Tolna Megyei Népújság, 1979. december (29. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-24 / 301. szám

lö'fl). december 24. Képújság 3 Céljaink elérésének alapja: a hatékony termelés Jegyzetek a megyei pártbizottság üléséről annak az esztendőnek rendszeresen ismétlő­dő, mégis mindig újat hozó eseményei, ta­nácskozásai. Ilyen december­ben az éves munkát értéke­lő, és a jövő évi tennivaló­kat felvázoló értekezletek so­ra. Ezek között azonban kü­lönösen meghatározó a párt- szerveké, pártszervezeteké. A megyei pártbizottság — mint arról hírt adtunk — alig két héttel a Központi Bizottság e témával országos méretekben foglalkozó ülése után, 18-án Tolna megye helyzetét tekin­tette át, és cselekvési prog­ramot fogadott el 1980-ra. A tanácskozás minden részletének ismertetésétől te­kintsen el a tisztelt olvasó, de e néhány jegyzetszerű, a kerek tudósítást pótló cikket szíves figyelmébe ajánljuk. A megyei pártbizottság — az 1978. decemberi ülésén — az ipar termelésében azt tűzte célul, hogy csak azok a vállalatok növeljék terme­lésüket, és azokban a termé­kekben, amelyek a tőkés ex­port növelésére és a fizető­képes hazai kereslet kielégí­tésére szükségesek. Az ez évi várható terme­lési, gazdálkodási eredmé­nyek azt mutatják, hogy bár a számszerűsített célkitűzé­seink nem mindenben telje­sülnek. megyénk gazdasági fejlődésének iránya megfelel az elvárásoknak. A megye szocialista ipará­nak 1979. évi termelése vál­tozatlan áron. várhatóan az előző évi szinten alakul, 1 százalék körüli létszámcsök­kenés mellett. A stagnálás indokolatlan. Okának részle­tes elemzését a mérlegbeszá­molók során minden olyan üzemben, ahol termelési visszaesés volt, el kell vé­gezni. A minisztériumi iparban a termelés szinten marad. Ezen belül, erőteljesek az el­térések. így például a Láng Gépgyár dombóvári gyáregy­ségében az I—III. negyedév­ben 35 százalékkal nőtt a termelés úgy, hogy az ex­portértékesítés növekedése meghaladta a 64 százalékot, a nem rubel elszámolású pedig a háromszorosára nőtt. A szövetkezeti ipar terme­lése várhatóan 1—2 száza­lékkal növekszik. Az átlagnál magasabb, 7—10 százalék termelésnövekedést ért el többek között a Tamási Ve­gyesipari, és a Tolnai GÉM Ipari Szövetkezet. Ugyanak­kor a Bonyhádi Vasipari ter­melése 13 százalékkal csök­kent, melynek oka döntően a tőkés import csökkenése miatti termékváltás. * Kedvező folyamat indult el a vállalatoknál a tőkés im­port kiváltására. Az import­takarékosságot elősegítették a pártszervezetek beszámolta­tásai, a felügveleti szervek ösztönzései, a banki eszkö­zök, az importkorlátozások. A gazdálkodás hatékony­ságának javítására tett intéz­kedések az iparban 1979-ben még nem eredményeztek lé­nyeges javulást. A piaci kö­vetelményekhez, különösen a tőkés exporthoz szükséges magasabb minőségi követel­ményekhez vállalataink, szö­vetkezeteink egy része las­sabban tud alkalmazkodni. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés mindössze egy szá­zalék körüli mértékben nö­vekszik. Ennél nagyobb a nö­vekedés a Bonyhádi Cipő­gyárnál, a Szekszárdi Nyom­dánál. a Gép- és Műszeripari Szövetkezetnél, a Tamási Ve_ gyesipari Szövetkezetnél, míg csökkent az eav főre jutó termelés a MEZŐGÉP-nél, a Simontornyai Bőrgyárnál, a Bonyhádi Vasipari Szövetke­zetnél. * A megye építőipara 1979. évben 1,7 milliárd forint ér­tékű saját építési-szerelési teljesítményt ért el, amely azonos árszinten 5—6 száza­lékos növekedésnek felel meg. A növekedés üteme el­térő. A Tolna megyei Álla­mi Építőipari Vállalat növeli termelését, a Tanácsi Építő- és Szerelőipari Vállalat ter­melése a tavalyi szinten ma­rad. A szövetkezeti építőipar­ban is 5—6 százalék terme­lésnövekedés várható. Je­lentősen növelte termelését a Bonyhádi Építőipari Szövet­kezet. A megyében az építőipari vállalatok, szövetkezetek ösz- szesen 976 lakást adnak át, ebből az Állami Építőipari Vállalat 670-et. A megyei pártbizottság ha­tározatának megfelelően a megye építőipari vállalatai és szövetkezetei részvételével építőipari társulás alakult, egyelőre az építőanyagok egy részének beszerzésére, táro­lására. Ezzel a résztvevők gyorsabban jutnak megfe­lelő építőanyagokhoz. A ké­sőbbiekben az együttműkö­dést kibővítik közös gép­használatra, beszerzésre stb. és keresik a kooperáció to­vábbi formáit. Illllllllllllllllllll A megye mezőgazdasága várhatóan 1,5—2 százalékos termelésnövekedést ér el. Magasabb szintű termelésnö. velés döntően időjárási okok miatt nem valósult meg. összességében eredményes volt viszont az az intézkedés- sorozat, amit az üzemi veze­tők a kiesések pótlására tet­tek. A másodvetések költsé­gének csökkentése, a kiadá­sok csökkentése, segített a gazdálkodás eredményességét javítani. Az állattenyésztésben _ az elmúlt években megkezdődött kedvező irányú változás to­vább tart. javulnak a haté­konysági mutatók, emelkedik iaz állatlétszám. Az állat- tenyésztés termelési értéke a tervezettnek megfelelően 4— 5 százalékkal emelkedik és a tervidőszak alatti évi átlagos fejlődése meghaladja a 4 százalékot. Illllllllllllllllllll A megyében az évben vár­hatóan 11 milliárd forint körüli beruházás valósul meg, melyből közel 7 milliárd fo­rint a Paksi Atomerőmű be­ruházásánál teljesül. Az erő­mű nélkül a beruházások ér­téke 4,4 milliárd forint, amely 14—15 százalék növekedésnek felel meg. Ezen belül az ipa­ri beruházások 1,6 milliárd forintot képviselnek, ez 42— 43 százalékkal több, az egy évvel korábbinál. A Paksi Atomerőmű beru­házásán november végén 9400-an dolgoztak. Az 1979-es évben az épí­tés-szerelés felgyorsult, az irányítás javult. Ebben ki­emelkedő szerepe van a Köz­ponti Bizottság és a kormány kiemelt figyelmének, a tár­cák intézkedéseinek, a kor­mány- és miniszteri biztosok tevékenységének, a beruhá­záson dolgozó vállalatok munkája szervezettsége ja­vulásának. A Szekszárdi Húskombi­nátnál ma már a tervek nagy része megfelelő jóvá­hagyásokkal a kivitelezők rendelkezésére áll. A MÉM és ÉVM miniszterhelyettesi szemle során határozott in­tézkedéseket tett a munka gyorsítására. A nagyberuházásokon kí­vül az iparban a Tejipari Vállalat sajt- és citopánüze- mének kivitelezése, a Láng Gépgyár dombóvári, a Ma­gyar Selyemipari Vállalat tolnai, és egyéb vállalati be­ruházások üteme — kisebb gondoktól eltekintve — ál­talában megfelelő. Ez évben átadásra került Szekszárdon 150 férőhelyes óvoda és 80 férőhelyes böl­csőde. a megyei kórház 54 ágyas fejlesztése, a dombóvá. ri művelődési központ, a ta­mási úttörőház, a gyönki is­kola konyha-étterem bővíté­se. Elkészült Pakson a 24 tantermes és befejeződik ez évben a bátaszéki 8 tanter­mes iskola építése. A beruházások előkészíté­sében, lebonyolításában né­mi javulás tapasztalható, azonban a viszonylag jobb együttműködés mellett még sokszor^ hosszú az átfutási idő. A beruházások kérdését többen is érintették a hoz­zászólásaikban. Hegedűs György a Paksi Atomerőmű Beruházás pártbizottságának titkára a felgyorsult ütem szervezési kérdéseiről, Kiss Sándor a Húsipari Vállalat igazgatója a beruházások át­gondoltságának fontosságá­ról szólt, kiemelve, hogy ez a tervezéssel kezdődik, és az induláshoz szükséges mun­kaerő kiképzésére is vonat­kozik. Bucsi Elek, a Tejipari Vállalat igazgatója saját be­ruházásuk jelenlegi helyzeté­ről beszélt. Illllllllllllllllllll A munkaerő-gazdálkodás­ban javulást tükröző tenden­cia van kialakulóban. Erre mutat, hogy ebben az évben megszűnt a vállalatok, szö­vetkezetek „minden áron” új munkaerőszerzési törekvése. Lényegesen lelassult a mun­kaerőváltás, egyes vállala­toknál megkezdődött a mun­kaerő átcsoportosítása, a tu­datos létszámcsökkentés. A javulás ellenére azonban a munkaerő-gazdálkodás még nem éri el a kívánt színvo­nalat. Magas az alkalmazot­ti létszám. Kedvező, hogy a műszakiak állománya nőtt dinamikusan, de indokolatla­nul nagy a szóródás az üze­mek között. Nem, vagy alig nőtt a teljesítménybérben dolgozók száma az elmúlt három évben, és nincs lé­nyeges változás ez évben sem. A mözsi termelőszövetkezet jelentős szerepet vállal me­gyénk zöldségellátásában Piegl Ferenc, a VOLÁN igazgatója felszólalásában részletesen beszélt, a vállala­tuknál meghonosított mun­kaerő-takarékosság eredmé­nyeiről. Elmondotta, hagy a teljesítmény növelését a jö­vőben is a munka termelé­kenységének fokozásával fogják elérni. A megyében jelentősnek ítélhető munkaerőhiány nincs, ilyen csak egy-egy he. lyen, időlegesen, vagy egyes szakmákban jelentkezik. Illllllllllllllllllll A szocialista munkaver­seny, amely az év közben meghirdetett kongresszusi és felszabadulási munkaver­sennyé fejlődött, újabb len­dületet adott a gazdasági fel. adatok teljesítésében. E gondolatkört érintette Szigeti Lajos, a Paksi Kon­zervgyár párttitkára, amikor az eredményeiket ismertetve elmondotta: termékeik 97 százalékban első osztályúak, ebben az évben reklamáció a gyártmányaikra nem volt, s hogy ez így alakult, abban fontos szerepe volt a minő­ség javítását a legfontosabb tennivalók közé soroló mun- kaverseny-vállalásoknak. Illllllllllllllllllll A Központi Bizottság 1979. december 6-i határozata sze­rint továbbra is fő célkitűzés a népgazdaság külső egyen­súlyi helyzetének javítása és az elért életszínvonal stabi­lizálása. Az 1980-ra kialakult belső és külső feltételekből adó­dik, hogy a fő célkitűzés megvalósításának alapja csak a termelés lehet. Elsősorban a termelés területén kell el­érni tartós pozitív változást a hatékonyság növelésével. A hatékonyság növelése azt is megköveteli, hogy ész­szerű, de határozott taka­rékosság is érvényesüljön a termelésben, a költségvetési gazdálkodásban, a közületi kiadásokban. Hatékonyabban kell hasznosítani tehát min­den területen a rendelkezés­re álló munkaerőt, anyagot, energiát, beruházási eszkö­zöket. A hatékonyság növelésének feltétele, hogy tovább kell erősíteni, konkrétabbá, hatá- rozottabbá és következete­sebbé tenni mind az állami, gazdasági irányítást, mind a párt irányító és ellenőrző te­vékenységét. illllllllllllllllllll 1980. január 1-ével lénye­gesen megváltoznak a gazda­sági szabályozók. Ezek a Központi Bizottság határoza­tában megfogalmazott köve­telmények irányában fejte­nek ki ösztönző hatást. A szabályozók önmagukban nem oldják meg a termelés problémáit, de jelzik, hogy az üzem valamely tevékenysége ellentétes a törekvésekkel. A megoldáshoz azonban konk­rét tettek, vállalati, üzemi gazdasági döntések kellenek. A gazdasági és pártvezetés­nek tanulmányozni, alaposan ismerni kell a szabályozókat, várható és tényleges hatásu­kat figyelembe kell venni a gazdaságszervező, -irányító munkában — de mind a párt-, mind a gazdasági ve­zetésnek elsősorban a jobb műszaki munkával, a techno­lógia és a termékszerkezet fejlesztésével, a termék kor­szerűsítésével kell elsősorban foglalkozni. A szabályozók változása nem jött váratlanul, fogadá­sára — mint Biber László is mondta — fel lehetett ké­szülni. Alapos megismeré­se azt mutatja, hogy a szi­gorúbb feltételek a jobb munkára serkentenek. Megyénk 1980. évi gazda­sági tevékenységében is a Központi Bizottság határoza­tában megszabott fő követel­ményeknek, a külgazdasági egyensúly javítására irányu­ló munkának kell meghatá­rozónak lenni. * A megye iparának termelé­se 1980-ban — az országos­hoz hasonlóan — 3—4 száza­lék körül növekedhet. Válto­zatlanul érvényesíteni kell a differenciált termelésnöve­kedést. A jó piaccal rendel­kező, gazdaságosan, hatéko­nyan termelő gazdasági egy­ségek az átlagot meghaladó ütemben növeljék termelésü­ket, míg a gazdaságtalan, vagy éppen raktárra történő termelést nem szabad foly­tatni. A megyében — figyelembe véve a kiemelt beruházás fo­kozódó ütemét, és az ehhez kapcsolódó feladatokat — az építőipar termelését 5—7 szá­zalékkal növelni kell. Az át­lagosnál nagyobb feladat há­rul a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalatra, amely­nek jelentős erőkoncentrálást kell végrehajtania a Szek­szárdi Húskombinátnál. Minden építőipart vállalat­nak és szövetkezetnek meg­felelő gondot kell fordítani az ütemes lakásátadásra. Nagy figyelmet kell fordítani a szerződéses fegyelemre, a mi­nőség javítására, az átadási határidők betartására, a munka jobb szervezésére. A mezőgazdasági termelés­ben célkitűzésünk továbbra is az export és a belföldi fo­gyasztásra alkalmas termé­kek jövedelmező előállítása. Megyénkben is lehetőség van az 5 százalék körüli ter­melésnövekedésre, de csak a termékértékesítési szerződés­sel fedezett, gazdaságos ter­melésnövelés valósítható meg. . A növénytermesztésen be­lül továbbra is kiemelt fel­adat a gabona, a kukorica, a napraforgó magas színvona­lon történő termelése. Az egész mezőgazdaságban biztosítaná kell, hogy a gaz­daságosan üzemeltethető épü­letek, állatférőhelyek ki­használása és a higiéniai követelményeknek megfelel­jenek. Az épületek állag­megóvása, az eszközök, fő­ként gépek tárolása, karban­tartása, a korrózióvédelem nyerjen üzemi rangot, a pa­zarló eszközfelhasználásán, különösen energiafogyasztá­son gyökeresen változtatni kell. Illlllllllllllllllll Megyénkben, mind a Pak­si Atomerőmű, mind a Szek­szárdi Húskombinát az át­adás előtti döntő szakaszába érkezett. Az atomerőműnél a munkák további gyorsításá­val el kell érni, hogy az el­ső blokk 1981. évben üzemi gépként termeljen, és a to­vábbi blokkok terv szerint üzembe lépjenek. A folyamatban lévő válla­lati beruházások közül a Tol­na megyei Tejipari Vállalat sajt- és citopán üzemét, a Láng Gépgyár dombóvári gyáregysége termelőlétesít­ményeit, a PÁVA Fehérne- műgyár tamási üzemét ki­emelten kell kezelni. Üj vállalati beruházást megkezdeni csak megfelelő előkészítés után és csak ak­kor szabad, ha a folyamatos kivitelezés minden feltétele már a megkezdéskor biztosí­tott. illllllllllllllllllll A hatékonyság és a gaz­daságosság növelése érdeké­ben az eddigieknél nagyobb figyelmet kell fordtíani a ter­melési költségek, rezsiköltsé­gek csökkentésére, a takaré­kosságra. Tovább kell javítani a munkaerő-gazdálkodást. A feleslegesen alkalmazott, vagy nélkülözhető munkaerőt fel kell szabadítani, átcso­portosítani. A termelési feladathoz szükséges munkaidőalapot műszaki normákkal kell alá­támasztani, és sokkal határo­zottabb ütemben kell növel­ni a teljesítménybérben dol­gozók arányát. A magas adkalmazotti lét- számarány csökkentésére ha­tározott intézkedést kell ten­ni. A vállalatok, szövetkeze­tek bérpolitikáját a haté­konyságnak kell alárendelni, a keresetek jobban kerülje­nek összhangba az elért eredményekkel, teljesítmé­nyeikkel, a munka szerinti el­osztás minden területen job­ban érvényesüljön. Az 1980. évi feladatok az eddiginél is magasabb szín­vonalú vezetői munkát igé­nyelnek. Nem szabad eltűr­ni a vezetői munkában a ké­nyelmességet, az elnéző ma­gatartást, a tehetetlenséget. Illllllllllllllllllll 1980-ban ül össze pártunk XII. kongresszusa és ünne­peljük felszabadulásunk 35. évfordulóját. E nagy jelentő­ségű eseményekre készülés politikai munkáját egybe kell kapcsolni az éves gazdasági munkára történő mozgósítás­sal, a népgazdasági terv me­gyénkre jutó feladatainak végrehajtásával. kongresszusi és felsza­badulási munkaver­senyt tovább kell szé­lesíteni és biztosítani, hogy az egész évben a ter­melésnek, gazdálkodásnak fontos tényezője legyen. Eh­hez a pártszervek adjanak megfelelő támogatást, és rendszeresen számoltassák be a gazdasági és mozgalmi szervek vezetőit e téren vég­zett munkájukról. Az 1980. évi feladatok megvalósításához körültekin­tő politikai munka, a kom­munisták személyes példa- mutatása elengedhetetlenül szükséges. F. I. Lámpatestszerelés a SIMOVILL-ben

Next

/
Oldalképek
Tartalom