Tolna Megyei Népújság, 1980. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-08 / 5. szám

1980. január 8. NÉPÚJSÁG 5 ■ Hírek Január 12-én 15 órakor kezdődik Gyönkön az általá­nos iskola tornatermében a tamási járás felnőtt egyéni asztalitenisz-bajnoksága. ♦ A Szekszárdi Sportiskola vezetősége hozzájárult, hogy Palatinusz János edző szer­ződést bontson. A közeli he­tekben a tengelici labdarúgó­csapat edzéseinek irányítását veszi át Palatinusz János. A Szekszárdi Dózsa kosár­labda-csapatának baráti köre meghívta élménybeszámolóra Szabó Ödönt, a BSE vezető edzőjét. Szabó Ödön mintegy tíz éven át volt edző Szék- szárdon, sok tehetséget ne­velt. Mióta a BSE-nél veze­tőedző, a fővárosi csapat öt­ször nyert bajnokságot. Az élménybeszámolót január 12- én, szombaton 18 órakor tart­ják a BM-klubban. ♦ A paksi városi asztalitenisz férfi csapatbajnokságban ti­zenegy vállalat, üzem, intéz­mény nevezett. Az elős mér­kőzések január 16-án lesz­nek. A városi női asztalite­nisz csapatbajnokságra há­rom együttes nevezett. Itt szintén január 16-án lesznek az első mérkőzések. A Dombóvári Spartacus meghívására Kovács János az OKISZ sportosztályának vezetője találkozik a dom­bóvári sportolókkal, sport­vezetőkkel. Kovács János tá­jékoztatást ad a szövetkezeti sportmozgalomról és az ak­tuális sportkérdésekről. Az előadásra január 18-án. az UNIÖ Szövetkezet éttermé­ben kerül sor. * A tamási járási labdarúgó­szövetség január 12-én, szom­baton tartja a labdarúgó já­tékvezető.: jelöltek részére az első előadást. Erre a ta­mási sportfelügyelőség iro­dájában kerül sor 14 órakor. A további oktatások is szom­bati napon 14 órakor kezdőd­nek. * A paksi járás felnőtt fér­fi- és női asztalitenisz egyéni bajnoksága január 13-án Pakson a gimnázium torna­termében lesz. Kezdés: 9 óra­kor. Eddigi legsikeresebb év az NB l-ben Mérlegen a Szekszárdi Dózsa kosáriabdacsapatai Soha rosszabb bajnoki sze­replést — vallják a szakosz­tály vezetői, akiknek elége­dettségében osztoznak a me­gyeszékhely szurkolói is. A Szekszárdi Dózsa NB I-es női kosárlabdacsapata eddigi legsikeresebb évét zárta 1979- ben. A siker értékét csak nö­velik azok a körülmények, események, amelyek a csapat rajtját megnehezítették. Az 1978-ban szerepelt együttes játékosállományában jelentős változások történtek. Szülés, családi problémák, sérülés és továbbtanulás miatt. legtöb­ben leálltak, illetve más csa­pathoz igazoltak. A legérzé­kenyebb veszteség már a bajnokság menetében érte a gárdát, amikor négy játékos vált ki a kezdőcsapatból. Mindezek ellenére mind a felnőtt-, mind az ifjúsági együttes maradéktalanul tel­jesítette célkitűzését. A szakvezetés által megha­tározott célkitűzésekben sze­repelt: az NB I felnőtt me­zőnyében a 10—12. helyek egyikének megszerzése; az if­júsági gárda védje meg a vidék legjobbja címét; MNK- ban az elődöntőbe jutás; a Felszabadulási Kupában a 4—5. hely elérése; az egyesü­letek kupaversenyein pedig az erőviszonyoknak megfele­lő, becsületes helytállás. A felnőttcsapat a tervezett 12 győzelemmel szemben ti­zenhetet szerzett, s a 9—16. helyezett együttesek közül egyedül a dózsásoknak sike­rült pozitív „gólkülönbség­gel” zárni az évadot. Az NB I női mezőnyében sorrendben a nyolcadikként a legtöbb ko­sarat szerezték. Pozitívum­ként könyvelhetik el továb­bá, hogy hét együttest előz­tek meg a kapott kosarak számát tekintve. A lila-fehé­rek két találkozón dobtak száz pont felett, s csupán Diósgyőrben szenvedtek 100 pont feletti vereséget. Átla­gosan nyolc játékos szerepelt a bajnoki mérkőzéseken, a csapat átlagban 73 pontot do­bott és 69-et kapott. Az ered­ményeket tekintve szembe­tűnő, hogy elsősorban ide­genben szerepelt jobban csa­patunk. Ez azért is érdekes, mert a helyezett és a kiesés elkerüléséért küzdő ellenfe­lek zöme hazai pályán, kö­zönségük buzdítása közepet­te érte el győzelmeit. A szek­szárdi gárda viszont pálya- választóként öt — vendégként pedig tizenkettő győzelmet aratott. A bajnokság mellett ered­ményesen szerepeltek a Fel- szabadulási Kupa mérkőzés- . sorozatán is, ahol végered­ményben csak a bajnokság éllovasainak sikerült meg­előzni a szekszárdiakat. Túl a 4. helyezés értékén, a szak­vezetést itt is a pozitív pont- különbség töltötte el bizako­dással. Az egyesületek kupa- tornáin maradéktalanul hoz­ta magát a megyeszékhely csapata. Bonyhádon a Botond, Székesfehérváron pedig az Építők-kupát veretlenül nyer­ték. Stara Túrán és a Sió­kupán az erős nemzetközi mezőnyben a 3. helyezettek­kel holtversenyben végeztek. Az 1979. évi nemzetközi sze­replés legnagyobb sikere a francia utánpótlásválogatott legyőzése volt Bezons-ban. A szakmai célkitűzéseket az eredményességen túl is siker koronázta. Jelentősen bővült a játékosok egyéni felkészült­sége, javult a csapat védeke­zési és támadási taktikája. Az NB I második legfiata­labb átlagéletkorú csapata­ként határtalan küzdőszel­lemmel és a mindvégig egyenletes fizikai felkészült­ség birtokában léptek pályá­ra. Ezek az erények tartást adtak az együttesnek az él­lovasok ellen is. Az ifjúsági gárdának sike­rült megvédenie az előző év­ben kiharcolt „Vidék leg­jobbja” címet, sőt a tavaszi eredmények alapján sokáig a dobogós helyezés várományo­sai voltak. Az év közben el­távozott játékosok pótlása nem járt eredménnyel, így ősszel nem tudták tartani második helyüket. Végered­ményben a harmadik helye­zettel azonos pontszámmal a 4. helyen zárták az évet. Az 1978. évi 6. helyezést tekint-" ve így is előbbre léptek. A közvetlen utánpótlást jelentő ifjúsági csapat 22 mérkőzé­séből tízen száz pont felett dobott, s egyetlen alkalom­mal sem kapott ennyit. A hat vesztes találkozó mindegyi­kén egy félidőt megnyert a gárda. Itt is szembetűnő, hogy hat vereségéből négy a hazai pálya előnyének hiá­nyára írandó. Az ifisták há­rom éven belül másodszor jutottak be az Országos Ifjú­sági Kupa döntőjébe, ahol az előkelő 4. helyen végeztek. A szakosztály jövőjének meghatározása, a követendő út kitűzése egyértelműen az előrelépés lehet — mondta Tapodi László vezető edző. Ismerik a problémákat, ame­lyek a játékosállomány szer­kezeti összetételéből, az adott körülményekből adód­nak. Ezek mielőbbi megoldá­sa