Tolna Megyei Népújság, 1979. december (29. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-05 / 284. szám

1919. december 5. Képújság s A mezőgazdasági és élelmezési osztály átszervezése A tapasztalatokról nyilatkozik Bars} Mihály osztályvezető A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága 1978. március 15-i ülésén ha­tározatot hozott a ' mezőgaz­daság és az élelmiszeripar helyzetéről, továbbfejleszté­sének feladatairól. Meghatá­rozta a központi és területi irányítás fejlesztésének szín­vonala növelését — a meg­változott körülményekhez, az előttünk álló feladatokhoz igazodó főbb követelménye­ket is. Gyakorlatilag a me­gyei szakigazgatási szerv át­szervezéséről van szó. Barsi Mihály osztályvezetővel ar­ról beszélgettünk, hogy a megyei tanácson miként vé­gezték el ezt a munkát. — Mindenekelőtt hangsú­lyozni kell: 1967-ben a Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium megalakulásá­ban és a tanácsi szervezet­ben pedig a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályok lét­rehozásával létrejött a me­zőgazdaság. az élelmiszeripar, az erdészet és az elsődleges faipar állami irányításának egységes szervezete — kezdte tájékoztatóját Barsi Mihály. — A központi és területi irányítás szervezésében tör­tént alapvető változás he­lyességét, eredményességét több mint tíz éves tapaszta­latok, az ágazatban bekövet­kezett dinamikus fejlődés igazolta. A kialakított terü­leti, állami irányítás, a több­szintűség jellemezte a terme­lés területi elhelyezkedésétől és a tanácsi, államigazgatási szervezet felépítéséből adó­dó ágazati feladatokat köz­ségi, városi, járási és megyei szakigazgatási szervek meg­határozott munkamegosztás szerinti ellátása. Ugyanebben az időszakban a mezőgazda­ságban a termelőeszközök il­letőleg a termelés nagyará­nyú koncentrációja ment végbe. A termelés szakoso­dása, az iparszerűvé válás és az intenzív irányú fejlődés kibontakozása volt jellemző. A termelő üzemekben javult a vezetés és gazdálkodás színvonala. Ezzel szemben a gazdálkodó szerveknél bekö­vetkezett változásokat nem követte a területi állami irá­nyító szervek szervezetének, feladatainak és hatáskörének módosítása. Mindezek a vál­tozások indokolták a me­zőgazdaság állami irányításá­nak továbbfejlesztését. A Mi­nisztertanács 3115/79. számú határozatában döntött a te­rületi állami irányítás to­vábbfejlesztéséről. Ennek célja, hogy az irányítás és a hatósági ellenőrzés kevesebb áttétellel, összehangoltabban valósuljon meg, növekedjen a gazdálkodó szervezetek ön­állósága, felelőssége, egysze­rűsödjön az ügyintézés, szűn­jenek meg a párhuzamossá­gok. — Hogyan fogtak az át­szervezéshez, tekintettel ar­ra, hogy emberek „mozga­tását" is kellett végezni? — Az ágazati irányítási hatásköröket szabályozó tör­vény és rendeletek a járások élelmiszergazdasági és keres­kedelmi, a városok termelés- ellátás felügyeleti osztályai, mezőgazdaság és élelmiszer- ipari osztálya kisebb részét szakigazgatási intézmények hatáskörébe utalta át. A me­gyében az átszervezés során a mezőgazdasági és élelmi- szeripari feladatokat ellátó szakigazgatási szervek lét­száma változott. A megyei osztály létszáma az átszerve­zés előtt 20 fő volt, az át­szervezés után, az átszerve­zés során a járási hivatalok­tól és városi tanácsoktól át­vett létszám, valamint a Mi­nisztertanács által központi­lag biztosított négy létszám- keret figyelembe vételével rendelkezésre álló létszám 46 fő. Ezt csökkentette két fő kötelező megtakarítása, így a megyei létszám végleges létszáma 44 fő. Az osztály átszervezésekor a járásoktól, városoktól tíz dolgozó került állományunkba. — Miként fogadták az átszervezést az érintett személyek? — Minden dolgozóval járá­si székhelyeken, városokban, a szakigazgatási intézmé­nyeknél beszélgetünk. El­mondtuk az átszervezés szükségességét, hogy kinek miért kell „mozognia”. Az emberek megértették az át­szervezés szükségességét, hisz ezzel a munkájuk — amit eddig is na®y hozzáértéssel és szorgalommal végeztek — elmélyültebb lehet és haté­konyabb. Sőt, számos terüle­ten új kezdeményezéseket is munkájuk sorába iktathatnak az ágazati irányítás, ellenőr­zés hatékonysága érdekében. Az érintett személyek meg­értették, hogy az átszervezés­re nagy szükség van. — Megnövekedett az osz­tály látszáma. Hogyan tud­tak helyet adni, megfelelő munkakörülményeket te. remteni az embereknek? — Az átszervezés során problémát okozott, hogy a megyei tanács épületében nem fértünk el. Ideiglenesen ezért kilenc személy a Szek­szárdi Járási Hivatal épüle­tében dolgozik. A későbbiek során az Illetékhivatal innen elköltözik, akkor több em­bert tudunk elhelyezni. Ez a megoldás sajnos nehézséget okoz az osztály munkájában, nehezíti a kapcsolattartást. — Az átszervezés válto­zást hozott az osztály szer­vezeti felépítésében is? — Igen. Korábban négy csoport volt, most öt van: személyzeti és oktatási cso­port, igazgatási és szövetke­zeti csoport, mezőgazdasági­élelmezésügyi és szakfelügye­leti csoport, közgazdasági csoport, vadászati, halászati csoport. — Milyen feladatai van­nak az „új" osztálynak? — Az osztály a szervezet­re vonatkozó hatáskörében eljárva ellátja a termelőszö­vetkezetek és gazdasági tár­sulások" törvényességi fel­ügyeletét, műszaki, munka- védelmi és személyzeti mun­Eltűnnek a trafikok A tégi város elképzelhetet­len volt trafikok nélkül. Ut- cakeresztezödésekben, a szűk üzletben, combjukra te­rítették takarójukat, s abla­kukból kukucskáltak a tra- fikosok. Támer Irma, már kilenc­évesen, anyja mellett segéd­kezett a trafikban. — Ott szemben, a Hármas- híd túloldalán állt akkoriban az épület. Harmincnyolctól, ha jól emlékszem, ötven­négyig. Igen, ötvennégyig, mert akkor rohant az üzlet­be egy teherautó. Összetör­tem kezem, lábam. Később, ahogy építették a Hármashíd környékét, a tanács lebon­totta a trafikot, s ide helyez­tette át, erre a helyre. Ennek maholnap huszonöt éve. — Hány trafik volt akkor a városban? Irma néni cigarettára gyújt. — Sok. De a régiekből, ma már csak négyen vagyunk: Puskásné, Fónagyné, Folté- nyiné, meg én. Húsz évvel ezelőtt, majd­nem minden utcában volt egy bódé. Ezek a mai, mo­dern trafikok, ami például a központban, ott a villamos- sági bolttal szemben is van, ezek már nem is igazi trafi­kok. Az igazi, ez, amiben én is dolgozom. — Mit lehet a trafikban vásárolni? — Hát, elsősorban cigaret­tát. Aztán, attól függ, melyik „Mielőtt lebetegedtem, pénz­ügyi szakember voltam a ta­nácsnál. ..” trafikos, hogy gondolja. Ná­lam lehet kapni újságot is, másnál nemigen. Én vi­szont nem árulok műanyag katonákat, játékokat. Édes­séget is csak ritkán. Ez min­dig a vevők igényének függ­vénye. Nekem törzsvevőim vannak, meg olyanok, akik­nek nem éri meg a Skálában sorba állni egy doboz Fecské­ért. Lottót is árulok. Ezekre a cikkekre százalékot ka­punk. Minden száz forint el­adott érték után, nyolc fo­rintot. — Itt olyan rohamosan épül a környék. Nem gondolt még arra, hogy előbb-utóbb be kell zárnia a trafikot? — Dehogynem. Hogy mi lesz azután? Magam sem tudom. Valami kevéske nyug­díjat majd csak kapok. Any- nyit, hogy elég legyen, az otthont kifizetni. Hatvanöt éves vagyok. Ilyen korban kinek van ereje új trafikot építeni? Beszélik az emberek, betemetik a Sédet. Ha azt te­metik, azt hiszem, engem is temethetnek... Irma néni gyufásdobozzal babrál, könny csillan szemé­ben. — Lehet, hogy nevetséges vagyok, de öt év kivételével az egész életemet áporodott dohányszagban éltem le, a trafikban, öt évig teherau­tót vezettem, sofőr voltam Budapesten, majd itt Szek- szárdon, az AKÖV-nél. Ka­ramboloztam, többé nem ül­tem kocsiba. Visszajöttem ide a trafikba, dolgozni... * A Mátyás király utcát nem­régiben egyenirányúsították. Hatalmas építkezésekbe kezdtek, lebontották a régi épületeket, s azóta már el­készült a főiskola, meg egy óvoda is. Az utca közepén árvállik Foltényi Sándorné trafikja. A bódéban azonban csak a férjet, Foltényi Sán­dort találom. — Nem megy, nem megy. Ennek az üzletnek már be­fellegzett. Ezen az oldalon lezárták a járdát. A túloldal­ról meg lusták átjönni az emberek. Alig adok el egy nap, reggel hattól este hatig, -nyolcvan doboz cigarettát. A gyerekek még jönnek, katonát kájának irányítását, ellenőr­zését, valamint az ebből eredő felsőfokú hatósági fel­adatokat. Szervezi a szak­propagandát, a tájékoztatást, kidolgozza az ágazatra vo­natkozó terveket, elemzi, ér­tékeli a megye mezőgazdasá­gának eredményeit. Dönt az állami támogatási keretek felhasználásáról. Ellátja az árhatósági, árellenőrzési fel­adatait. Irányítja, a hatáskö­rébe tartozó feladatokat. — Az átszervezés eddigi tapasztalatait hogyan lehet összegezni? — Az elmúlt hónapokban munkatársaink megismerték a munkaterületet, a felada­tokat. Kapcsolataink megfe­lelően alakulnak a társosztá­lyokkal, a termelőüzemekkel, s a megye területén az irá­nyítás, ellenőrzés egységessé vált. — Kiemelt és exponált terület a személyzeti és kádermunka. — Igen az. Az üzemi ve- vezetők értékének felbecsü­lést, munkájuk minősítése, a legkényesebb feladataink kö­zé tartozik. Éppen ezért ál­landó informáltságra van szükség és "folyamatos mun­kakapcsolatra a járási párt­szervekkel és a termelőszö­vetkezetek megyei szövetsé­gével. — A megyei tanács ve­zetése és pártbizottsága mi­ként értékeli az osztály munkáját? — Több alkalommal vizs­gálták az osztályt átszerve­zése óta, hogy miként lát­juk el feladatainkat milyen a kapcsolatunk különféle szervezetekkel, intézmények­kel. A megyei tanács állami vezetése és pártbizottsága is elismeréssel szólt az osztály dolgozóinak munkájáról, s ez nekünk további biztatást ad jelentős feladataink megoldá- sához PÁLKOVÁCS JENŐ venni, meg műanyag repülő- löket, de ebben már nincs pénz. Jó, ha egy hónapban keresek ezerkettőszáz forin­tot. Hát pénz az a mai vi­lágban? Régen, tudtam ven­ni kurrensebb cikkeket, ak­kor még nagyszerű bolt volt ez. — Mit ért kurrens cikk alatt? Valami külföldi árut? — Persze. Zsilettpengét, rágógumit, meg külföldi ci­garettát. Ügy vitték az em­berek, mint a cukrot. Ma meg amit kérek sem úgy kapom meg, ahogy a papírra leírtam. Most nincs más ci­garettám, mint Kossuth, Fecske, meg Munkás. És az utóbbit ma már nem is igen szívják, csak itt marad a nya­kamon. .— Miért nem árul újságot? — Ugyan már! Hát itt az utcában jár a postás, kihoz­za mindenkinek, bedobja a levelesládába. A kutya sem venne tőlem egy lapot sem. — Hány éve ül ebben a szobácskábán? — Nemsokára tizenhét. Mielőtt lebetegedtem, pénz­ügyi szakemberként dolgoz­tam a tanácsnál. Zsebében kotorász, meg­sárgult papírost nyújt felém. — Dicséret. A miniszter írta alá, sajátkezűleg. Látja, nem hazudok. * A Mátyás király utcai tra­fik, már biztosan nem lesz hosszú életű. A szomszédban kora hajnaltól dolgozik a cö­löpverő, szüntelenül. Új, mo­dern ház épül. S ha elkészül, bizonyos, hogy nem tűri meg maga mellett, a sápadt, ro­gyadozó trafikot. Sárközi Fotó: Bakó Talajművelés a házikerti szőlőkben Az évi ápolás során és szüretkor összetömörítették az ültetvény talaját. A szőlő azonban akkor fejlődik jól, ha talaja jól. szellőzik, a szükséges tápanyagokat a gyökereknek felvehető for­mában tartalmazza. A talaj- művélés sokoldalúan hat a talajra. Döntően befolyásol­ja a talaj víz-, levegő-, hő- és tápanyaggazdálkodását, illetve ezeken keresztül a tő­kék termőképességét. Az őszi talajművelésnek közvetlen célja: a talaj meg- lazítása, a vízbefogadó ké­pességének és víztartóképes­ségének a fokozása, az erózió elleni védekezés, a trágyafé­lék bemunkálása, a kárte­vők és kórokozók számának gyérítése és a téli fagy elle­ni védelem. A korszerű talajművelési szemlélet szerint a művelé­sek számát a lehető legkis- sebbre kell csökkenteni, va­lamint a tőkéknek mély ter­mőteret kell kialakítani. A fentieket figyelembe véve, a kedvező talajállapot kialakí­tásának és fenntartásának továbbra is az őszi talajmű­velés az alapja. A munkát szüret után, az alsó levelek hullásakor meg lehet kezdeni és tanácsos esőzések és fagyok előtt be­fejezni. Az átázott, sáros, agyagos talajt nehéz meg­művelni, a sáros talajjal körülvett rügyek könnyen fülledhetnek. A tartós téli fagy beköszöntése viszont teljesen kizárja a munka el­végzését. Az ültetvény telepítési rendszerétől, művelési mód­jától függően használhatunk kézi kapát, ásót, fogatos- és gépiekét is a talajmunka el­végzésére. Hegy- és dombvidéken a téli fagy károsításától nem kell tartani, így a tőkéket télire nem kell fedni. Az 1—1,2 m sortávolságú, bak- művelésű ültetvényekben fe­désszerű talajmunkát végez­hetünk, a tőkefejmagasságig húzhatjuk fel bakhátasra a talajt. A sorközöket pedig 20—25 cm mélyen meglazít­juk. Ahol a fedésszerű talaj­munkát elhagyják, ott 20— 25 cm mély kapálást kell vé­gezni. A szőlő nyugalmi ideje alatt is védekezni kell a víz­erózió ellen. A bakhátakat a lejtés irányára keresztben vezessük. A szomszédos so­rokat haránt bakhátakkal „skatulyák képzésével” kös­sük össze, hogy a téli csapa­dékot jobban visszatartsa az ültetvény. A vízmosásokat meg kell szüntetni, az‘iszap­fogókat, csillapítókat és a vízlevezétő árkokat pedig ki kell tisztítani. A szélesebb sortávolságú, kordonművelésű szőlőkben a sorközöket fel kell ásni, vagy fel kell szántani. A művelés mélységét évenként változtassuk. Lejtős terüle­ten a barázdaszeletet ahegy felé ajánlatos fordítani, mert ezzel elősegíthetjük a csapa­dék felfogását és beszivárgá­sát. Hasonlók miatt a meg­művelt területet nem sza­bad elmunkálni, a keletke­zett rögök aprítását a téli fagyra kell bízni. Az őszi talajmunkákkal dolgozzuk be a talajba a fe­lületén maradt növényi ré­szeket, valamint a talaj- és levélelemzés útján meghatá­rozott mennyiségű szerves és műtrágyákat is. ősszel szór­juk ki a szerves trágyát, a lassan ható foszfor- és ká- liumtairtalmú műtrágyákat és a szükséges nitrogén műtrá­gya egyharmadát. A fedésszerű talaj munka után, a sorközöket kimélyít­jük 30—35 om-re és a trá­gyafélékét ebbe az árokba szórjuk. Legalul az istálló- trágyát szórjuk és erre egyenletesen elosztva a mű­trágyákat. Az árkot ezután 5—10 cm vastag földréteggel betakarjuk. Legcélszerűbb a következő sorköz mélyíté­sekor kiásott földdel a már betrágyázott árkot betakarni. A kordonművelésű ültetvé­nyek sorközeiben a trágya- féleségeket a talaj felületén egyenletesen elterítjük és ásóval vagy ekével mélyre forgatjuk. Másik módszer az, amikor a sorközökben 1—2 db 30—35 cm mély barázdát nyitunk és ebbe szórjuk a trágyákat. Az őszi talajmű­velés kedvező hatásain túl, a mélyművelés fokozatos bevezetésévéi a gyökerek dú­san elágaznak, több lesz a felszívógyökér is, ami kedve­zően befolyásolja a tőke nö­vekedését és termőképessé­gét. DR. LISICZA ISTVÁN Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet Kutató Állomása, Pécs Gyógyszer a birkáknak Különös módon kapják a juhok a gyógyszert: a gu­micső végére erősített töl­csérbe merőkanállal öntik a tejfehér folyadékot, az állat száját szétfeszítik, „aki” aztán — mit is te­het mást —, hangos nyel- dekléssel kénytelen meg­inni. A Tetramysol gyógy­szer egyébként a tüdő- és bélférgesség megelőzésére szolgál, s ezekben a hetek­ben a birkatartással fog­lalkozó mezőgazdasági üzemek minden egyes ál­latot lekezelnek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom