Tolna Megyei Népújság, 1980. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-17 / 13. szám

tfÉPÜJSÁG 1980. január 17. Karmai sajtóértekezlete Sok ezer lázadó tette le a fegyvert Kabul, Patak Károly, az MTI kiküldött tudósítója je­lenti: — Lázadók ezrei tették le a fegyvert az eltelt napok­ban. Ezrek vonultak a párt és a kormány kijelölt® köz­pontokba, hogy átadják tűz­fegyvereiket — jelentette ki kedden Babrak Karmai mi­niszterelnök. Karmai, aki Afganisztán Forradalmi Tanácsának fő­titkára és az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt KB főtitkára' is, a szocialista és az el nem kötelezett orszá­gok Kabulban tartózkodó különtudósíítóinak nyilatko­zott a miniszterelnökségen berendezett irodájában. El­mondotta, hogy a fegyverei­ket beszolgáltató elemek üd­vözölték Hafizullah Amin bukását és előfogadják azo­kat a változásokat, amelye­ket a forradalom december 27-i fordulata, az új szakasz hozott. Szadegh Ghotibzadeh iráni külügyminiszter kedd este két ízben is beszélt telefonon Aristides Royo panamai el­nökkel a volt sah kiadatásá­ra vonatkozó iráni kérelem­ről. A Bamdad című teherá- ni napilapnak adott nyilat­kozatában a külügyminisz­ter nem részletezte a tele­fonbeszélgetést. Az amerikai kormány újabb nyomással próbálja rávenni Japánt, hogy szö­vetkezzék vele az Irán-elle- nes gazdasági szankciókra — jelentette Washingtonból a KYODO japán hírügynök­ség. E célból érkezett szer­dán Tokióba Philip Habib, az amerikai kormány külön- megbízottja. Washingtoni diplomáciai körök szerint az Egyesült Államok a kétnapos tárgyalások folyamán köve­telni fogja, hogy Japán al­kalmazzon megtorlásokat 'Befejezte moszkvai tárgya­lásait és vidéki körútra lin­dult Emil Wojitaszek lengyel külügyiminiszjter, aki a szov­jet kormány meghívására látogatott Moszkvába és Andrej Gramikóval folyta­— Az új kormányt — mondotta — muzulmánok százezrei támogatják Afga­nisztán határain innen és túl. Ennek a helyzetnek a meg­változtatására azonban je­lentős erőket mozgatnak meg. Naponta szállítanak amerikai gépek hadianyago­kat a szomszédos Pakisztán­ba, ezzel az egész térség ve­szélybe kerül — jelentettek!. A riporterek Karmai elnök véleményét tudakolták azok­ról a kísérletekről, amelye­ket az imperializmus a kü­lönböző fórumokon, így a világszervezet fórumán is tesz a demokratikus rend­szer aláaknázására. Ezeket a lépéseket a vereséget szen­vedett erők provokációinak, megtorló intézkedéseinek ne­vezte. Mindennek ellenére a világ tanúja annak, hogy az afganisztáni vezetőség — mint mondotta — rendkívül jelentős új lépéseket tett az ország belső békéjének hely­Irán ellen, ezek keretéberl csökkentse a kivitelt és a kölcsönöket, és állítsa le az ipari létesítmények közös építését. Ezzel kapcsolatos az a hír, hogy Ali Akbar Moin- far, iráni kőolajipari mi­niszter kedden magához ké­rette Japán teheráni nagy­követét, és közölte vele: Irán leállít minden olajszál­lítást a távol-keleti ország­nak, ha Tokió „bármilyen barátságtalan lépést” tesz Iránnal szemben. A PARS iráni hírügynök­ség jelentése szerint nagy­erejű robbanás történt szer­dán hajnalban Khuzisztán- ban, az Ahvazt Abadannal összekötő olajvezeték egyik pontján. A feltehetően sza­botázscselekmény következ­tében keletkezett tüzet sike­rült eloltani. toft megbeszéléseket. Wojta- szek szerdán ebédet adott Gromikc tiszteletére. A szí­vélyes, baráti hangulatú ebéden a két külügyminisz­ter pohárköszöntőt mondott. reállítására, beleértve poli­tikai foglyok ezreinek sza­badon bocsátását „Haladó emberek, hazafiak, demok­rata nacionalisták, értelmi­ségiek közölték az új hata­lommal, hogy készek együtt­működni a születendő Nem­zeti Fronttal, amelynek cél­ja a forradalom szociális vív­mányainak megoltalmazása. A nemzeti demokratikus erők és az imperializmussal szemben álló erőtényezők együttműködése korunk pa­rancsa” — hangoztatta Bab­rak Karmai. Afganisztán vezetője tel. jes derűlátásának adott han­got, amikor megkérdezték tőle, hogyan vélekedik Afga­nisztán, Banglades, India és Pakisztán népeinek a reak­ció erőivel való jövendő kö­zös szembeszállásáról. — Afganisztán — mondotta Karmai végezetül — szilár­dan védelmezi forradalmá­nak igazságos ügyét. A NATO­tanács ülése Brüsszel, Polgár Dénes, az MTI tudósítója jelenti: A NATO tanácsának ked­den megtartott ülésén, ame­lyen Warren Christopher amerikai külügyminiszter- helyettes is részt vett, az egyetlen téma az afganisztá­ni helyzet volt. A tanácsko­zás végén Joseph Luns, a NATO főtitkára jóformán semmit sem árult el a meg­beszélések tartalmáról, azon kívül, hogy a NATO elítéli a szovjet akciót, mint olyant, amely „akadályozza az Észak-Atlanti Szövetségnek az enyhülés kibontakoztatá­sára irányuló erőfeszítéseit.” A főtitkár kijelentette: minden NATO-tagállam'ma­ga határozza el, milyen in­tézkedéseket tesz. Ezeket az intézíkedéseket a NATO csu­pán koordinálja, és szerve­zetként nem cselekszik. Jól értesült körök szerint a megvitatott intézkedések nem mennek tovább a köl­csönös látogatások lemondá­sánál, a kulturális és tudo­mányos kapcsolatok leépíté­sénél stb. Felvetődött a moszítavai olimpiai játékok bojkottálásának kérdése is, ezt azonban a küldöttségek körében mutatkozó ellenté­tek miiatt levették a napi­rendről. PANORÁMA BUDAPEST A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága táviratban üdvözölte a Bolív Kommunista Párt Központi Bizottságát a párt megalaku­lásának 30. évfordulója alkal­mából. * Apró Antal, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke szerdán a főváros 60 ezer lakosú XVII. kerületébe látogatott. Prog­ramját a Hungarocamion Nemzetközi Autóközlekedési Vállalat Cinkotai úíi telep­helyén kezdte, ahol részt vett és felszólalt a forgalmi szak- szolgálat II. számú pártalap- szervezetének a kongresszusi irányelveket megvitató és ve­zetőségválasztó taggyűlésén. Hétszáz dollár fölé emelke­dett az arany ára! Izgatott ügyintézők a New York-i tőzsdén. MOSZKVA Az Októberi Forradalom Érdemrenddel tüntette ki a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának Elnöksége Borisz Ponomarjovot, az SZKP KB Politikai Bizottságának pót­tagját, a központi bizottság titkárát. A magas kitüntetést 75. születésnapja alkalmából adományozták neki, a kom­munista párt és a szovjet ál­lam szolgálatában szerzett ki­magasló érdemeiért. SZÓFIA Todor Zsivkov, a BKP Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, az államtanács elnöke szerdán Szófiában fogadta Konsztantyin Ruszakovot, az SZKP Központi Bizottságának titkárát. A találkozó után ren­dezett ünnepség keretében Todor Zsivkov átnyújtotta Konsztantyin Ruszakovnak a Georgi Dimitrov Érdemren­det, amelyet a bolgár állam­tanács a Bolgár Népköztársa­ság és a Szovjetunió közötti együttműködés fejlesztésében szerzett érdemei elismerése­képpen adományozott az SZKP KB titkárának. Teher a vállon Iráni telefon Panamába Flgyotmoztotóo Japánhoz G rom iko-Wojtaszek megbeszélés OPEC-ülés Határsértés Michael Sudol, NSZK ál­lampolgár hétfőn Erfurt me­gyében megsértette az NDK államhatárát. Sudolt letartóz­tatták és átadták az NDK Il­letékes szerveinek a határ­sértés körülményeinek kivizs­gálására. Európa meglehetősen nagy teherrel, új rakétatervekkel a vállán lépett át az új esztendőbe. Jobban szerettük volna, ha másképp történik, ha még októberben vagy novemberben asz­talhoz ülnek a tőkés és a szocialista országok képviselői. De ez a lehetőség nem vált valóra. A rakéták, amelyeket az Egye­sült Államokban most gyártani kezdenek és esetleg Nyugat- Európában fölállítanak, földrészünk helyzetének barométerei: a politikai előrejelzések azt sejtetik, hogy ez az esztendő, s talán a következő néhány, hűvösebb lesz, mint az elmúlt év­tized volt. A szovjet vezetők figyelmeztettek, hogy a NATO-terv el­fogadása megrendíti az olyan tárgyalások alapjait, amilye­nekre múlt ősszel még mód lett volna. A józan érvelés azon­ban hiábavaló volt. A NATO döntött, és döntése következté­ben ma mindenekelőtt a kölcsönös gyanakvás jellemzi a nem­zetközi helyzetet. A jelek arra vallanak, hogy az idén fokozó­dik a fegyverkezési verseny, az enyhülés ígéretes folyamata lelassul, sőt törést is szenved. Kellemetlen, az enyhülés szempontjából káros események­nek vagyunk tanúi, s az eddiginél több erőfeszítést követel ezentúl a kapcsolatok fenntartása. Feszültséget teremtett az amerikai—iráni ellentét; a legkülönfélébb vádakkal illetik Nyugaton a Szovjetuniót az Afganisztánnak nyújtott segítség miatt; Washingtonban elhúzódik a stratégiai fegyverrendsze­rek korlátozásáról kötött szovjet—amerikai szerződés ratifi­kálása — márpedig a SALT—2 nemzetközi enyhülés tovább­vitelének kulcsa. Hosszú évek óta nyilvánvaló, hogy a világ sorsa nagymértékben függ a két nagyhatalom viszonyától: jó­tékony hatással volt e kapcsolat a hetvenes évek első felének fejleményeire. Napjainkban viszont a lehűlés fő oka az, hogy az Egyesült Államok vissza szeretné szerezni fölényét a nem­zetközi erőviszonyok mérlegében. Egyebek között ezért akar­ják fölállítani a középJhatótávolsáfeú rakétákat Nyugat-Euró- pában, ezért tiltakoznak, ha valamely afrikai vagy ázs;ai ál­lamnak segítséget nyújt egy szocialista állam, ezért szerelt föl Washingtoni ka rd csörtet és Szerda esti kommentárunk. Ezekben a napokban a washingtoni Fehér Ház, a külügy­minisztérium és a hadügyminisztérium valóságos felbolygatott méhkashoz hasonlít. Elsősorban erről a három helyről irá­nyítják azt a világméretű kampányt, amely minden józansá­got sutba dobva, szinte csak a nekivadult indulatok — no meg a belpolitikai szempontok — alapján közreműködőket toboroz egy egyetemes szovjetellenes kampányhoz. Csöngenek a távolsági telefonok, amerikai diplomaták járják a különböző fővárosokat: az Afganisztánból eredő ál­lítólagos „szovjet veszély” érvei nyílt amerikai gazdasági és politikai zsarolással érnek fel. Igen, a világ a washingtoni kardcsörtetéstől hangos. A TASZSZ most volt kénytelen .meg­cáfolni egy teljesen alaptalan UPI-jeientést, amely szerint „szovjet csapatösszevonások folynak az iráni—afgán határon”. Warren Christopher amerikai külügyminiszter-helyettes előbb a brüsszeli NATO-ülésen, majd Bonnban és Párizsban igyek­szik felzárkóztatni' a bizony húzódozó nyugat-európai orszá­gokat a gátlástalan amerikai kampány mögé. Pedig sokasod­nak annak jelei, hogy Nyugat-Európában egyedül a hideg­háborút kezdettől fogva önkéntes lelkesedéssel támogató kon­zervatív angol kabinet helyesli fenntartás nélkül a Washing­ton által tervezett intézkedéseket. Ezt jelzi Carrington brit külügyminiszter közel- és közép-keleti tárgyalássorozata is. Amit Christopher Nyugat-Európában próbál, azzal kísér­letezik az amerikai kormány egy másik különmegbízottja, Philip Habib Japánban — ugyancsak enyhén szólva vegyes eredménnyel. Ami a Washington által szorgalmazott gabona­embargót illeti, a világ egyik nagy gabonaexportőr országa, Argentína máris bejelentette, hogy a maga részéről nem sza­kítja meg kereskedelmi kapcsolatait a Szovjetunióval. Lord Killanin, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke pedig — természetesen — síkraszállt a moszkvai olimpia védelmében. Washingtonnak lépten-nyomon tapasztalnia kell, hogy harcias intézkedései még szövetségesei között is aggodalmat keltenek. Ez vonatkozik egyébként az Iránnal szemben tervezett kato­nai intézkedésekre is, amelyek között olyan veszélyes lépések szerepelnek, mint a Hormuzi-szoros lezárása és a Perzsa-öböl fontos részeinek elaknásítása. Ilyen körülmények között senkit nem lepett meg Gromiko szovjet külügyminiszter keddi beszédének az a mondata, amely szerint „számos olyan fejlemény következett be a nem­zetközi politikában, amely az imperialista agresszív irány­vonal megjelenési formája”. HARMAT ENDRE Nyugat-európai kőrútjának egyik állomásán, Bonnban is tárgyalt Warren Christopher amerikai külügyminiszter- helyettes. A képen nyugatnémet kollégájával, Hans-Diet- rich Genscherrel tanácskozik. Washington olyan százezer fős, különleges hadsereget, ame­lyet a világ bármely pontján bevethet, ha érdekeit súlyosan sértve látja. De ha így van, milyen sors vár az enyhülésre? Hat-e még a különböző társadalmi rendszerű államok kapcsolataiban a békés egymás mellett élés elve? Igen, mert érvényesülését történelmi folyamatok diktálják. Az enyhülést a hetvenes évek elején két tényező teremtette meg: az emberiség létérdeke egy atomháború elkerülésére és az erőviszonyok alakulása. Ma is nyilvánvaló, hogy a nukleáris vagy más tömegpusztító fegy­verek bevezetése tíz- és százmilliók, egész országok pusztulá­sával járna — társadalmi rendszerünktől függetlenül. Az el­riasztó erő, amelyet egy esetleges atomháború testesít meg, ugyanúgy hat, mint eddig. Amikor Carter elnök aláírta Leo- nyid Brezsnyevvel a stratégiai fegyverzet korlátozásáról szőió okmányt, ennek tudatában cselekedett. A helyzet bonyolultsá­gát mindenesetre mutatja, hogy ugyanaz az elnök, aki így vé­lekedik, és ugyanazok a nyugat-európai politikusok, akik vele egyetértenek, föl akarják állítani Nyugat-Európában a közép­hatótávolságú atomrakétákat. A nyolcvanas évek küszöbén tehát nem olyan kedvező a kép, mint a hetvenesek elején volt. De éppen, mert az alap­vető tényezők nem változtak, nincs okunk végleg eltemetni az enyhülést. Kérdéses, miként alakul az idén vagy jövőre a ra­kéták ügye, mikor válnak újra lehetővé a tárgyalások. Re­méljük, hogy Nyugaton ismét megerősödik az a felismerés, ■amely a hetvenes évek elején a szovjet—amerikai stratégiai fegyverrendszerekről szóló tárgyalásokat létrehozta: nincs ér­telme a fegyverkezési versenynek, abban senki nem lehet győztes. Hogy mikor következik ez be, nem tudni. Mint ahogy azt sem, hogy miként alakulnak a Nyugat két fontos országában, az Egyesült Államokban és az NSZK-ban az 1980-as válasz­tások, s hogy mennyire hátráltatják a politikai kibontakozást ezek a tőkés államok. Bizonytalansági tényező tehát bőven akad, de egy biztos: a különböző társadalmi rendszerű orszá­gok békés egymás mellett élése nem lehet időleges, átmeneti jelenség... TATÁR IMRE Bécsben tanácskoznak az OPEC pénzügyminiszterei

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom