Tolna Megyei Népújság, 1980. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-18 / 14. szám
2 Képújság 1980. január 18. Waldheim és Mexikó közvetítési kísérlete Az Irán-ellenes tilalmakkal szemben foglalt állást szerdán Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár az osztrák rádiónak adott nyilatkozatában. Megállapította, hogy az Egyesült Államok és Irán között támadt válságot nem szankciókkal, hanem tárgyalásokkal kell rendezni. A főtitkár közölte, hogy a világ- szervezet olyan csomagterven dolgozik, amely „egyrészt vizsgálóbizottság létrehozását, másrészt a túszok szabadon bocsátását” előirányzó intézkedéseket tartalmaz. New York-ban az ENSZ szóvivője is említést tett a csomagtervről, hangsúlyozva, hogy a volt sah és az Egyesült Államok ellen tett iráni panaszokat kivizsgáló bizottság létrehozása szigorúan kötődik az amerikai túszok elengedéséhez. Waldheim szerdán telefonon tárgyalt Manszur Farhang iráni ENSZ-nagykövet- tel, Jacques Leprette-tel, a Biztonsági Tanács francia elnökével és Cyrus Vance amerikai külügyminiszterrel. Érintkezésbe lépett Porfirio Munoz Ledóval, Mexikó állandó ENSZ-képviselőjével is. ENSZ-források szerint Me- kikó konzultációkat folytat olyan megoldások keresése érdekében, amely lehetővé tenné egyidejűleg a bizottság létrehozását és a túszok szabadon bocsátását. A mexikói ENSZ-nagy követ szerdán este tárgyalt a BT elnökével. Diplomáciai források szerint Mexikó — valószínűleg két másik el nem kötelezett országgal együtt — ismét a Biztonsági Tanács elé szándékozik vinni az, iráni kérdést. Több kürti városból kivonják az ott állomásozó iszlám gárdistákat — közölte az iszlám forradalmi tanács szerda esti ülése után a testület másodtitkára, Ali Akbar Moinfar. Hozzátette azonban, hogy a döntés csak olyan városokra vonatkozik, ahol a rendőrség fenn tudja tartani a rendet. Az intézkedés mindenekelőtt Mahabadra és, Szanandadzsra vonatkozik, ahol ösz- szeütközések voltak a lakosság és a gárdisták között. Bzzedin Hosszeini sejk, kurd vallási vezető megerősítette, hogy megegyezés jött létre a kurdok és a kormány tárgyalóküldöttsége között a Szanandadzsban állomásozó gárdisták visszavonásáról. A szunnita vezető az Ettelaat címp esti lapban közölt üzenetében ugyanakkor arra kérte a-kurd népet, hogy „a szabad és demokratikus Irán keretében folytassa mozgalmát az .iszlám gárdisták azonnali távozása érdekében’, a kur- disztáni önkormányzat megvalósításáért”. Világszerte elítélik a hidegháborús törekvéseket Damaszkusz A Szilárdság Frontjának nyilatkozata (Folytatás az 1. oldaliról). Argentína jelenleg 3,8 millió tonna búzát, 3,5 millió tonna szójababot és ,6—7 millió tonna kukoricát ’ tud exportálná. Jose Martinez De Hoz, Argentína gazdaságügyi minisztere kifejezte azt a reményét, hogy az Egyesült Államok nem fog megtorló intézkedéseket foganatosítani országa ellen a washingtoni intézkedés elutasítása miatt. * Robert Kane, az Egyesült Államok olimpiai bizottságának elnöke szerdán az NBC televíziós társaságnak adott nyilatkozatában ellenezte a moszkvai olimpia bojkottálását és hangoztatta, hogy az efféle terv gyakorlatilag különben is megvalósíthatatlan. A nyugat-európai országok közvéleménye és a kormányok is amellett foglalnak állást, hogy az olimpiát Moszkvában kell megrendezni. Jean-Pierre Soisson, a francia kormány üdülési, sport- és ifjúsági ügyek minisztere hangoztatta, hogy a rendezés helyének eldöntése nem a kormányokra tartozik, hanem a Nemzetközi Olimpiai Bizottságra. Nagy-Britanniában köz- véleménykutatást rendeztek. A megkérdezettek hatvankét százaléka a moszkvai olimpia mellett foglalt állást. A brit kormány, amely eddig hajlott az amerikai felhívásira, kénytelen a közvélemény hatására alaposan megfontolni, hogy milyen döntést hoz a kérdéssel kapcsolatban. Az angol sportvezetők határozott kiállása a moszkvai olimpia mellett szintén hatással lehet a kormány döntésére — vélik megfigyelők. Az Egyesült Államok ag- ressziós közel-keleti politikájának elítélésével, a Szovjetunióhoz és más szocialista országokhoz fűződő baráti és együttműködési kapcsolatok aláaknázására irányuló próbálkozások megbélyegzésével ért véget szerdán a Szilárdság Frontja egynapos damaszkuszi tanácskozása. A Szíria, Líbia, Algéria, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság külügyminisztereinek és a PFSZ képviselőjének részvételével megtartott értekezletről kiadott közös nyilatkozat hangoztatja: amerikai támaszpontok létrehozása a Közel-Keleten fenyegeti a térség népeit. Az Egyesült Államok — mutat rá a nyilatkozat -r- az afganisztáni és az iráni eseményeket arra akarja felhasználni, hogy leplezze az amerikai imperializmus agressziós arculatát, megbontsa az arab szolidaritást, s szétrobbantsa az arab és iszlám népek barátságát a Szovjetunióval és más szocialista országokkal. A négy arab állam és a PFSZ képviselői felszólítják az összes arab és iszlám népeket, ítéljék el az amerikai imperializmus terveit és hatékony lépésekkel szánjanak szembe velük. Hírek és rémhírek Jelentések A fganisztánbó! Mind több és több félrevezetett afgán állampolgár hagyja el az elleniforradalmárok táborait. Több fegyveres csoport önként jelentkezett a hatóságoknál és beszolgáltatta fegyvereit — jelentik a Pravda Afganisztániba küldött munkatársai a lap csütörtöki számában megjelent tudósításukban. Kiumduz városában például két — Pakisztánban felszeréit — di/verzáns csoport jelentkezett és beszolgáltatta fegyvereit, amelyek között géppisztolyok és gránátvetők is voltak. A város körzetében a biztonsági erők megsemmisítettek egy fegyveres csoportot. Mint az afgán hatóságok képviselői az újságíróknak elmondották, a Pakisztán területén lévő kiképzőtáborokból az afganisztáni változások hírére igen sok félrevezetett fiatal tért már haza. A Pravda tudósítói arról is beszámolnak, miként válnak semmivé a különböző rosszindulatú hírek. A Kabulban tartózkodó nyugati tudósítók egy csoportja például — a hatóságok engedélye nélkül — gépkocsival Gazni városba utazott, mert olyan hírt hallott, hogy a városban lázadás tört ki és a helyi lakosság lefegyverezte a helyőrséget. A tudósítók, 'akik között ott volt az angol Sunday Times munkatársa is, üres kézzel voltak kénytelenek visszatérni a fővárosba: Gazni városában teljes volt a nyugalom és a helyi lakosok még csak nem is hallottak arról, hogy bármiféle lázadás lett volna. Az ellenforradalmi erők pákisztán táboraiból szerzett megbízható értesülésékre hivatkozva a Pravda tudósítód beszámolnak arról, hogy a pakisztáni, amerikai, kínai és brit támogatással szerveződő ellenforradalmi csoportok Peshavarban tanácskozásra gyűltek össze és valamiféle „egységfrontot” akarnak létrehozni a törvényes afgán kormány elleni akciókra. „A Peshavarból Kabulba érkezett nyugati tudósítók, köztük amerikai újságírók is, leplezetlen keserűséggel mondták el ne- kürik, hogy a tanácskozás résztvevői túlnyomórészt egyszerűen magányos banditák, akiknek nincs semmiféle szervezetük vagy pártjuk. Még az is kétséges, hogy valóban afgán állaimpolgá- rok-e” — írják a Pravda tudósítói. Mint Kabulban ismeretessé vált, az afganisztáni kor- mánythatóságok felkérték az amerikai sajtóorgánumok tudósítóit, hogy rövid határidőn belül hagyják el az országot. Közölték az amerikai újságíró tókai, hogy tájékoztatásukban súlyosan eltorzították a valóságot, s ezért további jelenlétük nem kívánatos. Az amerikai sajtó- szerveket mintegy húsz riporter képviselte Kabulban. Az amerikaiak teljes mozgásszabadságot élveztek. PANORÁMA Egy évvel a sah távozása után ■róni helyzetkép Pietsch Lajos, az MTI munkatársa írja: Egy évvel ezelőtt — 1979. január 16-án — távozott az iráni császári trónról Mohammad Reza Pahlavi, akkor még abban a reményben, hogy a monarchia — ha nem is abszolút formában — fennmarad. Az általa kinevezett utolsó miniszterelnök, Sapur Baktiar — aki jelenleg Párizsból nem győzi jósolgatni a „Khomeini-rendszer” bukását — és az amerikai titkosszolgálat, a CIA bírta rá őt: a monarchia megmentésének, az ellenzék lecsillapításának reményében — ha osák átmenetileg is — „pihenés” céljából hagyja el az országot. És Reza Pahlavi megfogadta a „jó tanácsokat”, magával vitte családját, több milliárd dollárt, s egy maréknyi iráni földet, hogy kormányzásának 38 évére emlékeztesse őt. Távozott abban a reményiben, hogy az Egyesült Államok — a monarchia legfőbb támasza — akárcsak 1953-ban, ismét visszasegíti majd pávatrónjára. Számításai azonban nem váltak valóra. Az ellenzéki mozgalom soha nem tapasztalt méreteket öltött, a gyűlölt monarchia ellen szövetkezett a síita egyház, a nemzeti burzísoázia. a bazár, a munkásosztály, és a parasztság, valamennyi, a császári család és a köréje tömörült komprádor burzsoázia által elnyomott, kisemmizett osztály és réteg. A feltartóztathatatlan népi megmozdulással a monarchia addig szilárdnak hitt bástyája, a hadsereg (sem bírt, és február 11-én semlegesnek nyilvánította magát. A síita egyház vezetésével győzött az, iráni forradalom, megdőlt a több évtizedes, kegyetlen és népelnyomó, Amerika-barát abszolút monarchia uralma. A volt császár távozása óta pontosan egy esztendő telt el, s azóta sok minden változott Iránban. Legelőször is az államforma, hisz 1979. március 30-a után a volt monarchia az iráni . nép akaratnyilvánítása alapján iszlám köztársasággá vált. Khomeini ajatollah, az iszlám forradalmi tanács vezetésével megkezdődött a császári rezsim szerkezetének szétzúzása, az új, forradalmi Irán építése és közben az ország megszűnt az Egyesült Államok legfőbb szövetségese, a Perzsa-öböl csendőre. Izrael és Dél-Afrika barátja és fő olajszállítója, a CENTO tagja lenni, s az ed- diei imperialista, Amerika- barát külpolitikáról el nem kötelezett, antiimperialista külpolitikára váltott át. Bel- politikailag pedig megszűnt a kiváltságosok uralma, az iszlám jegyében' megkísérelték az egyenlőségen és igazságosságon .alapuló társadalom létrehozását és olyan intézkedéseket tettek többek között, mint az államosítások és a földreform. Természetes, hogy az imperializmus, a reakció nem nyugodott bele stratégiai vereségébe, s különböző manőverékkel azóta is mindent elkövet az iszlám köztársaság gyengítésére. Á volt sah Egyesült Államok-beli befogadása. az iráni nemzetiségi ellentétek szítása, a gazdasági nehézségek fokozása csupán egy-egy láncszemet jelent az említett tervek megvalósításában. mint ahogy természetes az is, hogy Reza Pahlavi Iránból .történt távozásával, a császári rezsim trónfosztásával, megszűnt a korábbi monarchiaellenes ellenzék egysége, és kezdetét vette a polarizálódás, A különböző társadalmi osztályok és rétegek egységesek voltak a császári rezsim megdöntéséért folytatott küzdelemben, de megbomlott egységük a „hogyan tovább” kérdését, az iszlám köztársaság tartalmát illetően. Továbbra is egységesek azonban abban, hogy az egykori gyűlölt uralkodó, Reza Pahlavi rendszerének visszatérését nem kívánják, a császári rezsim restaurálásával való szembenállás változatlanul a társadalmon belüli fő összetartó erő. Ilyen körülmények között halad az iszlám köztársaság intézményesítésének folyamata, amelynek küszöbönálló szakaszait a közelgő elnök- választás és a parlamenti választások jelentik. Aligha véletlen, hogy a külső és belső reakció — élén a teherá- ni „túszválság” ürügyén Irán ellen gazdasági szankciókat életbe léptető, az országgal szemben katonai-politikai nyomást alkalmazó Egyesült Államokkal — ebben a rendkívül fontos, ugyanakkor érzékeny helyzetben fokozza erőfeszítéseit ellenforradalmi terveinek végrehajtására, az iszlám köztársaság aláásásá- ra, a monarchia restaurálására, avagy a számára „megfelelő” államrend létrehozására. MOSZKVA Január 16-án és 17-én az SZKP KB-ben munkatalálkozót tartottak a Bolgár Kommunista Párt, Csehszlovákia Kommunista Pártja, a Kubai Kommunista Párt, a Lengyel Egyesült Munkáspárt, a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Mongol Népi Forradalmi Párt, a Német Szocialista Egységpárt, a Román Kommunista Párt, a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Vietnami Kommunista Párt képviselői. A találkozó résztvevői véleménycserét folytattak a XXII. olimpiai játékok előkészületeiről, megvizsgálták a tájékoztatási munkával összefüggő kérdéseket, s moszkvai olimpiai létesítményeket tekintettek meg. LONDON London, László Balázs, az MTI tudósítója jelenti: A haladó közvélemény nagy felháborodására a brit konzervatív kormány újra- nagyköveti szintre emelte a diplomáciai kapcsolatait a Chilei fasiszta juntával. Nagy- Britarmia négy éve vonta visszá nagykövetét Santiagó- ból, tiltakozásul dr. Sheila Cassidy brit orvosnő brutális megkínzása miatt. A tavaly hatalomra került konzervatív kormány itt is nyomban irányt változtatott és amikor néhány hónapja Lord Carrington külügyminiszter Londonban „magánjellegű látogatáson” fogadta a junta külügyminiszterét, Heman Cu- billost, már előrevetette árnyékát a normális diplomáciai kapcsolatok felújítása. A Foreign Office közleménye szerint a chilei junta „sajnálkozását” fejezte ki Cassidy letartóztatása és illetéktelen bántalmazása miatt. A brit tőke már a kapcsolatoknak nagyköveti szinten történt felújítása előtt lépéseket tett chilei pozíciói visszaszerzésére. Két londoni bankház, a Lazard testvérek és a Rothschild decemberben egyenként ötmillió dolláros áruvásárlási hitelt nyújtott Chilének és a brit kormány mindkét kölcsönt garantálta. Az év folyamán nem kevesebb, mint hét brit üzleti küldöttség készül felkeresni Chilét. HANOI Több mint két és fél ezer kambodzsai tért vissza Thaiföldről január elején Battam- bang tartományba, miután elmenekült a Pol Pot-erők által ellenőrzött egyik menekülttáborból. A kambodzsai hatóságok haladéktalanul élelmiszerekkel látták el őket. A hazatérték beszámolója szerint akkor menekültek vissza Thaiföldről Kambodzsába, amikor a táborban harc tört ki a Pol Pot-kato- nák és a „szabad khmerek” között a nemzetközi segély feletti ellenőrzés megszerzéséért. A harc egy teljes na-, pon át tartott és a táborban a polgári menekültek közül több százan meghaltak vagy megsebesültek. PÁRIZS Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök válaszolt Leonyid Brezsnyev december 28-i üzenetére, amely az afganisztáni eseményekre vonatkozott — közölte csütörtökön Pierre Hunt, az Elysée-palota szóvivője. Bár a válasz tartalmát nem közölték, Párizs a nyilvános fórumokon többször is kifejtette már az év elején álláspontját, amely ugyan helyteleníti az Afganisztánnak szóló szovjet segítségnyújtást, de állást foglal az enyhülés vívmányainak megőrzése mellett. BERLIN A berlini katonai törvényszék két nyugatnémet személy kémperében hozott ítéletet. A főtárgyaláson bizonyítást nyert, hogy Heinz Schlahe és Gisela Schlahe, a Német Szövetségi Köztársaság állampolgárai több éven át a nyugatnémet szövetségi hírszerző szolgálat (BND) részére dolgoztak. A katonai törvényszék mindkettőjüket bűnösnek mondta ki, és Bein Schla- bét tizenkét évi, feleségét pedig hétévi szabadságvesztésre ítélte. Iránban gyakoriak az Egyesült Államok elleni megmozdulások. A képen egy teheráni tömegtüntetés sok százezres résztvevői, akik a sah kiadása és az iszlám mellett tüntettek.
