Tolna Megyei Népújság, 1980. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-20 / 16. szám

1980. január 20. TsÉPCkJSÁG 9 A sokoldalú ciklotron A magfizikai vizsgálatok eszköztárának talán leghatá­sosabb berendezései a gyor­sítók, s közöttük különösen fontosak a ciklotronok. Eze­ket ma már más tudomány­ágakban és a gyakorlati élet számos területén is alkalmaz­zák. A ciklotronból, különböző típusú, változtatható energiá­ra gyorsított atommagok, il­letve ionok kaphatók; ezeket a legkülönbözőbb anyagokból céltárgyak „besugárzására, bombázására” használják. A bombázó részecskék a cél­tárgyelem atommagjaival üt­közve azoknak energiát ad­nak át, „gerjesztik” őket, mi­közben elnyelődnek vagy szétszóródnak. A gerjesztett atommagok fölös energiájukat elektromágneses, esetleg ré­szecskesugárzással adják le, miközben gyakran radioaktív termékké alakulnak. A ger­jesztett állapotba került atom­magok jellemző sugárzásának mérése alapján meghatároz­ható a céltárgy összetétele, vagyis elvégezhető az anyag­elemzés, az analízis. Ez a módszer olyan érzékeny, hogy egymilliomod résznyi szeny- nyezés is mérhető vele. A ciklotronok segítségével el­érhető érzékenységre ma már a gazdasági élet és a tudo­mányos kutatások számos te­rületén szükség van. Az ipar­ban például a különleges szerkezeti anyagok kohászati gyártása, a félvezetőgyártás, a szupravezetők gyártása és a nukleáris energiaipar kíván ilyen érzékenységű, pontos meghatározásokat. A mező- gazdaságban a nyomelemek biológiai szerepének felisme­rése ad alkalmat felhaszná­lásukra. A környezetvédelem­ben a levegő és a vizek nyomelemszennyezői ellen­őrizhetők ily módon. Széles körű alkalmazási terület az orvostudomány, ahol biológiai minták (vér, szövetek) soro­zatban való elemzése végez­hető el ciklotronnal. A Csehszlovák Tudományos Akadémia Prága közelében levő atomfizikai kutatóinté­zetének korszerűsítése so­rán egy U—120 M típusú ciklotront szereltek fel. A vezérlőberendezés részlete. A ciklotronban keletkező radioaktív végmagok radio­aktív izotóp termelésére ad­nak lehetőséget. Ezek a ciklo­tronizotópok az elemek stabil izotópjaihoz viszonyítva álta­lában neutronhiányosak, vagyis kevesebb bennük a neutron. Néhány, a biológiá­ban és az iparban különösen fontos könnyűelem (szén, oxigén, nitrogén) esetében csak a neutronhiányos tarto­mányban találhatók olyan felezési idejű radioizotópok, amelyek nyomjélzésre a gya­korlatban felhasználhatók. A ciklotronok sugárforrás­ként is széles körben haszno­síthatók. Erre elsősorban a könnyűeleméken előidézett neutrantermelő magreakciók révén van mód. Szerepük a rákkutatásban és a rákos be­tegségek gyors neutronos ke- zelésében^pgyre nagyobb. Aki időt nyer - életet nyer Dr. Eckhardt Sándor egye­temi tanár, az Országos On­kológiai Intézet igazgatója annak a magyar tudósgene- rációnak szellemi örökségét ápolja, amely a századforduló idején és a század első év­tizedeiben világhírnévre tett szert. Magyarországon már akkor hatalmas és felelősség- teljes munka folyt, melynek célja ma is ugyanaz: az em­beriség legnagyobb ellensé­gének, a ráknak gyógyítása. A budai hegyvidék egyik legszebb részén, a Kékgolyó utcában működő 320 ágyas kórház a hazai rákkutatás központja. Előde az 1936-ban alakult Eötvös Lóránd Ra­dium és Röntgenintézet ab­ban az időben Kelet-Európa legjobban felszerelt rákgyó­gyító intézete volt. A mai intézet vezetőjének Eckhardt professzornak ne­vét a világ minden országá­ban ismerik a rákkutatással, -gyógyítással foglalkozó szakemberek. A magyar— szovjet egészségügyi együtt­működés keretében az ő irá­nyításával működik az ún. gyógyszerkipróbálási központ, melynek feladata a különbö­ző rákellenes gyógyszerek legjobb kombinációjának ki­kísérletezése, az esetleges mellékhatások tanulmányo­zása. — Jelenleg ott tartunk — mondotta, hogy a daganatos betegségek 40 százalékát kü­lönböző gyógymódok kombi­nációjával, — sebészi be­avatkozással, sugárterápiá­val és cytostaticumok — da-' ganatellenes gyógyszerek ada­golásával megbízhatóan meg lehet gyógyítani. Az összes előforduló rákbetegség 30 százalékát úgy jellemezném, hogy a már elmondott gyógy­módökkal a beteg állapotán javítani lehet,, meg lehet hosszabbítani életét és gyak­ran munkaképességét is rö- videbb-’hosszabb időre visz- Bza lehet adni. Végül sajnos még mindig marad 30 száza­lék, ahol az orvostudomány ma még tehetetlen. A világon rendelkezésre álló rákellenes gyógyszerek száma igen nagy. A gyógy­szerpaletta rendkívül színes és büszkék lehetünk arra, hogy a világ minden keres­kedelmi forgalomban lévő daganatellenes gyógyszere ha­zánk, illetve az Onkológiai Intézet rendelkezésére áll. Arra is joggal lehetünk büszkék, hogy a gyógyszerek széles skáláját mi is bővít­hettük a magyar kutatók eredményeivel, a magyar gyógyszerlaboratóriumok ter­mékeivel. Ismeretes, hogy eey gyógy­szerre csak akkor mondhat­juk azt, hogy jó és hatásos, ha azt nagyszámú betegen kipróbáltuk. E téren itt van szükség a nemzetközi össze­fogásra. Rájöttek erre már a világon másutt is, hiszen az USA-ban 20 év óta, Bel­giumban 15 év óta működik ilyen gyógyszerkipróbálási központ, mint amilyet Buda­pesten a rákkutatás elősegí­tése érdekében létrehoztunk. Tegyük fel, hogy Magyar- ország egyedül végezné egy- egy gyógyszer kipróbálását. A betegék számának függvé­nyében legalább 6 évre len­ne szükség arra. hogy meg­közelítően megbízható ered­ményihez jussunk. Ha ugyan­ezt a Szovjetunióval közösen végezzük, ez az idő máris a felére csökken, ha pedig egy harmadik ország is bekap­csolódik, a harmadára. Végül is sem a betegek, sem a tudomány számára nem 'közömbös, hogy mennyi idő alatt lehet egy új gyógyszert általánosan alkalmazni. Ver­senyfutás ez a javából — az életért. A budapesti gyógyszerki- nróbálási központban dolgoz­ták ki a gyógyszerek haté­konyságvizsgálatának közös módszertanát. Ha több or­szágban folynak egyidőben, azonos gyógyszerekkel vizs­gálatok, akkor közös szem­pontok szerint kell a vizsgá­latokat elvégezni és az ered­ményeket értékelni. Enélkül nem lehet megbízható követ­keztetésekre jutni. Magyarországon 1977-ben kezdte meg működését a gyógyszer-kipróbálási központ. Elsőként tanfolyamot szer­veztek azoknak, akik nem­zetközi szinten ebben a mun­kában részt vesznek. Erre azért volt szükség, hogy a próbák elveit és gyakorlatát egyformán sajátíthassák el a kutatók, mert tapasztalatai­kat „közös nyelven” kell megfogalmazniok. A szomorú statisztika ki­mutatta, hogy a nőknél az emlőrák, a férfiaknál a gyo­mor- és a tüdőrák okozza a legtöbb halálesetet. Most fe­jeződik be egy kedvező ered­ményeket ígérő magyar & szovjet emlőrákellenes gyógy­szer kísérletsorozata, a két szer együttes adagolásának hatásvizsgá lata. Magyar tudások munkája nyomán most egy újabb em- lőrákellenes gyógyszer ké­szült el, ennék vizsgálatához fognak a Szovjetunióban és a Kékgolyó utcai intézetben. Reméljük sók sikerrel... Együttműködés a fejlődő országokkal Az érvényben lévő állam­közi szerződések alapján a Szovjetunió 64 fejlődő ország­gal van kapcsolatban; 1978- ban a 21 ázsiai, 33 afrikai és 10 latin-amerikai országnak nyújtott gazdasági és műszaki támogatás mértéke meghalad­ta a 8,5 milliárd rubelt. A Szovjetunió által nyújtott segítség kiterjed a nemzeti gazdaságok szinte valamennyi ágazatára, de főleg az ipari fejlesztésre irányul. Jelenleg a Szovjetunió 1050 ipari, első­sorban kohászati, gépipari és vegyipari létesítmény építé­séhez és rekonstrukciójához nyújt anyagi és műszaki tá­mogatást. Az új üzemek ter­mékei nemcsak a belső igé­nyeket elégítik ki, hanem nagy a kertelet irántuk a szo­cialista országok piacain is. Az utóbbi években egyre nagyobb szerepet kapnak1 az együttműködés korszerű for­mái : a. sokoldalú kooperációk és gyártásszakosítások. Lengyelország A föld újjászületése A Lengyel Népköztársaság­ban, amelynek bányászata közismerten fejlett, rendkívül nagy figyelmet fordítanak a kimerült bányák és külfejté­sek területének másodlagos hasznosítására. A szakértők becslése szerint ezek a terü­letek körülbelül 50 000 hek­tárt tesznek ki. Mintegy két évtizede fogad- • ták el Lengyelországban azt a törvényt, amely előírja az ilyen területek rendezését. A volt bányák, külfejtések és kőbányák területén mestersé­ges tavakat, sportlétesítmé­nyeket és üdülőtelepeket lé­tesítenek. KNDK A Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaság fővárosában nemrég kezdte meg a terme­lést a Taedonggang Televí­ziógyár. A tíz üzemrészből álló vállalat sorozatban gyártja a modern készüléke­iket. A kísérleti részlegekben a színes és elektronikus ve­vőkészülékek gyártását tö­kéletesítik. A gyár központ­jában a „Pyongyang” és a „Taedonggang” készülékek beszabályozását végzik. A nagyüzemhez különböző szo­ciális és kulturális létesítmé­nyek is tartoznak. A komple­xum építésére eredetileg 5— 6 évet szántak, azonban más­fél év alatt sikerült befejez­ni. Nem kel fel a Nap Gyermekek Északon A kemény, zord éghajlatú vidékek a Szovjetunió terü­letének csaknem a felét te­szik ki. Köztük is sajátos hely illeti meg a Jakut Autonóm Köztársaságot; itt található bolygónk leghide­gebb pontja — Ojmjakon—, ahol már —71 Celsius fo­kos hideget is mértek. Ja­kutföld jelentős része az Északi-sarkkörön túl fek­szik, ahol a hosszú tél egy részén fel sem kel a Nap. — Különösen a gyermeki szervezetnek hiányzik a nap és a meleg — mondta íja Andrejeva, a Jakut Autonóm Közitársaság egész­ségügyi miniszterhelyette­se. Mi azonban megteszünk mindent, ami tőlünk telik, hogy semlegesítsük a sark­körön túli vidék 'kedvezőt­len hatásait a gyermeki szervezetre. Jakutföldön a gyermekek alkotják a 'lakosság csaknem egyhanmadát. A 7 évesnél fiatalabbak közül az orszá­gos átlagnál jóval többen, a gyermekek 62 százaléka jár bölcsődébe és óvodába. Az Északi-Jegés-tenger part­ján és Verfhojan sziklás vi­dékén pedig a gyermekek 90 százaiéba böicsődés és óvo­dás. A köztársaság 913 ilyen gyermekintézményének egyike, a Szvetljacsok, az Észák-Jeges-tengertől alig pár száz méterre épült. A kemény tél itt 8—9 hóna*ng tart, s novembertől január végéig nem jelenik meg a nap a horizonton. A Szvetljacsok gyermek­intézményben a tengeri ki­kötő dolgozóinak 275 gyer­meke tölti napjait, majdnem mind itt születtek, északon. Az ilyen intézményekben or­szágos átlagban egy gyer­mek ellátására évente 500 rubelt költ az állam —, az összeg itt északon 1091 ru­bel, s a szülők ebből 107 rubelt térítenek. A napi joule (kalória) mennyiség körülbelül 10 szá­zalékkal magasabb, mint az átlag, hogy a nagy hideg miatti energiaszükségletet fedezzék. Egész évben kap. nak a gyermekek friss zöld­séget, gyümölcsöt, gyümölcs­levet, kompótot, turmixokat, tejtermékeket és polivitami- nokat. Különösen nagy figyelmet szentelnek a sportnak, mind a gyermekintézmények tágas termeiben, mind a friss leve­gőn — ahol 30—40 fokos fagyban is sportolnak. Na­gyon szeretik a kicsik az uszodát. Télen pedig minden gyermeknek kötelező a kvarcolás. A Szvetljacsok vezetője, Tamara Minajeva elégedett a gyermekek fejlődésével. A 4—5 éves kislányok 57 szá­zaléka, a fiúk 73 százaléka például erősebb és maga­sabb, mint a dél-szibériai gyermekek. — A jakutföldi gyermekek nagy része az ország déli részén nyaral — mondja Ljudmila Karpel, a köztársa, ság fő gyermekgyógyásza. — A köztársaságiban is bővül­nek a gyermeküdültetési le­hetőségek, különösen a kö­zépső és a déli körzetekben. Tavaly nyáron például 368 úttörőtáborban csaknem 51 ezer iskolás nyaralt. A 34 gyermiekszanatóriumban gyógytorna, iszapkezelés és gyógymasszázs is rendelke­zésre áll. Az egyemeletes jakutföldi óvodák és bölcsődék mind a különleges északi adott­ságoknak megfelelő tervek szerint épültek: tágas ter­mékkel, napozókkal, uszo­dákkal, télikertekkel. Az uráli Perm város di­vattervezői jakut kollégáik­kal már évek óta terveznek különleges gyermekruházati cikkeket az északi aprósá­goknak, a munkáik igen népszerűek Jakutföldön. VIKTOR ZSURAVLJOV (APN—KS) ■■■■■■■■HHDBBQSHnUBBHHSBBHBHBnBBBMBBBBBnHDaBHHHHBnHBaHBBl mmBmmmmmHmmmmamanmmmmmmammmmammmmaaammaBmmmammmmmmmmMmmmmmma A kvarcolás kötelező —45 fok! Egy kis játék a szabadban

Next

/
Oldalképek
Tartalom