Tolna Megyei Népújság, 1979. december (29. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-19 / 296. szám

1979. december 19. Sajtótájékoztató a népszámlálásról nÉPSzAmiAiAs i960 Egy ország értékeit sok­féle szempontból számba le­het venni, de bármelyik meg­oldást válasszuk, rangsorban első az ember, akinek érde­kében minden történik. A címben feltett kérdésre már évezredekkel ezelőtti álla­mokban is igyekeztek vá­laszt adni. Magyarországon — 1869 óta — 1980-ban ke­rül sor a tizenkettedik mo­dem népszámlálásra. Ennek fontosságát és lebonyolításá­nak részleteit ismertette hét­főn délelőtt a Sajtó képvise­lői előtt Nyitrai Ferencné dr. államtitkár, a Központi Sta­tisztikai Hivatal elnöke. A tájékoztató során nagyon sok kérdés felvetődött, az újság­írók valamennyire kimerítő választ kapták, részben a tá­jékoztatót vezető államtitkár­asszony, részben, jelen volt magas beosztású munkatár­sai révén. A tízévenként ismétlődő népszámlálás összhangban van az ENSZ ajánlásával, mely a világ országainak nagyjából hasonló időpont­ban történő népességszám- megállapítást javásol, hisz egyelőre még távol vagyunk attól, hogy a Föld pontos lé­lekszámúról adatunk lenne. ESZMEI IDŐPONT A házad népszámlálás esz­mei időpontja 1980. január 1-én 0 óra 0 perc. Ez annyit jelent, hogy bár a nagy munka természetszerűleg később zajlik (január 2. és 15. közt), minden adatot erre az idő­pontra kell vonatkoztatni. Aki korábban nem élt, nem vehető számításba, de aki ne­tán 1979 szilveszter éjszaká­ján távozott az élők sorából az igen. M'i a népszámlálás értel­me? Tízévenkénti összefüggések és az adott helyzet feltárásá­val operatív adatokat bizto­sít a vezetés részére távlati feladatok megoldására is. A születés időpontjából meg­állapítható a lakosság kor- összetétele. Ezekből felmér­hető az óvodai, bölcsődei fé­rőhelyek szükségessége épp­úgy, mint az egy bizonyos időn belül nélkülözhetetlen iskolai tantermek száma. Ha tudjuk, hogy melyik korosz­tályhoz hányán tartoznak, felmérhetők a munkaerő­tartalékok nemcsak országo­san, hanem az egyes tájegy­ségek vonatkozásában is. A népszámlálás során megkér­dezik az iskolai végzettséget, szakiképzettséget. Ebből érte­lemszerűen kideríthető, hogy megfelelő helyen kamatoz­tatjuk-e szellemi tőkénket, avagy milyen területen szük­séges erősíteni a szakmai kép­zésit. Mindehhez természete­sen nélkülözhetetlen az ada­tok pontossága, amihez alig­ha lehetne eljutni a lakosság segítsége nélkül. Remélhető­leg a fentiekből is kiderül valamelyest, hogy a nép- számlálás fontos . közérdek, mely szó alatt az egyéni ér­dekek összessége értendő. A népszámlálás senki egyé­ni érdekeit nem sérti, annak adatai csak statiszti­kái célra hasznosíthatók, erről törvény rendelkezik. Az előzetes becslések szerint mintegy 10 millió 720 ezer magyar állampolgár él hatá­rainkon belül, összeírásukra 44 ezer számlálóbiztos és a felülviizsgálókkal együtt, mintegy 60 ezer személy munkaerejét és idejét kell igénybe venni. Az előkészítő munka már évek óta tart, és nem 'egy közvetlen haszonnal járt, például az utcanevek és házszámok összevisszaságá­nak rendezése révén. Már a lakosság egy tört részére vo­natkozó próba népszámlálás is értékes eredményeket ho­zott. Az előzetes adatok azt mutatják — hogy csak egyet idézzünk — miszerint kb. 350 ezer emberrel kevesebben él­nek külterületeken, mint a korábbi ,,nagy” népszámlálás idején. MIT KELL TUDNI? A számlálóbiztosok kiválo­gatása gondos .mérlegelés után történt, de az ő munká­juk és a lakosság megterhe­lése is kevesebb időt vesz igénybe, ha a várható kérdé­sekre mindenki kellően fel­készül. Ezek után jogos a kérdés, hogy mit kell tudni a népszámlálásról ? Elsősorban azt, hogy a ta­nácsok révén előre jelzendő hozzávetőleges időpontban nem szükséges minden csa­ládtagnak Otthon tartózkod­nia. De aki otthon van, le­gyen tisztában családtagjai: születési évével, szakképesí­tésével és iskolai végzettségé­vel, a lakás és annak felsze­reltségének adataival, minde­nek mellett pedig írja fel ki- nek-kinek személyi számát. Ezt sajnos még nem minde­nütt adták ki az országban, de a személyi számok így is a népszámlálás párhuzamos kiegészítőjéül szolgálnak. A népszámlálás a szám­lálóbiztosok összeíró munká­ja révén zajlik, de ha valaki nagyon köti magát hozzá, ki­töltheti az íveket személye­sen is. Ebben az esetben nyomtatott tájékoztatót kap. összeírásra korülnek: 1. a lakásba állandó bejelentővel bejelentett személyek, akkor is, ha van máshová szóló ideiglenes bejelentőjük. 2. ideiglenesen bejelentett sze­mélyek, akkor is, ha máshol van az állandó lakásuk. 3. a lakás bejelentetlen lakói, ha huzamosabb ideje voltak ott a már mondott eszmei idő­pontot megelőző szakaszban. A személyi kérdőíven 19 kérdéscsoport szerepel, egye­bek közt az is, hogy ki, mi­lyen nemzetiségűnek vallja magát, mi az anyanyelve és milyen nyelveken beszél még. Előbbi állampolgári jog, bár­ki szabad lelkiismerete sze­rint olyan nemzetiséghez tar­tozhat, amelyikhez családi­lag, érzelmileg kötődik. Külön lakásösszeíró íven veszi számba az összeíró biz­tos a lakás adatait, alapterü­letét, felszereltségét, közmű- vesítettségének fokát. Sor ke­rül a nyaralók és üdülőtelkek összeírására is. A megyénk­ben szép számban előforduló présházak az „egyéb létesít­mények” rovatába kerülnek. ÓRIÁSI MUNKA Befejezésül néhány szót az adatok sorsáról. A népszámlálás óriási munka, feldolgozása hosszabb időt vesz igénybe. Már jövő februárban gyorsjelentést tesz közzé a KSH a népesség szá­máról. A XII. kongresszus előtt ismeretesek lesznek az előzetes adótok. A végleges adatokat tartalmazó, mint­egy 50—60 kötet (csak min­den egyes megyéről kettő készül) folyamatosan hagyja el a nyomdát és a 120 évre visszatekintő adatokat is tar­talmazó zárókötet előrelát­hatólag 1983-ban jelenik meg. ORDAS IVAN T IRrtÉPÜJSÁG 3 Közérdekű kérések, bejelentések, panaszok A szekszárdi városi tanács­tagok évente csaknem két­száz alkalommal Írásos inter­pelláció formájában közvetí­tik választóik közérdekű be­jelentéseit, kéréseit, pana­szait. Vajon milyen jellegűek ezek, s milyen intézkedések követik őket? Erre a kérdésre kértünk választ Sztárcsevity Ervin tanácselnök-helyettestől. — Az interpellációknak mintegy 90 százaléka a mű­szaki osztály hatáskörébe tartozik — mondotta —, s csupán néhány kapcsolatos a kereskedelemmel, a szolgál­tatásokkal. Legtöbbjük jo­gos igény, de sajnos — rész­ben anyagi lehetőségek hiá­nyában — ma még nem tel­jesíthető. A kifejezetten sürgős, halaszthatatlan ügyekben természetesen igyekszünk azonnal, vagy minél hamarabb intézkedni, más esetekben pedig éves ütemterv alapján szüntetjük meg a panaszok okait. El kell mondanom, hogy ezek a tervek később változhatnak, hiszen egy kiadós nyári zá­por utáni „rendcsinálás” 2—3 millió forintjába kerül a ta­nácsnak, s bizony ebben az esetben ennyivel kevesebb jut például útfelújításra. — Kérjük, ismertessen né­hány olyan eredményes in­tézkedést, amely közérdekű interpellációkat követett. — Az idén létesített gép- koosiparkoló-helyek például teljes egészében a korábbi évek interpellációi alapján készültek el, így a Hajóház környéki 40, s a piactérnél lévő 64 férőhelyes. Ez utób­bihoz kapcsolódik a piactér környékének rendezése is. Több helyi járatú autóbusz megállójánál a lakosság ké­rése alapján várakozóhelyet alakítottak ki, többek között a kórháznál, a Szőlőhegyen és Ebesen. Számos tanácstag tolmácsolta választóinak azt a panaszát, miszerint a lakó­helyük közelében lévő me­redek útszakasz balesetveszé­lyes. így kapott újabb 500 méter hosszú korlátot, ka­paszkodót a város, így tel­jesült például az Ybl Miklós, a Táncsics és a Vincellér ut­caiak, valamint a Mérey la­kótelepiek kérése. E lakóte­lepen egyébként 600 lakást fűtenek olaj kályhával, s az ott létesített háztartási tü­zelőolajvásárló hely is ta­nácstagi interpelláció ered­ménye. — A parkolóhelyeket már említette, de nem esett még szó az egyre több gépkocsi­tulajdonos másik gondjáról, a garázsépítésről. — Ezzel kapcsolatban is több bejelentést tettek a ta­nácstagok. A válasz: garázs- építésre a városközpontban nincs lehetőség, de enyhíti-az itt lakók gondjait az, hogy 1980 végétől a Volán-telep mögötti terület rendelkezé­sükre áll erre a célra. A Mé­rey lakótelepen folyamato­san 40 garázs épül, s a Boty- tyán hegyen a VI. ötéves tervben lesznek majd olyan kijelölt helyek, ahol gará­zsokat lehet kialakítani. Bak- tán az újonnan épített laká­sok földszintjén bérgarázsok készülnek, illetve olyanok, amelyek megvásárolhatók az OTP-től. — Bizonyára sokan jelez­nek köztisztasággal,, parkosí­tással kapcsolatos teendőket. — Nagy bosszúságot okoz­nak olykor az úgynevezett .éjszakai erős emberek”, akik padokat rongálnak, kukás­edényeket, virágtartókat dön­tenek fel. Az elkövetőket minden jóérzésű szekszárdi elítéli, sőt segítenek a tette­sek kézre kerítésében. De szívesebben említem a Baktai lakótelepen élőket, akik élen­járnak környezetük szépítésé­ben, öntevékenyen parkosíta­nak, virágokat, cserjét, fákat ültetnek, s az ottani magán­házak előkertjei is szépek. Lakossági kérés volt még az Allende és a Népfront utca közötti terület parkosítása is. Ennek nyomán a nyáron sor került a tereprendezésre, a fák kiültetését pedig ezekben a napokban kezdik meg. — A teljesség igénye nél­kül említene még néhány in­terpellációt? — Örökzöld téma a víz­minőség, amire távirati stí­lusban a válasz: épül a vas- talanító. A Várköz villamo­sítási tervét megrendeltük a DÉDÁSZ-tól, ezt 1980-ra vár­juk. A szilárd burkolattal el nem látott utakról, útszaka­szokról szóló panaszok nyo­mán szerződést kötöttünk a kórházzal: január ^ 1-től az ottani fűtőmű salakját ren­delkezésünkre bocsátják, s ezzel tesszük járhatóbbá az említett helyeket. A felsorolt esetek természetesen csak ré­szei annak a sokrétű, össze­tett munkának, amelyet Szekszárd tanácstagjai a vá­lasztópolgárok érdekében, képviseletükben, az ő meg­bízásukból végeznek. VITASZEK ZOLTÁN Kisszékely kis falu Az udvaron mézeskannák sorakoznak. — Sajnos, az ÁFÉSZ nem vette át tőlünk a mézet pör­getés után — mondja Csősz Antal. — Igaz, a szerződést úgy kötöttük, hogy december 31-ig kötelesek felvásárolni a termést. Ez nem is volna baj. Az ad gondot, hogy kanná­kat nem kaptunk és minden­féle edényekben kell tárol­nunk a mézet. Ilyenkorra a vegyes virágméz besűrű­södik és a súlyából is veszt. Olajszállítás az óvodába. A dadának hetente 2x3 hordót kell a falu főutcáján végig­görgetnie. Egyébként 5 méhész van a faluban, kétszázötven kap­tár méhvel. Csősz Antalt nem méhé- szi minőségben, hanem mint a Hazafias Népfront helyi el. nőkét kerestük meg. — Nem régen volt Kisszé- kelyben a falugyűlés. Ott el­készült az év mérlege. A ter­vezett dolgok legtöbbje meg­lett. Elvégeztük a kultúrház renoválását. Tervezve volt, hogy a tó sarkától a Szent­Csősz Antal: „Csak most viszik el a mézet.” háromságig húzódó körülbe­lül háromszáz méteres út­szakasz szilárd burkolatot kap. Ez is elkészült. Meg­épült’ az új buszváró. Ezt is, a többit is úgy tudtuk meg­csinálni, hogy társadalmi munkások segítettek. A busz­váró vázszerkezetét megvette a tanács, meg a sódert, ce­mentet. Aztán az alapozást, a betonozást, a vázszerkezet összeszerelését társadalmi munkások végezték. Ugyancsak a lakosság se­gítségével végeztük el a köz­ségi hídmérleg javítását. A tervezett dolgok közül nem valósult meg a járda­építés, ezt többen szóvá is tették a falugyűlésen. ígére­tet kaptunk tanácsi veze­tőinktől — Simontornya társ­községe vagyunk —, hogy jö. vőre kapunk pénzt a járdá- zásra. Nem fejeződött be még annak a szúróhelyiség­nek az építése, ami a kény­szervágások alkalmával lesz használatos, de hamarosan az is elkészül. Még a gáztároló helyet kell említeni. Az is most készül. Jelenleg is ott dolgoznak a társadalmi munkások. Né­meth István kőműves, Juhász Imre kertész és Borbás Ist­ván kőműves, ö már nyug­díjas. Száz gázpalacknak lesz ott a helye. Fölvetődött még a falu­gyűlésen, hogy kellene egy tej bolt, ahol a tej mellett kenyeret is árusítanának, meg péksüteményeket. A bol­tunk nagyon jó egyébként. Nincs ellene semmi kifogá­sunk. Bőséges az áruválasz­téka. (Erről magam is meg­győződtem. Ritkán látni kis falvakban ilyen gazdag bol­tot. Kiváló üzlet. Mint a ve­zetője elmondta, havonta 320 ezer forint az átlagos forgal­muk.) A baj akkor van — mond­ja Csősz Antal —, amikor reggel késve hozzák a tejet és a pékárut. Hogy ezt a gondot a tejbolt megolda­ná-e, azon fölösleges is gon­dolkozni, mert úgyse fog ilyen üzlet nyílni. Többen fölvetették a köz- világítás ügyét. Manapság annyit beszélünk a takaré­kosságról, az utcán mégis vi­lágosban kigyulladnak a vil­lanyok és még reggel nyolckor is égnek. Ez tény­leg nagy pazarlás. Ezenkívül több lámpahelyet is meg le­hetne már szüntetni, mert fö­löslegessé vált. A lakosság fogy, 1950-ben 1546-an vol­tunk, a mai létszám 817, a falu zsugorodik. Most egyébként érdekes je­lenséget figyelhetünk meg. Olyan házaspárok, akik ed­dig a városban laktak, ahogy nyugdíjba kerültek, itt vesz­nek házat és kiköltöznek. Ez figyelmet érdemlő dolog. Itt azért csendesebb, nyugodtabb az élet. Csendesebb, nyugodtabb, de azért mi sem szeretnénk kirekesztődni a világ javai­ból. Ezért próbáljuk kényel­mesebbé, lakályosabbá tenni a környezetünket és a jót itt is meghonosítani. — ez — Társadalmi munkások építik a gáztárolót

Next

/
Oldalképek
Tartalom