Tolna Megyei Népújság, 1980. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-25 / 20. szám
Mai számunkból XXX. évfolyam, 20. szám. ÄRA: 1,20 Ft 1980. Január 25., péntek TÉLI ÜDÜLÉS (4. old.) VISSZAESŐ BŰNÖZÖK (5. old.) ISMÉT SZÜLETTEK MEGLEPETÉSEK (6. old.) A LEGÉRDEKESEBB TÖRTÉNETEK (3. old.) Miit erdemes — mit nem? Ami eddig csak amolyan sürgető kívánság volt, napjainkban kényszerítő valósággá vált. A termelési szerkezet korszerűsítését — ezt az unalomig hangoztatott közgaizdasági kifejezést — sokáig jelszóként kezdték a vállalatok. Érdemi intézkedés, jól használható terv kevés készült az országban. Pedlíg ma már bizonyos: a termelési és termékszerkezet fejlesztésé gazdaságunk egyik kulcskérdése. A hatékonyság növelésének legfőbb forrósa egy, a hazai adottságoknak, s a nemzetközi feltétdéknek jobban megfelelő, a külföldi piacokat is kielégítő, korszerű termékösszetétel. Mit jelenít valójában ez a kifejezés? A legegyszerűbben fogalmazva: azt gyártsa a vállalat, amire képes, amire adottak a személyi és tárgyi feltételek, amit jó áron a nemzetközi versenyben is értékesíteni tud. Nem várható d egy vállalattól — legalábbis egyelőire —, hogy valamennyi terméke megfeleljen ennek a legszigorúbb mércének. Ám elengedhetetlen, hogy ma már világossá váljon: a cikkeknek melyik csoportjára számíthatnak hosszú távon, amely biztos alapot ad a további fejlődésre, gerincét adhatja egy gyár munkájának. A vállalatok termékszerkezet-korszerűsítési munkáját segítő első követelményrendszer hót éve látott napvilágot. Elveit mégiscsak élvétve alkalmazták a gyakorlatban. Sem a vállalati fejlesztési döntéseknél, sem a központi célkitűzések megalapozásánál nem hasznosították a kritériumrendszer előnyeit. Talán az újszerű gondolkodásmódban, a tanulmány elvont jd- legóben kereshető a magyarázat. Beszélhetünk külső zavaró körülményekről is. Az 1973-ban tapasztalt árrobbanás akadályozta egy újszerű vállalati magatartás kibontakozását. Néhány, külföldi piacokra is termelő nagyvállalat részletesen elemezte az új kritériumrendszer alapján a termék összetételét, ám a kedvezőtlen eredmény miatt nem vont le megfelelő következtetéseket, s a tudományos elemzésből elfekvő akta lett. Több gépipari vállalatnál a termékek öthatoda korszerűtlennek bizonyult. Január 1-én új szabályozórendszer lépett életbe hazánkban. A vállalatok soha ilyen közd nem érezték magukhoz a világpiacot. A legmagasabb mérce áll most előttük is. Ilyen helyzetben elkerülhetetlen adottságaik eddiginél pontosabb felmérése, termékeik pontos vizsgálata, s egy új stratégiai — hosszú távú — terv kidolgozása. Az dső számítások után a legtöbb vállalat pontosan tudta: mit nem érdemes gyártani. A nyersanyag magasba szökő ára, a napról napra nehezebb piád viszonyok lehetetlenné tették az elavult termékek értékesítését. De mit gyártsanak a korszerűtlennek bizonyultak helyett? Melyek azok a cikkeik, amelyeket feltehetően hosszú ideig értékel a világpiac? Receptét adni nem lehet. Megfontolt döntést hozni csak egy-egy iparág, vállalat adottságait figydembe- véve, a helyi lehetőségek ismeretében léhét. Am a tervezés módijának pillérei adották. Milyen követdmé- nyéknek kell megfelelniük az úgynevezett korszerű termékeknek ? Elsőrendű, meghatározó kérdés a sorozatnagyság. A világ legnagyobb gyártóinak munkáját kell elemezni, az ott alkalmazott sorozatokhoz kell viszonyítani saját termelésünket is. Sokán már ennél a kérdésné' megtorpannak, arra gondolva, hogyan kenhetnének versenyre a százezreket foglalkoztató multinacionális konszernekkel. Pedig Van rá mód. A Győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyár a világ egyik legnagyobb hát- sóhídkészíitője, s az első számú exportőr. Aiz autókhoz, buszokhoz készülő alkatrészből csak a legnagyobb járműgyárak gyártanák annyit, mint a Rába. Külön háit- sóhídgyár Győrben létesült először a világon. A Rába nem is gondolt arra, hogy komplett teherautókból, autőbuszíokból, traktorokból készítsen annyit, mint mondjuk a Ford. Am ebből az egy igényes, fontos alkatrészből tud annyit gyártani, mint bármelyik cég a világon. A második kritérium: a termék műszaki színvonala. A Taurus Gumiipari Vállalat nem tartozik a világ legnagyobb gumigyárai közé. Ha a termelés méreteit nézzük, hiába keressük az dső ötven között. Ám nem egy termékből a világ legnagyobb gyártója. Az olajkutatásnál használatos, s mind fontosabb mélyfúró- tömlőkből Magyarországon készítik a legtöbbet. Kétszáz fős önálló kutató-tervező gárda fejlesztette ki az új típust, amelynél korszerűbb sehol sem készül. Az új mélytfúrótömlő métere több mint kétezer dollár. Az önálló szellemi alkotást értékeli ennyire a világpiac. Ha nagy sorozatban készül, s műszakilag megfde- lő a termék, világszínvonalon kell eladni. Mert a piackutatás, piacszervezés, a kereskedelmi hálózat kiépítése ma -már nem szakma, hanem tudomány, amely szellemi felkészültséget, jól képzett gárdát kíván. A termékszerkezet korszerűsítésére készült kriité- riumirendszer alkalmazása ma már kötelező valameny- nyi hazai vállalat számára. A gazdálkodás nehezebb körülményei kényszerítik is a vállalatokat az önálló tervezésre, a hosszú távú elképzelések kidolgozására. H. L. Ülést tartat! a Minisztertanács A -kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtökön illést tartott: Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese beszámolt a KGST Végrehajtó Bizottságának 93. üléséről. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette a jdentést és megbízta a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Bizottságát, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket az ülésen elfogadott ajánlásokból adódó feladatok végrehajtására. Borbándi János miniszterelnök-helyettes beszámolt a magyar—vietnami gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság ülésszakáról. A kormány a beszámolót jóváhagyólag tudomásul vette. A kormány a nehézipari miniszternek és az Országos Tervhivatal elnökének dő- terjesztése alapján meghatározta a középtávra szóló energiatakarékossági program kidolgozásának feladatait. A Minisztertanács a közlekedés- és postaügyi miniszter, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, .valaMoszkva Gromiko és Mladenov tárgyalásai A testvéri szovjet—bolgár kapcsolatok helyzetéről és továbbfejlesztéséről, az európai hdyzetről, a Közel- és a Közép-Kelet kérdéseiről, valamint az enyhülésért, a különböző államok közötti együttműködésért, a béke és a népek biztonsága megszilárdításáért vívott harc kérdéseiről folytatott megbeszélést csütörtökön Moszkvában Andrej Gromiko és Petr Mladenov. A bolgár külügyminiszter a szovjet kormány meghívására érkezett rövid látogatásra a szovjet fővárosba. Szigetelőlapok Csatárról Néhány éve kezdték meg Szekszárdőn a Tolna megyei Építőanyag-ipari Vállalat csatári kerámiaüzemében a speciális hőszigetelő lapok gyártását. Az anyagból, amdyen 900 fokos meleg sem okoz változást, a hőtárolós kályhákba készítettek lapokat. Tavaly, kísérletképpen, beburkoltak vele néhány terményszárító tornyot, s a próbálkozás tán még a vártnál is jobb eredménnyé! zárult. A 70 ezer forintos munka — ennyibe került egy szárító burkolása — az első idényben már sokszorosan megtérült, ugyanis a felhasznált gázolaj mennyisége közel egynegyedével csökkent. Idén a szigetelőanyagból — a jelentősen megnövekedett igény hatására — sokkal többet készítenek, mint tavaly. Ennék érdekében beállítottak egy új hidraulikus prést, ami a termelékenységet növeli. Sorra kerülnek ki a présgépből a magas hőmérsékletet is jól bíró szigetelőlapok. Fotó: Sz. L. mint a pénzügyminiszter előterjesztése alapján határozatot hozott a lakosság áru- szállítási igényeinek, s a mezőgazdasági termeléssel foglalkozó háztáji és kisegítő gazdaságok gépi munlkiaigé- nyeinek jobb kielégítéséről. A kormány újraszabályozta, ennek keretében, tovább korlátozta a közületi személy gépkocsik használatát. Az elhatározott intézkedések végrehajtásával jelentős létszám- és költségmegtakarítás érhető el. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. A teljes, kölcsönös megértés és a nézetazonosság légkörében megtartott .tárgyalást követően Andrej Gromiko villásreggelit adott Mladenov tiszteletére. Megbeszéléseiket még folytatják. A tárgyalások befejeztével a bolgár külügyminiszter Ki- jevben tesz látogatást. Kreisky kéthetes ázsiai körútja Bruno Kreisky osztrák szövetségi kancellár szerdán megkezdte csaknem kéthetes ázsiai körutazását. Utjának első állomása Szingapúr, a végső Manila. Útba ejti Indiát is, ahol várhatóan felszólal az UNIDO-nak a napokban ülésező konferenciáján és találkozik Indira Gandhi indiai kormányfővel is. Kreisky, akit osztrák gazdasági és ipari szakemberek csoportja kísér, Szaúd-Arábiát is felkeresi, hogy nagyobb arányú olajvásárlásokról tárgyaljon a rijadi vezetőkkel. A KISZ KB a kongresszusi irányelvekről Az MSZIMP Központi Bizottságának a XII. kongresszusra kidolgozott irányelveiben a kiemelkedően fontos társadalmi kérdések taglalása során megfelelő hangsúlyt kapnak az ifjúságpolitikai szempontok is — állapították meg a KISZ Központi Bizottságának csütörtök délelőtt megkezdődött ülésén. A tanácskozáson, amelynek feladata az irányelvek megtárgyalása és véleményezése, részt vett Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkára bevezető előadásában hangsúlyozta, hogy a XII. kongresz- szust előkészítő fontos dokumentum a párt politikájának és társadalmunk életének a legfontosabb kérdéseit tartalmazza — nemcsak a párttagokhoz, a párt szervezeteihez, hanem egész társadalmunkhoz szólóan. Az irányelvekben kifejtett célok élénk érdeklődésre találtak a fiatalok körében, akik a megfogalmazottakkal alapvetően egyetértenek. Az előzetes beszélgetésekből, véleménynyilvánításokból is kitűnt, hogy a fiatalok szerint: az irányelvek őszinte, reális hangvétele mind a helyzet megítélésében, mind a feladatok megjelölésében — méltó a Párt eddigi politikájához. Hangot kapott a kb-ülésen, hogy a fejlett szocialista társadalom építésében elért minden vívmányunknak a fiatalok sokáig hasznát látják. Csökkentek a társadalmi egyenlőtlenségek, ugyanakkor közülük néhány újratermelődik. így például a pályakezdés, a családalapítás időszakában a lakáshoz jutás nehézségei fokozott gondot jelentenek a fiataloknak. Átfogóan javítani kell a diákok állami támogatásának rendszerét, valamint a hátrányos helyzetű, veszélyeztetett fiatalok életkörülményeit és tanulási feltételeit — fogalmazták meg a KISZ KB ülésén. Szakmai, politikai itevelőmunka a szakmunkástanuló-intézetekben Tegnap Szekszárdőn, az SZMT-székház tanácstermében ülést tartott a szakszervezetek megyei tanácsának elnöksége. Az ülésen a következő napirendek szerepeltek: A szakmunkástanuló-intézetekben folyó szakmai, politikai nevelőmunka tapasztalatai; Tájékoztató jelentés az SZMT 1979. évi cselekvési programjának végrehajtásáról, javaslat az 1980. évi cselekvési programra; Az SZMT központi iskolájának gazdasági ügyrendje; A tolnai és a hőgyészi szakmaközi művelődési otthonok működési szabályzata; Javaslat az SZMT, az elnökség és a titkárság 1980. I. félévi munkatervére. A két elnökségi ülés között végzett munkáról Egyed Mihály vezető titkár adott tájékoztatást. * Az 1969. évi VI. törvény kimondja: „A szakmunkásképzésnek az a célja, hogy korszerű szakmai és általános műveltséggel rendelkező, szocialista világnézetű és erkölcsű szakmunkásokat neveljen.” A magas szintű szakmunkásképzést nem csupán a munkaerő-utánpótlás, hanem a munkásosztály vezető szerepének érvényesítése is megköveteli. Oktatási rendszerünkben ezért kapnak egyre jelentősebb szerepet a szakmunkásképző iskolák. Tolna megyében négy ipari (két kihelyezett tagozattal), egy mezőgazdasági és egy kereskedelmi és vendéglátóipari szakmunkásképző iskola, valamint egy egészségügyi szakiskola működik. Működésüket három diákotthon, illetve kollégium és öt iskolai tanműhely segíti (három mezőgazdasági, egy ipari és egy kereskedelmi.) (Folytatás a 3. oldalon)
