Tolna Megyei Népújság, 1980. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-26 / 21. szám

2 Képújság 1980. január 26. Olimpia A többség a részvétel mellett téglái állást „Elutasító álláspontra he­lyezted« nemzeti olimpiai bizottságok, habozó kormá­nyok és négy véglegesen be­jelentett távoLm aradiás — ez a mérlege a Jimmy Carter amerikai elnök által a moszkvai nyári olimpiai já­tékok bojkottjára tett javas- Tatnölk” — állapítja meg a DPA nyugatnémet hírügy­nökség. iNem vesz részt a játéko­kon Szaúd-Arábia, Katar, Dzsibuti és a Fidzsi-szige- tek. Számítani lehet még ezen kívül a Brit Nemzetkö­züss ég egyes államainak (Nagy-Britannia, Kanada, Ausztrália, Uj-Zéland), az Egyesült Államok más poli­tikai szövetségeseinek (Iz­rael, Egyiptom, Marokkó, stb.), valamint az afganisz­táni ellenforradalmi erőket támogató Kína távolmaradá­sára is. A részvétéi mellett foglalt állást máris — többek kö­zött — Argentína, Etiópia, Franciaország, Görögország, India, Irán, Libanon, Mexi­kó, Tanzánia, Uganda, s egy sor líatin-amerifcai ország kormánya vagy olimpiai bi­zottsága. A DPA a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által el­ismert 135 nemzeti olimpiai bizottság közül ötvenhez in­tézett körikérdést Oartemek a nemzetközi feszültséget fo­kozó és az olimpiai moz­galom jövőjét fenyegető ja­vaslatáról. „A megkérdezett ötven nemzeti olimpiai bi­zottság közül szinte mind­egyik a moszkvai olimpián való részvétel mellett szállt síkra” — közli a nyugatné­met hírügynökség. A jelenlegi vita egyik jel­lemzője, hogy számos ország (Ausztria, Dánia, Írország, Japán, az NSZK, Norvégia, Olaszország, Spanyolország, Svájc, stb.) kormánya válto­zatlanul „várakozó állás­pontra” helyezkedik, s csak februárban vagy azután akarja meghozni végleges döntését. Az elkövetkező időszak legfontosabb fejleménye emiatt várhatóan az lesz, hogy fokozódnak az ellenté­tek az egyes országok kor­mányai és olimpiai bizottsá­gai között. Erre a legszem­léletesebb példa Nagy-Bri- tennia esete. Miközben a konzervatív Thatdher-kor- mány az egyik legelszántabb híve Canter tervének, addig az 54 brit' spörtszövétséget egyesítő Központi Testneve­lési Tanács a részvétel mel­lett síkra szálló, kemény hangú nyilatkozatban ítélte el a nemzetek együttműködését veszélyeztető boikottjávas- latot, a brit kormány azt tá­mogató politikáját, a ’Poli­tikai megfontolások leg- újiaibb drámai belekeverését a nemzetközi sportéletbe”. A vita alakulására döntő befolyással lehet a Nemzet­közi Olimpiai Bizottság feb­ruár 9-i Lake Plaeid-i ülé­se. A 88 tagú bizottság tag­jai közül az AP amerikai hírügynökség 32 tag vélemé­nyét kérte ki: húszán a rész­vétel mellett, hatan ellene foglaltak állást, a többiek még nem döntöttek. Az amerikai képviselőház csütörtökön 386-12 szavazati aránnyal határozatot foga­dott el, amely a moszkvai Olimpiai játékok bojkottját követeli arra az esetre, ha a Szovjetunió nem vonja ki február 20-ig Afganisztán­ból a segítségnyújtás céljá­ból odáíküldötit csapatait. PANORÁMA BUDAPEST Családtagjai, egykori pá­lyatársai, elvtársai, a ma­gyar politikai, kulturális élet képviselői kísérték utolsó út­jára pénteken Hidas Antalt, a magyar és a nemzetközi kommunista mozgalom régi harcosát, Kossuth-díjas köl­tőt. A Mező Imre úti temető díszravatalozójában vörös drapériával bevont, koszo­rúkkal övezett ravatalánál a párt- és az állami élet jéles képviselői, a magyar iroda­lom kiválóságai álltak dísz­őrséget. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a Kulturális Minisztérium nevében Kornidesz Mihály, az MSZMP KB osztályveze­tője vett búcsút az elhunyt­tól. WASHINGTON Az amerikai törvényhozás csütörtökön túlnyomó több­séggel megszavazta a normá­lis kereskedelmi feltételeket Kínának. A lépés újabb jele az amerikai külpolitika, mó­dosulásának: a Szovjetunió­val 1973-ban kötött kereske­delmi egyezmény máig nem léphetett életbe 'a kongresz- szus ellenkezése miatt. A Kínával tavaly aláírt szerző­dés most biztosítja a meg­különböztetésektől mentes kereskedelmet, a pénzügyi kedvezményeket, amelyeket Washington a Szovjetuniótól és más szocialista országok­tól változatlanul megtagad. NYUGAT-BERLIN Szmogriadót rendelt el csü­törtökön este a nyugat-berli­ni szenátus, és a levegő igen magasfokú szennyezettsége miatt a rendkívüli állapotot pénteken reggel meghosszab­bították. A Spree-parti vá­rosban gyakran még a főút­vonalakon sem nagyobb a látástávolság 20—25 méter­nél. A köd zavarokat okoz az NDK-ban is, a légi és közúti közlekedésben és az utakon sok a baleset. DAMASZKUSZ Hafez Asszad Szíriái elnök szombaton Szaúd-Arábiába utazik, hogy Khaled király- lyal tárgyaljon a közel-keleti helyzetről a legutóbbi nem­zetközi fejlemények fényében — jelentette a damaszkuszi rádió. A kairói Hilton vendégei 'Péntek esti kommentárunk. Kairó egyik legelegánsabb szállodájában, a Nílus-parti Hiltonban néhány napja szokatlan biztonsági intézkedésekre figyelhettek föl a vendégek. Nem sokkal később megoldódott a rejtély, az elnöki lakosztályokba hivatalos küldöttség: Ezer Weizman izraeli hadügyminiszter és kísérete költözött. Kairó vendégéi egyiptomi kollégáikkal a február végén esedékes nagykövetcsere, a két ország diplomáciai kapcsolatai felvéte­lének körülményeiről tanácskoztak. Az ehhez vezető út hosszú és göröngyös volt. Egyik utol­só szakasza éppen tegnap ért véget: az izraeliek kiürítették a Sínai-félszigöt újabb térségét, ezzel ismét egyiptomi fennha­tóság alá került a félsziget ,minibegy kéth,armada. Megnyílt a lehetőség a két ország között a forgalom helyreállítására, kölcsönösen feloldották a korábbi bojkottltot: ezentúl az egyiptomi kikötőkben fogadják az izraeli hajókat és viszont. Kairó utcáin már jó'néhány izraeli újságot kínálnak a rik­kancsok, Tel-Avívban pedig egyiptomi lapokat árulnák a standokon. « Látszólag tehát a Camp David-i különialku megvalósu­lása döntő szakaszába ért. Csakhogy a kérdésiék kérdése: a palesztinok sorsa jottányit sem változott. Kairó képmutató módon mindig szóba hozza a tárgyalásokon a palesztin ön- kormányzat kérdését, de minden álkaiommal sietve meghát­rál, ha az izraeli tárgyaló partnereik a legcsekélyebb ellenál­lást is tanúsítják. Márpedig a palesztin kérdés megnyugtató rendezése nélkül a különbeké tartóssága és szilárdsága iránti kételyek jogosak maradnak. A Ciszjordániában és a Gazad- övezetben élő palesztinok számtalan jelét adták már ‘annak, hogy az amerikai támogatással létrejött egyiptomi—izraeli megállapodás voltaképpen jogiak és érdekeik Madását je­lenti. Meglehet, hogy a Hí lton-szálló vendégei elégedetten tá­voztak Kairóból, hiszen a diplomáciai kapcsolatok felvételé­ről, a nagykövetek cseréjéről a tervezettnél korábban sike­rült megegyezniük. Ám ettől még nem köszönt be a rég áhí­tott béke a Közel-Kelet térségében. GYAPAY DÉNES Elnökualasztas nyolc Jelölt közül Iránban pénteken reggel, helyi idő szerint 8 órakor 20 000 szavazóhelyiség nyílt meg, hogy a választásra jo­gosult mintegy 20 millió ál­lampolgár megválassza az ország elnökét. Ebből az al­kalomból Khomeini ajattol- lah betegágyából rövid fel­hívást intézett az iráni nép­hez és kérte: kerüljenek el mindenfajta incidenst, és bizonyítsák be, hogy az iráni nép felelősséggel tud dönte­ni jövendő sorsa felől. Kho­meini az elsők között adta le szavazatát. Annak ellenére, hogy a rendkívül feszült választási kampány során összesen 124 jelölt neve merült fel, hír- ügynökségi jelentések sze­rint különböző okok miatt péntekre a jelöltlistán mind­össze nyolc jelölt neve ma­radt. Közülük öten csütörtö­kön a késő esti órákban kö­zös nyilatkozatot adtak ki, amelyben hangsúlyozták: minden körülmények között tiszteletben kívánják tartani a választók döntését és bárki kerüljön az államfői székbe, a nyilatkozat aláírói a nép és az ország szolgálatában kívánnak együttműködni a megválasztott elnökkel. A nyilatkozat aláírói kö­zött van a két legesélyesebb­nek tartott jelölt: Abol Hasz- szan Bianiszadr gazdasági és pénzügyminiszter 'és Hasz- sZan Habiibi kulturális és fel­sőoktatási miniszter. Aláírta a dokumentumot Szadegh Ghotbzadeh külügyminisz­ter, Darius Foruhar tárca nélküli miniszter, és végül Szadegh Tabatabai minisz­terelnök-helyettes. Mint már jelentettük, Khomeini ajatollah néhány nappal ezelőtt több jelöltet — akik bojkottálták az or­szág alkotmányáról 1979 de­cemberében .tartott népsza­vazást —, kizárt az elnök­választáson való részvételből. Ezzel magyarázható, hogy az autonómiát követelő kur- dok vezetői a választás boj­kottjára szólítottak fel, mi­vel jelöltjük is korlátozás alá esett. India ünnepel Gandhi asszony gondjai A brit gyarmatbirodalomból függetlenné vált Indiában a legelső feladatok egyike volt ai alkotmány kidolgozása. 1950. január 26-én lépett életbe az ország új alaptörvénye — az­óta ez a nap az Indiai Köztársaság nemzeti ünnepe. A mostani, 30. évfordulóra igen bonyolult körülmények között készültek Indiában. Olyan kül- és belpolitikai változások sora játszódott le. az elmúlt — viszonylag rö­vid — időben, amely az or­szág nemrég beiktatott új kormányától rendkívüli erő­feszítéseket, felelősségteljes döntéseket követel. KIÉLEZŐDÖTT HELYZETBEN A közép-ázsiai helyzet, a világ összes politikusát fog­lalkoztató iráni és afganisz­táni események nem hagytak időt Indira Gandhinak, hogy a januári általános választá­sokon aratott elsöprő győzel­mét hosszasan ünnepelje. Pedig ez a siker ellenzéké­nek szinte teljes szétforgá- csolódását jelentette, s egy­ben olyan kormányzás lehető­ségét, amely révén az ország vezetését három év után dia­dalmasan visszanyerő mi­niszterelnök-asszony abszolút parlamenti többségével gya* korlatilag akadálytalanul. hajthatja végre kül- és bel­politikai elképzeléseit. Ami a külpolitikát illeti, kevés alapvető változásra le­het számítani. India a Dzsa- nata-párt uralma idején is az el nem kötelezettség híve volt — Indira Gandhi kor­mányzásával legfeljebb en­nék aktív, pozitív vonásai erősödhetnék. (Tervezik pél­dául a Kambodzsai Népköz- társaság elismerését.) Kevés módosulás jelentkezhet a Szovjetunióval, s a többi szo­cialista országgal fenntartott kapcsolatokban — ezek ugyanis a Dzsanata-vezetés alatt is jók voltak. Kritikusabban kezelhetik viszont az Egyesült Államok­hoz fűződő viszonyt. Különö­sen, hogy az USA-nak a kö­zép-keleti események kapcsán tett lépései Indiában nem kevés nyugtalanságot kelte­nek. így Indira Gandhi már első hivatalos nyilatkozatai­ban helytelenítette a Pakisz­tán katonai megerősítésére vonatkozó amerikai terveket — bár tény, hogy a Kabul­nak nyújtott szovjet támoga­tás megítélésekor saját mu­zulmán vallású lakosságának érzelmeit is méltányolja. (Delhiben még nem felejtet­ték el sem az indiai—pakisz­táni háborúkat, sem Iszlá­mábád erőfeszítéseit az atombomba előállítására.) Gandhi asszony az egész tér­ség szempontjából veszélyes­nek minősítette Peking és Washington közeledését, stratégiai együttműködésének terveit is. ELŐTÉRBEN A GAZDASÁG Nem irigylésre méltó India belpolitikai helyzete sem. Az ország gazdasága — jórészt a mezőgazdasági termelés visszaesése miatt — válság­ban van. A monszunesők ki­maradása hosszú évtizedek legsúlyosabb szárazságát Okozta: körülbelül 15—20 millió tonnával csökkent a gabonatermés, amely az elő­ző évben pedig 130 millió tonnás rekordot ért el. A rendelkezésre álló készletek szerencsére elhárítják az éhínség veszélyét, de az ex­portlehetőségek kiesése, az infláció meggyorsulása min­denképp komoly gondot je­lent. Az áremelkedést a szak­értők 20—30 százalékosra becsülik, s ennek hatását a feketepiac, a spekuláció ter­jedése csak súlyosbítja. Csökkent az ipari termelés, nőtt viszont a kereskedelmi deficit. Nehézségek jelent­keznék az energiaellátás és a -szállítás terén is. A kapitali­zálódó mezőgazdaság nincs­telen parasztok milliót kény­szerítette a városokba, pedig a munkalehetőségek szűkö­sek. Nem véletlen, hogy Gandhi asszony éppen a gazdasági problémákat állította válasz tási kampánya középpontjá­ba. Erélytelenséggel, hibás gazdaságpolitikával vádolta a Dzsanata-vezetést — a jelek szerint okkal. Sajnos, a ta­valy nyár óta elhúzódó kor­mányzati válság a gazdasági döntések jó részét is elodáz­ta, s ez természetesen csak rontott a helyzeten. „MEGMENTENI INDIÁT" * Teljes joggal bírálta Indira Gandhi ellenfeleit az utóbbi években megszaporodott sztrájkok, a bűnözési hullám erősödése miatjt is, éppen úgy, mint a;. társadalmi fe­szültségek kiéleződése, a val­lási és nemzetiségi ellentétek súlyosbodása miatt. „Törvény és rend”, „Szi­lárd kormány és stabilitás”, „Megmenteni Indiát” — ezek voltak Gandhi asszony jel­szavai; s ezt. várja tőle most a kontinensnyi ország 680 millió lakosa. Korábbi prog­ramjaiban a külföldi mono­póliumok korlátozását (igaz, egyben a hazai tőke erősíté­sét), az állami szektor bőví­tését, mezőgazdasági refor­mokat és a tervgazdálkodás javítását ígérte. Ezek valóra váltásával hozzájárulhat ha­zája ma is nyomasztó elma­radottságának csökkentésé­hez, India felemelkedéséhez. SZEGŐ GABOR Győzelem a múlt fölött: a Bhakra-Nangal vízi erőmű gátja. A szegénység tehertétele: asszonyok hordják a vizet egy indiai faluban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom