Tolna Megyei Népújság, 1980. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-24 / 19. szám
2 NÉPÚJSÁG 1980. január 24. Szovjet állásfoglalások a Carter-doktrináról Szerda esti kommentárunk. Pénteken elnököt választ Irán. Két nevezetes dátum közé ékelődik a választások napja: január 16-án múlt egy esztendeje, hogy Reza Páhlavi távozott az országból, s február 1-én lesz egy éve, hogy Teherán repülőterén hatalmas ujjongó tömeg fogadta a száműzetésből hazatért Khomeini vallási vezetőt. Hónapokig a világsajtó első oldalán foglalkozott az iráni eseményekkel, különösen a november 4. óta tartó túszügy kapcsán. Újabban azonban mintha megcsappant volna az érdeklődés Teherán iránt, pontosabban más világ- politikai jelentőségű események kissé háttérbe szorították az Iránból keltezett híreket. Ami az elnökválasztást illeti, bizonyos jelekből arra lehet következtetni, hogy pénteken újabb erőpróba vár Iránra. Á kurdok máris döntöttek: távol maradnák a szavazóhelyi- ségektőí. Megfigyelők pedig arra számították, hogy a kurd vezetők viszonozzák Khomeini és a kormányzat gesztusát, amely lehetővé -tette, hogy 34 év után most először legálisan megünnepelhették a második világháború után létesült, de mindössze egy évet megért autonóm köztársaságukat. Nem kevésbé figyelemre méltó, hogy az imám — hivatalosan ez Khomeini ajatollah egyházi méltósága — hozzájárult az alkotmány módosításához. A 12. cikkelyről van szó, amely kimondja, hogy az iszlám siita ága az államvallás. Ha a .népszavazás jóváhagyja —„ így döntött Khomeini —, az iszlám elv sértetlenül hagyása mellett a szunniták és a többi vallási irányzat hívei sem lesznek „másodrendű állampolgárok”. Sokan úgy vélik, az ország kisebbségeinek megmozdulásai miatt vált engedékenyebbé a Vallási vezető. Mások a Shariat-Madarival fennálló és egyre elmélyülő ellentéteivel magyarázzák rugalmasságát. Az iráni Tudeh-párt álláspontja szerint a két vallási vezető szembenállása abból fakad, hogy Khomeini haladó irányvonalat követ, imperialistaelilenes és a demokratikus kormányzási forma megteremtését szorgalmazza. Ezzel szemben Shariat-Madari már a sah idején is fontos szerepet játszott, s köréje tömörülnek az ország reakciós erői. Természetes, hogy a tószlügy máig is foglalkoztatja a közvéleményt. Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára megpróbált ismét közbenjárni az amerikai követségen fogvatartot- tak érdekében, de kompromisszumos javaslata egyelőre nem hozott sikert. Ellenkezőleg, mint az iráni külügyminiszter kijelentette, éppen az Egyesült Államok kormánya gördít akadályt a világszervezet főtitkára erőfeszítéseinek útjába. Az USA a korábbi éles fenyegetések, a katonai beavatkozás kilátásba helyezése után most hirtelen hangnemet változtatott: katonai támogatást ajánlott föl Teheránnak az állítólagos szovjet fenyegetéssel szemben. Washington hirtelen támadt nagylelkűsége azonban visszhang nélkül maradt Iránban. GYAPAY DÉNES PANORÁMA Moszkva, Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti: „Carter elnök nyilvánvalóan Trumant, a hidegháború egyik kiagyalóját választotta példaképül doktrínája kidolgozásához. Truman volt az, aki a ilegreakciósabb erőkkel kötött szovjetellenes szövetséget, aki azt hirdette, hogy az Egyesült Államok szent kötelessége megvédeni a világot a kommunista fenyegetéstől, ő volt az, aki segítséget kínált az állítólag »fenyegetett« országoknak” — állapította meg a moszkvai televízió kommentátora az amerikai elnök szerdán elhangzott, de részleteiben már közzétett kongresszusi üzenetével foglalkozva. A szovjet sajtó az előzetes jelentések alapján máris bőven foglalkozik az úgynevezett Carter-dokJtrinával, az Változatlanul sokan helytelenítik Carter amerikai elnök hidegháborús javaslatát, hogy bojkottálják a moszkvai nyári olimpiai játékokat. Nőtt a bojkottot ellenzők tábora, de sok olyan nyilatkozat is elhangzik, amely — különböző hangsúlyokkal — támogatja Carter javaslatát. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 92 -tagországa Dalke Placi'dben, a téli olimpia színhelyén február elején ül össze, s hoz döntést, hogyan válaszol Carter bojkottjavas- latára. , A moszkvai olimpián való részvétel mellett döntött többek között Görögország, Mexikó, Dánia, Irán. A görög olimpiai bizottság szóvivője közölte: Görögország „egészen bizonyosan ott lesz a moszkvai olimpián”. Maria Vazquaz Ran a, a m exikói o A politika és ä gazdaság szoros oksági összefüggése alapján ezek az események nem maradnak hatástalanok a világgazdaság fejlődésére sem. Az Egyesült Államok reakciós körei az olajproblémák túlértékelésével, a politikai fejlemények ürügyén nemcsak gazdasági szankciókat helyeztek kilátásba, hanem felvetették azt a gondolatot is, hogy az olajállamokat — legalábbis azokat, amelyek nem tetszenek az amerikai politikusoknak — katonai felügyelet alá vonják. A hivatkozási alap az, hogy az olaj nem egyszerű termék, hanem stratégiai anyag, amellyel „nemzetközileg” kell gazdálkodni. Igen ám, de az USA éppen a nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva nem termeli ki olajkintaseinék jelentős részét. 6 az importot helyezi előtérbe, amely ilyen gondok forrásává vált. Ráadásul emögött az is meghúzódik, hogy az amerikai olajmonopóliumok a behozott olajon többet keresnek, mint a hazai kitermelés során. Egyesült Államok új katonai-politikai koncepciójával és egyöntetűen állapítja meg, hogy az ellentétes a béke érdekeivel. „A doktrína egyik leglényegesebb eleme az, hogy az Egyesült Államok égisze alatt az úgynevezett »stratégiai ívben« katonai szövetséget hozzon létre” — állapítja meg a Szovjetszkaja Rosz- ■ szíja kommentátora. „— Az Egyesült Államok már régóta próbálkozik azzal, hogy rákényszerítse akaratát a Közel-Kelet országaira. Az elmúlt években azonban, annak következtében, hogy Iránban összeomlott a sah rendszere, Afganisztánban pedig győzött az áprilisi forradalom, az Egyesült Államok helyzete jelentősen megingott ebben a körzetben. A hírhedt »stratégiai olimpiai bizottság elnöke kijelentette: „Sok nemzeti olimpiai bizottság elnökével beszéltem, egyiikük sem támogatta a bojkottot. Még az Egyesült Államok olimpiai bizottsága sem...” A bojkottot támogató or- szágök száma is nőtt az elmúlt két napban. Ezek két csoportból tevődnek össze: vagy a brit nemzetközösség tagjai, mint Nagy-Britannía, Uj-Zéland (s bár ellentmondásosan, Kanada is), vagy teljesen az Egyesült Államok politikai lekötelezettjei, mint Izrael, Egyiptom és Szaúd- Arábia. Amint várható volt, csatlakozott a bojkottot helyeslőik táborához az afganisztáni ellenforradalmi erőket támogató Kína is. Megérkezett Párizsba a XXII. nyári olimpiai játékok A zsarolás másik formája az az amerikai felszólítás, hogy az olajtermelők fejlett tőkés országokban elhelyezett tőkéit államosítsák, legalábbis fagyasszák be, ezzel torolva meg az olajár emelését. Q Az aggasztó jelenségek másik vetülete, hogy az amerikai kormány, élén Carter elnökkel, aki újraválasztásához politikai tőkét kíván kovácsolni, az afganisztáni fejleményekért vaduLtámadja a Szovjetuniót. Mégpedig a hidegháború szinte valamennyi eszközét felújítva, a gazdasági megtorlás fegyverét akarja alkalmazni a Szovjetunió ellen, s erre kívánja rávenni nyugat-európai szövetségeseit is. Ilyen lépések: a gabona-, szállítások befagyasztása, a különböző kereskedelmi megállapodások felülvizsgálása és részleges betiltása, a légiforgalom korlátozása, stb. Ezekben a jelenlegi intézkedésékben nem sok új vonás van, az 50-es években hasonló módszerekkel szép számban találkozhattunk. ív«, amelyet az Egyesült Államok évtizedeken át épített ki a Szovjetunió déli határainál, megrepedezett”. „Ma — folytatódik a Szov- jetszkaja Rosszija kommentárja — az Egyesült Államok arra törekszik, hogy gyorsan megfoltozza azt. Az Indiaióceánon, az Arab-tengeren amerikai hadihajók cirkálnak. A Pentagon küldöttei új támaszpontokat kutatva száguldják végig a Közel- és Közép-Kelet országait. Washington most egységes szervezeti és politikai keretekbe akarja fogni ezeket a lépéseit és ez az, amit az amerikai sajtó - Cairter-dokiffiná- nak nevez. Bár a doktrína összetevői számos elemből állanak, közös alapj ük a fegyverkezési verseny, amelyet az amerikai elnök szorgalmaz”. szervező bizottságának meghívó levele, s azonnal össze is ült a francia nemzeti olimpiai és sportbizottság adminisztratív tanácsa. A testület egyhangú döntésit hozott: Franciaország elfogadja a moszkvai olimpiai meghívást. Az olimpiai sport- bizottság ugyanakkor ismételten kifejezte teljes egyetértését a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elvi álláspontjával, s az olimpiai mozgalmat vezető nemzetközi testületet támogatásáról biztosította. „Minden mesterkedés ellenére Moszkvában megtartják a nyári olimpiát, a boj- kortt.kísériletek meg fognak bukni a sportszerető milliók ellenállásán” — jelentette ki Havannában Silvio Leonard, a Kubai Köztársaság kiváló vágtázója. Ezek az eszközök azonban már akkor is kudarcot vallottak é£ gyorsítólag hatottak a szocialista országok együttműködésének elmélyítésére. o Ráadásul ebben az évben a helyzet amúgy sem kedvező az USA számára, így a megtorló intézkedések bumerángként ütnék vissza az Egyesült Államokra. Éhnek okai: — az amerikai gazdaság súlya a nemzetközi gazdaságban összehasonlíthatatlanul kisebb, mint 30 évvel ezelőtt, amikor az anyagi és pénzügyi függés erős lánca kényszerítette az USA szövetségeseit az ilyen politika követésére; — a tőkés világgazdaság az 50-es években az újjáépítési konijuktűra nagy lendületében volt, a piacbővítés széles lehetőségeivel, ma azonban még nem heverte ki az 1974— 75. évi világgazdasági válság következményeit, a strukturális átrendeződés korszakában tart és a piacszerzés létkérdés az egymással versengő tőkés országoknak; — a KGST-tagállamok szerepe jelentéktelen volt az 50-es években, jelenleg viszont a világgazdaság több szektorában is számottevő a szocialista országok jelenléte; — a nemzetközi gazdasági kapcsolatok rendszerében ma már olyan együttműködési formák alakultak .ki a szocialista és tőkés országok között, amelyek a kölcsönös érdeA Francia KP külpolitikai irányvonala A nemzetközi helyzetről és a Francia Kommunista Párt feladatairól tanácskozott hétfőn és kedden a párt központi bizottsága Maximé Gremietz-nek, az FKP PB tagjának, a kb titkárának, a párt külügyi osztálya vezetőjének beszámolója alapján. A központi bizottság, mint a L’Hum'andté szerdai számában .megjelent határozat leszögezi, a beszámolót egyöntetűen elfogadta és egyben jóváhagyta .az FKP Georges Marchais vezette küldöttségének szovjetunió- beli tevékenységét, üdvözölte az FKP és az SZKP által elfogadott közös közleményt. A találkozó a két párt közötti új kapcsolatok kezdetét jelenti — állapítja meg a határozat. Maximé Gremetz a L’Hu- m'anité három teljes oldalát betöltő beszámolójában megállapítja, hogy a párt tevékenységének az elkövetkező időszakban három fő iránya lesz. Mindent meg kell tenni a szociális harcok kibon- taikozt'atása, a nadrágszíj- meghúzó politika elleni küzdelem érdekében. Harcolni kell a leszerelésért és a békéért, ezen belül a NATO- nak az új amerikai rakéták Nyugat-Európába való telepítéséről szóló határozata eklen, azért, hogy Franciaország aktívan, konkrét kezdeményezésékkel járuljon hozzá a fegyverkezési verseny megfékezéséhez és a leszereléshez vezető utak kereséséhez. Végül a pártnak ki kell nyilvánítania szolidaritását a szabadságukért, függetlenségükért harcoló népekkel. kéltségén és előnyökön nyugodva az egyes, igen jelentős és befolyásos vállalkozók (például a búzatermelők) számára létkérdést jelentenek; — világosan kell látni azt, is, hogy a KGST-országok jelenleg a világgazdaság legkülönbözőbb szektoraiban szükség esetén függetleníteni tudják magukat a tőkés országok szállításaitól, bár nem kétséges, hogy ez a nemzetközi munkamegosztásból eredő előnyök mérsékeltebb kiaknázását hozza magával mindkét régió számára. o Nem kétséges tehát, hogy a gazdasági fenyegetés eszközével az USA nem érhet el sikert. Ellenkezőleg, még azokat a nemzetközi együttműködési programokat is visszavetheti, amelyek az energetikában, a környezetvédelemben, a tudományos és műszaki tapasztalatcserében kontinensnyi gondok megoldását jelenthetnék a jövőben. Mindenki tudja, hogy a gazdasági kapcsolatokat lerombolni könnyebb, mint kiépíteni. Tapasztaltuk, hogy az ötvenes évek embargópolitikáját követően csak a hetvenes évekre lehetett lépésről lépésre normalizálni a kereskedelmi kapcsolatokat. Világosan leszögezhető az is, hogy a katonapolitikai megfontolások, a diszkriminációs lépések a konfliktusok veszélyét növelik; az igazi biztonságot csak a kapcsolatok fejlődése, a békés egymás mellett élés elvének következetes érvényesítése jelentheti. W. I. SAN SALVADOR A nemzeti gárda, illetve a rendőrség belelőtt egy hatalmas tüntető tömegbe San Salvadorban. A halottak száma mintegy 20-ra tehető, és több mint 100 ember megsebesült. Az ország eddigi történelmében legnagyobb tüntetését a Népi Forradalmi Tömb, az Egyesült Népi Akciófront, valamint a Február 28. Népi Liga elnevezésű baloldali szervezetek nemrégiben létrejött egységfrontja hirdette meg, tiltakozásul a katonákból és polgári politikusokból álló junta politikája ellen. VLAGYIVOSZTOK Amint azt a szovjet távolkeleti tengerhajózási központhoz érkező rádiójelzések tanúsítják, az amerikai légierő felújította a hidegháborús években mindennapos rárepüléseit a szovjet kereskedelmi hajókra. A „Gsirikov” nevű szovjet dízelhajó kapitányának jelentése szerint a Japán-tengeren az amerikai légierő gépei 25 méternyire közelítették meg a hajót. A „Jasznomorszk” motoros kapitányának rádiójelentése arról számolt be, hogy amerikai repülőgépek egy órán át köröztek a hajó felett a Koreai-öbölben. Hasonló rádiójelzések érkeznek a Csendesóceán és az Indiai-óceán különböző körzeteiből. BUDAPEST Oláh István altábornagy, a Magyar Néphadsereg vezérkari főnöke, miniszterhelyettes O. P. Malhotra tábornoknak, az indiai szárazföldi haderő vezérkari főnökének meghíváséra szerdán katonai küldöttség élén hivatalos, baráti látogatásra Indiába utazott. Waldheim Islamabadban Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára Uj-Delhiből hazatérőben a pakisztáni fővárosban, Islamabadban Ziaul Hak tábornok, államfővel tárgyalt. Olimpia Hl öue leszí le ca bojkottot ellenzők tábora A diszkrimináció hátterében Gazdasági bumeráng A nemzetközi politikában az elmúlt hetekben megszaporodtak a viharfelhők. Az amerikai közép-hatótávolságú rakéták nyugat-európai elhelyezéséről szóló NATO-döntés, a SALT—2. szerződés amerikai megtorpedózási kísérletei, az iráni túszügy és az ezzel összefüggő amerikoi katonai tervek, az Irán elleni gazdasági bojkott, $ végül az afganisztáni események körül mesterségesen szított hidegháborús hangulat — mind-mind sötét folt o politika égboltján.