Tolna Megyei Népújság, 1979. december (29. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-18 / 295. szám

Műkorcsolya - jégtánc Katowicében befejeződött az a nemzetközi műkorcsolya- és jégtáncverseny, amelyben magyarok is szerepeltek. Kü­lönösen a Remport Gab­riella—(Nagy Sándor táncos duó nyújtott jó teljesítményt, amely 5. helyezési számmal 92,14 ponttal megszerezte a győzelmet. A férfiaknál öm- bödi Attila 40. helyezési szánalmai, 45,60 ponttal a nyolcadik lett. A nőknél a lengyel Chwila szerezte meg az első helyet, 5. h'sz-mal, 87,14 ponttal, a férfiaknál - az ugyancsak len­gyel Glowana lett az első, 5. hsz-mal 96,70 ponttal, a páros versenyben pedig a szintén lengyel Jezak, Matu- sewski kettős nyert 5. hsz- mal 68,92 ponttal. Kosárlabda NB I Nlegualösult az Sz. Dózsa célkitűzése Az NB I-es kosárlabda- csapatok rájátszásos tornájá­nak második fordulójában, egy nappal a zárás előtt, az élen már minden tisztázó­dott. A férfiak mezőnyében a Bp. Honvéd huszonharmad- szor, a nőknél a BSE ötöd­ször nyert bajnokságot. A budapesti körmérkőzés­sorozat hétfői záró napjára maradt viszont a másik dön­tés: melyik három női együt­tes kényszerül; búcsúra az első osztálytól. A férfiak me­zőnyében erre a sorsra az Eger, a BSE és a TFSE ju­tott. A Szekszárdi Dózsa női gárdája számára a legna­gyobb izgalmat a pénteki utazás viszontagsági okozták. Délután két órakor indult a csapatot szállító autóbusz a fővárosba, ám a hirtelen jött ófios eső ráfagyott az úttest­re, ami annyira megnehezí­tette a közlekedést, hogy a szekszárdi csapat egy perc­cel fél nyolc előtt érkezett a Sportcsarnokba. A MAFC el­leni találkozóra így aztán be­melegítés nélkül léptek pá­lyára, ami különösen az első félidőben rányomta bélyegét teljesítményükre. A találko­zót végül is a MAFC nyerte, de a szombati és vasárnapi mérkőzésein már magabiztos játékkal, imponáló fölénnyel győzött csapatunk. Űjabb két győzelmével már messze túl­teljesítette a rájátszásra meghatározott célkitűzését. kas (—, Varga (—), Támer (—). Edző: Tapodi László. Szolnok: Hegedűs (22), Riff­ling (2), Vinczéné (10), Mi- koláné (4), Gyenge (5). Cse­re: Czeglédi (12), Tóth (—), ■Mohácsi (2), Csata (—)'. Ed­ző: Balogh Péter. Végig ve­zetve, biztosan nyertek a dózsások. MAFC—Szekszárdi Dózsa 58-42 (42-14). Sportcsarnok, 300 néző. V: Weidinger, Szity- tya. MAFC: Szőke (14), Sza­bó (20), Herbert ( 8), Verba (4), Ferenczy (4). Csere: Pó- sa (8), Berkes (—), Kiss (—), Bánszky (—), Kiss II (—). Edző: Buttás Pál. Szekszárdi Harsányi (12), Bacsa (6), Da- róczi (10), Pártos (—■), Vár- konyi (6). Csere: Palotás (4), Somogyvári (—), Támer (4). Edző: Tapodi László. Szünet után feljavul: csapatunk, hátrányát azonban nem tud­ta ledolgozni. Szekszárdi Dózsa—Szolnoki MÁV MTE 87-57 (47-28). Sportcsarnok. V: Kosaras, Szabó III. Szekszárdi Harsá­nyi (23), Bacsa (2), Palotás (2), Daróczi (22), Pártos (17). Csere: Várkonyi (21), Far­Szekszárdi Dózsa—TFSE 84-49 (47-29). Hungária kör­út. V: Bolgár, Szász. Szek­szárdi Harsányi (29), Bacsa (13), Várkonyi (28), Daróczi (—), Pártos (6). Csere: Tá­mer (2), Palotás (6), Farkas (—), Stella (—). Edző: Tapo­di László. TFSE: Christián (10), Szöl'lősi (14), Kovák (5) Gábor (6), Vecsési (10). Cse­re: Nagy (—), Lányi (4). Csanádi (—). Edző: Pálinkás József. A találkozó végered­ménye méltó válasz volt az őszi idényben hosszabbítás­ban elszenvedett egypontos szekszárdi vereségre. v Hétfőn a ZTE elleni talál­kozóval zárta szereplését a rájátszáson megyénk csapata. Erről a mérkőzésről szerdán számolunk be. Gyönki siker a középiskolás kupán Mint arról már beszámol­tunk, november közepén ren­dezték a középiskolás kupa női mérkőzéseit. Ezúttal a fiúk összecsapásaira került sor, mély minden bizonnyal az idéi év utolsó kézilabda­tornája volt a Zrínyi utcai tornacsarnokban. A fiúcsapa­tok mezőnye már közel sem volt olyan népes, mint a lá­nyoké — öt iskola küldte el csapatát. A megszokott együt­tesek mellett egy újonc csa­patot fedeztünk fel, mégpe­dig a Lengyel! Mezőgazdasági Szakmunkásképzőt. Aztán rögtön te első mérkőzésükön kiderült: elsősorban a. kínál­kozó játéklehetőségekkel él­ve, úgymond tanulni, jöttek erre a tornára, hisz még a csapatépítés kezdetén járnak. Mindez eredményeikben is hűen tükröződött. 505. Szakmunkásképző— Lengyeli Szakmunkásképző 23-10 (12—5). V: Savanyú, Szeltner. Góldobók: Wagen- bach 8, Gábor 4, Teimel, A győztes Gyönki Gimnázium csapata. Középen Tuba Gyu­la edző. Zsolnai 3—3, Haag, Blesz 2— 2, Zöld, illetve Bucher 5. Durgó, Apáti, 2—2, Pieger. Bonyhádi Gimnázium— Dombóvári Szakközép 20-18 (10-11). V: Savanyú, Szelt­ner. Góldobók: Sövényi 12, Bareith 6, Koppány, Sel- meczi, illetve Kertai 8, Csá­szár 5, Kovács, Fehér 2—2, Nagy I. 505. Szakmunkásképző— Bonyhádi Gimnázium 30-18 (16-11). V: Kerekes, Kneller. Góldobók: Teimel 11, Wa- genbaoh 10, Blesz, Gábor 3— 3, Zsolnai 2, Zöld, illetve Ba­reith 8, Sövényi 5, Kréhling 2, Selmeczi, Nübl, Szabacsi. Gyönki Gimnázium—Len­gyeli Szakmunkásképző 33-12 (16-4). V: Savanyú, Szeltner. * Góldobók: János 12, Mádi 2, Jankovics 5, Kadosa 3, Firing, Bozsó 2—2, Trubacs, illetve Bucher 5, Piéger 4, Knép 3. Gyönki Gimnázium—Dom­bóvári Szakközép 33-18 - (20-11). V: Kerekes, Török. Góldobók: János 14, Mádi 7 Jankovics 6, Kadosa 3, Per- ger 2, Eirihg, illetve Kertai 11, Császár, Fehér 3—3, Baj- kó. Bonyhádi Gimnázium— Lengyeli Szakmunkásképző 25-12 (12-7). V: Kerekes, Tö­rök. Góldobók: Sövény*, Kréhling 8—8, Bareith 7. Musöh, Kontár, illetve Bu­cher 11, Priger. Gyönki Gimnázium—505. Szakmunkásképző 28-23 (14-10). V: Kerekes, Török. Góldobók: Mádi 10, Janko­vics 7, János 6, Trubacs 3, Pergér 2, illetve Wagenbach 8, Teimel 7, Blesz 4, Zöld 3, Zsolnai. Dombóvári Szakközép— Lengyeli Szakmunkásképző 23-14 (12-7). V: Knell'er, Rácz. Góldobók: Kertai 10, Kovács, Nagy, Császár, Fehér 3—3, Bajkp, illetve Bucher 12, Apáti. Gyönki Gimnázium—Bony­hádi Gimnázium 28-24 (17-11). V: Kneller, Rácz. Góldobók: Mádi 8, Jankovics 7, Jgnos 5, Trubacs 3, Perger 2, Bozsó, Kadosa, Jákob, il­letve Sövényi 9, Kréhling, Bareith 5—5, Kontár 4, Kop­pány. 505. Szakmunkásképző— Dombóvári Szakközép 19-17 (6-8). V: Kneller, Rácz. .Gól­dobók: Teimel 8, Wagenbach 4, Zsolnai 3^ Blesz, Horváth 2—2; illetve Kertai 14, Nagy 2, Császár. Végeredmény: 1. Gyönki Gimnázium, 2. 505. Szak­munkásképző; 3. Bonyhádi Gimnázium, 4. Dombóvári Szakközép, 5. Lengyeli Szak­munkásképző. A terhes nőnek feltétlenül szüksége van a mozgásra, sé­tára, tornára. A terhesség alatt végzett torna még azok számára is nagy előnyt biz­tosít, akik sohasem sportol­tak, mert izmaik erősítésén, edzésén felül a torna kedve­zően hat idegrendszerükre is, javítja közérzetüket és fenn­tartja aktivitásukat. A terhestornát már korán, lehetőleg a terhesség negye­dik hónapjában kell kezdeni. Az első három hónapban még gyakori a rossz közér­zet, az émelygés, a hány­inger, a hányás; a pete sem tapad még oly biztosan, ezért a vetélés veszélye fokozott. Különösen veszélyesek e szempontból a havi vérzés napjainak időpontjai, ami­kor a méh ingerlékenysége a legerősebb. Helyesebb ezért a terhesség első három hó­napjában, főként pedig az említett napokban óvatosnak lenni és a megszokott élet­ritmus szerint élni. A negye­dik hónaptól a veszélyek szűnnek, s még a nagyobb fi­zikai megterhelést is arány­lag könnyen viselik a ter­hesek. A IV—VIII. hónapokban a játékos, könnyű, spörtfélesé- geket óvatosan, a gimnaszti­kát és az úszást nyugodtan végezhetik, csak a testet ért ütéstől, rázkódástól óvakod­janak. A VIII. hónaptól kezd­ve a hasüreg nagymértékű A terhesség és a mozgás igénybevétele, a rekesz ma­gas állása, a szív megterhe­lése következtében beszűkült vérkeringés és légzés miatt, valamint a test elnehezedése és a súlypont megváltozása miatt is tilos minden túlzott erőkifejtés. Az utolsó két hó­napban a terhesség alatt ta­nult gyakorlatokat feltétlenül folytatni kell. Főleg azért van szükség minderre, mert a terhességének ebben az előrehaladott szakaszában a legtöbb terhes igen hajla­mos a maga kímélésére, a sok pihenésre, fekvésre, ez­zel pedig gyorsan elveszíti iz­mainak megszerzett rugal­masságát, erejét. Ellen jávallt a terhestoma minden keringési megbete­gedés heveny szakában, vagy lázzal járó betegségekben, nem befolyásolható magas vérnyomásban, vérző, fenye­gető vetélés tüneteit mutató terheseknél. A terhestorna gyakorlatai nem megterhe- lők, még azok számára sem, akik nem tornáztak addig. A rendszeres terhestoma kö­vetkeztében a terhes nő meg­tanulja felszólításra el­ernyeszteni az izmait és ez az elernyedés főleg a gát­izmok esetében nagyon fon­tos. Megtanulja a különböző légzésmódokat is, melyeket eddig nem ismert és melye­ket a szüléskor felszólításra alkalmazni tud. A terhestor­na alatt nem valami sport- tevékenységet értünk. Csu­pán azoknak az izomcsopor­toknak (hasizom, gátizom, stb.) célszerű működtetését, amelyekre a terhesség idején és a szülés alatt fokozott fel­adat hárul. Ezenkívül hozzá­tartozik a légzés tudatos gya­korlása és az izomzát ellazí- tásának elsajátítása. A napi torna legnagyobb részét a helyes légzéstechnika és az izmok megfelelő időben tör­ténő megfeszítése és lazítása teszi ki. Rendszeres gyakor­lással ezek a mozdulatok jól beidegződnek és a szülés fo­lyamán reflexszerűen követik egymást. Miként minden tornának: a terhesek és a gyermekágyasok tornájának is alapja a helyes légzés el­sajátítása. A torna révén a légzőizmok megerősödnek, a légzés mélyül, típusa mind­inkább hasira válik, a tüdő befogadóképessége fokozódik ezáltal az anyai szervezet és a magzat oxigénellátottsága növekszik. A fejlődő embriónak igen nagy az oxigénszükséglete, s ha ellátása nem elégséges, fejlődési rendellenességek keletkezhetnek (ezért is aján­latos a terhesség alatt a do­hányzás mellőzése, mert a dohányzás sok oxigént von el a szervezettől). A rendszeres légzési és tornagyakorlatok kedvezően hatnak a terhesek szív- és érrendszerére is, a véráramlás fokozódásának hatására ritkábbá válnak a visszérképződések, a boka- vizenyők szűnnek. A szív összehúzódásai erőteljeseb­bekké válnak. A helyes lég­zés ellazítólag hat, ezzel a félelmet oldja, aminek már önmagában ús fájdalomcsil­lapító hatása van. Terhességi tornával elő nem készített nőben a vázizmok a félelem következtében minden egyes méhÖsszehúzódásra görcsbe kerülnek, így megmerevedik az egész test. A fokozott fe­szültség a különböző szervek működését is befolyásolja, ami egyrészt felesleges oxi­gén- ■ és energiaelhasználás­hoz vezet, másrészt a szülést is akadályozza és hatására a szervezet gyorsan kimerül. Az izmok akaratlagos el- lazításával nagymértékben takarékoskodhatunk az oxi­génnel, hiszen a lazán tar­tott, nem működő izmok alig fogyasztanak oxigént. A tö­kéletes ellazulás az agy ak­tív munkáját jelenti. Az Kézilabda NB II Nehéz évet zárt az Sz. Spartacus 1979. december 18. Amikor tavaly december­ben átvették a bronzérmet a Szekszárdi Szövetkezeti Spartacus NB Il-es kézilab­dázói, egyöntetűen hangoz­tatták: jövőre nehezebb lesz. Nem kerestek eleve kibúvót, s nem akarták ők előre men­tegetni a következő évi gyen­gébb bizonyítványukat. Egy­szerűen arról volt szó, hogy az időközben bekövetkezett változások h'atását felmérve, reálisan ítélték meg esélyei­két. M'ert a szakosztály életé­ben valóban jelentős válto­zások történtek. A felnőtt­keretből eltávozott Zimmer­mann Mária, aki jugoszláv állampolgárral kötött házas­ságkötése után déli szomszé­dainknál telepedett le, Sztá- ronszky Gizella pedig János­halmára igazolt. Távozásuk érzékenyen érintette a szak­osztályt: gyengült a csapat játékereje. Igazolni viszont nem sikerült komolyabb já­tékerőt képviselő kézilab- dást, így végül is a tartalék­csapatból töltötték fel az NB Il-'es gárda keretét. Mun­kahelyi és egyéb problémák akadályozták a 16 tagú keret ed2éslátogatását. Az NB li­es együttes-edzéseit ebben az évben is Varga Lajos irányí­totta, a tartalék-, valamint az ifjúsági csapatnál Laczkó Jó­zsef, a serdülőknél és az idén beindult előképzős cso­portnál Taksonyi István, Söhroth Margit és Bús Imre edzők dolgoztak. A szakosztály csapatainak téli felkészülése ezúttal is szabadtéren folyt. Időnként olyan mostoha körülmények között edzettek a játékosok, hogy gyakorta még a pályá­ra sem tudtaik foglalkozást beiktatni. A Pécsett és Szek- szárdon rendezett terem­tornák enyhítették a gondo­kat. Az egy hónapig tartó HDN-kupán nyújtott gyenge szereplés a felkészülési hiá­nyosságokra utalt, öt talál­kozójából csupán egy győzel­met szerzett a szövetkezeti csapat. A szekszárdi Express- kupán már javult az együt­tes játéka, így a 3. helyen végeztek. Jól szolgálta a fel­készülést a Szentesen sorra került KISZ-'kupa nemzetkö­zi torna is, amelyen a részt­vevő kilenc csapat közül he­tedik lett a Spartacus. Az április elején Simontornyán kiharcolt Sió-kupa - győzelem bizakodóbb hangulatot köl­csönzött a bajnoki rajt előtt. Üj rendszerben bonyolítot­ták le az 1979. évi NB Il-es küzdelmeket. A korábbi két kiesővel szemben az- idén négy csapat volt kénytelen búcsút mondani a harmadik vonalnak. A szakosztályveze­tés valamennyi körülményt akaratlagos, a tudatos izom­lazításnak különösen nagy a jelentősége a vajúdás órái­ban, mert a kifáradt izmok hamarább nyerik vissza ere­jüket. A medencefenék, a gátizomzat tökéletes ellazítá- sa a vajúdó számára nagy könnyebbséget jelent, mert lehetővé teszi a mazgat köny- nyű áthaladását és ezzel lé­nyegében megrövidíti a szü­lés időtartamát, mivel az el­lazított medencefenék és gát izomzata az előrehaladó mag­zatrésznek nem képez ellen­állást. Statisztikák bizonyít­ják, hogy a sportoló nők szü­lési ideje rövidebb, mint a nem sportoló nőké. A terhesség folyamán a különleges igénybevételtől terhelt, kinyúlt és meglazult izmok gyors és teljes regene­rációja a szülés után végzett szakszerű gimnasztikával se­gíthető elő. A gyakorlatokat ' á szülést követő első naptól kezdve, naponta fokozódó mennyiségben és Erősségben végezzük. (A gyermekágyi torna ellenjavállt minden szülés utáni lázas állapotnál, műtétes beavatkozásoknál, vagy