Tolna Megyei Népújság, 1979. december (29. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-30 / 304. szám
6 rtEPÜJSÄG 1979. december 30. Kilencedik hely átszervezett csapattal Bizonyítványosztás a Szekszárdi Dózsánál A tavaszi idényről előrehozott, Olajbányász elleni mérkőzésen szerepelt Dózsa csapata. Álló sor, balról jobbra: Bonnyai, Szlovák, Orosz, Somodi, Weitner II., Pólyák. Guggolnak: .Szabó, Tóth, Adorján, Lauer, Varga. január 3-4-én Asztalitenisz úttörő-olimpia — Minden előkészület megtörtént, szeretettel várjuk a XV. úttörő-olimpia asztalitenisz versenyeinek résztvevőit — mondta Temesi Ágnes, a Tolna megyei úttörőelnökség elnöke. Rövid idő leforgása alatt immár második alkalommal ad otthont Szekszárd a piros nyakkendős sportolók rangos vetélkedőjének. A tavaszi iskolai szünetben az ország legjobb úttörő sakkozói randevúztak városunkban, január 3—4-én pedig ki- lencvenkét asztaliteniszező küzd majd korosztálya országos bajnoki címéért. Mint megtudtuk, rendkívül erős lesz a kétnapos küzdelemsorozat mezőnye. Budapestet három, a rendező Tolna megyét kettő, míg a további tizennyolc megyét egy-egy csapat képviseli. Az egyéni és csapatversenyek nagyszerű sportcsemegét ígérnek a Zrínyi tornacsarnok várhatóan népes közönségének. Január 2-án érkeznek az ifjú asztaliteniszezők, szálláshelyük a csapatvezetőkkel és versenybírókkal egyetemben az 505-ös Ipari Szakmunkásképző kollégiumában lesz. Az ünnepélyes megnyitóra 20 órakor a városi úttörőház aulájában kerül sor, majd ezt követően a technikai értekezlet keretében ugyanitt tartják meg a sorsolást is. Január 3-án 8 órától rendezik a csapatversenyeket, délután 14 órától pedig megkezdődnek az egyéni küzdelmek Másnap 8,30 és 11,30 között folytatódik az egyéni verseny, majd ezt követően az ünepélyes eredményhirdetéssel zárul az országos döntő. Sikerül-e ismételnie Bol- vári Katalinnak? Folytatódik-e megyénk úttörő asztaliteniszezőinek korábbi siker- sorozata? Mind megannyi válaszra váró kérdés. Egy biztos: az erőviszonyok fokozódása ellenére sem csökkentek esélyeink a jó szereplést tekintve. A megyénk színeit képviselő csapatok tagjainak zöme a Tolnai VL egyesületében „edződött”. Bolvári Katalin, Bátorfi Csilla, Kaiser Ágnes és Pata Teréz, valamint a fiúk közül Rottler Antal, Tauker Tamás és Kra- usz Zoltán egyaránt Sáth Sándor irányításával készül, s a Tolnai VL vezető edzője látja el a csapatvezető teendőket is országos döntő kétnapos versenyein. Meggyőződésünk, hogy az új esztendő első szekszárdi sporteseménye, a szervező bizottság körültekintő munkáját ^ismerve, jól szolgálja majd az úttörő-olimpiák hagyományainak ápolását. A bizonyításban most már a versenyzőkön a sor! A terveiket, előzetes célkitűzéseiket sikerrel teljesítő emberek általában elégedettek. A Szekszárdi Dózsa labdarúgó-együttese az 1979— 80. évi bajnoki rajt előtt kitűzött célját — az első tíz között végezni — ugyan elérte, de sem a szakvezetés, sem' a játékosok körében nincs hunráhangulát. Reálisan mérlegelnek, s egybehangzóan vallják: félévi bizonyítványukba közepes osztályzat került. Tavaly ősszel a mostanihoz hasonlóan a 9. helyen állták, akkor 19 — most 21 ponttal. Magasházi József vezető edző: „A körülményeinkhez képest a helye- zéssef elégedett vagyok, a mutatott játékkal — különösen hazai pályán — azonban kevésbé.” Körülményeket említ az edző, s nem véletlen. Köztudott, hogy a Dózsa gárdája a nyáron kényszerűségből újfent átszerveződött. A tavalyi kezdőcsapatból Szőcs, Házi, Liipovszky, Mezei és Lados átigazolás, Pölöskei, Szőllősi és Walter sérülés következtében vált ki. S mindhárom sérülés tartósnak bizonyult, egész szezonban hiányzott Pölöskei, Szőlilősi és Walter. Menet közben kellett végre- . hajtani a csapatépítést úgy, hogy egy pillanatra sem mondhattak le a tervezett helyezés eléréséhez szükséges pontok begyűjtéséről. Az őszi szereplés pozitívumait és hiányosságait a következőkben foglalta össze a vezető edző: — Lényegesen jobb erőnléttel rendelkezett csapatunk; fegyelmezettebb játékfelfogásban küzdötték végig labdarúgóink a húsz mérkőzést; minimálisra csökkent á felelőtlenség szülte öncélú- ság, s ezzel együtt a kirívó taktikai fegyelmezetlenség. Ez utóbbiakat annál is inkább fontos megjegyezni, mert együttesünkben jóval több az olyan játékos, aki az egyéni megoldásokat tartja célravezetőbbnek. Javulás tapasztalható továbbá az idegenbeli találkozók akarati tényezőiben. A korábbinál nagyobb önbizalommal vették fel a küzdelmet még a legjobb csapatok ellen is. Nem a mindenáron való bek- keléssel célozták meg az esetA Lake Piacid közelében magasló, fenyőerdő borította Hovenberg-begyen épült olimpiai stadionban már szinte érezni lehet a közelgő versenyek feszültségét... Február 14-én a férfiak 30 kilométeres sífutásával kezdődik, a régi hagyományt követve, az olimpiai síversenyek programja. Addig azonban még van idő arra, hogy seregszemlét tartsunk a nap mint nap szorgalmasan edző legkiválóbb sífutók — „síkirálynők” és „síkirályok” fölött. Vajon kik fogják megszerezni az olimpiái érmeket? Legegyszerűbb persze az volna, ha alapul vennénk a legutóbbi versenyeket, az első hivatalos Világ-kupa eredményeit, s akkor úgy ítélnénk, hogy a férfiak között a legerősebb a norvég Oddvar Bro és Lars Erik Eriksen, valamint a svéd SVen Ake Lundbäck, a nők között pedig a szovjet női gárda, elsősorban Galina Kulakova és Raisza Szmetanyi- na. Nem vagyok azonban meggyőződve arról, hogy a Világ-kupa eredményei híven tükrözik a Lake Placid-i olimpia előestéjét. A kétkedés igazolására mindenekelőtt egy igen fontos okot tudunk fölhozni. Annák ellenére, hogy az utóbbi év folyamán sok izgalmas versenyt láthattunk, ezt az évet mégiscsak közbenső időszaknak kell tekintenünk a világbajnokság és a téli olimleges súlyosabb vereség elkerülését. Látszott: hittel küzdenek, gólt akarnak szerezni, s ehhez jócskán teremtettek helyzeteket is. Mindez persze önmagában még nem elegendő az eredményesebb idegenbeli szerepléshez. Amiben viszont változatlanul nem sikerült előbbre lépnünk, az az eredményesebb csatárjáték, illetve a kevés érintéses laböamegjátszás. Ez utóbbi nem egyszerűen csak akarati kérdés, hanem egyéni képesség dolga. Hazai pályán tizenöt pontot szerzett a Dózsa, ami 75 százalékos teljesítménynek felel meg. Ezzel szemben idegenben hat pontot gyűjtöttek, s ez 30 százalékkal egyenlő. Tekintsük át időrendi sorrendben a bajnoki mérkőzések eredményeit úgy, hogy mindegyik találkozót egy-egy mondatos edzői véleménnyel értékelünk. A rajt Nagykanizsán volt: 2-0 az Olajbányász SE ellen. Meglepő győzelem az új ösz- szetételű Dózsa csapatától. Hazai pályán: Sz. Dézsa— Dorog 3-0. Egy félid]w sziporkázó játék. pia között. Mindenki annak is tekinti. Az olimpiára készülő sífutók közül ebben az időszakban sokán csökkenteni szokták a megterhelést, sőt némelyek csaknem teljesen eltűnne^ a szem elől. Ezt a taktikát követik rendszerint a finn sífutók. Ez náluk szinte hagyománnyá vált. Az utóbbi időben sem Juha Mieto, sem Hilkka Rii- hivuori, sem Helena Takalo nem csillogtatta tudását. Ki merné állítani róluk, hogy nincsenek győzelmi ambícióik? Igaz ugyan, hogy Mietót például sokan már nem tartják olyan nagynak, mint hazájában. Már többször szenvedett kudarcot. 1972-ben sem az olimpián, sem a világ- bajnokságon nem tudott győzni, noha közel állt a győzelemhez. Azt mondják, hogy a peches versenyzőkre ritkán mosolyog a szerencse. Ezenkívül a Lake Placid-i nehéz terep aligha kedvez majd a magas termetű Mietó- nak. Ugyanakkor viszont meg fog felelni a középtermetű és kitűnő fizikumú Rii- hivourinak és Takalónak. Az utóbbi kettőt nehéz rangsorolni. Riihivouri a fiatalabb. 28 éves és Lake Placid- ben lesz a harmadik olimpiai versenye. Takalo 33 éves. Már az 1968-as grenoble-i fehér olimpián is indult, és következetesen ragaszkodik ahhoz a taktikához, amiről már szó volt: a versenyzés után Szombathelyen 0-1 a Haladás VSE ellen. Az első komoly lecke az NB I-ből kieseti Haladás számára. Itthon 2-1 arányban alulmaradt a lila-fehér gárda a Komlóval szemben. Taktikai vereség. Győrben 1-1 az újonc „testvércsapat” ellen. Bocz és Bonnyai fegyelmezetlenségei eredményezték a pontvesztést. Hazai pályán: Sz. Dózsa— Bauxitbányász 1-1. Az első percben kapott gól 70 percig sokkolta csapatunkat. Mohácson 0-1. Az első kimondottan jó idegenbeli játék, együttesünket nem az MVTE győzte le. Itthon 3-0 a Péti MTE ellen. Sima győzelem, szép gólokkal. Veszprémben 1-1 a Bakony Vegyész ellenében. Most mi lőttünk gólt az első percben. Pályaválasztóként 1-0 a MÁV NTE ellen. Végig nyílt találkozó, mert sorra kihagytuk helyezeteinket. Bábolnán 0-0. Folytatódott a hagyomány: Bábolna ezúttal sem tudott nyerni elleeltűnik. Amikor az innsbrucki olimpián az 5 ezer méteres távon győzött, utána egész éven át csak szórakozásból síelt, de az 1978-as világ- bajnokságon Lahtiban, ismét ő lett az első az ötezren. Ezután megintcsak elvonult a kíváncsi szemek elől... Joggal föltéhetjük, hogy ugyanígy az „energiatakarékosság” taktikáját alkalmazza Jozef Luszczek lengyel sífutó is, aki meglepetést okozott Lahtiban, továbbá az amerikai Bill Koch, aki Innsbruckban tört be az esélyesek közé. Egy kissé csökkentették a megterhelést az utóbbi időben a szovjet sífutók is, ami meg is mutatkozott a Világkupa versenyein. Csak Jev- genyij Beljajev került be az első tíz közé. A Lake Placid-i olimpiai próbaversenyen harmadik lett a 15 kilométeres távon Bro és a fiatal svéd sífutó, Tomas Wassberg mögött. A másik szovjet versenyző, Nyikolaj Zimjatov pedig a második helyet foglalta el a 30 kilométeres távon és csak a fáradhatatlan Brót engedte maga elé. És mi lesz a norvégokkal? Bizonyára szeretnének visszavágni a Lahtiban elszenvedett súlyos vereségért. A csapat új edzőt kapott és a felkészülés elveit is módosították. Van a csapatnak egy élversenyzője is: Bro. Igaz, hogy ő is peches versenyző, akárcsak Mieto. Bro tipikusan az a versenyző, aki a nünk. Az újonc Suba kitűnően védett. Hazai környezetben 1-0 a Sabaria SE ellen. Az ég óvja csapaltunkat, hogy ember- , előnybe kerüljön. Tatabányán: KOMÉP—Sz. Dózsa 1-1. Azon ritka vidéki mérkőzések egyike, amikor ledolgoztuk az ellenfél előnyét. Győrben 0-1 az örök rivális MÁV DAC otthonában. Az idény legerőteljesebb vidéki játéka, igaz csak a második félidőben. Pályaválasztóként 1-1-es döntetlen az Ajka együttesével. Ezúttal domborodott ki leginkább csapatunk rutintalansága, no meg az, hogy miként nem szabad játszani bokáig érő víztócsákban. Sopronban 0-3. Masszív védelmünk peches gólokat kapott. Hazai pályán: 4-0 a Körmend ellen. Hatvan perces, eredményes játék. Kaposvárott 0-2. A Dózsa több gondolt okozott a Rákóczinak, mint Házi a volt csapatának. A hajrában kétszer vendéglátók voltak a szekszár„közbenső” időszakban szokott kitűnően szerepelni. így történt az idén is, így az 1974-es faluni világbajnokság és Innsbruck és Lahti előtt is. Egyetlen világbajnokságon, egyetlen olimpián se tudott győzni. Most, amikor a fából készült síléceket műanyag lécek váltják föl, amikor a sífutók egész fölszerelése nagymértékben modernizálódott, a fiatalok, akik jobban alkalmazkodnak az újításokhoz, mint a veteránok, egyre gyakrábban okoznak meglepetéseket. Néhány szót a nőkről is. A szovjet sífutónők kétségtelenül domináltak az elmúlt szezonban, de Lake Placid- ben igen nehéz lesz megtartani ezt a nagy fölényt. Elsősorban a finnek igyekeznek majd fölzárkózni. De vannak kitűnő versenyzők más országokban is. Ilyenek például: a 23 éves svéd Lena Karlson Lundbad, a 25 éves norvég Marit Myrmäl, az amerikai (pontosabban: alaszkai) Alison Owen-Spencer, akinek a formája folyton fölfelé ível, a két fiatal csehszlovák sífutónő, Gabriela Svonbodova és Kveta Jeriova. Végül, itt vannak az NDK fiataljai, akik szinte óvodások a szovjet és a finn versenyzőkhöz képest. Vitathatatlanul jó esélyeik vannak az NDK férfiversenyzőinek a biatlonban, ahol most már három aranyérmet is lehet szerezni. Az NDK fiatal biatlonistái — Klaus Siebert és Frank Ulrich — már két év óta nem szenvedtek vereséget. Pontosan és gyorsan lőnek, kitűnően síelnek. A szakemberék ködiak. Várpalota ellen 3-0: biztos siker, sok jó egyéni teljesítmény. Olajbányász SE ellen 1-1. Nem bírtunk a kitűnő ellenféllel és a rossz talajjal. A húsz találkozón 19 játékos lépett pályára. Közülük Somodi a „csúcstartó”, csapata valamennyi mérkőzésén az elsőtől az utolsó percig szerepéit. Adorján és Lauer is hússzor játszott, de cserékkel együtt. Az egyéni teljesítmények rangsora a vezető edző átlagosztályzatai alapján: 1. Szlovák (6,38): Nagy fokú megbízhatóság, óriási lendület. 2. Varga (6,12): Több poszton is átlagon felüli teljesítményt nyújtott. 3. Weitner II. (6,05): Példátlan harcosság és óriási munkabírás. 4. Tóth (6,00): A páros küzdelmekből rendszerint győztesen került ki. 5. Adorján (5,63): Nagyszerű technikai megoldások, szélsőséges teljesítmények. 6. Pólyák (5,56): Példás edzésmunka, jó átlagteljesítmények. 7. Orosz (5,52): Középcsatárként és a beállósposzton is megbízható játékot nyújtott. 8. Dinnyés (5,45): Védőmunkában jó, játékkészségben több bátorságra lenne szükség. 9. Bony- nyai (5,38): Harcosságban előnyére változott, a szurkolók egy része véle szemben előítélettel viselkedik. 10. Somodi (5,36): Bravúros megoldások, bosszantó hibák. 11. Lauer (5,31): Nagyszerű képességek, melyek a játékban sokszor nem kerülnek felszínre. 12. Koroknai (5,13): A tehetség állóképesség nélkül nem sokat ér. 13. Páli (5,00): Fiatalos lendület, nagy lelkesedés — kevés rutin. 14. Lan- dek (4,6})): Teljesítménye csalódást keltett, játékfelfo- gása öncélú. Akik tíz mérkőzésnél kevesebbszer játszottak: Suba 7,00, Zrípyi 6,00, Szabó 5,60, Agócsi 5,00. Bocz 4,40. A tavaszi idény nehéz folytatást ígér. Január 3-án kezdi meg felkészülését a csapat Dinnyés, Zríníyi és Agócsi nélkül, akik katonai szolgálatra vonulnak be. Az alapozás színhelye még bizonytalan, mivel a nyáron megkezdett öltözőfelújítás, fűtésszerelés munkálatai most sem fejeződtek be, így az edzések legalapvetőbb feltételei sem adottak. — fekete — zül sokan úgy vélekednek, hogy az olimpián a biatlon az NDK és a Szovjetunió sportolóinak a párviadala lesz, amelyben szovjet részről a következőkre lehet számítani: a veterén Alekszandr Tyihonovra, az újabban fölfedezett Anatolij Alabjevre, és a nemrég még a juniorok közt szerepelt, rendkívül gyors Vlagyimir Alikinra. Az északi összetettben az utóbbi időben, sem az ugrásban, sem a futásban nem volt ellenfele Ulrich Wehling (NDK) kétszeres olimpiai bajnoknak, de veszélyes lehet rá a finn Raunno Miettinen, az NSZK-beli Urban Het- tich és Wehling honfitársa, a veterán Konrad Winkler... Lehetséges, hogy beleszólhat majd a küzdelembe a szovjet Jurij Voronyin és Alekszandr Majorov is. Az északi összetett versenytől eltérően a síugrásban meglehetősen bizonytalan a helyzet. Van ugyan egy élversenyző: a finn Pentti Kokkonen a 90 méteres sánc világbajnoka, aki mellesleg nagyszerűen ugrott a Lake Placid-i új 90 méteres sáncon is, és első lett az olimpiai próbaversenyen. Manapság azonban olyan sok merész és kitűnő síugró van a világon, hogy még megközelítőleg is nehéz megjelölni az esélyesek körét. A 70 méteres sánc ugrói közül megemlíthetjük például a következőket: Mathias Busche világbajnokot (NDK), Joachim Danneberget és Harald Duscheket (NDK), Csehszlovákia és Ausztria ugróit, Alekszej Borovityin és Jurij Ivanov szovjet síugró- lest A. KORSUVON