a további sikerek léhető- ségeit hordozzák magúkban. Az együttes összetételében nem terveztek változtatást, ám úgy tűnik, kényszerűség­ből mégis szükség lesz erre. Menetközben azonban három játékos meglepő bejelentés­sel élt: Tarczy és Varga más egyesületben kívánja folytat­ni pályafutását, Farkas pedig visszavonul. Az NB I női dobólistájá­nak végeredménye: 1. Né­meth (KSI) 1071, 2. Harsányi Mária (Szekszárdi Dózsa) 925, 3. Kiss (Bp. Vasas Izzó) 857 4. Winter (DVTK) 847, 5 Áronné (DVTK) 812, 6. Ká­rász (MTK-VM) 746, 7. Czi- rákyné (BSE) 722, 8. Boksay (Székesféhérvár) 695, 9. Nagy (BSE) 692, 10. Torma (Ganz- MÁVAG) 646, 11. Lerner (BEAC) 639, 12. Megyeri (Nagykanizsa) 594, 13. Vinczé- né (Szolnok) 555, 14. Sepsei (KSI) 537, Medgyesi (DVTK) 535. Az új bajnoki rendszer le- . hetőséget biztosit a nyugodt munkához, a csapatépítés és szerkezeti változás formálá­sához, ugyanis 1980-ban nem lesz kieső az NB I-ből. Mond­hatnánk: ez az idő a dózsá­soknak is dolgozik, akik biza­kodással tekintenek a jövőbe- A minőségi munka fokozásá­val akarják megalapozni az együttes élvonalbeli szerep­lését, s hosszú távra biztosí­tani a megyeszékhely sport- szerető közönségének kosaras­élményeit. Az 1980. évi küz­delemsorozat január 20-án kezdődik. Az első négy for­duló nehéz r.ajtot sejtet a dózsások számára, akik sor­rendben a Bp. Spartacus, az MTK-VM, a Diósgyőri VTK és a BSE ellen veszik fel majd a küzdelmet. Atlétika *79 Negyedszázad és az elmúlt év legjobbjai FÉRFI RÖVIDTÁVFUTÁS Férfi atlétáink az utóbbi évtizedekben nem kényeztet­tek el bennünket és így az’ 1978—79-ben megindult fej­lődés különösen futószámok­ban javított sokat a mérle­gen. Rövidtávfutóink ismét sikeres évet zártak. hiszen Kovács Attila és Böde Jó­zsef személyében egyszerre két válogatott versenyzőnk volt. Előfordult az is, hogy a magyar váltó kezdő- és befu­tó tagja szekszárdi volt. így 100 m-től 400 m-ig egyaránt kedvező a fejlődés üteme, ami nemcsak megyei csúcs­beállításokban mutatkozik meg, hanem abban is, hogy , 100-an 2, 200-on 3, 400-on 1 versenyző került az abszolút ranglistára. Közülük Szabó Gyula, Zsemberi Ferenc át­igazolt, de Kovács, Böde mellett örvendetes a paksi Giósz fejlődése is, aki orszá­gos bajnokságon is pontszer­ző volt. Böde volt a legered­ményesebb az országos baj­nokságon két első és egy má­sodik helyezésével, míg a ta­vasszal feltűnt Kovács At­tila 100-on 10,7-tel országos középiskolai bajnokságot nyert. A szakvezetés a Ko­vács—Böde—Glósz hármastól kiemelkedő eredményeket vár 1980-ban és reméljük, hogy szorgalmas munkával még szép sikereket érnek el. 100 m. Negyedszázad ab­szolút rangsora: 10,7 Pálin­kás János (Tolna) 1976, 10,7 Kovács Attila (Szekszárdi 1979, 10,8 Koller László (Dombóvár) 1976, 10,9 Gyűrű László (Szekszárdi 1961, 11,0 Kosztolányi György (Szek­szárdi 1960, 11,0 Varga Já­nos (Hőgyész) 1975, 11,0 Zsemberi Ferenc (Szekszárd) 1978, 11,0 Böde József (Szek­szárdi 1979, 11,1 Szelecky Miklós (Szekszárd) 1964, 11,1 György Ferenc (Bonyhád) 1976. Az 1979. évi rangsor: 10,7 Kovács Attila, 11,0 Bö­de József, 11,1 Zsemberi Fe­renc, 11,3 Szabó Gyula, 11,3 Puch Ignác (mind Szek­szárd), 11,5 Glósz Gábor (Paks) 11.7 Wallacher Gábor (Szekszárd), 11,7 Zemán Fe­renc (Szekszárd), 11,7 Erdősi” Ervin (Szekszárd), 11,9 Sü­megi Tamás (Bonyhád). 200 m. Negyedszázad ab­szolút rangsora: 22,2 Pálin­kás János (Tolna) 1976, 22,3 Kovács Attila (Szekszárd) 1979, 22,3 Zsemberi Ferenc (Szekszárd) 1978, 22,4 Varga János (Hőgyész) 1975, 22,5 Böde József (Szekszárd) 1979, 22.8 Kosztolányi György (Szekszárd) 1959, 22,8 Gyűrű László (Szekszárd) 1961, 22,8 Koller László (Dombóvár) 1977, 22,8 Szabó Gyula (Szek­szárd 1978, 23,0 Csábrák Já­nos (Szekszárd) 1977. 1979. évi rangsor: 22,3 Kovács At­tila, 22,5 Böde József, 22,8 Zsemberi Ferenc, 22,8 Sza­bó Gyula, 23,1 Puch Ignác (mind Szekszárd) 23,3 Énekes Béla (Bonyhád), 23,8 Glósz Gábor (Paks), 23,8 Wallacher Gábor (Szekszárd), 24,1 Raj­kai István (Szekszárd), 24,3 Adorján György (Paks). 400 m. Negyedszázad ab­szolút rangsora: 48,5 Ötvös Imre (Dunaföldvár) 1975, 49,8 Szabó Gyula (Szekszárd) 1976, 50,0 Böde József (Szek­szárd) 1979, 50,2 Zsemberi Ferenc (Szekszárd) 1978, 50,7 Pálinkás János (Tolna) 1976, 50.9 Csábrák János (Szek­szárd) 1976, 51,1 Deme Jó­zsef (Bátaszék) 1969, 51,2 Ta­kács László (Bonyhád) 1973, 51,3 Gorban Ferenc (Szek­szárd) 1960, 51,7 Suplitz Fe­renc (Szekszárd) 1978. Az 1979. évi rangsor: 50,0 Böde József (Szekszárd) 50,9 Zsem­beri Ferenc (Szekszárd), 51,2 Szabó Gyula (Szekszá'd), 52,6 Glósz Gábor (Paks), 52,7 Wallacher Gábor (Szekszárd), 52.8 Puch Ignác (Szekszárd), 52.9 Enczel István (Dombó­vár), 53,2 Énekes Béla (Bonyhád), 53.8 Boch Antal (Bonyhád). 54,4 ' Csizmazia István (Bonyhád). (Folytatjuk.) SPORTTELEX Ld p' ♦ * á A Pravda hétfői száma köz­li Anatolij Karpov sakkvilág­bajnok írását a sakkvilágbaj- nok-jelöltek versenyének végső kimenetelével kapcso­latban. Karpov leszögezi: nehéz volna progrózist adni a via­dal kifejlődésére, mivel a negyeddöntő résztvevői mos­tanában a nemzetközi viada­lokon nem szerepelnek tu­dásuknak megfelelően, bár az is feltételezhető, hogy ki­csit ezzel is zavarják a „bá­tyákat”. Egy biztos — szögezi le a világbajnok, — a nemzetközi sakkszövetség kiírása sze­rint novemberig le kell ját­szani a páros mérkőzéseket, hiszen az év XI. hónapjában már az olimpia ülteti asztal­hoz az egyes országok leg­jobbjait. Az előzetes viada­lokról kikerülő végső győztes lesz aztán az ellenfelem 1981-ben — írja Karpov, — de hogy ez ki lesz, azzal kapcsolatosan még találgatni sem lehet. A következőkben megemlí­ti, hogy az 1979-es év jól si­került a szovjet sakkozó szá­mára, hiszen 78 nemzetközi versenyen 52 első helyet szerezték, és a 4 zónaközi döntőben is kitűnően megáll­tak a helyüket, mind a fér­fiak, mind a nők. A férfiak­nál például a 8-as mezőny­ben 4 szovjet sakkozó maradt állva: Tál, Szpasszkij, Pet- roszjan és Polugajevszkij. Január 12-én folytatódik Tamásiban a terem kézilab­da-bajnokság. Ezúttal nyolc férficsapat lép pályára. 15 óra: Tejüzem—Orion, 15.45: Gyönik—KÖZGÉP, 16,30: KPM—Pártbizottság, 17,15: KISZ—Fornád. A Döbrököz a bajnok Befejeződött a dombóvári vá­ros környéki sakkbajnokság. A döbrököziek szerepeltek legered­ményesebben és veretlenül (négy döntetlennel) nyerték a bajnoki címet a Költségvetési Üzem együttese előtt. A bajnokság végeredménye: 1. Döbrököz 2. Költségvetés 3. D. Vasas 4. ÁFÉSZ 5. Dalmand 6. Nak 7. Csavaripar 8. DVSE II. 14 10 4 — 24 14 10 2 2 22 14 9 2 3 20 14 7 2 5 16 14 4 3 7 11 14 5 — 9 10 14 4 1 9 9 14------14 — „ Célom az olimpiai dobogó...” '- Asuhfí sportlövész A „kínzókamrában” keres­tük fel Thomas Pfeffer két­szeres Európa-bajnok, vi­lágcsúcstartó sportlövészt, így nevezik a sportolók Sulii­ban az erőnléti edzéseket szolgáló termet. Ha nem tud­nánk, hogy céTlövés a mes­tersége, legalábbis súlyilökő- nek néznénk a 20 esztendős fiatalembert. Szinte játszva emelgeti a nehéz — súlyzó­kat. Az agyaggalamb-lövészet- ben érte el világraszóló ered­ményeit. Szinte ez a sport­lövészet egyik legérdekesebb ága. Kiskaliberű fegyverrel, 50 méter távolságból kell el­találni a 6 cm átmérőjű, mozgó korongot. Összesen 60 lövést adnak le: ebből har­mincat ötmásodperces, ún. lassú menetű, harmincat pe­dig két és fél másodperces, gyors menetű célra. A korong egy tízméteres röppalyán mo­zog, váltakozó irányban. Vajon Imiért van szükség egy ilyen aprólékos pontos­ságot követelő sporthoz erőnléti edzésre? „Az őszi és téli szezonban az erőnlét megőrzésével és fokozásával készülünk fel a nyári verse­nyekre — mondja Thomas. Eleinte bizony alig értettem, hogy az én nehéz súlyom­mal miért kell például futó­edzéseket tartanom. Később azonban rájöttem; hogy a távfutóedzések nélkül nem Thomas Pfeffer agyagga- Iamblövő világcsúcstartó és kétszeres Európa-bajnok lenne kitartásom az idegfe­szítő versenyekhez.” Az ifjú fegyvertechnikus ötéves sportpályafutásának kiemelkedő sikerét hozta a hazai pályán megszerzett Európa-ibajnokság. 591 körös eredménye egyben világcsú­csot jelentett. Thomas Pfeffert eddigi si­kerei — két Európa-baj.nok- ság és egy olimpiai negye­dik hely — nem tették eíl- bizakodottá. Tudja, hogy ve- télytársai is mindent elkö­vetnek a siker érdekében és a pillanatnyi forma, erőnlét és idegállapot döntő lehet a versenyen. ■Első sikerét 1974-ben arat­ta a berlini spartakiádon elért győzelmével. „Eredmé­nyeimet nagyrészt edzőm­nek, Hans-Jörgen Sebőm­nak köszönhetem” — mond­ja. Az edző dicséri tanítvá­nyát, bár nem tudta köny- nyen kezelhetőnek: „Csak azt fogadja el, amit a maga számára helyesnek tart” — jegyzi meg, de hozzáteszi: Thomasnak nagyon becsüle­tes és erős az önkritikája. „Nagy erénye a rendszeretet. Sporteszközeit maga kezeli, tisztítja és végtelenül pe­dáns. Ügyessége és pontos­sága mellett kiegyensúlyo­zott és nyugodt természete biztosítja számára a sikert.” Ami a jövőt illeti, Thomas Pfeffer bizakodó. „Moszkvá­ban, 1980-ban szeretnék előre lépni. Mindent elkövetek, hogy dobogóra kerüljek” — mondja a szimpatikus fiatal­ember. g- i. Az ezüstérmes Bp. Spartacus hosszabbításban, egy ponttal nyert a Dózsa ellen Szekszárdon. Képünkön: Harsányi in­dít támadást.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom