Tolna Megyei Népújság, 1979. december (29. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-08 / 287. szám
wfPÜJSÁG snber 8. KÖZLEMÉNY (Folyatás az 1. oldalról) 1. A népgazdasági egyensúly javításának alapvető feltétele, hogy a termelés növekedése nagyobb hatékonysággal valósuljon meg. Az ésszerű aftyag- és energiatakarékosság is segítse elő, hogy az anyagi ráfordítások a termelésnél lassabban emelkedjenek. A hatékonyan dolgozó vállalatok termelése továbbra is dinamikusan növekedjék. Javítani kell a munkaerő-gazdálkodást és biztosítani a gazdaságos termeléshez szükséges munkaerőt. — Az ipari termelés a hazai és a nemzetközi értékesítési lehetőségeknek és a hatékonysági követelményeknek megfelelően differenciáltan növekedjék. A verseny- képes exportra, az import gazdaságos helyettesítésére képes vállalatok termelése gyorsabban emelkedjék. Az irányító szervek határozottabban követeljék meg az alacsony hatékonyságú, gazdaságtalan vállalatoktól a jövedelmező gazdálkodást, a termelési szerkezet átalakítását. A feladatok ütemes teljesítésével, a szerződéses fegyelem betartásával, a termelési kooperáció erősítésével váljék tervszerűbbé a vállalatok együttműködése. — Az építőipari kapacitásoknak és a fizetőképes keresletnek az összhangja javuljon. Az építési munkák jobb szervezettsége révén is növekedjék a termelékenység, javuljon a minőség, erősödjék a szerződéses fegyelem és a határidők betartása. Gyorsuljon a népgazdasági egyensúlyt javító beruházások kivitelezése. — A mezőgazdasági termelés — a népgazdasági célokkal összhangban — igazodjék a belföldi kereslethez és a gazdaságos export lehetőségeihez. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek használják ki még jobban termelési adottságaikat. A növénytermelés 10—11 százalékkal emelkedjék. A talajok termő- képességéhez igazodó műtrágyafelhasználással, a szerves trágya fokozott hasznosításával, a magas hozamú fajták alkalmazásával, gondos és szervezett munkával tovább kell növelni a terméseredményeket. Az állattenyésztés színvonalának fenntartását jobb takarmányhasznosítással kell elérni. A mezőgazda- sági üzemek fordítsanak nagyobb figyelmet a melléktermékek felhasználására a takarmányozásban, javítsák a rét- és legelőgazdálkodást. Biztosítani kell a háztáji és kisegítő gazdaságok folyamatos takarmányellátását. — A közlekedés elégítse ki ä népgazdaság igényeit. A vasúti áruszállítás az átlagos- ríál gyorsabban bővüljön. A Közúti közlekedésben szüntessék meg az indokolatlan üresjáratokat,-- jobban használják ki a közületi tehergépkocsikat. 2. Az életszínvonal az elért eredményekre alapozva az ország gazdasági lehetőségeinek megfelelően alakul. Az életszínvonal megőrzésének elengedhetetlen feltétele, hogy a termelés hatékonysága fokozódjék. A bérek ösztönözzenek a jobb munkára, szorosabban kapcsolódjanak a teljesítményekhez, a gazdálkodó szervek eredményeihez. Az átlagot meghaladó bér- fejlesztésre csak ott lesz lehetőség, ahol a munka hatékonysága, a létszámgazdálkodás jelentősen javul. Az egy főre jutó reáljövedelem 1980-ban országos átlagban — az 1979. évihez viszonyítva — azonos szinten marad. Az 1979. évi júliusi ár- és jövedelemnövelő intézkedések 1980-ban is érvényesülő hatásán túl a munkások és alkalmazottak átlagkeresete 4,5 százalékkal, a fogyasztói árszínvonal — a központi árintézkedések és a piaci viszonyok alakulása következtében — '3,7 százalékkal emelkednek. 1979. második feléhez viszonyítva a reálbér, illetve a reálkereset országos átlagban — az átmeneti csökkenés után — 0,5 százalékkal növekszik. A terv a lakosság fogyasztásának 1—1,5 százalékos emelkedését, kiegyensúlyozott áruellátást irányoz elő. Tovább kell bővíteni az állami és szövetkezeti kereskedelmi, valamint a szolgáltató hálózatot. Az irányító szervek a termelő és kereskedelmi vállalatok fordítsanak különös gondot a megfelelő árukínálatra, a hiánycikkek számának csökkentésére. • A lakosság életkörülményeinek javítása végett 1980- ban meg kell építeni 82 000 lakást, 1300 általános iskolai tantermet, létre kell hozni 4700 bölcsődei, 20 800 óvodai és 3500 gyógyintézeti helyet. 3. A beruházások volumenét az ideihez képest differenciáltan, összességében 4— 5 százalékkal csökkenteni kell; a szocialista szektorban beruházásokra 183—184 milliárd forint fordítható. Üj állami nagyberuházás nem kezdhető meg. Néhány alacsony készültségi fokon levő nagyberuházás megvalósulásának ütemét lassítani kell. A célcsoportos beruházásokat — a kórházak és az általános iskolai tantermek építésének kivételével — csökkenteni szükséges. A vállalatok és szövetkezetek beruházási forrásaikat elsősorban a folyamatban levő fejlesztések, rekonstrukciók gyorsítására és befejezésére használják fel. A vállalati beruházások állami támogatása csökkenjen. A beruházási hitel nagy részét a jól exportálható áruk termelésének bővítésére fordítsák. A beruházási célok megvalósítása következetes állami irányítást és fokozott ellenőrzést igényel. A készletgazdálkodás javítását szolgáló intézkedéseket következetesen végre kell hajtani. Elengedhetetlen a vállalatok közötti együttműködés fejlesztése, anyag- és készletgazdálkodásuk korszerűsítése, a felesleges készletek leépítése. 4. Nemzetközi gazdasági kapcsolataink fejlesztésében mindenekelőtt a Szovjetunióval, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának szervezetébe tartozó többi tagállammal folytatott tervszerű gazdasági együttműködésre, a vállalt kötelezettségek kölcsönös teljesítésére, az áruforgalom bővítésére építünk. A rubel elszámolású áruforgalomban a kivitel és a behozatal lényegében azonos mértékben, 5—6 százalékkal növekedjék. A nem rubel elszámolású külkereskedelemben továbbra is az egyensúlyi helyzet erőteljes javítása az alapvető feladat. A fejlődő országokkal a jövőben is gyors ütemben szélesítjük gazdasági együttműködésünket. A gazdaságilag fejlett tőkés országokkal a kölcsönös előnyök alapján tpvább bővítjük gazdasági kapcsolatainkat. A külkereskedelmi tevékenységben a kivitel fokozásával egyidejűleg törekedni kell az áruösszetétel és a jövedelmezőség javítására, a piaci feltételekhez való rugalmas alkalmazkodásra, a devizahozam növelésére. 5. Az állami költségvetés kiadásai és bevételei a nép- gazdasági terv előirányzataival összhangban alakuljanak. Az állami költségvetésben a felhalmozásra fordított kiadások mérséklődjenek. A társadalmi közkiadások növekedése az eddiginél jobban igazodjék az ország gazdasági lehetőségeihez. A költségvetési gazdálkodásban is következetesen érvényesíteni kell a takarékosságot. A lakosság alapellátását biztosító egészségügyi, oktatási és szociális intézményekben a lehetőségek jobb kihasználásával is hozzá kell járulni az ellátás színvonalának megőrzéséhez. 6. A Központi Bizottság meggyőződése, hogy az 1980. január 1-én bevezetésre kerülő közgazdasági szabályozók következetes alkalmazása, az árrendszer hatékony működtetése, az átmeneti kedvezmények fokozatos csökkentése elősegíti a gazdasági tisztánlátást, a gazdálkodó egységek — céljaiknak megfelelő — differenciált fejlődését. III. A Központi Bizottság hangsúlyozta: előrehaladásunk elengedhetetlen feltétele, hogy az irányítás és a végrehajtás minden szintjén érvényesüljön a terv követelménye. Ennek érdekében a gazdaságirányító a szervező és a politikai munka középpontjában a gazdasági egyensúly javítása, a gazdaságos termelés és az export dinamikus növelése, a termelési szerkezet átalakításának meggyorsítása, a gazdaságtalan tevékenységek visszaszorítása. a beruházási forrásoknak a gazdaságpolitikai célokkal összehangolt, differenciált felhasználása és a szigorú takarékosság álljon. — A kormányzati szervek a népgazdasági terv végrehajtásához szükséges intézkedéseket idejében és folyamatosan tegyék meg, gondoskodjanak a következetes végrehajtásról. A gazdaság- irányítás összehangolt munkával segítse elő a népgazdasági egyensúly megteremtését szolgáló pozitív folyamatok kibontakozását, szigorúan érvényesítse a szabályozókban foglalt egységes követelményeket. — A vállalatok, a szövetkezetek és a tanácsok a nép- gazdasági terv céljaival összhangban készítsék el terveiket. Minden gazdálkodó egység fő feladata, hogy rugalmasan alkalmazkodjék a piaci igényekhez, fokozottan takarékoskodjék az anyaggal, , energiával. Tegyenek konkrét intézkedéseket a gazdasági hatékonyság gyorsabb növelésére, az üzem- és munkaszervezés javítására, a munkaidő jobb kihasználására. — A Központi Bizottságnak meggyőződése, hogy az 1980. évi népgazdasági terv céljai népünk összefogásával, a dolgozók helytállásával, kezdeményezésével, a szocialista munkavarseny lendítő erejével elérhetők. Ezért elengedhetetlen, hogy minden termelő, gazdálkodó egységben tájékoztassák a dolgozókat a népgazdasági tervben foglalt gazdaságpolitikai célokról és a helyi feladatokról. Igényeljék javaslataikat, karolják fel a dolgozók termelési munfcamozgálimait. A kollektívák, a szocialista brigádok vállalásai a népgazdasági tervvel összhangban a jövőben is elsősorban a termelés hatékonyságának, gazdaságosságának javítására, az ésszerű anyag- és energiatakarékosságra, a hazai és a külföldi piacon is jói értékesíthető cikkek termelésének növelésére, a kooperációs fegyelem erősítésére, a szállítási szerződések betartására irányuljanak. Fontos, hogy a vállalatok vezetői — a párt- és társadalmi szervekkel együttműködve — biztosítsák a felajánlások teljesítéséhez szükséges ; feltételeket. — {A párt szervei és szervezetei segítsék elő, hogy a dolgozó tömegek megértsék és cselekvőén támogassák gazdaságpolitikai céljainkat. Tudatosítsák, hogy eredményeink megőrzéséhez, vívmányaink megszilárdításához az eddiginél jobb munkára van szükség. A kommunisták személyes példamutatással továbbra is segítsék a tervek ímegvalósítását. A sajtó, a televízió és a rádió adjon nagyobb nyilvánosságot az új feltételekhez rugalmasan alkalmazkodó törekvéseknek, segítse elő, hogy a közvélemény megértse és reálisan értékelje gazr dasági helyzetünket. A Központi Bizottság felkéri a tömegszervezeteket, a társadalmi szerveket, hogy tagságuk mozgósításával járuljanak hozzá gazdasági feladataink sikeres teljesítéséhez. * A Központi Bizottság áttekintette a XII. kongresz- szus előkészítésének helyzetét és elfogadta az 1980. évi munkaitervét. A Központi Bizottság Grósz Károly elvtársat, a KB osztályvezetőjét — akit megválasztottak a Borsod megyei Pártbizottság első titkárának — felmentette osztályvezetői megbízatása alól. Kínai-japán megállapodás PANORÁMA BUDAPEST Kádár József és Pedro Luis Dorticos miniszterhelyettesek vezetésével a magyar—kubai építésügyi együttműködésről tárgyalt Budapesten a két ország delegációja. Jóváhagyták a kétoldalú műszaki-tudományos együttműködés 1980—81. évi munkaprogram j át. » Santiago de Chile repülőterén letartóztatták, majd az ország elhagyására kényszerítették a DÍVSZ delegációját. A felháborító eset kapcsán a DÍVSZ erélyes tiltakozását fejezte ki, s egyben hangsúlyozta: Pinochet kormánya isimét megsértette a nemzetközi jogot. Béke és Barátság Érdemrenddel tüntették ki Nyi- kolaj Ivanovics Zabelkint, a Fáklya című lap főszerkesztőjét, az APN budapesti irodájának vezetőjét. A képen Trautmann Rezső ^nyújtja a kitüntetést. Obira japán miniszterelnök ötnapos látogatása hivatalos részének befejeztével pénteken közös sajtóközleményt adtak ki a Pekingben lezajlott kínai—japán tárgyalásokról.. A közlemény szerint Ohira miniszterelnök „nyílt és konstruktív” eszmecserét folytatott a kínai vezetőkkel, köztük Hua Kuo. feng miniszterelnökkel és Teng Hsziao-ping miniszterelnök-helyettessel. A sajtóközlemény részletesen ismerteti a tárgyalásokon elért, s megfigyelők szerint meglehetősen szerény kétoldalú megállapodásokat. Többek között hírül adja, hogy a folyó pénzügyi évben a japán kormány kétszáz millió dolláros fejlesztési segélyt nyújt Kínának vasutak, kikötők, erőművek és hasonló létesítmények építéséhez. Ohira miniszterelnök, aki Hszianba látogat, majd onnan tér vissza Tokióba, pénteken ezerkétszáz pekingi közéleti személyiség előtt előadást tartott a japán— kínai kapcsolatok távlatairól. Az európai biztonság és enyhülés védelmében A Hazafias Népfront országos értekezletének állásfoglalása A Hazafias Népfront fővárosi és megyei bizottságainak képviselői pénteken országos értekezletet tartottak. Meghallgatták Sebestyén Nándornénak, az Országos Béketanács elnökének tájékoztatóját, s áttekintve azt a helyzetet, amelyet a NATO vezető körei a közép-hatótávolságú atjomfejes rakéták nyugat-európai elhelyezésének tervével idéztek elő, az értékezlet résztvevői állás- foglalást fogadtak el: mely többek között hangsúlyozta: — Hazánk lakossága az elmúlt hetekben tiltakozó gyűléseken és más rendezvényeken juttatta kifejezésre: ellenzi a NATO vezető köreinek szándékát az új közép- hatótávolságú atomfejes rakéták nyugat-európai elhelyezését. A Pershing—2 és a szárnyasrakéták gyártása és telepítése a fegyverkezési verseny új fordulóját készíti elő. Az új nukleáris pusztító eszközök hadrendbe állítása egyértelműen a fennálló katonai erőegyensúly megbontására irányul. E tervek megvalósítása aláásná az európai biztonság eddigi eredményeit, a kölcsönös bizalmat, erősítené földrészünkön a politikai feszültséget, rontaná az egész nemzetközi helyzetet. — Külön is figyelmeztető, hogy e fenyegető törekvések olyan időszakban öltöttek testet, amikor reálisan elér- _hető cél az országoknak és népeknek a fegyverzet alacsonyabb szintjén létrejövő biztonsága. Ez egyetlen ország érdekeit, jogos biztonsági szempontjait sem sértené. — A Varsói Szerződésbe tömörült szocialista országok — köztük hazánk — a helsinki záróokmány szellemében az európai és az egyetemes biztonság erősítésének útján kívánhak járni. Ezért tárgyalásokat szorgalmaznak, amelyek új, fontos megegyezéseket készíthetnek elő. Erre irányulnak Leonyid Brezs- nyevnek október 6-án, valamint november 6-án ismertetett javaslatai. Ezt szolgálják a Varsói Szerződés kezdeményezései, köztük a külügyminiszteri bizottság mostani, berlini értekezletén tett indítványok, beleértve az összeurópai tanácskozás mielőbbi összehívására vonatkozó javaslatot is. Közvéleményünk ismeri és támogatja ezeket az indítványokat, amelyek — az egyenlő biztonság elve alapján — gyakorlati lépésekkel szolgálhatják a katonai szembenállás mérséklését. A Szovjetunió következetes békepolitikáját bizonyítják a napokban már megkezdett egyoldalú leszerelési intézkedések is. — A Hazafias Népfront — egész közvéleményünk állásfoglalásának hangot adva — kifejezi reményét.: NyugatEurópa felelős-..kormányzati erői gondosan mérlegelik lépéseik valamennyi lehetséges következményét, figyelembe veszik egész Európa közös'érdekeit és végül józan döntésekre jutnak. — Meggyőződésünk, hogy a következő időszak meghozza a hadászati támadó fegyverekről aláírt szovjet—amerikai megállapodás mielőbbi ratifikálását és hatályba lépését. Ez lehetővé teszi, hogy — az egész emberiség, a béke érdekében — eredményesen továbblépjenek a nukleáris és a hagyományos fegyverek korlátozásának valamennyi fórumán. Carter váratlan látogatói Konzultáciő a NATO-döntés előtt Carter amerikai elnök — megkísérelvén megőrizni a NATO egységét, amely alig egy héttel a december 12— 13-ra tervezett miniszteri tanácsülése előtt minden jel szerint megbomlott — sietve úgy határozott, hogy pénteken fogadja a NATO három „kisebb” tagjának csütörtök este váratlanul az Egyesült Államokba érkezett két kormányfőjét, a harmadik ország külügyminiszterét pedig Zbigniew Brzezinski nemzetbiztonsági főtanácsadó és Mondale alelnök „gondjaira bízza”. A 150 tagú holland parlament csütörtökön este 76:69 arányban, öt tartózkodás mellett olyan döntést hozott, hogy a holland kormánynak el kell utasítania a rakétatelepítésre vonatkozó NATO- terveket. Minthogy Washingtonból érkezett hírek szerint Van Agt előreláthatólag semmiféle engedményt sem fog elérni az amerikai elnöknél az „eurorakéták” ügyében, a holland kormánynak választania kell: vagy beleegyezik a rakétatelepítési tervbe, amely esetben valószínűleg le kell mondania, vagy az „eurorakéták” elhelyezése ellen foglal állást, amely esetben viszont szembe kerül a NATO-ájlamok többségével. Mint ismeretes, a dán kormány már korábban hivatalosan javasolta, hogy hat hónappal halasszák el a döntést a nukleáris rakéták telepítésének kérdésében, és Norvégiának is fenntartásai vannak a NATO terveivel szemben. Ilyen előzmények után repült — az AFP hírügynökség szerint — „rögtönzött” látogatásra Washingtonba Andreas Van Agt holland és Odvar Nordli norvég miniszterelnök, valamint Kjeid Ölesen dán és Knut Fryden- lund norvég külügyminiszter. Demirel török miniszterelnök — mint a török hírügy- ntjkség jelentette — üzenetet küldött Leonyid Brezs- nyevnek, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének. Az üzenet hangsúlyozza : Törökország nem szándékozik területén nukleáris robbanófejekkel felszerelt Pershing—2. és cirkáló szárnyasrakétákat állomásoztatok A kínai vezetés, miközben hangsúlyozza, hogy Kínának a „négy modernizálás” megvalósításához, azaz a katonailag és gazdaságilag erőssé és hatalmassá váláshoz békés környezetre van szüksége, a fegyverkezés fokozására szólítja fel a nyugat- . európai országokat. Ezt a békére veszélyes álláspontot tükrözi a Zsenmin Zsipao legújabb kommentárja, amely a pekingi vezetés szolidaritásáról biztosítja az Egyesült Államok és a NATO reakciós erőinek az „euro- rakétók” telepítésére vonatkozó tervét.
