehetséges. A jövő hét elején túlnyomóan borult idő lesz, ismétlődő havazással. A legalacsonyabb hajnali hőmérséklet általában —5, —10 fok között, a legmagasabb nappali hőmérséklet —1, —6 fok között alakul. A talajnedvesség Tolna megyében 0—50 cm-en 85—90 százalék, 50—100 cm-en 20— 25 százalék.