vérveszteségeknél, ke­ringési zavaroknál, vese- medence-gyulladásnál és az idegrendszer zavarainál). Az első napon túlnyomóan lég­zőgyakorlatokat végezzenek a kismamák a felső végtag mérlegelve a 6. hely meg­szerzését rögzítette célkitű­zésében. A vártnál is gyen­gébben rajtolt a szekszárdi gárda, két forduló után egy pontot gyűjtött. Nagyon hiányzott ekkor Simonná, aki sérülés miatt nem szerepel­hetett. A folytatásban há­rom találkozón öt pontot sze­reztek. Éppen ezért hatott a meglepetés erejével a Pécsi Zsolnay elleni hazai vereség. Ezen a mérkőzésen a Spar­tacus kapusát kiállították a játékvezetők, kéthetes eltil­tása tovább nehezítette csa­patunk helyzetét. Négy vidéki mérkőzésből álló sorozat következett ez­után. A mérleg: három ve­reség és egy győzelem. A tavaszi idény utolsó forduló­jában nyert a Spartacus, s ezzel együtt a 8. helyen zár­ta a bajnokság első felvoná­sát. A nyáron kéthetes edző­táborozással, ideális körül­mények között folytatta fel­készülését Domboriban a szövetkezeti klub gárdája. Ez rányomta bélyegét az őszi rajt eredményességére. Há­rom mérkőzésből öt pontot szereztek. Csorna ellen meg­torpant a csapat, amit tulaj­donképpen a hat büntető ki­hagyása eredményezett. Ki­ütéses vereséget mértek a Dorogi AC-ra, aztán egy al­kalommal itthon, kétszer pe­dig idegenben vonultak le vesztesként a pályáról. A három vereség ugyancsak megtépázta a játékosok amúgy sem túlzott önbizal­mát. A Zalaegerszeg ellen ha­zai pályán, majd a Rába ETO elleni vidéki találkozón azonban győztek, s a Saba- ria elleni utolsó mérkőzéstől függetlenül bebiztosították hatodik helyezésüket. A szombathelyi csapattal egyéb­ként döntetlent játszottak az idényzáró fordulóban. A 22 NB Il-es mérkőzés mellett további 35 találkozót játszott 1979-ben a Sparta­cus. összesített mérlegén 27 győzelem, 7 döntetlen és 23 vereség szerepel. A legered­ményesebb játékosnak Si­monná bizonyult, aki a baj­noki mérkőzésen 97, a kupa- és edzőmérkőZéseken pedig 187 gólt szerzett. Őt Gaszler Mária, Ráczné és Hosnyánsz- kiné követte. iNehéz évet zárt a Szek­szárdi Spartacus kézilabda- szakosztálya. Ennek ellenére a jövő évi mércét magasabb­ra állították önmagukkal szemben. 1980-ban ugyanis a dobogós helyezések egyikét célozzák meg az NB II-ben. Dicséretes szándék, amely­nek megvalósítását közösen vállalták. Egy előnyük már van: jövőre nem kell új csa­patot „építeni”. mozgatásával összekötve. A második naplói kezdve a légzőgyakorlatok mellett fel- sővégtag-mozgaltást és az alsóvégtag egyenkénti moz­gatását ajánljuk. A harma­dik naptól kezdve a gyer­mekágy idején a fent emlí­tett gyakorlatok mellett fo­kozatosan alkalmazhatjuk az egyre erősödő hasizom kü­lönböző gyakorlatait is. A gyakorlatokat lehetőleg naponta többször végezzék és az ismétlések számát napon­ként emeljék. A fokozatos­ság elvének betartása mel­lett az így végzett gimnasz­tika következtében visszatér az anya jó testtartása, javul közérzete, és a fokozatosan erősödő izmai lehetővé te­szik a szülés kedvezőtlen következményeinek elhárítá­sát. Az olvasóban felmerülhet a kérdés, hogy hogyan lehet a fent leírtakat a gyakorlat­ban megvalósítani? Legjobb megoldás az lenne, ha szak­ember irányításával terhes- torna-tanfolyamokät szervez­nének a művelődési házak. Ahol erre nincs lehetőség, ott az otthoni torna javasolt. Ehhez segítségeit nyújthát Iványi Márta nemrég megje­lent „Szülés előtt — szülés után” című könyve. DR. BALÁZS TIBOR megyei sportfőorvos

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom