Tolna Megyei Népújság, 1979. december (29. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-12 / 290. szám
2 ^NÉPÚJSÁG 1079. december 12. Tovább fejlődik a magyar-szovjet gazdasági és műszaki együttműködés Nemzetközi tanácskozás Tihanyban Moszkva, Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti: Moszkvában kedden megnyílt a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság XXIV. ülésszaka. Az ülésszakon részt vevő magyar küldöttséget Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, az együttműködési bizottság magyar tagozatának elnöke, a szovjet küldöttséget Konsz- tantyin Katusev, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, a szovjet tagozat elnöke vezeti. Az ülésszak napirendjén a két ország együttműködésének időszerű kérdései, hosszú távú gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés, a szakosítás, a kooperáció témái állnak. A magyar küldöttséget üdvözölve Konsztantyin Katusev kijelentette: a napirenden szereplő kérdések közül számos téma szorosan kapcsolódik azokhoz a megállapodásokhoz, amelyek Leonyid Brezsnyev és Kádár János tárgyalásain jöttek létre. Ezek közé tartozik a termelés szakosításának és a kooperációnak hosszú távra történő egyeztetése, az erről szóló egyezmény előkészítése ez aláírásra. Ugyancsak át kell tekinteni azoknak a megállapodásoknak a végrehajtását is, amelyek a két ország kormányfője, Alekszej Koszigin és Lázár György tárgyalásain jöttek létre. Marjai József válaszában aláhúzta, hogy az idén ünnepelték meg a kormányközi együttműködési bizottság fennállásának harmincadik évfordulóját. Joggal állapíthatjuk meg hogy Magyar- ország gazdasági életének nincs olyan területe, ahol ne érvényesülnének naponta a magyar—szovjet gazdasági együttműködés eredményei. Három hónap múlva összeül az MSZMP XII. kongresszusa. A kongresszusi irányelvek ismételten kiemelik, hogy gazdasági növekedésünk alapvető feltétele, hogy bővítsük és elmélyítsük együttműködésünket a Szovjetunióval, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának többi tagországával. Kongresszusi téziseink előírják további aktív részvételünket a szocialista gazdasági integráció elmélyítésében. Ülésezik az OSZSZSZK Legfelsőbb Tanácsa Kedden a Kremlben megkezdődött az OSZSZSZK Legfelsőbb Tanácsának ülés-, szaka. A Szovjetunió legnagyobb köztársaságának küldöttei — 136 millió ember képviseletében — megvitatják az OSZSZSZK 1980-as tervének és költségvetésének tervezetét. Az ülésszakon részt vesz Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtikára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, valamint más szovjet vezetők. Irán Sariat-Madari cáfolata „Nincs ellentét köztem és Khomeini ajatollah között, csupán egyes dolgokban eltér a véleményünk” — mondatta Sariat-Madari főpap, a síita hierarchia második embere, cáfolva azokat a híreket, amelyek szerint hatalmi harc kezdődött közte és Irán tényleges vezetője között. Nyilatkozatában a helyi hatóságokat vádolta azzal, hogy „túlkapásaikkal kiprovokálták” a tábrizi zavargásokat. A vitatot azerbajdzsáni ön- kormányzattal kapcsolatban úgy vélekedett hogy „Irán szövetségi állammá való átszervezése egyelőre nem állna az ország érdekében, de az azerbajdzsániak bele akarnak szólni az őket érintő ügyekbe”. Bejrúti kormányforrások szerint Khomeini is elvetette azt a tervet, hogy irániakat küldjenek Libanonba, akik ott a PFSZ oldalán Izrael ellen harcolnának. A Montazeri ajatollah fia által korábban bejelentett elképzelés szerint az önkéntesek első csoportjának hétfőn kellett volna elindulnia. A bejrúti kormány azonban élesen ellenezte a tervet, és lezárta légiterét az Iránból érkezett repülőgépek előtt. (Folytatás az 1. oldalról) Meggyőződésünk, hogy megvannak a lehetőségeink és az erőnk az imperializmus szándékainak meghiúsítására, a világ békéjének megőrzésére, biztonságának megszilárdítására, a szocializmus további térhódításának előmozdítására. Az emberiség békás, szabad, fejlődésének biztosításában különleges felelőssége, meghatározó szerepe van a nemzetközi kommunista mozgalomnak. Fellépésünk hatékonyságának az az alapvető követelménye, hogy a különböző feltételek között tevékenykedő kommunista pártok valamennyien eredményesen oldják meg feladataikat, folyamatosan növeljék tömegbefolyásukat, erősítsék a társadalom életében betöltött szerepüket. Pártjaink között lehetnek — és vannak is — nézetkülönbségek, ezekkel összefüggésben gyakran élénk ideológiai-politikai vitákat is folytatunk. Álláspontunk szerint az elvtársi módon, alkotó szellemben, egymás álláspontját tiszteletben tartva és annak megértésére törekedve folytatott vita jól szolgálja a marxizmus—lenimizmus tudományos elméletének fejlődését, az új kérdések megválaszolását. Nemzetközi harcunk sikeréhez elengedhetetlen, hogy pártjainak időről időre együttesen elemezzék a helyzetet, és ennek megfelelően vegyék számba a legfontosabb és legaktuálisabb közös tennivalókat. Pártunk ezért tulajdonít kiemelkedő fontosságot a kommunisták nemzetközi politikai és ideológiai tanácskozásainak, a rendszeres, alkotó véleménycserének. Az MSZMP Központi Bizottságának titkára aláhúzta, hogy a kommunista pártok számára mindig alapvető fontosságú kérdés viszonyuk meghatározása más politikai-társadalmi erőkhöz, a helyes szövetségi politika kialakítása és érvényesítése. A kommunsiták a munkásmozgalom kettészakadása óta nagy figyelmet fordítanak a szociáldemokráciára, a kommunista és a szociáldemokrata pártok viszonyára. Az elműt mintegy hét évtized során bőségesen szereztünk kedvező és kedvezőtlen tapasztalatokat. Voltak időszakok, amikor a kommunista és a szociáldemokrata pártok egymást tekintették fő politikai ellenségnek, s a köldsönös előítéletek még a közelmúltban is nehezítették bármiféle együttműködésüket. A munkásmozgalom forradalmi és reformista irányzatának ideológiai szembenállása természetszerű, ebben nincs és nem is lehet változás. Nyilvánvaló ugyanakkor az is, hogy a kibékíthetetlen ideológiai ellentét nem hiúsíthatja meg a kommunisták és a szociáldemokraták közös fellépését bizonyos objektíve egybeeső politikai érdekeik érvényesítéséért. Az együttműködés kölcsönösen fontos, annak megakadályozása csak a burzsoáziának kedvez. Európa, s a világ jelene és jövője szempontjából rendkívül lényeges kérdés: hogyan viszonyul a szociáldemokrácia a békés egymás mellett élés, az enyhülés, a leszerelés kérdéseihez. Megítélésünk szerint az európai biztonság megszilárdításában, a földrész politikai realitásainak nemzetközi elismertetésében, a kelet-nyugati kapcsolatok normalizálásálban, a szocialista és a tőkés országok kölcsönösen előnyös együttműködésének fejlesztésében elismerésre méltó szerepet töltöttek be a nyugat-európai szociáldemokrácia reálpolitikusai'. Konstruktív magatartásuk és hozzájárulásuk most is elengedhetetlen ahhoz, hogy elejét vehessük a fegyverkezési verseny újabb veszélyes fordulójának, s biztosítsuk a ’békés egymás mellett élés, az enyhülés további kibontakozását. Ezért jelentősnek értékeljük a Szocialista Internacionálé leszerelési munkacsoportjának létrehozáisát és eddigi tevékenységét, valamint az egyes szocialista, szociáldemokrata pártoknak a leszerelés előmozdítására tetterőfeszítéseit. Úgy gondoljuk, hogy az európai kommunista és munkáspártok 1976-ös berlini értekezletének dokumentulma jó alapot ad a kómmunisták és szociáldemokraták közös érdekeinek meghatározásához, a konkrét együttes cselekvés formáinak kialakításához. Ennek megvalósítására már történtek bizonyos lépések. A Magyar Szocialista'Munkáspárt többször kifejezésre juttatta, hogy a béke, a biztonság és a társadalmi haladás ügyének előmozdítása érdekében jó viszonyra, konstruktív kapcsolatokra törekszik valamennyi szocialista’, szociáldemokrata párttal. A szociáldemokrata pártokkal folytatott rendszeres érintkezés tapasztalatai megerősítenek bennünket abban, hogy több nagy fontosságú nemzetközi kérdésről érdemben szót tudunk váltani, szükséges a kapcsolatok építése. Meggyőződésünk, hogy a szociáldemokrata mozgalom is alapvetően érdekelt a militarizmus és a fasizmus veszélyének elhárításában, valamint a békés, stabil nemzetközi viszonyok megszilárdításában. Ez alapot ad arra, hogy kommunisták és szociáldemokraták részvételével a jövőben hatékonyabb fellépésre is sor kerüljön a munkásosztály, végső soron az egész emberiség javára. A téma: az olaj Nyugati gazdasági küldöttség élén Szaúd-Arábiában tárgyalt Willy Brandt. A képen a nyugatnémet politikus Szaúd külügyminiszter társaságában a rijadi repülőtéren. Washington tervei Közel-keleti menetrend PANORAMA Az amerikai kormány már november közepén úgy döntött, hogy Khomeini eltávolítása amerikai „nemzeti érdek” s azóta készítik elő a titkos terveket az iráni rendszer megdöntésére — írta Ted Szüle, a nemzetközi hírű publicista a „New York” című folyóirat legújabb számában. Arról a washingtoni elgondolásról számolt be, hogy ha lehet „mérsékeltebb” iráni vezetést segítenek hatalomra. Ennek tagjai közé tartozhatna Bazargan volt miniszterelnök és több olyan vezető katona, aki nem kompromittálódott a sah- rendszerben. Szüle szerint a Carter ^kormány annál is súlyosabbnak ítéli a helyzetet, mert az iráni válság veszélybe sodorhatja az amerikai érdekeket a térség más országaiban is. A fejlemények hosszabb távon Szadat egyiptomi elnök sorsát is fenyegethetik. „Az egyiptomi politika gyors változásainak ismeretében nem lehet kizárni a legrosszabb lehetőséget sem” — idézett a cikk egy amerikai elemzőt. Washington tart attól is, hogy Hasszán marokkói uralkodó elveszíti a szaharai háborút, s ezzel hatalmát. Nem kevésbé aggódnak az amerikai kormányban amiatt, hogy Algéria és Líbia leállítja az olajszállításokat, mert az Egyesült Államok Marokkót támogatja a Polisario ellen. Az iráni fejlemények kihatnak majd az OPEC jövő heti caracasi ülésére is. Az amerikai értékelés szerint ott az olajtermelés további csökkentését határozzák el, s legalább tíz százalékkal emelik az árakat. „Az Egyesült Államok tehetetlen lesz az intézkedésekkel szemben” — hangoztatja a szerző. „Növekszik a meggyőződés Washingtonban, hogy Khomeini magatartása, a folytatódó szembenállás máris jóvátehetetlen károkat okozott az Egyesült Államoknak a Közel-Keleten, és a helyzet fokozatosan romlani fog” — állapítja meg végül a rendszerint kiválóan értesült újságíró. Szüle szerint Washington az alábbi lehetőségeket mérlegeli Irán ügyében. — A haditengerészet elzárja a tengeri kijáratot, hogy megakadályozza az olajszállítást. (Jelenleg már 19 amerikai hadihajó tartózkodik a térségben); — Megtiltják amerikai élelmiszerek kivitelét Iránba. Más országok nem tudnának megfelelő mennyiséget szállítani, ezért — számításaik szerint — a hiány, a növekvő munkanélküliség Khomeini ellen fordítaná a közhangulatot ; — A CIA még Iránban maradt ügynökei révén (a tengeri blokáddal párhuzamosan) szítaná az országban az új rendszer elleni érzelmeket. Egyidejűleg amerikai támogatást ígérnek olyan (a többi között katonai) személyeknek, akik Khomeini ellen fordulnak. Különös figyelmet fordítanának a nemzetiségi kisebbségekre: az iráni arabokra és kurdokra; — Amennyiben a túszok életét, testi épségét érné bán- tódás, lehetséges a közvetlen katonai beavatkozás, az olajmezők, katonai célpontok, esetleg Teherán és Qum bombázása. Most vonják össze a beavatkozásra szánt különleges erőt különböző tengeri és légi egységekből, továbbá folyik az „olajutak” térségében beavatkozásra szánt gyorshadtest felállítása. Jóllehet az amerikai kormány — a túszok érdekében — nem hajlandó nyilvánosan beszélni e tervekről, azok előkészítésén javában dolgoznak a nemzetbiztonsági tanácsban, a CIA-.nál, a Pentagonban és másutt — állapította meg Ted Szüle cikkében. KANADA A kanadai hatóságok megtagadták a beutazó vízumot a szovjet békebizottság képviselőitől, akik a kanadai békeszervezetek meghívására tettek volna látogatást az országban. A szovjet küldöttség programjában különböző kanadai egyetemeken tartott előadások, a kanadai békebizottság végrehajtó bizottságának vezetőivel, parlamenti képviselőkkel és a kulturális élet személyiségeivel szervezett találkozók szerepeltek. BRÜSSZEL Újabb fegyverkezési program elfogadásával fejeződött be hétfőn Brüsszelben a 11 NATO-tagállam hadügyminisztereiből álló „euro-cso- port” ülése. Az „euro-cso- porthoz” tartozó országok hadseregeiben 1980-ban a legkorszerűbb haditechnikai eszközöket fogják rendszeresíteni: „Tornado” típusú harci gépet, F—16-os típusú vadászgépet és „Leopard—2” harckocsikat. BONN Kedden este Bonnba érkezett Cyrus Vance amerikai külügyminiszter, hogy az iráni—amerikai válságról és a NATO fegyverkezési terveiről tárgyaljon Helmut Schmidt kancellárral és Hans-Dietrich Genscher külügyminiszterrel. Teheránban folytatódnak az Amerifea-ellenes megmozdulások. Képünkön: imádkozó diákok az USA nagykövetségénél. Az amerikai atomrakéták nyugat-európai telepítése ellen folyó tiltakozó mozgalomról tartottak sajtótájékoztatót Budapesten, a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség székházában. A szervezet álláspontját Barabás Miklós főtitkár ismertette a hazai és külföldi újságírókkal. H. A.
