Tolna Megyei Népújság, 1979. december (29. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-02 / 282. szám

12 KÉPÚJSÁG 1979. december 2. MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN <" 1 ' « MAGAZIN íillli |m|i •: magazin xx- x'ix MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN s MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN Aforizmák A legjobb hely a Nap alatt — a felettes árnyé­kában sütkérezni. (Afrikai pigmeusok humora) * Hogy az embert bölcs­nek tartsák — ehhez bölcs hallgatókra van szükség. (A „Hogyan legyünk bölcsek?” című angol tankönyvből.) Aki sikert akar aratni irodalmi pályán, az ne önmagát, hanem a szer­kesztőjét szeresse. (Ógörög szerkesztők népi bölcsessége) Hogy megkíméljük egészségünket — ehhez lehetőleg minél keveseb­bet kell élni. (Rudi Mill osztrák filozófus) Némelyik ember csak azért beszél sokat, mert lusta hallgatni. (A „Lustaság és civilizáció” című, Mo­nacóban megjelent monográfiából.) Az ágynemű Az, hogy ki milyen ágy­neműt használ szívesen, ösz- szefüggésben van az illető jellemével. Legalábbis egyes kutatók ezt állítják. A pasz­tell színű ágynemű azt je­lenti, hogy tulajdonosa opti­mista és könnyen fogja fel az életet. A virágos ágynemű tulajdonosa romantikus lé­lek, ideális barát vagy ba­rátnő. Olyan ágyneműt, amelyet csíkok vagy geo­metrikus ábrák díszítenek, a főnöktípusú emberek vá­lasztanak maguknak. A mo­nogrammot azok szeretik, akik lassan és fáradságosan vergődnek át az életen. Aki pedig szűrrealista mintákat választ, az okosnak tartja magát és mindig az élre tö­rekszik. A levegő tisztaságának védelméért A 300 méternél magasabb kémények is nagy szerepet ját­szanak abban, hogy a káros anyagok minél jobba« hígul­hassanak a levegőben I Teljesen „tiszta” levegő a Földön sohasem volt. A ter­mészetes szennyező anyagok, mint a kozmikus por, a föld­felszínről eredő por, az er­dőtüzek égéstermékei, a vul­káni kitörések gázai és egyéb anyagok mindig jelen voltak benne. A légkör mesterséges el- szennyezésének története a széntüzeléssel kezdődött. Már időszámításunk előtt 361-ben Teophrastus írta, hogy „fosz- szilis anyagok, melyeket sze­neknek neveznek, hosszú ideig égnek, de illatuk bajt hozó és kellemetlen”. Angliában, ahol az ipar korán fejlődésnek- indult, a London körüli erdőket ha­marosan feltüzelték, és át­tértek a szén használatára. I. Edward 1273-ban királyi rendelettel tiltotta meg a szén- használatát Londonban. Á korai kapitalizmus idején a primitív tüzelőberendezé­sekben tökéletlenül elégett, egyre nagyobb mennyiségű szén, a bányászat, az ipar, majd pedig a gőzgép elter­jedésével a közlekedés foly­tatta a levegő szennyezését. A robbanómotorok rohamos térhódítása, a különféle ve­gyi üzemek elszaporodása különösen a második világ­háború óta újabb kompo­nensekkel gyarapította a fo­lyamatot. Mindezek ered­ményeképpen a légkör össze­tétele, állapota mérhető mér­tékben, sőt érzékszervileg is érezhetően megváltozott i Napjainkban az atmoszféra elszennyeződésének újabb szakaszába léptünk. Eleinte a levegőszennyeződés csak a kibocsájtás környezetében, az ipartelepen, a városban érez­tette hatását. Az ipar kon­centrálódása egyes területe­ken, a kibocsájtott szennye­ző anyagok mennyiségének és sokféleségének növekedé­se következtében a légkör hígulással, lebomlással, meg- kötődéssel történő közömbö­sítése nem következik be a kibocsájtás közvetlen környé-’ kén, hanem távoli területek­re is eljut. Gyakran egész országrészeket, megyényi te­rületeket érint. Az első vészjelek után vi­lágméretű kampány indult a bioszféra védelmére. A kormányzatok tekintélyes pénzeket áldoznak, rendele- tqkét szigorítanak a levegő tisztaságának a védelmére és nemzetközi egyezmények létrehozásával is igyekeznek gátat vetni a romlásnak — magunk, de főleg utódaink javára. A férfiaknak egy beszédközpontjuk van, a nőknek pedig kettő Erre a következtetésre ju­tott G. MacGlone kanadai kutatónő, nyolcvanöt férfi és női páciens tanulmányozása során. Régóta ismeretes, hogy az emberi szervezetben a be­szédnek és a más szavai megértésének felelős szerve: a bal oldali agyfélteke. Vi­szonylag nem rég derült ki, hogy a balkezeseknél a be­szédfunkció megoszlik mind­két agyfélteke között. J. MacGlone kutatásai ki­mutatták, hogy az olyan fér­fiaknál, akiknek a bal agy­féltekéje megsérült, súlyos beszédzavar és a más beszé­de megértésével kapcsolatos nehézségek 3,7-szer gyakrab­ban fordulnak elő, mint az ugyanilyen sérülésen átesett nőknél. Nyilvánvaló, hogy a nőknél az irányítást a jobb agyféltekében levő második központ veszi át. Autó — fából F. Costin angol konstruktőr ideális anyogokot keresve a gépkocsi-karosszéria építéséhez, rátalált a... fára. Kutatásai so­rán kiderült, hogy a fa nemcsak a korróziónak ált ellen, de emellett nem is „fárad el", mint előbb-utóbb valamennyi fém alkatrész. A fából készült bevonatok is nagyon tartósak­nak bizonyultak. A fa karosszéria erősebb a hagyományosnál, mert ütközésnél több energiát nyel el, tehát jobban védi az utasokat a katasztrófák következményei elten. A hét karikatúrája Ls Szöveg nélkül (Nagy János rajza) Anekdota Goethéről Goethe egyszer nem nagyon hízelgőén nyilatkozott egy fia­tal költő verseiről. — Mester, hiszen én ezekbe - a versekbe beleadtam egész szí­vem és lelkem! — mondta az összetört szerző. — Kedves barátom — vála­szolta Goethe —, mindehhez még egy kis tehetséget is kellett vol­na adnia! CIGARETTAPÓTLÓ RÁGÓGUMI Svédországban nemrég fel­találtak és szabadalmaztat­tak egy új rágógumit, amely a cigarettát pótolja. Az új $zer nagyon alkalmas arra, hogy leszoktassa az embere­ket a dohányzásról, mivel csökkenti a „nikotinéhséget”. A rágógumi ugyanis, amely­ben a dohányalkaloida — ugyanúgy, mint a nikotin — lassan szabadul fel, olyan hatást kelt, mintha nikotin lenne. Segítség! Az utcán kiáltás hallatszik, éjszaka: — Segítség, segítség! — Mi történik itt? — kér­dezi az odasiető rendőr. — Megtámadtam ezt a hapsit, és ö az erősebb! Európai űrlaboratórium Az űrkutatás új korsza­kában a „hagyományos” ra­kéták mellett már az űr­repülőgépek is megjelennek. A rakéták nagy hátránya ugyanis, hogy csak egyszer használhatók fel, feladatuk / \ elvégzése után megsemmi­sülnek. Az űrrepülőgép vi­szont százszor is megteheti az utat a Föld és a Kozmosz között. A repülés első szakaszá­ban rakéták gyorsítják az űrrepülőgépet. Az első foko­zat két, szilárd hajtóanyagot tartalmazó rakéta, ezek kö­zött helyezkedik el az űrre­pülőgép üzemanyagtartálya, amely 110 kilométer magas­ságban kiürül és leválik. Ez a rendszer egyetlen eleme, amely leválás után a lég­körben megsemmisül, tehát A nyugat-európai űrlabo­ratórium hosszmetszete csak egyszer használható fel. Az űrrepülőgép tehát függő­leges helyzetből fog startol­ni. Az amerikai tervezésű, építésű űrrepülőgép fogja magasba röpíteni a nyugat­európai „Spacelab” űrlabora­tóriumot. 1973-ban határozta el a nyugat-európai országok űrkutatási szervezete által összehívott konferencia. Az orbitális repülőgép rakteré- ben helyezik el az űrlabora­tóriumot, amely többször is felhasználható, és 10 év alatt 50 „bevetés” során űrhajós­kiképzésben nem részesült szakemberek számára is le­hetővé teszi, hogy kutató­munkát végezzenek az űrben. A Brémában már épülő la­boratórium 9 tonnányi kísér­leti eszközt vihet magával 400 kilométerig terjedő mes­terségeshold pályára. A résztvevő nyugat-euró­pai országok a következő arányban járulnak hozzá a fejlesztési költségekhez: NSZK 53,3. Belgium 4,2, Dá­nia 1,5, Franciaország 10, Anglia 6,3, Hollandia 2,1, Olaszország 18, Ausztria 0,8, Svájc 1, és Spanyolország 2,8 százalék. A Spacelab két részből áll. Egy légmentesen zárt, s a tervek szerint változtatható nagyságú kabinból, amelyben akár négy kutató is dolgoz­hat, és különféle célú mű­szercsoportokat tartalmazó panelekből, amelyek a sza­badban a pilótafülkéből irá­nyítva végzik méréseiket. Amikor ugyanis az űrrepülő, gép mesterséges holdpályára tér, felnyílnak a raktár pa­lástszerű, hatalmas fedőle­mezei, és a Spacelab közvet­len kapcsolatba kerül a boly­góközi- térrel, amelynek vizs­gálatára szerkesztették. Hidvéghy Ferenc vidám ver­sét idézzük: Takarékosabban éljünk, Azt kiáltom erre: vivát! Spóroljunk a fűtéssel is, Spóroljuk az energiát! Mivel tudom, hogy tanulni... Folytatása a vízsz. 9. és a függ. l„ 8. számú sorokban. Vízszintes: 1. Mocsárban élő, vörösesbarna hal, névelővel. 9. A vers folytatásának első része (zárt betűk: M, R). 14. Középső. 15 Népi hangszer. 16. Az ozmi- um vegyjele. 17. Csóka nagysá­gú, kékeszöld tollazatú, hasznos madár. 19. Igekötő. 20. A nitro­gén és a tantál vegyjele. 22. ...-móg; zsörtölődik. 23. Ázsiai állam 24. Gyere, régiesen. 25. Mértékegységek nevében tízsze­res. 27. Futólag szóba hoz vala­mit. 29. Életkörülményeink ala­kulása. 30. Hitszegő személy. 32. Svájci folyó. 33. j Vassal utána: piszkavas. 34. Történetíró volt (Sándor). 36. Ilyen bankjegyünk is van. 37. Kettőzve, dunántúli város. 39. Kónuszos alakzat. 41. Tiltószó. 42. Izgalomban lévő. 44 Papagályfajták. 46. Bűnre hajló ember. 47. Noa, keverve. 48. Pápai irat. 50. Nagy dán ki­rály volt. 51. Ezen a félszigeten található Malmö. 53. Cseh festő (Mikolás). 54. O. A. Z. 55. Nor­mann hajós. Vörös Erik fia. 56. Kettőzve sportfogadás. 58. Rob­banóanyag. 59. Hangtalanul árul! 60. Kinek drágább rongy élete, mint a haza . . . (Petőfi). 63. Kötőszó. 64. Megviselt, rozzant. 66. Havat hozhat. Függőleges: 1. A vers folyta­tásának második része (zárt be­tűk: S, I). 2." Két Beatles-film rendezője (Richard). 3. Juttat népiesen. 4. Manneken . . . (Brüsszel). 5. Szamárhang utá- nozója. 6. Tengerpart. 7. Ó. I. L. 8. A vers folytatásának har­madik része (zárt betű ö). 9. Szóösszetételek előtagjaként je­lentése fog. 10. Hangjegy, né­piesen. 11. Az oxigén és rádium vegyjele. 12. Ételízesítő. 13. Antropológia. 18. Kijegyez, 21. Heveny. 24. Kellemes zamat. 26. Képződött. 28. ... Grosso: tag­állam Brazíliában. 29. Valaki ja­vára. 31. Tanulságot levonó. 33. Az NDK-ban élő, nyugati szláv nyelvet beszélő nép. 35. Félig ápolás! 36. Német névelő, ke­verve. 38. A hasonló, a megfele­lő. 40. Ceruza. 43. Kaukázusi nyelvet beszélő nép. 45. Ilyen tészta is van. 47. . . . herceg; An­toine da Saint-Exupéry regénye. 49. Történelmi vidék Francia- országban. 51. Színesteleviziós- rendszer. 52. Attila névváltozata. 55. Kedvelt gyermeképítöjáték. 57. ... Redding; a legnagyobb soul-énekes volt. 60. Határozói rag. 61. Élet. 62. Napszak. 65. Zsák páratlan betűi! 67. Z, T. Beküldendő a vízsz. 9., vala­mint a függ. 1. és 8. számú so­rok megfejtései 1979. december 10-ig a Megyei Művelődési Köz­pont Szekszárd, Pf.: 15. 7101 címre. A levelezőlapra kérjük ráírni: REJTVÉNY. A helyes megfejtést beküldők között 5 db könyvet sorsolunk ki. Az 1979. november 18-1 ke­resztrejtvény helyes megfejtése: A vénlánynak is van vigasza, az, hogy sohasem lesz özvegy. Könyvjutalmat nyertek: Bese Sándorné. Pusztahenese, Földes­puszta 7038; Bújdosó Károlyné, Szekszárd, Kölcsey ltp. 1. 7100; Pintér Istvánná, Fadd, Béke u. 91. 7133; Schmidt Józsefné, Nagy- mányok, Várfő u. 12. 7355; Ifj. Vízi Lászlóné, Miszla, Fő u. 41. 7065. A nyerteseknek a könyveket a kiadó postán küldi el. SZEREK 2 3 4 5 6 7 8 1 10 11 12 13 14 15 f ~ 16 ■ 1 18 ■ 19 20 " ■ 22 ■ _ ■ 24 25 26 ■ 28 _ ■ 29 30 ■ 32 ■ 33 35 _ ■ 37 36 ■ 39 40 ■ 41 42 43 ■ 44 45 ■ ty ■ SÍ ■ W~ 49 50 ■ 51 ■ 53 54 55 ■ 56 57 ■ 59 ■ 60 61 62 ■ 64 __L 65 1 67 ► _ _ *-

Next

/
Oldalképek
Tartalom