Tolna Megyei Népújság, 1979. december (29. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-20 / 297. szám
1979. december 20. NÉPÚJSÁG 5 FIATALOK FIATALOK FIATALOK FIATALOK A megyei KISZ-bizottság politikai képzési terve A KISZ Tolna megyei Bizottsága az ifjúsági szövetség politikái képzésére vonatkozó határozatokból, az 1980— 81-es akcióprogramból és annak megyei kiegészítésének célkitűzéséiből és a KISZ KB Intéző Bizottsága határozatából adódó teendők mellett, a politikai képzési év legfontosabb feladatait — legutóbbi ülésén — az alábbiakban jelölte meg: Fő feladatunk az MSZMP XII. kongresszusa dokumentumainak megismertetése, mozgósítás a társadalmunk előtt álló — ezen belül is elsősorban megyénkre eső — feladatok végrehajtására. Politikai nevelő munkánk javításával segítsük megyénk fiataljainak termelő, szellemi és tanulmányi munkáját. A KISZ IX. kongresszusának, az országos KlSZ-érte- kezlet határozatainak, illetve állásfoglalásainak végrehajtása. Továbbra is fokozott figyelmet fordítunk az ifjúsági vitakörökben folyó agitá- ciós és propagandamunkára. Növelni kell az itt folyó képzésbe bevont RISZ-en kívüli fiatalok számát. Fejleszteni kell a szakmunkásképző intézetekben és a középiskolákban folyó politikai képzés tartalmát, feltételeit, eszközeit. A jól működő dolgozói Kilián-körök tapasztalatait felhasználva növelni kell a körök, illetve a képzésbe bevont fiatalok számát. Ott, ahol dolgozói, területi Kilián- körök szervezésére nincs lehetőség, a politikai képzés eszközeivel is segítsük az egyéni patronálási rendszert A politikai képzési körök, tanfolyamok szervezettségének, a foglalkozások színvonalának növelése érdekében járási, városi szinten és megyei szinten kiváló kör pályázatot kell hirdetni. Minden járás és város működtesse a propagandistaklubját. El kell érni, hogy ezek a klubok betöltsék a járási, városi módszertani központok szerepét, és hogy jelentős szerepet vállaljanak a propagandisták képzésében. 1980 őszén és 1981 tavaszán propagandista módszervásárt kell rendezni. Propagandisták képzése érdekében Szek- szárd város és a szekszárdi járás az MSZMP Oktatási Igazgatóságával közösen ismét szervezze meg a marxista—leninista esti egyetem 3 éves tagozatán az ifjúsági osztályt. A többi járás, város szervezzen marxista középiskolát. Propagandisták kiválasztása során fokozni kell a KlSZ-iskolát Végzett fiatalok és a fiatal KISZ-,tag, párttag pedagógusok munkába állítását. IRODALMI SZÍNPAD (TUDOSÍTÖNKTÓt.) Kubanek Miklós tanár vezetésével bemutatkozott az 505. Ipari Szakmunkásképző Intézet irodalmi színpada. Műsoruk irodalmi összeállításokból, versekből, megzenésített versekből áll, amit gitár- kísérettel adnak elő. A szin- pad tagjai az iskola tanulóiból tevődnek össze. Szerepelnek majd a kollégium ifjúsági klubjában és az iskola ünnepélyein, és más rendezvényein. NAGY VENDEL „Ki minek mestere ?” Asztalosverseny a TÁÉV-nél Elméletből is bizonyítani kellett (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat KISZ- bizottsága és gazdasági vezetése ebben az évben a gépírók háziversenye és a lakatosverseny után most a fiatal asztalosok szakmai versenyét szervezte meg. Neveztek a vetélkedőre a rendező szerv szakmunkásain kívül más vállalatok asztalosai is. Nagy lelkesedéssel kezdte az írásbeli kérdések megválaszolását a versenyKészttl a kis ülőke zőgárda. Szakmai, politikai és biztonságtechnikai feladványokra vártak pontos válaszokat a rendezők. Az elméletet a gyakorlati munka követte. Egy méretében apró, ám annál több szakmai „fogás” ismeretét követelő ülőkét kellett elkészíteni. A munkadarabok a verseny befejeztével a Mérei úti óvoda berendezési tárgyait fogják növelni. A szakmai zsűri bírálatának és az elméleti kérdések helyes válaszainak eredményeként első helyezett Antal Dezső, a TÁÉV dolgozója, őt követte Pászler Jenő és Andrássy Ernő, a Bútoripari Vállalattól, majd pedig Viszókay István (TÁÉV) asztalos szakmunkás érte el a negyedik helyezést. Szöveg: Haberschusz Erzsébet Fotó: Vendel-Mohai Lajos Ifjúsági klubok falun Bonyhád Forradalmi ifjúsági napok 1980 A régi paraszti életforma nyomai ma már mind kevesebb helyen lelhetők fel. A modem mezőgazdasági nagyüzemek, ugyanis nemcsak a munkafeltételek javításával törődnek, hanem azzal is, hogy a dolgozók számára minél kulturáltabb életkörülményeket biztosítsanak. Be- deszkázzák az egykori cse- lédházák apró ablakait, vállalati támogatással korszerű, új otthonok épülnek, szinte majd minden háztartásban van mosógép, hűtőszekrény, és televízió, a csizmamarasz- táló sáros utcák betonjárdát kapnak, kultúnházak nyílnak és iskolák létesülnek. Mégis miért vágyódik el oly sok fiatal otthonról és kerül a város vonzáskörébe? Ha megkérdezzük őket, általában azt válaszolják, hogy a városban több a szórakozási lehetőség. Ezek után kézenfekvő a kérdés, mit teszünk azért, hogy a falusi fiatalok kulturális érdeklődését felkeltsük, jó irányba tereljük és kielégítsük, hogy ne érezzék magukat hátrányosabb helyzetben a városi fiataloknál? ALAPOK ÉS IGÉNYEK Az állami gazdaságokban a közművelődési tennivalók hatásos segítője az igen elterjedt és népszerű klubmozgalom, s ezen belül is a réteg- klubok, köztük ifjúsági klubok, melyek munkája rendkívül összetett és sokrétű, hiszen féladatuk a kulturális, politikai és szakmai képzés, illetve továbbképzés biztosítása csaikúgy, mint a szórakoztató programok szervezése. Ez pedig annál is nehezebb, mivel az állami gazdaságok egymástól sok kilométerre levő majorságaiban és telepein majd mindenhol mások a követelmények és a lehetőségék. De nemcsak a távolság teszi sajátossá ezt a munkát, hanem a fiatalok rétegződése is. Az állami gazdaságokban a közművelődési feladatok megvalósítását ugyanis sok esetben az alapozásnál kell kezdeni. A dolgozók jelentős hányadát ugyanis — s ez vonatkozik a fiatalokra is, akikből újratermelődik az alapvégzettséggel nem rendelkezők tábora — nem olvasásra vagy színházba járásra kell buzdítani, hanem a nyolc általános elvégzésére. Ez az első lépcsőfok ahhoz, hogy igény ébredjen bennük a kulturált szórakozási lehetőségek különböző formái iránt. De miközben ez az alapozási munka folyik, ki kell elégíteni az általános műveltséggel rendelkező fiatalok igényeit is, akik az érdeklődési körüknek megfelelően kívánják gyarapítani ismereteiket, tartalmas szórakozással szeretnék tölteni a szabad idejüket. S ezekben az ifjúsági klubokban ott találhatjuk a fiatal agrárértel- miséfet is, akikre nem kevés feladat hárul a közművelődési feladatok megvalósításában és a falu új arcának kialakításában. VÁRJÁK A NÉPMŰVELŐKET A klubmozgalom tehát fáradságos és áldozatos munkát tölt be az állami gazdaságokban, a falvaikban és a távoli majorságokban, mindig változó és sokszor kedvezőtlen körülmények között. A MEDOSZ kulturális osztálya éppen ezért kíséri megkülönböztetett figyelemmel és támogatja a klubmozgalmat, s hirdeti meg 1971 óta minden esztendőben a kiváló klub pályázatot. Ennek eredményei is igazolják, hogy a klubvezetők felkészültsége, szorgalma és kezdeményezőkedve jelentős mértékben segíti a közművelődéspolitikai célok megvalósítását, s ennek tudható be, hogy az elkövetkezendő tizenöt évben a vállalatok újabb 283 főállású népművelőt szeretnének foglalkoztatni. A több mint 200 agrárklub programja rendkívül változatos. Megalapozzák a fiatalok kulturális érdeklődését, felkeltik bennük az önművelés igényét és erősítik közösségi szellemüket. Vitaköröket rendeznek a számukra, ahol politikai, gazdasági, társadalmi, tudományos és technikai kérdésekre kapnak választ, író—olvasó találkozókat szerveznek, különböző vetélkedőkön mérhetik össze felkészültségüket a fiatalok, a klubokban működik többek között irodalmi színpad, képzőművészeti, fafaragó, fotó és természetjáró szakkör, népszerűsítik az „Edzett ifjúságért” mozgalmat, de a könnyű műfajok kedvelőiről sem feledkeznek meg: diszkóműsorok és beat- koncertek egyaránt szerepelnek a klubok programjában. ÁGH TIHAMÉR (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A KISZ KB Intéző Bizottsága 1979. október 11-én határozott az 1980. évi FIN- rendezvények politikai és szervezeti kereteiről, meghatározva az egyes történelmi évfordulókhoz kapcsolódó kiemelt rendezvények előkészítésének feladatait is. Ennek jegyében tartotta operatív bizottsági ülését a Sokak kedvence lett a rock-utánpótlás egyik erőssége, a miskolci Edda, pedig mint köztudott, nehéz ma az első vonalba kerülni, amit csak tetéz a fővárostól való távolság. Hogy sikerüljön, ehhez Budapest koncertet látogató fiataljait is meg kell hódítani. Az együttes az elmúlt év óta játszik ebben a felállásban. Számukra a „nagy lehetőség” az idén februárban tartott Rock — reflektorral, a második vonalbeli zenekarok fesztiváljával kezdődött. Ezután meghívást kaptak a Budai Ifjúsági Parkba, ahol májusban tartott első műsorukon mindössze 250-en voltak. A nyár végén azon'héten, a bonyhádi városi KISZ-bizottság. Meghatározták a rendezvénysorozat helyi feladatait, az egyes rendezvényekért felelős fiatalok konkrét teendőit. Az 1980. március 15-től április 12-ig tartó eseménysor vetélkedőket, sportprogramot, klubműsorokat és politikai vetélkedőket tartalmaz. BAYER BÉLA ban már hétezer fiú és lány volt jelen élő lemezfelvételükön. Dalaik közül az Engedjetek saját utamon és az Alom sikerlistás lett. Remek műsorukra a szakma és a közönség egyaránt felfigyelt. — „A ROCK őszinte és örök” — mondta Pataky Attila, az együttes vezetője. — A mi útunk hosszú volt Budapestig és csak akkor léptünk fel, amikor úgy éreztük, adni is tudunk valamit. Koncertek után soha nem róhanunk el, hanem igyekszünk találkozni, beszélgetni a fiatalokkal. Az általuk elmondott gondokból, örömökből születnek a holnap dalai... KINDL GABOR Ünnepség Tamásiban Ünnepélyes keretek között zárják a gyermekévet a tamási úttörőliázban. Az eseményre — amely egyben járási fenyőünnepély is lesz — december 21- én, pénteken délután, 3 órától kerül sor a tamási járás valamennyi úttörő- csapata képviselőinek jelenlétében. Az Edda tagjai: Pataky Attila — ének, Csapó György — dobok, Zselencz László — basszusgitár, Barta Alfonz — billentyűsök, Slamovits István — szólógitár. Edda Vidéki zenekar az élvonalban Az első helyezett, Antal Dezső, munka közben
