Tolna Megyei Népújság, 1979. december (29. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-30 / 304. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIX. évfolyam, 304. szám ÁRA: 1,20 Ft 1979. december 30., vasárnap Mai számunkból A HETVENES ÉVEK (2. old.) A LEGJOBBAK KÖZÜL IS A LEGJOBBAK (3. old.) CSAK EGY POHÁRRAL? (5. old.) TÉLI ARATÁS (5. old.) Bérszínvonal területenként, üzemenként Rögzítsük az alapkérdést: igaz-e, hogy a jobb telje­sítményt nyújtó vállalatok közül kerülnek ki azok, a'hol — az átlaghoz képest — a dolgozók keresete is maga­sabb? És fordítva: hogy az alacsony teljesítménnyel dolgozó vállalat, az átlaghoz képest rosszabbul is fizeti az embereit? Továbbá: igaz-e, hogy a teljesítményüket dinamikusan növelő vállalatok lényegesen jobb kere­seti feltételeket nyújtanak, mint a teljesítményükben visszaeső, vagy éppen stagnáló munkahelyek? ,E két kérdés magyarázatául egy újabb kérdés: igaz-e, hogy üzemenként, illetve földrajzi területenként olyan eltérő kereseti különbségek alakultak ki, ami — az ál­talános nivelláláShoz szokott — közvélemény furcsál- kodását, értetlenkedését válthatja ki? Egyáltalán: hogy is állunk a munkahelyenkénti bérszínvonal-különbsé­gekkel? A bérek elosztása — végsősoron tehát az üzemenként és területenként kialakuló átlagos bérszínvonal — az üzemi teljesítményektől, a vállalati munka hatékony­ságától kellene, hogy függjön. Tehát: ahol jobban, gaz­daságosabban dolgoznak, ott több a nyereség, ott több a bér, ott magasabb a bérszínvonal. És fordítva. Lo­gikus? Nálunk nem! A munkaügyi szakemberek a közelmúltban több mint ötszáz állami és szövetkezeti vállalat kereseti és telje­sítményadatait elemezve megállapították, hogy a vál­lalati teljesítmények legfeljebb 3—5 százalékban hatá­rozzák meg a keresetet. Valamivel nagyobb értéket csak a vegyipari és a könnyűipari vállalatoknál figyel­hettek meg, de a maximum itt is csak a 10 százalékot éri el. Vagyis: hiába ismerjük egy vállalat teljesítmé­nyét — a többihez viszonyítva — ez szinte semmi in­formációt nem ad arra nézve, hogy a szóban forgó vál­lalat — a többiekhez képest — milyen kereseti szín­vonalat biztosít a dolgozóinak. Tételezzük fel, hogy nem is adhat. Tételezzük fel, hogy mai gazdálkodási, és társadalmi viszonyaink között, senki sem élvezheti an­nak számottevő anyagi előnyét, hogy végül is milyen munkahelyen dolgozik, merthogy nem is befolyásolhat­ja számottevően — az a sokat emlegetett „egyszerű dol­gozó” —/a vállalati teljesítmény és hatékonyság alaku­lását. Teszi a dolgát, jól vagy rosszul, de hogy napi munkája végül is a vállalati nyereséget gazdagítja-e, avagy a veszteséges állapotot konzerválja, az legkevés­bé a műhelyekben dolgozókon múlik. El kell tehát fo­gadnunk a kényszerű helyzetet: az adott vállalati tel­jesítményszint nem befolyásolhatja számottevően az egyéni keresetek alakulását. Maradna azonban még egy lehetőség: különbséget tenni a teljesítménynövekedés dinamikája szerint az egyéni keresetekben. Vagyis: ahol mégiscsak megteremtik a kiugróan javuló teljesít­ménynövekedés feltételeit, lehetőségeit, ott mégiscsak az átlagosnál gyorsábban emelkedjék az egyéni kereset. Nos, a jelek szerint, ez sem megy. A már említett vizs­gálat megállapítja, hogy a keresetek és a teljesítmé­nyek növekedési üteme között, ha lehet, még gyengébb az összefüggés. S ez még az előbbi jelenségnél is le­hangolóbb. Ez a lényeg, és nem az, hogy budapesti, vagy „vidéki” vállalatról van-e szó? A dinamikusan fejlődő, . és a munka hatékonyságát tekintve is kiemelkedő eredmé­nyeket produkáló „vidéki” nagyüzem munkása sem keres lényegesen többet, mint a tradicionálisan „mun­kásfellegvárként” számon tartott, ám évek óta csak központi bérpreferenciákból tengődő, akár fővárosi, akár „vidéki” üzem munkása. No meg az a lényeg, hogy a méretei, a létszámadatai — és persze megint- csak a tradíciói — alapján nagyüzemnek kikiáltott, de egyébként deficitből kilábalni nem képes nagyvállalat alig-alig fizet kevesebbet, mint a ki tudja hányadik ka­tegóriába leértékelt, de egyébként figyelemre méltó gazdaságossági — és például: exportsTkereket —, ered­ményeket produkáló kisvállalat, vagy szövetkezet. És végül: az a lényeg, hogy maguk a munkavállalók is rájöttek, nincs különösebb értelme a munkahely­cseréknek, mert nagyjából minden munkahelyen azo­nos körülmények és azonos keresetek mellett dolgoz­hatnak. Mert sikerült megteremteni a munkahelyek közötti, majd’ hogy nem tökéletes nivellációt. Ez egy­felől könnyen magyarázható a sokat szidott munkaerő­vándorlás csökkentésével, másfelől azonban elgondol­koztató: hogyan akarjuk megteremteni a szelektív ipar- fejlesztés munkaerő-gazdálkodási feltételeit, ha kinek- kinek lényegében mindegy, hogy hol dolgozik: veszte­séges, éppen csak vergődő, vagy figyelemre méltóan nyereséges vállalatnál. Még egyszer mondom: ez a lényeg! Nem pedig az, hogy Vannak-e és milyen különbségek a bérszínvonal­ban, a fővárosi és a vidéki vállalatok között. VÉRTES CSABA Bővítik a bölcskei GYGV-t Alig egy éve vette át a MEZÖGÉP-től a Gyár- és Gépszerelő Vállalat a bölcs­kei üzemet. Az első hónapok teendői közé tartozott, hogy a régi rendeléseket kielégítet­ték, majd folyamatosan meg­kezdték az új technológiai berendezések telepítését, A fajüldöző fehértelepes rendszer ellen vívott hétéves háború után pénteken éjfél­kor (közép-európai idő sze­rint 23.00 órakor) Rhodesiá­ban életbe lépett a londoni rhodesiai konferencián aláírt tűzszüneti megállapodás, amelynek első óráit szomba­ton hajnalban egy brit szó­vivő „igen bátorító” kezdet­ként értékelte. Az első jelentések szerint a Zimbabwe Hazafias Front Imind Robert Mugabe, mind pedig Joshua Nkomo vezette szárnyának harcosai megin­dultak a kijelölt gyülekező- helyek felé, ahol a nemzet­közösség többségében brit katonákból álló ellenőrző egységei fogadták őket. A tűzszüneti megállapodás e az új munkák kísérleti gyár­tását. A bölcskei üzem az atomerőmű közelsége mi­att természetes, hogy a nagy­beruházáshoz szükséges GYGV-s alkatrészek gyártá­sára szakosodott. Ehhez a munkához azonban kicsinek bizonyultak az üzemépületek, pontjának végrehajtása elő­reláthatólag hét napig tart. Lord Soames brit főkor­mányzó a tűzsziünet életbe lé­pésekor üzenetben fordult a hadviselő felekhez. A Zim­babwe Hazafias Front geril­láinak címzett szavaiban hangsúlyozta: nem megadás­ra kéri őket. A főkormányzó a tűzszünet első őriában há­rom, a fővárostól távol eső és Robert Mugabe harcosai ál­tal ellenőrzött településen tett látogatást. A nemzetközösségi erők minimálisra csökkentették a légiforgalmat, hogy elkerül­jék az esetleges félreértések, s így a tűzszünet megsértésé­nek kockázatát. A tűzszünet életbe lépése óta nem érkezett jelentés in­cidensről. szükségessé vált a gyárrész­leg bővítése. A csőgyártás technológiai berendezéseinek most egy 32x24 méteres mű­helycsarnokot építenek, mé­lyet márciusra ad át a du­naújvárosi 26-os Építőipa­ri Vállalat. Ami a Lord Soames által röviddel a tűzszünet életbe lépése előtt a február 27—29- re bejelentett választásokat illeti, a hazafias front egy szóvivője úgy nyilatkozott, hogy az időpont túlságosan korainak tűnik: Muzorewa püspök. a Smith-rezsimmel együttműködő fekete politi­kus ugyanis már hetek óta beindította választási kam­pányát, míg a hazafias front ehhez csak most kezdhet hozzá. A szóvivő azonban bizako­dóan nyilatkozott: „Megta­nultuk, hogy a britteket sa­ját játszmájukban kell meg­verni, így hát küzdeni fo­gunk a választásokon” — mondotta. Az Elnöki Tanács ülése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa szombaton ülést tartót. Az Elnöki Ta­nács az igazságszolgáltatás hatékonyságának növelése és az igazságügyi szervezet to­vábbi egységesítése érdeké­ben — törvényerejű rende­lettel módosított egyes pol­gári eljárásjogi szabályokat. A földre vonatkozó tulaj­don- és használati viszonyok terén az elmúlt időszakban szerzett tapasztalatokat fi­gyelembe véve az Elnöki Ta­nács kisebb mértékben mó­dosította a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelmé­ről, a földtulajdon és a föld­használat továbbfejlesztéséről szóló törvényeket, továbbá a tartós földhasználatról szóló törvényerejű rendeletet. Az elfogadott törvényerejű rendeletek 1980. január 1-én lépnek hatályba. Az Elnöki Tanács bírákat mentett fel és választott tneg, végül egyéb, folyamat­ban lévő ügyeket tárgyalt. (MTI) Szovjet távközlési szputnyik A Szovjetunióból újabb Horizont-típusú távközlési mesterséges holdat állítottak a geostacionariust megközelí­tő kör alakú Föld körüli pá­lyára. A szputnyik 36 300 kilo­méternyire távolodik el a Föld felszínétől, keringési ideje 24 óra 23 perc. a pálya síkjának az egyenlítő síkjá­val bezárt szöge 0,8 fok. A Horizont nemzetközi regiszt­rációs indexe Sztacionar—5. A Horizont típusú mester­séges holdak a távközlési szputnyikok újabb, tökélete­sített nemzedékét képviselik. A tervek szerint e mestersé­ges holdak segítségével biz­tosítják az 1980-as olimpiai játékok versenyeinek televí­ziós közvetítését. Szerelik az üzemépületet A tűzszünet első órái Heti időjárás-előrejelzés Ködszitálás, gyenge havazás Újabb összetűzések Tabrizban Bol Hasszán Baniszadr irá­ni gazdasági és pénzügymi­niszter felszólította a kor­mányt: „vagy engedje sza­badon a túszokat, vagy pe­dig ítéljék el őket” — kö­zölte szombati számában a Tehran Times című lap. Ugyancsak a Tehran Times szombati száma jelentette, hogy Nagy-Brittania indok­lás nélkül visszahívta Irán­ból teheráni nagykövetségé­nek teljes személyzetét. A lap értesülései szerint a brit lépés összefügg Margaret Thatcer miniszterelnök Car­ter elnöknek tett azon ígé­retével, hogy Nagy-Britannia támogatni fogja az Irán el­leni ENSZ-szankciókat. Két heti viszonylagos nyu­galom után pénteken újból véres összetűzések voltak, a kelet-azerbajdzsáni Tabriz­ban — jelentette a Bamdad című teheráni lap. A harcok­nak, amelyek az Irán isz­lám népi köztársasági párt­ja nevű szervezet fegyvere­sei és a Khomeinihez hű „iszlám forradalmi gárdis­ták” között törtek ki, két halálos és több tucat sebe­sült áldozata volt. Az elmúlt héten is foly­tatódott az évszakhoz képest enyhe idő, amely különben az egész decemberre jellem­ző volt. A hét elején kisebb ciklonok okozták országszer­te a csapadékot, de mennyi­DUNÁNTUL sége sehol sem volt számot­tevő, e ciklonok átvonulása után egy magas nyomású öve­zet épült fel. Általában erő­sen felhős, párás idő alakult ki. Csapadék csak néhány helyen hullott. A hőmérsék­let néhány fokkal csökkent. A hét végén egy újabb ala­csony nyomású örvény köze­lítette meg, majd érte el a Kárpát-medencét. Ez okozott újabb felhősödést, és sokfelé csapadékot. Az elmúlt hét enyheségét jól jellemzi a napi átlaghőmérséklet. ami 3—6 fokkal meghaladta a sokéves átlagértékeket. Az új év első napjaiban jobbára erősen felhős, párás idő várható. Kisebb esőre, ködszitálásra, gyenee hava­zásra számítani lehet. A hő- mérsékleti minimumok 0 fok körül alakulnak, a maximumok pedig plusz 1, plusz 5 fok között. A Dunántúlon lehullott csapadék mennyisége általá­ban 6—10 mm között volt a hét folyamán. Ebben az idő­szakban a talaj nedvesség- tartalma jelentősen nem vál­tozott. A talajnedvesség Tolna megyében 0—5 cm-en 85—90 százalék, 50—100 cm-en 45— 50 százalék. HAVAZA! sasa borult ESŐS ‘sr FELHÚS SZELES m DERÜLT SZÁRAZ m ZIVATAR mm KÖDÖS PÁRÁS (

Next

/
Oldalképek
Tartalom