Tolna Megyei Népújság, 1979. december (29. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-01 / 281. szám

1979. december 1. Kőkori leleteket találtak itt, ami azt bizonyítja, hogy már akkor is éltek a falu határában emberek. Egy avar kori föld­várról is szól a krónika. Neve valószínűleg a Chikra Tsikrach névből alakult a mai Csibrákká. Egy IV. Béla korából származó oklevél az első ránk maradt írásos emlék a községről. A törökök lerombolják, lakóit megölik, vagy elhurcolják. Egyházi birtokként szerepel az 1742-ből származó okiraton, ekkor lakói­nak száma 381, magyarok és németek vegyesen. 1834-ben határvitába keveredik a falu a kurdiakkal, a pereskedés el­húzódik, végül a vitatott birtokot Kurd kapja. A község egy része 1846-ban leég, a károsultak adómentességet kérnek, és kapnak. 1940-ben 173 házban 955 személy él. A felszabadu­lás után a német ajkúak jelentős része - kitelepül, helyükre Békés megyéből és a felvidékről érkeztek telepesek. Jelenleg lakóinak száma 604. A falu négy kútja Csibrákon több mint húsz éve, 1958-ban került szóba először a vízhálózat építése. Tárgyalta a tanács, de a ta­nácstagok, s természetesen a választók is sokallták a költ­ségeket. Akkor lakásonként hatezer forintba került vol­na a vízhálózat — ezt tíz év alatt kellett volna törleszteni — meg háromezer forint ér­tékű társadalmi munkába, amivel a csövek fektetésében segédkeztek volna a lakók. Mivel az összeg soknak tűnt, a vízhálózat építése elmaradt, s a csikrákiak ma a faluban lévő, négy fúrt kútról — a téesz meg az erdészet kútjai- ról — hordják, néha nem is kis távolságra a vizet. Koráb­Egész napos iskola A harmincnégy felsőtago­zatos Kurdra jár iskolába. Csibrákon csak az alsótago­zatosok tanulnak, két tanuló- csoportban, vagyis az elsősök és harmadikosok, a másodi­kosok és negyedikesek egy-egy tanteremben. Harmincötén vannak, valamennyien nap­közisek, ami annyit jelent, hogy reggeltől este ötig az iskolában vannak. Itt kap­nak tízórait, ebédet és uzsonnát. Az ételt az óvoda konyhájáról hozzák, az isko­lában egy melegítő konyha van. Három pedagógus foglal­kozik a gyerekekkel, ketten délelőtt tanítanak, egyikük pedig délutáni napközis ne­velő. Hírek, információk, apróságok — összesen nyolc kisiparos van a községben, két fafűrészelő, 2 női szabó, 2 szobafestő, 1 kőmű­ves és 1 autószerelő. * — Nem panaszkodhatnak azok, akik Csibrákra vagy Csibrákról akarnak elutazni, ugyanis reggel 5-től este fél tízig 17 menetrend- szerű autóbusz érkezik, illetve 'hagyja el a községet. Ezenkívül a különböző vállalatok külön já­ratokkal szállítják munkásaikat. * — Személygépkocsi- 16, míg motorkerékpár-tulajdonos 12 van a faluban. * — A kurdi községi tanácsban 8 tanácstagja és 2 végrehajtó bi­zottsági tagja van a csibrákiak- nak. * — A községi könyvtár 2020 kö­tetes, 70 beiratkozott olvasója van, akik hetenként kétszer — hétfőn és pénteken, este 5—6-ig kölcsönözhetnek könyvet. Az idén 5 ezer forintot költenek úji könyvekre. * Százharmincnégy házból nyolc­vanban gáztűzhelyen főznek a csibráki háziasszonyok. Az ellá­tást a 36 palackos cseretelep biz­tosítja, ahova hetenként egyszer, pénteken szállítanak „utánpót­lást” a töltőállomásról. „SZOLGALTATÓHÁZ?” A régi tanácsház épületét az idén júniusban kezdték el fel­újítani, s a közeljövőben már bir­tokba is vehetik a községbeliek. Négyszázezer forintba került az át­alakítás; itt rendel majd az orvos, aki december 11-től hetenként egy alkalommal jár majd ki Kurdról, itt van a könyvtár és az ifjúsági klub, és itt lesz a tanácskirendeltség is. A parkettüzem és a falu ban még volt több ház udva­rán is ásott kút, de ezek egy- részéből eltűnt a víz, s ugyanez történt a település közepén lévő kifolyós közsé­gi kúttal is. A helyzet azonban, szeren­csére nem kilátástalan. A ta­nácsnak van 350 ezer forint­ja arra a célra, hogy a meg­állapodások szerint, az erdé­szettel közösen megoldják a település egészséges ivóvízzel történő ellátását. Jövőre épül egy víztározó, esetleg hid- roglóbusz, s a tanács, ha nem is az egész faluban egyszerre, de fokozatosan elkészítteti a vízvezetékhálózatot a házak­hoz. „Szűkülnek” a ruhák lUapí tízezer tojás Előjegyzés jövőre Hogy nem tétlenkednek a háztáji gazdaságokban sem, azt Gábor Lászlóné felvá­sárló adatai nagyban alá­támasztják. Az idén 4100 na­poscsirkét 1100 kacsát, 150 libát helyeztek ki házakhoz. A helybeliek szerződésben vállalták, hogy 850 nyulat adnak le, ami 18 mázsát tesz majd ki. Eddig 580 darabot, 14 mázsányit szállítottak le. Ezenkívül 38 mázsa ubor­kát, 10 mázsa karalábét, 5 mázsa káposztát értékesítet­tek az ÁFÉSZ felvásárlójá­nál. A telepen 420 mázsa táp fogyott el. Már most fogadnak el a jövő évre előjegyzést barom­fira, 5300 naposcsibét, 1100 kacsát és 130 libát jegyeztet­tek elő a csibrákiak. Két év alatt tíz A közeljövőben nem terve­zik házhelyek parcellázását, inkább arra törekszenek, hogy a foghíjas telkeket épít­sék be, akik új otthont akar­nak. örvendetes jelenség, hogy amíg 1977-ig két új ház épült a községben, addig két év alatt — 1978—79-ben — tíz. portra kerül. Viszik a par­kettát és a bútorfrízt az NSZK-ba, Ausztriába, Olasz­országba, Görögországba és Svédországba. Az üzem napjainkban is bővül. A TOTÉV a nyáron kezdte egy több szintes szo­ciális épület készítését, s most már a nagyobbik rész­ben a belső munkákat vég­zik. Mondják, az év végéig az épületet át is adják. Jö­vőre pedig a termelésnek helyt adó épületek bővülnek. Elsőként-egy új szárítókamra lesz a mostani mellett. Kell, mert már most is érződik néha a hiánya. Aztán egy új gattercsarnokkal lesz gaz­dagabb a csibráki üzem, s ha működni kezd majd az új keretfűrész is, a termelést a mai duplájára növelhetik. Mégpedig úgy, hogy a lét­szám mindössze a mostani 15 százalékával emelkedik. Vagy tíz esztendővel ez­előtt Csibrákról úgy beszél­tek, hogy ez a település lesz az egyik Tolna megyei Gyűrűfű. Hogy a Kapos völ­gyében fekvő település is lassan az elnéptelenedők sor­sára jut. A feltételezés nem is volt akkor alaptalan. A faluban a tsz-központ meg­szűnt, a tanács is Kurdra költözött, s a munkahelyek száma, ami helyben biztosí­tott volna elfoglaltságot a csibrákiaknak, egyre keve­sebb lett. A hajdani több mint kilencszáz emberből csupán ötszázegynéhányan maradtak. De ők sem fordí­tottak gondot a házaikra, mondván, minek. Ám ekkor — mint később bebizonyosodott — a mély­ponton az erdészet istállója kisebb lett. A lovakat fel­váltották a gépek, s a Gyu- laji Állami Erdő- és Vadgaz­daság vezetői úgy döntöttek, a megüresedő épületben fa- feldolgozó üzemet létesítenek. Tíz éve, a fél istállóból alakított