Tolna Megyei Népújság, 1979. december (29. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-24 / 301. szám
1979. december 24. J NÉPÚJSÁG 9 r *■ Számítógép a műszaki fejlesztésben Az érckutatás tudománya Korunkban a természettudományos és ipari kutatás hallatlanul műszerigényes, drága és nagy teljesítményű, sok tényező mérésére alkalmas készülékek ontják az adatokat. A kutató ember az adattömegen saját erőből már nem tud úrrá lenni, nem tudja azokat rendszerezni, belőlük helyes következtetéseket levonni. A nagyobb kutatóintézetekben ezért nélkülözhetetlenné vált a számítógép, mégpedig sok esetben annak olcsóbb, rugalmasabb változata, a miniszámítógép. Ipari üzemekben is sok helyen használnak miniszámí- tógép-irendszert folytonos gyártási folyamatok irányítására vegyi gyárakban, kohókban és acélművekben. Működik már a világon olyan atomreaktor, ahol a nukleáris anyag előkészítését és kezelését miniszámítógép irányítja. A reaktorban közel 3000 urániummal töltött, egyenként 80 centiméter magas gnaifittömb van. A nukleáris anyag mozgatását egy nagy nyersanyagkezelő berendezés végzi, amelynek a fő része a manipulátor és az irányító számítógép. Az ellenőrzési pontokon elhelyezett potenciálméterekttől, fordulatszámlálóktól és egyéb eszközöktől érkező jeleik egy jelátalakítón keresztül jutnak a számítógépbe, ahol azokat a gép kiértékeli és a megfelelő utasításokat kiadja. A gép alkalmazásával két fő célt kívánnák elérni: maximálisan tökéletesíteni a biztonsági berendezések működési rendszerét, valamint csökkenteni az anyagmozgatás idejét. Miniszámítógép alkalmazása esetén az anyag- mozgatási idő a kézi irányításhoz képest harmadrészére csökkent. A miniszámítógépeket a gazdasági és műszaki élet különböző szintjein állandóan növekvő információs igény, a számítási feladatok ugrásszerű emelkedő meny- nyisége és bővülő köre hívta életre. Karunk tudományos-technikai forradalmának egyik jellemzője, hogy az ipar hallatlan mennyiségű fémet használ fel. A különféle fémeket áltálában érceikből nyeri a kohászat. Az érc olyan kőzet, amely kitermelésre alkalmas mennyiségű fémyegyületet tartalmaz, tehát a fém olyan mennyiségben és-minőségben van jelen az ércben, hogy belőle gazdaságosan kinyerhető. A fémkohászat fejlődése miatt egyre szegényebb ércekből is gazdaságosan kitermelhetők a fémek, ezért az ércnek tekinthető kőzetek köre mindinkább bővül. Az ércképződés tulajdonképpen a kőzet- képződés egyik különleges esete, amikor a kőzetben felgyülemlett fémek erősen feldúsulnak. Az érckutatás során különleges geofizikai problémák merülnek fel. A fémes elemeket dúsan tartalmazó kőzetek — az ércek — úgyszólván bármely kőzetféleséghez kötődhetnek, s térbeli kiterjedésük, koncentrációjuk rendkívül változatos képet mutat. Gyakran már az érctest természetes felszíni végződése, az úgynevezett érckibúvás önmagában is felhívja a figyelmet a lelőhelyre. Az eltakart érctestet kedvező adottságok esetén geofizikai sajátságai alapján határolhatják el. Ilyen például a mágnessége, a villamosvezető-képessége és a természetes sugárzása. Ezeket a sajátságokat felszíni geofizikai eljárásokkal vizsgálják. Közvetlen tájékoztatást azonban a fúrások adnak, mégpedig úgy, hogy a felszíni mérésekkel körülhatárolt ércre, az eredménnyel kecsegtető területekre fúrásokat telepítenek, s ezekben a fúrásokban végeznek különféle geofizikai vizsgálatokat. E vizsgálatok adnak választ arra, hogy az ércesedést milyen fémek alkotják. Az ércesedés akkor összefüggő, ha az ércszemcsék közé nem kerül ágyazókőzet, s a folyamatos, dús ércásványok teléreket és tömzsöket alkotnák. A fúrólyukakat alkalmazó érckutatás eleinte elektromos módszerekkel folyt, újabban azonban egyre inkább a nukleáris érckutató eljárások félé fordul a figyelem. A műszaki fejlesztésben jól alkalmazható a Bolgár Tudományos Akadémia Kibernetikai Intézetében készült 8080 jelzésű miniszámítógép és segédberendezése. sokcsatornás analógdigitális „Gyermekeink jövőjéért” A nemzetközi gyermekév alkalmából gyermekfilm- fesztivált rendeztek a Vietnami Szocialista Köztársaságban. Ezen mintegy 140 hazai és külföldi filmet mutattak be. A gyermekév mottójául Ho Shi Minh szavait választották: „Gyermekeink boldog jövője érdekében”. A gyermekévben a szak- szervezeti szövetség segítségével szélesítették a gyermeküdültetés hálózatát, ahol mintegy 10 ezer gyermek töltheti a vakációt. Országszerte kommunista szombatokat tartanak, melynek bevtéetét a gyermekin„A Moszkvába érkező New York-i lakos bizony döbbenten tapasztalhatja, milyen tökéletesen tiszták a szovjet fővárosban az utcák, a parkok, a metró és a sportlétesítmények” — tanúsítja a New York Daily News. Ehhez csak azt lehet hozzátenni, hogy Moszkva nem kivétel a szovjet városok között. Ebben persze -nincs semmi különös. A város tisztán tartásáról való gondoskodás a tanácsi szervek egyik legfontosabb tevékenysége. A városi és az állami költségvetésből évente jelentős összegeket fordítanak erre a célra, így például Moszkvában egyedül csak a háztartási szemét összegyűjtésére több miint 45 millió rubelt (az 1979-es hivatalos árfolyam alapján 67 millió dollárt) áldoznak. összehasonlításképpen: New York-ban a fenti célra évente 20 millió dollárt költenek. A szovjet városok elismert tisztasága korántsem jelenti, hogy már minden probléma megoldott. A városok köztisztasági állapota sokkal jobb is lehetne, ha a vezető tanácsi szervek fel tudnák számolni a köztisztasági munkaerőhiányt. Sajnos, ez a Szovjetunió majd minden városában gondot okoz a kommunális szolgáltató intézményeknek. A városok köztisztasági ellátásának fejlesztését a szakértők véleménye szerint csak a szemételtakarítás teljes gépesítésével, csak alapvetően Új technikai megoldásokkal léhet elérni. A szovjet városok kommunális szolgáltató intézményei többek között a háztartási szemét központi tézmények építésére fordítják. Ha Nam Ninn tartományiban gyermekváros építését kezdték meg, Hai- phongban új úttöirőpalota épül. Nemrég adták át a hanoi úttöröklubot és Da Nang- ban az úttörők parkját. Nagyszerű ajándék volt Thoi Binhben az új uszoda. A vietnami gyerekek nagy figyelemmel kísérték a „Hogyan élnek majd 2000-ben” című gyermekrajzversenyt. A hazai pályázat 2100 rajza közül 30 ért el helyezést. A nemzetközi gyermekdalpályá- zatra 300 ifjú zeneszerző küldte el szerzeményét. (BUDAPRESS—APN) Nagy ütemben folynak Mongóliaszerte a munkálatok a televízióhálózat bővítésére. Hét fő- és 36 közbenső automata állomást építenek a hegy csúcsaikon és hegyi átjárókon. 2000 kilométer hosszú rádiórelé-vonal épül ki, amely a fővárost a legtávolabbi ajmákka'l, Bajan-öl- gijjel köti össze. A televíziós vételek az Orbitánál tökéletesebb „Ekran ChM” kompakt rendszer útján történnek majd. A televíziólánc várhatóan az 1980. évi moszkvai Olimpia megnyitására elkészül, hogy Mongóliában is láthassák majd a képernyőn a világeseményt. Ércbánya a Kaz ah SZSZK-ban (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) vezérlésű vákuum-technikás szállításának széles körű felhasználási lehetőségét is vizsgálják. Ezek a szállító rendszerek nemcsak kényelmesek, hanem a város köztisztasági és közegészségügyi körülményeit is nagyban javítják. A szemét elszállításának vá- kuumteohnikás technológiáját már jelenleg is alkalmazzák Moszkva néhány új lakótelepén. A háztartási szemét elszállítása a város határain túlra csak a kérdés részleges megoldását jelenti. Jóval bonyolultabb megoldani a szemét hasznosítását. A városokat övező közönséges szemétdombok nemcsak hogy nem higiénikusak, hanem az orvosok és az epidemiológusok véleménye szerint egyenesen veszélyesek. A Szovjetunióban a mai napig leginkább az olyan kitűnően gépesített szeméttelepek (szeméttemetők) terjedtek el, ahol a háztartási hulladékot rossz vízáteresztő- képességű talajon halmozzák fel, hogy elkerüljék a talajvíz szennyeződését. Az ösz- szepréselt hulladékra naponta friss földréteg kerül. A legcélszerűbbnek tartják a hatvan méter magas óriás tömböket, mivel ily módon jelentős földterület takarítható meg. Mégis a szeméttelepek ma már csak a múltat jelentik. A jövő útja: a szemét komplex nagyüzemi feldolgozása. Bebizonyított tény, hogy a háztartási és ipari hulladék 90 százaléka hasznosítható nyersanyagokat tartalmaz. A szakértők szerint felhasználásuk technikailag megvalósítható és egyben gazdaságos. Pjotr Ka pica akadémikus például úgy véli, hogy a hulladékok teljes feldolgozására alkalmas, zárt rendszerek létrehozása egyike az emberiség előtt álló legfontosabb tudományos feladatoknak. Szintén ez a véleménye kollégájának, Glenn Th. Sea- borg Nobel-díjas amerikai kémikusnak, aki már látja azt az időt, amikor a természetes nyersanyagforrások csak a tartalék szerepét fogják játszani, az alapvető anyagszükségletet, pedig egy állandóan ismétlődő körfolyamat biztosítja. Dehát ez a jövő, de milyen ma a háztartási és ipari hulladékok hasznosításának gyakorlata a Szovjetunióban? Egy moszkvai szemétégető-telep (Fotó: APN—KS) A tapasztalatok azt mutatják, hogy egy évi 200 ezer tonna kapacitású, háztartási szilárd szemetet feldolgozó üzem mintegy 1,8 millió rubel bevételre tehet szert a hulladékokból kitermelt értékes nyersanyagok (45 százalék papír és karton, 9 százalék üveg, 6 százalék textília, 5 százalék fém, és 3 százalék faanyag) értékesítése során. Ilyen üzemeket már építettek, működnék is, de még mindig nagyon kevés van belőlük. A háztartási hulladékok egyes fajtáinak teljes elkülönítésére alkalmas technológia is folyamatosan bevezetésre kerül. A szovjet szakemberek a hulladékhasznosítás külföldi tapasztalatait is figyelemmel kísérik. Érdekes például a japán Tedsuka Kosán cég mérnökei által kidolgozott technológia, amely alapján építőelemeket préselnek a hulladékokból. Ami az ipari hulladékok felhasználását illeti — jelenleg a Szovjetunióban az acél minden harmadik, a papír minden negyedik, a színes fémek minden ötödik tonnáját másodlagos nyersanyagból állítják elő. 1971— 1975-ben hasonló módon 36 millió köbméter fát, 1,9 millió tonna gyapotot és gyapjút, 0,6 millió tonna műgumit és még sok más nyersanyagot takaríthattak meg, összesen mintegy 5 milliárd rubél értékben. Nem kevésbé fontos az sem, hogy a másodlagos nyersanyagot felhasználó üzemekben jelentősen csökken a légkörbe juttatott mérgező anyagok mennyisége ALEKSZANDR GYEDÜL Illatos gyertyák Elsárgult receptkönyv 1865- ből. A mohorni „Knox” gyárban féltő gonddal vigyázzák minden lapját: a különleges füstölőszerek pontos leírását tartalmazzák. S ezt is olvashatjuk: „Az egész család, a gyermekkel együtt' mécsvilágnál formálta az illatos gyertyákat. Két font gyertya munkabére 25 pfennig”. Az NDK-ban ma is működő „Knox”-üzem a legrégibb német füstölőszergyár. — Az illatos gyertyák különösen télidőben kedveltek — mondja Erich Knoch üzemvezető. — Az emberek ilyenkor különösen fogékonyak a meghitt hangulatot keltő virág-, gyanta- és édes illatot árasztó „kék felhőcs- ke” iránt. Tizenhat különböző illathordót keverünk faszénnel vagy faliszttel — ez utóbbiak hazai nyersanyagok. A keveréket tésztává gyúrjuk. Balkáni levendulát, vietnami gyantát, indiai szantálfát, ázsiai mirhát, afrikai tömjént, szibériai fenyőtű- olajat és a világ minden tájáról származó egyéb hozzávalókat használunk, „fűszerként” pedig árnbrát, szegfűszeget, fahéjat és vaníliát. Gép sajtolja a kis „kalapocs- kákat”. A gyertyákat ilyenkor infravöröskamrában, nyáron pedig inkább a napon szárítjuk, mert — tapasztalatunk szerint — úgy még jobban megőrzik illatukat. Három színben készülnek: ,a fekete gyertyák tömjén- és mirha-, a zöldek fenyő-, a pirosak pedig szantálfaililaíú- ak. A kereslet egyre nő. A „Knox” cég jelenleg több mint 40 millió darab gyertyát szállít, nagyrészt exportra, még a tengerentúlra is. Az áru 24 darabonként, kis dobozkába kerül, rajtuk a cégjei: a pipázó emberke. A 40 millió gyertyát mindössze kilencen készítik, modern berendezésekkel. Szinte elképzelni is nehéz, hogy állították elő régen darabonként, kézi formálással az illatos gyertyácskákat. gr- i. Mi újság a járműgyártásban? Jövőre 9300 járművet készítenek a szerbiai Priboj na Limu járműgyárban, a FAP- ban, .amely három másik hasonló üzemmel kooperációban dolgozik. 6730 teherautót és 2570 autóbuszt gyártanak hazái és külföldi, piacra. Az autóbuszokat a nyugatnémet Daimler-Benz céggel együttműködve készítik, s Jugoszláviába szerelik össze. Az autóbuszgyártás jelentős fejlődését mutatja, hogy az elmúlt évben 1800 busz került le a FAP szerelőszalagjairól. ♦ A Zastava—101 Special, Jugoszlávia vezető autógyára, a kragujevaci Crvena Zastava új modellje, kapható már a piacon. Az új modellnek 73 lóerős, 1290 köbcentiméteres motorja van, és óránként 155 kilométeres maximális sebességet ér el. Ebből a típusból ez év végére 3000-et készítenek. Kiilenc- százat szánnak exportba, francia, belga és holland vásárlók,nák. Bővülő televíziólánc
