Tolna Megyei Népújság, 1980. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-12 / 9. szám
1980. január 12. ^fepÜJSÄG Lámpák az Izzóból Az Egyesült Izzó 1978-ban kezdte meg a Tungsra-par típusú lámpák gyártását. Az idén bővítették a választékot. Kifejlesztették a Tungsraphot lámpákat, amelyek nem sugároznak meleget, ezeket Európában az elsők között kezdték gyártani. Az új típusú Iá mpák különösen alkalmasak kirakat világítására, díszvilágításra, valamint olyan helyeken, ahol pontfény használata szükséges. Jogszabályrendezés A Minisztertanács 1974-ben előírta, hogy a miniszterek és az országos hatáskörű Szervek vezetői — az igazságügyminiszterrel egyetértésben — folyamatosan, legalább két évenként vizsgálják felül az általuk kibocsátott jogszabályokat és végezzék el a rendezésüket összhangjuk és áttekinthetőségük érdekében. E feladatok elvégzéséről az igazságügyminiszter először 1977-ben számolt be; az utóbbi két év jogszabályren- dezési munkálatairól szólt az a jelentés, amelyet a Minisztertanács most tárgyalt meg. Jogalkotásunk dinamikusan fejlődő szakasza volt ez az időszak. A társadalmi-gazdasági fejlődés a jogrendszer továbbfejlesztését, viszonylag nagy számú új jogszabály megalkotását tette szükségessé. Lényegében megvalósultak az MSZMP X. kongresszusa után elhatározott jogrendszeri reform céljai, és ezzel megteremtődtek a fejlett szocialista társadalom építésének megfelelő jogi keretei. Az újonnan megalkotott vagy korszerűsített, nagyobb jelentőségű jogszabályok várhatóan hosszabb ideig hatályban maradnak. Ez lehetővé teszi, hogy fdkozott figyelmet fordítsanak az alacsonyabb szintű jogszabályokra (miniszteri rendeletek, utasítások, szabályzatok, stb.> Az utóbbiaknál is törekedni kell a stabilitásra, a túlszabályozás visszaszorítására, a társadalmi igények és a szabályozás nagyobb összhangjára, a jogalkotás társadalmi, gazdasági és tudományos megalapozottságának erősítésére. Összességében: a jogrendszer egyszerűsítésére, áttekinthetőségének és közérthetőségének fokozására. Ezek a törekvések szorosan kapcsolódnak az állami szervezet és tevékenység korszerűsítéséhez, az államigazgatás egyszerűsítéséhez, hatékonyságának fokozá'sához. A minisztériumok és országos hatáskörű szervek eddig felülvizsgálták szakterületük joganyagát, hatályon kívül helyezték a gyakorlatban nem élő jogszabályokat, a többször módosított rendelkezéseket pedig általában egységes szerkezetben tették közzé. E rendezés közben törekedtek az átfogó, komplex, szabályozásra, a párhuamos rendelkezések kiküszöbölésére, a jogszabályok számának csökkentésére is. Mindez azonban csak a teljes rendezés előmunkálatainak tekinthető. Jogalkotásunkat az utóbbi években sok szó érte a túlszabályozás miatt. A bírálat középpontjában nem a jogrendszer egésze állt, hanem — többnyire jogosan — a nagy számú, alacsonyabb Szintű jogszabály. Erre azért is nagy figyelmet kell fordítani, mivel ez a túlszabályozás fékezi az igazgatási és gazdálkodó szervezetek kezdeményezését, sokszor sérti önállóságukat, bürokratizálja az ügyintézést, gátolja a demokratizmus további kibontakozását. így végső soron akadályozhatja a társadalmi fejlődést. Számolni kell azonban azzal is, hogy korunkban fokozódik a társadalom „szabályozottsága”. Ennek közismert okai közé tartozik a tudományos-technikai fejlődés, az urbanizáció, a nemzetközi kapcsolatok bővülése. A szocialista országokban a gazdaságirányítás fejlesztése széles körű, esetenként dinamikusan változó jogi szabályozást igényel. A jogszabályok nagy száma és gyakori módosulása tehát önmagában még nem jelent túliszabályozást. Az alacsonyabb szintű jogszabályoknál viszont indokolatlan túlszabályozás észlelhető. Gyakran jogi eszközöket alkalmaznak akkor is, amikor a kívánt eredményeket társadalmi, gazdasági eszközökkel, politikai vezetési módszerekkel is el lehetne érni Nagy gondot jelent az is., hogy a jogalkalmazókra ajánlások, iránymutatások tömege zúdul, a legkülönbözőbb elnevezésekkel (közlemény, körlevél, elvi állásfoglalás, irányelv, leirat, körrendelkezés, tájékoztatá'S', stb.) Sok az értelmező, magyarázó rendelkezés is. így helyenként á ttek in the tetien né_vá- lik az alkalmazandó jogi anyag. Indokolt esetben természetesen megfelelő iránymutatásokra is szükség lehet. Ezek *az irányítás fontos eszközei, ezért — egységes szempontok szerint — pontosan ki kell dolgozni alaki és tartalmi követelményeiket. Ilyen alapon a későbbiékben a jogi és egyéb iránymutatások teljes körét is rendezni kell. Ünnepi munka sgyülés Az atomerőmű építésének történetében az 1979-es év bizonyult a legeredményesebbnek. Ennék megünneplésére csütörtökön este a paksi munkásművelődési központban, a több mint tízezer,építő képviseletében, 300-an munkásgyűlésen vettek részt, melyen megjelent Rigóczky István, a városi pártbizottság első titkára és az építkezés gazdasági, politikai vezetői. A megnyitó beszédben Csizmadia Endre, a beruházás szak- szervezeti titkára köszöntötte a résztvevőket, akik a sok ezer munkás képviseletében ünnepelhetnek. Köszöntötte azokat, akik nem az üzemi főépületen dolgoznak és így ritkán vannak reflektorfényben, pedig munkájuk nélikül az építkezés elképzelhetetlen. A köszöntő után Szabó Benjámin kormánybiztos tolmácsolta az MSZMP Központi Bizottságának üdvözletét, valamint Kádár János elvtárs köszönetét a decemberi szívélyes fogadtatásért;. Ezután a kormánybiztos részletesen ismertette az elmúlt évben végzett .munkát, örömmel szólt arról, hogy olyan határidőket tudtak tartani, amelyek az egyes reaktor határidőre való elkészítésének voltak jelentős állomásai. így többek között a reakto-rtér lezárását, a .250 tonnás daru üzembe helyezését, a nagy- berendezéseket szállító vasútvonal reaktortérig történő lefektetését említette. Az idén II milliárd., forintnyi munkát kell elvégezni, a gondok ellenére .minden lehetőség adott, hogy ezt a feladatot is teljesítsék. A kormánybiztos szavai után a kiemelkedő munkát végző munkásokat kitüntették. A Munkaérdemrend bronz fokozatát kapta Baráth János, a 22-es vállalat, Faragó László, a dunántúli építők, Illés János, a Gyár- és Gépszerelő, Papp János, a 22-es vállalat és Szabó József, a Vegyépszer dolgozói. Kiváló munkáért miniszteri kitüntetésben 11-en, a Paksi Atomerőmű építésében végzett kiváló munkáért plakettet 15- en, .a Paksi Atomerőmű építéséért plakettet 13-an kapták meg. Az ünnepség befejezéseként a munkásművelődési központ énekkara és fúvós- zenekara adott nagy sikerű műsort. A vasút idei terve Az idén a belföldi vasúti forgalomban 2,3 százalékos, az exportban 7,6 százalékos, a tranzitban 3,9 százalékos növekedéssel — az importban pedig 2,3 százalékos csökkenéssel számol a MÁV. A tavalyi 134 millióval szemben az idén 137 millió tonna áru elszállítását tervezik. A nagyobb feladatokhoz az alapvető eszközök rendelkezésre állnak. Ezenkívül 1500 vagonnal bővítik terven felül a teherkocsi-parkot. Ennek ellenére az összes belső tartalék mozgósítására szükség lesz. Ezért a vasút vezetőinek szervezési intézkedései a kocsiforduló-idők rövidítésére, a teherkocsik raksúlyának jobb kihasználására, a tehervonatok terhelésének növelésére, a mozdonyok enengiapazarló üresjáratainak csökkentésére, az állóeszközök üzemképességének fokozására irányulnak. Gondot fordítanak a folyamatos kocsiellátásra, a korszerű fuvarozástechnikai módszerek továbbfejlesztésére. A konténeres áruforgalom 20 százalékos, .a rakodólapos szállítás 23 százalékos bővítését tervezik. A személyszállításban nem számolnak a forgalom további csökkentésével. A tavalyival azonos számú — 290 millió — utas elszállítását tervezik. Az igények kielégítésén túlmenően gondot fordítanak az utazás feltételeinek javítására. Ezt szolgálja a jára'tsűrűség bővítése, az utazási sebesség növelése, a menetrendszerűség javítása, a budapesti elővárosi forgalomban pedig a szerelvények megerősítése. A vasút a népgazdaság teherbíró képességéhez alkalmazkodva 10,7 milliárd forintot fordíthat hálózatának, állóeszközeinek fejlesztésére és szociálpolitikai célokra. Az összegből 9,8 milliárd forintot használnak fel beruházásra, elsősorban a gyorsabb, biztonságosabb közlekedést megalapozó pályakorszerűsítésekre, a járműállomány bővítésére. Több minit 2 milliárd forintot költenék 330 kilométer vasúti pálya rekonstrukciójára és 6,5 kilométer új vágány építésére. Csaknem 150 kilométer hosszú vonal és 12 állomás kap biztosítóberendezést. ’ Húsdaráló, színes tv, síléc Mit akarunk es mit tudunk kölcsönözni? — Sílécet szeretnék bérelni... — Sajnos, nincs. — Akkor szánkót — Azt sem tudunk adni. A beszélgetés az Iparcikk Kölcsönző és Szolgáltató Vállalat szekszárdi boltjában zajlott le, s bizony eléggé gyakran ismétlődik ezekben a havas hetekben. Vajon miért? A kérdésre Sáfrány Andor boltvezetőtől kértünk választ. — Az üzlet másfél éve nyílt meg, egymillió .forint értékű készlettel — mondotta, — s ma már ennek négyszerese az az érték, amellyel a kölcsönözni szándékozók rendelkezésére állunk. Központunk folyamatosan bővíti készletünket, nő a választék, azonban az említett téli sportcikkekből még nem kaptunk. Reméljük, erre is minél előbb sor kerül, habár elsősorban iparcikkeket adunk kölcsön, így tehát ruhákat — például esküvőit — is hiába keresnek nálunk. A polcokon minitévé, húsdaráló, fényképezőgép, lemezjátszó, számológép, hajszárító sorakozik, hogy csak néhányat említsünk a mintegy 500-féle termékből álló választékból. Ezek különböző időtartamra bérelhetők, így akad óradíjas is, de sokat lehet igénybe venni néhány napra, hétre, sőt hónapra, és — olajkályhát — akár két évre is. — A téli szükségleteket kielégítő olajkályhákból 25-öt bérel a lakosság — mondja a boltvezető —, de további tíz áll „készenlétben”, és most, a disznóvágások szezonjában igen kelendők többek között a húsdarálók és a hurkatöltők. — Melyek a legkeresettebb árucikkek? — Sokan igényelnek filmvetítőt, s néha kevésnek bizonyul a 31 minitévénk. Jelenleg 140 nagyképernyős televíziónk — köztük több színes is — kölcsönben van. Nem jövünk zavarba akkor sem, ha akár ezer személyes lakodalomhoz kémek edényeket, s ezenkívül több mint 60 hűtőszekrény, 80 gyerekkocsi van „kint”, összességében készletünknek mintegy háromnegyed részét' bérlik most a szekszárdiak és a környékbeliek, akiket így segítünk ki addig, amíg nem vásárolnak maguknak például saját mosógépet, vagy pedig szívesebben bérelnek, mint vesznek olyan árucikket, amelyikre egy évben csak néhányszor van szükségük. Egy fiatalasszony babamérleget kér és kap, miközben szemügyre veszi a kempingcikkeket, a sátrakat, a kerékpárokat, a turista gázpalackot, no meg a rézbográcsokat is. Talán eljön majd értük néhány hónap múlva, mert — bár a kempingfelszerelés ugyanúgy sportcikknek tekinthető, mint a szánkó és a síléc — mégis van, sőt, érthető módon, nyáro» nagyon kapós is. VITASZEK ZOLTÁN Fotó: Szepesi László A NEB életéből A népj ellenőrzés új ellenőrzési formát próbált ki, tegyük hozzá, sikerrel. A Tolna megyei NEB is részt vett és folyamatosan részt vesz a lakosság ellátásának figyelemmel kísérésében. Erre a célra nem vesznek igénybe népi ellenőröket, hanem a járási és a megyei NEB-ek kereskedelmi szakcsoportjai gyűjtik össze a tapasztalatokat és más társadalmi szervekkel egyeztetve vonják le a megfelelő következtetéseket. A boltok áruellátása, a vásárlási körülmények, a kiszolgálás színvonala jelentősen befolyásolja a lakosság közhangulatát, ezért is tette a népi ellenőrzés folyamatossá a téma vizsgálatát. Megyénkben önálló nagykereskedelmi vállalat nincsen, de ez a tény nem okoz ellátási problémát, igen ritka a szállítási kimaradás, vagy késés. Nagyobb gondot jelent viszont az ipari termelés hiányosságaiból adódó hiánycikk, és az importáruk egyre szűkülő köre miatti választék, vagy áruhiány. Egy másik vizsgálatban már részletesen elemezte a megyei NEB a ZÖLDÉRT szállította áruk hiányainak és minőségi hibáinak okát. A kereskedelem cipőből nem tudja kielégíteni az igényeket, kötöttáruból és konfekciótermékekből jobb az ellátás, mert nagyobb az egymást helyettesítő termékek köre. Köztudomású a másik megállapítás, hogy bútorból a kereslet és a kínálat évek óta — nincs összhangban. Érdekes áttekinteni, hogy az alábbi, keresett cikkek körében hogyan alakult az ellátás, a vizsgált időszakban. A hengerelt, húzott áruk esetében javult, a bútorvasalás, zár, lakat — száknyelven a kötőelemek — cikkcsoportjában viszont sok a hiánycikk. Radiátor, épületszerelvények, mezőgazdasági szeráruk, olajkályhák, zománc- edények esetében viszont általában javult az ellátás, csak átmeneti hiányok vannak. Nagyobb viszont a kereslet motorsapkákból. Drótfonatok, szőlészeti, borászati cikkek, barkácsgé- pek kaphatók. Hiányoznak a kéziszerszámok és az olcsóbb szilárd tüzelésű tűzhelyek. A gáztűzhelyek választéka, helyenként meny- nyisége sem megfelelő. A híradástechnikai cikkek körében nem változott az ellátás színvonala, a hiánycikkek száma nem csökkent, éppúgy, mint az automata mosógép, a porszívó, a hűtőszekrény esetében. Jelentősen javult az ellátás kerékpárból, porcelánáruból, kerámiából, bár ez utóbbi kettőnél régebben sem volt jelentős a hiánycikkek száma. Megnövekedtek az igények az építési anyagok iránt. Ebben az árukörben csupán a tetőfetlő anyagokból volt folyamatos az ellátás, időben, mennyiségben, minőségben és választékban. A többi cikknél lökésszerűen érkezett az áru, ami nemcsak beszerzési, hanem tárolási gondokat is okozott. Az árukínálat mennyisége általában megfelelő, a választék azonban nem követi az új árak hatására bekövetkezett változást, nevezetesen, hogy az olcsóbb termékek iránt növekedett meg a kereslet. Általában megfigyelhető volt, hogy az árváltozás csak az azonos cikkcsoportokon belül okozott keresleteltolódást, de nem következett be változás a fő csoportok között, vagyis a vásárlási struktúra lényegében nem változott. A boltban tavaly összesen 1 millió 100 ezer forintot fizettünk ki kisebb-nagyobb kölcsönzési díjként.