gyáracskában, negy­venen kezdtek dolgozni. Egy lengyel gatter fűrészelte deszkákká a környező erdők­ből hozott fatörzseket, s volt néhány körfűrész is. A desz­kát jórészt másutt dolgozták fel késztermékké. Aztán sza­porodtak a gépek, még egy gattert hoztak, szabászfűré­szeket, sorozatvágó körfűré­szeket, s természetesen a dolgozók száma is szaporo­dott. Ma 124 fizikai dolgozó és 7 alkalmazott tölti itt munkanapját. Az üzem fő terméke a parketta. Korszerű gépsor vágja, marja nútol- ja a szárítóból kikerülő tölgy­cser- és akácléceket, s a ma­sina végén osztályozzák, kö­tegelik a beépítésre kész padlóburkoló lapokat. A minőségről annyit, évi huszonhatmillió forintnyi ter­mékükből 10 milliónyi ex­Kicsi lesz akkor az alap­anyagbázis is. Hogy a mos­tani évi 15 ezer köbméter fa kétszeresét megkaphassák, tárgyalásokat kezdtek a kör­nyező tsz-ekkel. A szövet­kezetek erdeiben kitermelt fát eddig jórészt fűtésre használták, pedig rengeteg üső osztályú alapanyag lenne értékes termék előállítására. A jövőben erre is sor kerül, s ez az egész népgazdaság hasznát is jelenti. A csibráki házak bedesz- kázott ablakait az elmúlt év­tizedben újra üvegezték. Az­tán elkezdték sorra csinosí­tani a portákat, s egy-két éve új otthonokat is építenek. A falu újra éled. S ez nem is kevéssé a munkahelyet teremtő üzemnek is köszön­hető. A kurdi Üj Élet Termelőszövetkezet csibráki telepén je­lenleg 19 642 Shaver fajta tojótyúk van. Naponta körül­belül 10 ezer tojás a „termelésük”. Hetenként kétszer szállítják el a tojást a BOV-val kötött szerződés alapján. A jelenlegi állományt január első hetében lecserélik, s a nagytakarítás, fertőtlenítés után, március közepe táján ér­kezik az új. Képünkön: Vanya Ambrusné szállításra ké­szíti elő a tojásokat. Tösmagi Lászlóné négy éve váltotta ki az ipart, női szabó. Azelőtt a Paksi Ru­haipari Szövetkezetnél volt bedolgozó. Szerinte a csib­ráki lányok és asszonyok szeretik a szépet, a divato­sat, szeretnek szépen öltöz­ni. A ruhák átalakítása nem divat már, mindenki újat vásárol. Mostanában az egyenes vonalút kérik, a szoknyák és a ruhák alját szőkébbre varratják, a leg­újabb divat szerint. Csibráki magazinunkat ir­ta: Szepesi László, Pordán Jánosné, Pollák László. A fényképeket Szepesi László készitette. Munkatársaink legközelebb december 3-án Varsádra lá­togatnak. Óvoda a kastélyban A település egyik legrégibb épületében, az 1830 táján épült hajdani grófi kastély­ban töltik napjaikat Csibrák legifjabb állampolgárai. A hivatalosan 25 kisgyerek szá­mára elegendő nagyságú he­lyiségekben most harminc­hármán játszanak, esznek, alszanak, míg a szülők dol­goznak. Fügedi Olga vezető óvónő elmondta, hogy így a településen minden kisgye­reknek biztosítottak óvodai férőhelyet. A régi épületben vidám élet folyik, annak ellenére, hogy aránylag kevés a játékuk. Évente erre a célra három­ezer forintot költhetnek. De segít a fafeldolgozó üzem, s a gyerekek is sok ötletes já- tékocskával gyarapítják kész­letüket. A vízhez ma még vödör kell, meg néha bicikli, amivel ha­zatolják, de egy-két év múlva csak a csapot kell elfordí­tani Nyáron kezdték építeni a fa feldolgozó üzem szociális épü letét A délutáni alvás előtti percek, amiket kíváncsiskodá- sunkkal éppen megzavartunk

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom